HomeHome  PortalPortal  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözöllek!
Köszöntünk Neminra csodálatos világában!

Regisztráció előtt kérlek tekintsd át a Szabályzatunkat és a Keresett karaktereket is!
Ha ezzel megvagy nincs más dolgod, mint regisztrálni, majd megírni az ETörténetedet.
Légy részese te is egy rejtélyes világ izgalmas kalandjainak!

Várunk!
A Staff jó játékot kíván!


Uráldur
pm||profil
Viridiel
Viridiel
pm||profil
Várjuk megkereséseteket, probléma esetén.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Rombánya
Today at 12:13 am by Pokoljáró Rexxan

» Orkok és gondok
Yesterday at 10:35 pm by Lashrael Laralytha

» Nekromanta csapdája
Yesterday at 8:42 pm by Admin

» Nini-Well, a tévelygők és megtérők városa
Yesterday at 8:29 pm by Viridiel

» Király a királynőhöz
Szer. Jún. 20, 2018 9:23 pm by Amerith

» Sötét Vastelep
Kedd Jún. 19, 2018 2:57 pm by Uráldur

» A tengeren
Hétf. Jún. 18, 2018 11:38 pm by Aesma Daeva

» Robert Halála
Szomb. Jún. 16, 2018 4:43 pm by Uráldur

» Nem jó egyedül
Szomb. Jún. 16, 2018 3:43 pm by Lashrael Laralytha

» Észak Bivaly Végvár
Vas. Jún. 10, 2018 9:43 pm by Uráldur

» Urb, a kalandosztó városa
Szer. Jún. 06, 2018 3:22 pm by Uráldur

» A tünde, a gyilkos kurva, és a hős (már ha léteznek hősök)
Vas. Jún. 03, 2018 6:26 pm by Shuga

Statistics
Összesen 107 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Zelgadis Melion

Jelenleg összesen 17223 hozzászólás olvasható. in 513 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

Uráldur

A legtöbb felhasználó (24 fő) Vas. Jún. 10, 2018 8:31 pm-kor volt itt.
Top posters
Uráldur
 
Viridiel
 
Alia Caroline Azurre
 
Isis Do’Odrun
 
Nava Jade Aiglieri
 
Admin
 
Lashrael Laralytha
 
Shuga
 
Helléna Silvermoon
 
Angel Natalie Moonlight
 

Share | 
 

 Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Zaida Al-Hassan'Akil
Hozzászólások száma :

51
Join date :

2014. Nov. 03.
Age :

22


TémanyitásTárgy: Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed   Vas. Nov. 23, 2014 6:19 pm

Raghal - Zaida Al-Hassan'Akil - Exailed Tyalon


Messerhorn tábor, hajnali hat óra

Gyengélkedő


* A táborra ezúttal nem vetült a felkelő nap vakító, lángvörös fénye, a leszálló köd tett róla, hogy így legyen. A számomra szokatlan hideg megnehezítette az amúgy sem könnyű medikusi munkámat amit már alvás nélkül, tizenhat órája végzek. A legutolsó beteg egy lábát térdtől elvesztett veterán volt, neve szerint Karl Hölstadt.
Eszeveszetten kapálózott és morgott - a szájába a buta segédek egy rongyot tömtek, hogy elhalkítsák és ne zavarja annyira a többi beteget és a gyengélkedő sátoron kívül alvó többi katonát. A segédektől villámgyorsan átvettem a beteget, első mozdulatommal kivettem a rongyot a szájából. Az alsó állkapcsát megtartottam, éreztem a borostáit.
- Bhatayya tahtuh! Bhatayya tahtuh! - (Maradj lent!) próbáltam csitíttatni, de semmi értelme nem volt. Nem is értette amit mondok, annyi elvakult a fájdalomtól.
- Elmussaad! - (segéd!) kiáltottam segédért, nővérért. Mikor láttam, hogy a körülöttem állók nem értik, az ő nyelvükön kommunikáltam: -  Segéd, hozzám!
Mikor az ágyhoz ért, a bal kezemmel, ami szabad volt, a kezébe nyomtam egy kenőcsös tálat a közeli polcról, majd utasítottam, hogy tartsa oda a már bőgő, ordítástól berekedt katonának az orrához.
- Ne lélegezze be! - mondtam. A fiatal segéd bólintott, majd a jobbkezével eltakarta az orrát, követve az utasításomat. A katona értetlenkedve rápillantott a tálra, majd egy két pillanat múlva mintha fejbe vágták volna, elnyúlt a betegágyon. Bármilyen ütés, pofon avagy vágás érte a testét, nem ébredt föl rá, mivel az a szer, amit most belélegzett, majdnem minden altatónál és bódítószernél erősebb volt. Ebben az állapotban lehetetlen volt valakit fölébreszteni.
A tábori segéd kikerekedő szemmel nézte a katonát, akivel már vagy három órája küzdött azért, hogy bekötözze a lábát. A többi segéd most a gyengélkedőnek a másik szegletében volt, állítólag valami herceget vagy kicsodát ápoltak, ahhoz kellett a segítségük. ~ Biztosan csak ő volt olyan, aki nem elég képzett rá, hogy oda menjen. Az újoncot itt hagyták. ~ gondoltam magamban.
- Ez.. ez csodálat.. - a segédet egy hatalmas pofon érte baloldalról, általam. A segéd amúgy sem tudott mit kezdeni a helyzettel, fáradt volt, éhes volt. Sírva fakadt.
Nem akartam üvöltözni vele - holott már a tűrőképességemet jócskán meghaladta már csak az is, hogy néztem ezt a szerencsétlent bajlódni a beteggel. Közel léptem és szinte sziszegve, köpve mondtam neki a következőket:
- Legközelebb inkább fojtsa meg magát valamivel, de kívánom, hogy maga még csak egy ujjvágást se kezelnek senkin. Soha!
- De.. mi.. miért? - kérdezte elhaló hangon, szipogva.
- A beteget - ha van rá lehetőségünk - ilyen súlyos sebesülésnél SOHA, ismétlem, soha nem kezeljük éber állapotában!
A segéd csak nézett rám, könnyben ázó szemekkel.
- Már pedig magának ezer lehetősége volt erre, ha rá nézett volna az asztalra és elolvasta volna a tálakon szereplő betűket. Ne mondja, hogy nem tud olvasni! Orvosnak kutya kötelessége megtanulni elolvasni a szövegeket, különben csak egy névtelen kuruzsló lesz magából!
A segéd sírva fakadt és a jobb karomat markolászta, mintha lelki támaszt keresne. Ebben az esetben a büntetés jogos volt, figyelmetlenség és tájékozatlanság miatt a beteg itta meg az ő hibájának az árát. Nem éreztem iránta szánalmat, csak haragot. Ha más életéről van szó, akkor ő az első, a maximálisat kell nyújtanunk, hogy az eljárásunk minél kevesebb fájdalommal járjon neki.
Ellöktem magamtól, morogva és lenézően ennyit mondtam:
- Tűnjön a szemem elől. Holnapra kérem magától a Cures imperium tartalmát, anélkül nem is jöjjön a szemem elé! Mal hennah! (Tűnés innen!)

3 nappal később

A hadsereg visszatért Maussenburghba. A csata a nagy hatalmú nemesek között jobban elharapódzott, tegnap helyett csak ma estére tudtunk hazajutni a belépési engedélyekért való politikai harcok miatt.
A sereg a barakkokba visszatérve megpihent, a súlyos sérülteket pedig mostantól ott látják el, ám már nélkülem. A segédet  - Anna Kurz -, akivel tegnap előtt a gyengélkedőn lehordtam, mára már eltávolították a posztjáról, pénzbírságot nem kapott. Szolgálatait rosszul végezte, így a végkielégítésének teljes összege helyett csak az egynegyedét kapja. ~ A trécselés és a katonákkal való összebujdosás helyett a munkáját kellett volna ellátnia. ~ gondoltam magamban.
Jómagam egy közeli szállóban szálltam meg, hogy ott kialudjam magam.
Másnap reggel frissen ébredtem - jobban mondva, inkább frissebben az előbbi napokhoz viszonyítva. A délben kelés nem volt nálam megszokott, de most kifejezetten üdítően esett egy jó alvás a pihe-puha ágyban. A fürdés szintúgy, jó volt végre valami olyat érezni a kezeimen, ami nem vér.
A megszerzett zsoldom egy kis részét a lenti ivó részben herdáltam el, a reggelim is benne volt. Egy sarokba fészkeltem be magamat a reggelimmel, sült rizs hússal, amit három ujjal ettem, evőeszközök nélkül.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Exailed Tyalon
Hozzászólások száma :

100
Join date :

2014. Nov. 08.


TémanyitásTárgy: Re: Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed   Vas. Nov. 23, 2014 11:21 pm

Pár napja lehettem úton amikor egy katonákból álló csoport állított meg. Zsoldosokat kerestek és engem is fel akartak bérelni uruk szolgálatába. ~Nevetséges banda, és még azt hihetném hogy a katonák közt akad olyan aki képes is forgatni a kardját~.
-Jó estét hölgyem, zsoldosokat keresünk egy elkövetkező csatára. Az urunk jól fizet, több mind 5 ezüst pénzt. El mosolyodtam a katona ezen mondatán.
-Szerinted ha zsoldos munkát keresnék holmi apró pénzért tenném? -Talán újoncnak nézek ki neked, olyan nőnek aki még nem harcolt?! Mordultam rá a csapat vezetőjére. Mire ő csak meg hátrált, és nagyot nyelve válaszolt.
-Ne... ne.. nem hölgyem elnézését kérem, én csak a parancsaimat követem. Ezt a választ is vártam tőle, egy kis katona aki még kardot sem látott életében nem hogy harcolni tudna. Vontam le a következtetést végig nézve rajta.
-Vigyél az uradhoz, beszédem van vele a béremről. Amint ki mondtam már el is indultak mutatva nekem az utat, közben már az áron gondoltam.

A nemeshez érve egy roppant ismerős páncélt villantottam meg ami egy lovagé volt, régi ismerősé még a különleges erőktől.
~Hogy az a jó édes...~ Gondoltam magamba mikor meg láttam a páncél viselője arcát.
-Jó újra látni Ex. Szólalt meg a lovag.
-Kellemetlenebb helyzetbe is találkoztunk már Helen. Válaszoltam a női lovagnak, félvárról.
-Nos jó uram a zsoldos munkára jelentkeznék viszont az összeg amit a szolgálataimért kíván fizetni sértőnek találom Fordultam a dundi nemes úrhoz, aki rossz volt nézni a páncélzatot.
Mit tartana normális összegnek egy ilyen neves zsoldos amit a királyi különleges erők egy tiszteletre méltó tagja is tud? A nemes úr arcán gúnyos mosoly jelent meg.
-Ötven ezüst az alap bérem, de hát véres csatába készül uraságod, így az tudásom árra két arany és még ötven ezüst. -Garantáltan nem talál nálam jobb zsoldost. Fintorogtam el mereven.
-Ha meg dolgozik érte meg kapja a bérét. Válaszolta a nemes, és sarkon fordult nyomában a lovaggal.

Négy nap elteltével a csata után egy félre eső kis fogadóban szálltam meg, s váratlan vendégként Helen is csatlakozott hozzám.
-Jó újra viszont látni magát parancsnok, látom a harci tudása a börtönben töltött idő alatt se kopott meg. Próbált kedves lenni de sose sikerült neki legalábbis velem.
-Ne hogy azt hidd hogy bármi közöm is van a különleges barmokhoz. Átvertek, hagyták volna hogy egy cellában rohadjak meg. Így szerintem számodra is érthető hogy nem vagy kellemes ismerősöm. Válaszoltam neki semmit mondó hangnemben, nem is érdekelt hogy meg bántom-e vagy sem.
Meg értem, őszintén meg vallva én se nagyon bízok bennük főleg azok után ami magával történt. Bejárta ám a hírre az egész hadosztályt, a legfelsőbb körök emberei is ezzel foglalkoztak, de engem nem érdekelt. Ez a mondata kedves volt tőle de hát estére járt, én pedig fáradtabb voltam így elvonultam a bérelt szobámba, amikor utánam szólt.
-Nem lenne kedve egy tiszti hálóban aludni ahogy régen parancsnok? -Ha érdekli kint vertek tábort az embereim, várom a személyi sátramban.
Nem igazán volt időm válaszolni, így hát vállat vonva követem őt.

csak másnap reggel tértem vissza a fogadóba reggelizni s így ültem le egy magányos Oawa mellé. A Többi asztal tele volt katonákkal és vendékkel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Raghal
Hozzászólások száma :

20
Join date :

2014. Nov. 22.


TémanyitásTárgy: Re: Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed   Hétf. Nov. 24, 2014 7:35 pm

Középen hosszúra hagyott hajam az arcomba lógott, mikor belepillantottam a tükördarabba. Zord, sebhelyes arcom ettől mintha nőiesebbé vált volna. Legalábbis hozzám képest. Nem sokat tűnődtem a kósza gondolaton, oldalra vetettem a fejem és leborotváltam hajam egy jó részét. Elbíbelődtem a feladattal, főleg a csíkos mintával, de kivételesen bőven volt időm ilyesmivel foglalkozni.
Egy héttel korábban érkeztem a városba abban a reményben, hogy a közelgő ütközet munkát tartogat a számomra. Sajnos ebben az esetben két olyan nemes marakodott egymással, akikben az orkok iránti ellenszenv annyira erősen élt, hogy zsoldos seregeikben sem voltak hajlandóak bevetni a másik ellen. Hiába jöttem hát ide, hiába vettem ki egy szobát a lepukkant minőségéhez képest felháborító áron. Pedig sosem tudtam az emberi nem pihepuha ágyaiban aludni, s az is zavart már egy ideje, ha éber álmom nem a csillagok vigyázták. Pusztán azt gondoltam, ha közeledem hozzájuk, a szokásaikhoz, hamarabb áll pénz a házhoz. Ezúttal tévedtem.
Borotválkozásom után összepakoltam kevéske holmim, magamra aggattam könnyű páncélzatom, vállamra dobtam csatabárdjaim és könnyed, gyors búcsút vettem a szobámtól. Sejtettem, hogy nem lesz feltűnésmentes a távozásom. Ahogy robosztus léptekkel ledöngettem a lépcsőn több szem is rám szegeződött. Azon nyomban ellenséges szikra lobbant a tekintetekben. Már-már ismerősként üdvözöltem az effajta pillantásokat. Mindazonáltal sosem éheztem a konfliktust, a harcot, így nem foglalkoztam a visszatért zsoldosokkal, bízva a békés távozás lehetőségében.
A pulthoz lépve kifizettem hátralékom, a legutolsó estét, és már a fogadó közepén jártam, mikor a tulaj utánam kiáltott.
- Így van, ilyenek az orkok! - hanghordozása azonnal megállította lépteim, sőt, többek figyelmét is felkeltette. - És én még bízni akartam bennük! Fabatkát sem ér a szavuk! A legjobb szobámat adtam a megígért árért! Erre tessék, kiszúrja a szemem ezzel a félig üres erszénnyel!
Egy futó pillanatra lehunytam szemem, miközben leeresztettem vállamon pihenő bárdomat a másik mellé. Visszafordultam lassan a férfi felé, észrevehetetlen sóhaj hagyta el ajkaim, majd megszólaltam.
- Valami gond van? - halkan, de erőteljesen zengett mély tónusú hangom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.avandsong.hungarianforum.com
avatar
Exailed Tyalon
Hozzászólások száma :

100
Join date :

2014. Nov. 08.


TémanyitásTárgy: Re: Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed   Hétf. Nov. 24, 2014 10:15 pm

Az ork kérdésére én is felkaptam a fejem s fekete csuklyámat hátrébb húztam, pár fekete hajszálam kivillant a csuklya alól.
-Ha jól értelmezem a kedves fogadós kevésnek tartja a pénzt amennyit adtál. Válaszoltam az orknak ülve és reggelimet folytatva. Mikor befejeztem a pincér nőre néztem.-Hoz valami erőset, ne pedig csak mereszd a szemed, a sok vendég mind a kiszolgálásra vár. Vettem oda a pincérnek, miközben már az italomat vártam a hirtelen rám merevedő szemekkel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Zaida Al-Hassan'Akil
Hozzászólások száma :

51
Join date :

2014. Nov. 03.
Age :

22


TémanyitásTárgy: Re: Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed   Pént. Nov. 28, 2014 6:47 pm

* Jóízűen falatoztam a sörtől, izzadtságtól szagos és nevetéstől, énekléstől már korán hangos fogadóban. Reggel még annyira nem volt hangos, ám ahogy telt az idő, szépen lassan kezdett megtelni a zsivajjal az alsó rész, ébredtek föl a lakosok.
Az emberekre nem figyeltem, az előttem lévő ennivaló sokkal jobban lekötötte a figyelmem. Egyik pillanatban leült az asztalomhoz egy nő, aki szintén a reggelijét fogyasztotta. Nem ismertem, így hozzá sem szólva egy biccentéssel üdvözöltem és kívántam neki jó étvágyat. Több figyelmet nem szenteltem neki, egészen addig a pillanatig nem amíg meg nem szólalt, de nem nekem intézte a szavait.
Egy ork nővel akadékoskodtak, félfüllel ezért hallottam - ki nem? -, hogy a háta mögött igen csípős megjegyzéseket tesznek a fajtájára. Nem szoktam keverni a bajt, így csöndben figyeltem. Az urak helyében én nem kezdtem volna ki vele, látván a hatalmas pörölyt a hátán, amit látszólag egyáltalán nem is félt használni. Ha pedig valakit rákényszerítenek - pláne egy orkot -, szíves örömest bemutatja az akadékoskodónak a harctudását az illetőn. Szememet forgatva falatoztam tovább, de éreztem, hogy itt bizony nem lesz nyugalom. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed   

Vissza az elejére Go down
 

Maussenburgh - Raghal, Zaida, Exailed

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Neminra világa :: Játéktér :: Ceralla síkság :: Emberek királysága-