HomeHome  PortalPortal  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözöllek!
Köszöntünk Neminra csodálatos világában!

Regisztráció előtt kérlek tekintsd át a Szabályzatunkat és a Keresett karaktereket is!
Ha ezzel megvagy nincs más dolgod, mint regisztrálni, majd megírni az ETörténetedet.
Légy részese te is egy rejtélyes világ izgalmas kalandjainak!

Várunk!
A Staff jó játékot kíván!


Uráldur
pm||profil
Viridiel
Viridiel
pm||profil
Várjuk megkereséseteket, probléma esetén.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Az igazi ellenség
Szer. Okt. 17, 2018 10:34 pm by Aesma Daeva

» Titkos gyógyír
Szer. Okt. 17, 2018 9:30 pm by Lashrael Laralytha

» Mentőexpedíció
Kedd Okt. 16, 2018 10:13 pm by Viridiel

» Szökésben
Kedd Okt. 16, 2018 8:01 pm by Shuga

» Nekromanta csapdája
Vas. Okt. 14, 2018 10:20 pm by Hirannis

» Sötét Vastelep
Szomb. Okt. 13, 2018 5:41 pm by Shuga

» Vissza a mókuskerékbe avagy meddig tanácsos a tanácsos.
Szomb. Okt. 13, 2018 3:50 pm by Shuga

» Skici-skiccek
Pént. Okt. 05, 2018 11:32 pm by Lashrael Laralytha

» Tradicionális rajzok
Pént. Okt. 05, 2018 10:46 pm by Lashrael Laralytha

» A királyért!
Vas. Szept. 30, 2018 12:49 am by Lashrael Laralytha

» Morvig Ironfall
Pént. Szept. 07, 2018 11:01 pm by Lashrael Laralytha

» Készen vagyok!
Pént. Szept. 07, 2018 9:49 pm by Movrig Ironfall

Statistics
Összesen 109 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Movrig Ironfall

Jelenleg összesen 18236 hozzászólás olvasható. in 529 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (25 fő) Kedd Aug. 28, 2018 7:55 pm-kor volt itt.
Top posters
Uráldur
 
Viridiel
 
Alia Caroline Azurre
 
Isis Do’Odrun
 
Lashrael Laralytha
 
Admin
 
Nava Jade Aiglieri
 
Shuga
 
Helléna Silvermoon
 
Angel Natalie Moonlight
 

Share | 
 

 Ahol a madár sem jár.-A Béke követe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
SzerzőÜzenet
avatar
Uráldur
Hozzászólások száma :

5926
Join date :

2014. Nov. 28.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Kedd Dec. 23, 2014 9:39 pm

A természet nem kényeztette el a kutakodó ifjoncokat, bár sokan a külsejükről csak annyit mondanának, hogy nem kényeztette el őket már a születésükkor sem!
No, de most nem a külsejükről volt szó, csupán az ágakról, amik minduntalan útban voltak nekik és az egyre szaporodó botlásaikról, miközben az erdei tüneményt keresték. Ám hangjuk és káromkodásaik, melyek egyre inkább fenyegetővé váltak, ha a leány nem jön elő önként, nem csak az erdei fülét ütötte meg, hanem valaki másét is.
Egy öt fős csapat tört elő az ösvény szomszéd oldalán lévő sűrűből és azonnal kifaggatta a két jómadarat.
-Mit kerestek itt? A vezír meg fog nyúzni titeket, hogy lopjátok a napot. Hát nem fogjátok fel még mindig, hogy a hegyes fülű nem viccelt? Vissza fognak jönni temérdeken és követelni fogják rajtunk az... azokat a mi a fenéket!
-Mi csak egy nimfa nyomait keressük, akit láttunk besuhanni ide. -lódította az egyik- Igaz Zab?
*A bűntárs a potyázásban hosszan elnyúlva zöngette a hangszálait, miután kibökte a választ.
-Ja! Épp majdnem átszaladt az úton. Illetve át is szaladt, hiszen láttuk. Nem igaz? -fordult ő segítségül- És utána is eredtünk, hátha nem őt keresik a szürkebőrűek.
-Hát ez meg mi? -förmedt rájuk a kínvallatójuk, mikor meglátta a földön az elejtett állatot.
-Ja, hát az csak az utunkba sétált, oszt' úgy volt, hogy lelőjük.
-Csak azt ne meséld, hogy már majdnem le is lőttétek! Átlátok én rajtatok. Vadászni voltatok, mikor más a feladatotok. -igen mérgesen nézett, hogy kellően felkészítse a hallgatóságot az ítélet kihirdetésére- No, erígyetek', oszt' szedjétek elő nekem azt a nimfát! Én meg elviszem ezt a dögöt, ne is lássam!
*Azzal, alá támasztva, mennyire haragszik a fiúk tettéért, vállára vette a gidát és elindult haza vinni. Az öt kölök már úgy is éhes.
A hat jómadár pedig elindult arra, amerre a hírvivő követte volna a hadúr nyomait. Vajon más utakat választ ez után, vagy halkan utánuk lopódzik?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Viridiel
Hozzászólások száma :

2863
Join date :

2014. Nov. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Kedd Dec. 23, 2014 9:58 pm

Bár nem szokásom, de most én is szívesen káromkodnék és küldeném e két majmot melegebb éghajlatra, mivel a mozdulatlan rejtőzésben, már igen csak kezdek megdermedni, de ezek a félnótásak még mindig nem adják fel.
Aztán persze bekövetkezik az, amitől tartottam, hogy más is felfigyel erre az éktelen óbégatásra, ami néha egy felajzott bika képét vetítette elém.
Még szerencse, hogy csak még több magukfélét sikerült odavonzani és nem egy kósza sötét elf csapatot, mert az egyikükkel való találkozás után már ezen sem csodálkoznék.
Így aztán továbbra is mozdulatlanul, csendesen gubbasztok a bokor mélyén, de azért legalább pár fontos információval gazdagodom, ha már ennyi bosszúságot kell elviselnem miattuk.
Szóval a selfek az orkokat uszították ránk és ez csak egyet jelenthet, az a nyomorult, aki előző nap túlélte az összecsapást, nagyon hamar talált segítséget és ez rossz hír. Talán még őrjáratuk is van a közelben és azok nem lesznek ilyen ostobák.
Most azonban szerencsém van, hogy a két dilis felettese egy szavukat se nagyon hiszi, na meg láthatóan eléggé szemez azzal az őzsutával, amelyik most az ösvényen hever.
Az is nekem segít, hogy nem igazán veszik ezt a keresést komolyan, így aztán hamar el is mennek, a magasabb rangú a vadászzsákmánnyal gondolom a falujuk felé, a többi, aki nem volt ilyen szerencsés, meg sajnos pont arra, amerre nekem is vezetett az utam.
~ Talán hamar megunják, amilyen rövid az eszük és nagy a bendőjük. ~ sóhajtok fel reménykedve, aztán kimászok a bokorból.
Töprengek pár percet, aztán követve őket a mágiámmal, hogy mindig tudjam merre járnak, inkább tőlük elegendő távolságot tartva indulok ugyanarra, vigyázva, hogy most szél alatt legyek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Uráldur
Hozzászólások száma :

5926
Join date :

2014. Nov. 28.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Kedd Dec. 23, 2014 10:25 pm

Ahogy a hat bumfordi ment céltalan keresve a sötét elfet megölő idegeneket, a két szégyenpadost csak nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy egy gyönyörű leány ringhatna a karjaikban, ha időben észre veszik.
-Te Daw! Vissza kéne mennünk azért a nimfáért.
-Hagyd a fenébe! Már régen elszaladt.
-De Daw! Hátha csak elszaladt és visszamegy! Azt mondják, aki lop, az mindig vissza megy oda.
-De Zab! Az az átkozott nőszemély nem is lopott el semmit.
*Egyik társuk mérgesen fordult hátra.
-Hagyjátok már ezt a nimfa történetet! Oughwarban nincsenek is nimfák!
-De mondom, hogy volt. -erősködött- Láttam a két szememmel.
-Valóban láttad? -állt meg hirtelen az elől haladó.
*Zab csak makacsul bólintott. Nem tudja kiverni a fejéből, hogy ott volt. Bár nem látta, de világosan érezte a zsenge nő szagát, mint azon a nap Awyris erdejébe, mikor az ágak között rájuk szólt egy és visszaparancsolta őket a saját földjeikre. Majdnem ugyan olyan volt a szaga. És haza felé a csapat akkor is egész úton arról beszélt, hogy ilyen gyönyörű teremtés csak is a legendás nimfák lehetnek.
Sosem látott még vonzóbb teremtést. A falubeli lányok mind eltűnnek a mögött az egy mögött. És nem tudott nem rá gondolni.
~Talán utánam jött! Talán szeret ő is engem...
*Nem sok ideje volt ezen rágódni, hiszen egyik csapattársa hirtelen megszólalt.
-Akkor keressük meg, hol láttad aztat átrohanni! A főnök örülni fog egy nimfának. -nyalta meg a szája szélét- Aztat csak van néki lábnyoma! Majd kövessük ottan, bele botolhatunk az elf gyilkosba akkor is, ha épp ott lótunk utáno!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Viridiel
Hozzászólások száma :

2863
Join date :

2014. Nov. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 11:19 am

Mikor végre eltűnnek a szemem elől és az ösvényre visszatérve meggyőződöm róla, hogy mind a parancsnokuk, mind a hat szerencsétlenebb, akiknek tovább kell keresgélniük, már látótávolságon kívül van, nagyot sóhajtok.
~ Még szerencse, hogy ezeknek legalább annyira púp a hátukon a selfek parancsa, mint a saját rabszolgáiknak! ~ rázom le magamról azt a pár rám ragadt levelet, amit a rejtőzködéskor rám ragadtak.
A hírek azonban jól jöttek, tudom, hogy még jobban kell ügyelnem, nehogy az ő vagy a sötét elfek járőreibe botoljak, mert ezek szerint ez sem kizárt.
Nem akarok miattuk azonban hatalmas kitérőt tenni, ezért inkább tisztességes távolságot tartva haladok velük párhuzamosan, így persze nem hallom mit beszélnek egymás között, bár a két elsőnek megismert félnótás csevegése után nagyon nem is érdekel.
Egyszerűen nem fér a fejemben, hogy lehet bármit is összetéveszteni egy nimfával, erre is csak egy ilyen agyatlan behemót képes. Így aztán fogalmam sincs róla, hogy még mindig ezen agyalnak, ráadásul még képesek a másik négyet is megbolondítani.
Azt azonban a mágiámmal érzékelem, hogy irányt változtattak és visszafelé haladnak, ami normál esetben azt jelentené számomra, hogy csak megunták a gyaloglást és hazafelé indulnak, de most nem normálisak a körülmények és ez sokkal gyanakvóbbá tesz.
Innen inkább kocogásra váltok, hogy minél messzebb kerüljek tőlük és a természet segíti gyors haladásomat és sima, egyenletes ösvényt nyit, amerre haladok. Bármi is az orkok terve nem tartok tőle, hogy ezen a terepen utolérnének.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Uráldur
Hozzászólások száma :

5926
Join date :

2014. Nov. 28.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 2:07 pm

A lelkes csapat nagy léptekkel halad visszafelé, hátha még kivehetők a törékeny alak lábnyomai, mikor váratlanul, sokkal előbb, mint hitték volna, meglátják a talajon az árulkodó nyomokat. No, nem a két nimfa-őrült oktondi, de az egyik talpra esett vadász kiszúrja azt, hogy valaki követte őket, még friss a lenyomat a talajon, és hirtelen irányt váltva bevetette magát az erdőbe.
Nos, szabad a gazda. Ki tudja, hogy kire tippeltek? Az tény, hogy nagy szerencséjük volt, hogy Viridiel csak a haladásának segítését kérte a növényektől, nem használta varázs képességét, hogy eltüntesse a figyelmeztető jeleket, amiket hagyott.
Bár még közel sem találtak rá, ám riadó kürt hangja hallatszik a háta mögött és ha nem vigyázz, akkor könnyen a vele szemben érkező három fős ork csapatba rohanhat. Jobb lesz neki, ha mással találkozik össze, ugyanis ebben a csapatban már mindenkinél kard van és harcedzett harcosok.


A karakter dala:

https://www.youtube.com/watch?v=lyejohCId7A

"A Sötétben születtem,
mégis világos lettem.
Az Életben én sok jót
és rosszat is tettem."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Viridiel
Hozzászólások száma :

2863
Join date :

2014. Nov. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 2:40 pm

Kis idő múlva, mikor felhangzanak a kürt szavai és még ha nem is vagyok ork, azt sejtem, hogy ez számomra semmi jót nem jelent, csak akkor verném szívesen egy fába a fejem, hogy ennyire lebecsültem az orkokat. Lehet, hogy az a két bolond ész helyett valami mást kapott a teremtőjétől, de azért nem lett volna szabad általánosítanom és ez lehet, hogy most számomra sokkal, de sokkal jobban megnehezíti a dolgot, ha egyenesen meg nem hiúsítja. És ezért senki mást nem okolhatok, csak saját tapasztalatlanságomat és hamariságomat, amiért első látásra alkottam véleményt.
Persze a természet továbbra is megkönnyítette a haladásomat, de most már nagyon óvatosan kellett ég így is tovamennem, mert a riadó, amit fújtak, mindenkinek felhívta a figyelmét, hogy éberen keressen, mert a közelben vagyok. És természetesen ork területen voltam. Ha hajtóvadászatot indítanak, egy véletlen folytán is felfedezhetnek, vagy kucoroghatok egy fa tetején napokig, akkor aztán már akár vissza is fordulhatok, nem fogom tudni követni a sötét elfet.
Ha meg elfognak és tovább adnak a selfeknek, akkor meg hamarabb a birodalmába jutok, mint szeretném.
Továbbra is rejtőzködve haladok, lehetőleg zajtalanul, és idegenek után kutató mágiám segítségével igyekszem elkerülni, hogy belefussak a vadászokba, azonban ezt is érzem, hogy jó sokan vannak.
- Mi a csuda, egy egész falut a nyakamba ugrasztottak? ~
Nem tudom ki lehetett az a sötét elf, akit majdnem sikerült megölnünk, de úgy látszik elég fontos, hogy meg akarjanak találni. Az állandó rejtőzködés és fürkészés azonban kezdett elfárasztani.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Uráldur
Hozzászólások száma :

5926
Join date :

2014. Nov. 28.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 2:55 pm

A lomb tünde folytatja az útját, bár jóval óvatosabban, mint eddig. Hiszen nem csak üldözőit, az ő figyelmét is felhívják, hogy a nyomára akadtak. Még szerencse, hogy a természet a pártját fogja, hiszen máskülönben aligha kerülhetné ki a kis csapatokat.
-Gyere már! Nem érünk rá egész nap!
-Jól van na! Csak én nem vagyok olyan gyors, mint ti. -válaszolja a másik hústömeg guggolásából felállva.
-Igyekezz! -suttogja vissza kötekedőn a harmadik- Gyorsan kell körbe zárnunk, mert ha meglép, már teljesen mindegy.
-Jól van na! Csak az én kezem nagyobb, mint a tietek. Azért bújik nálatok olyan könnyen a vége visszafelé.
*Miközben egymást biztatták a minél gyorsabb munkára, a lapáttenyerű is lehajolt megint egy újabb fához, hogy felállítsa az új csapdáját. Vajon az erdeiek levélhordója egy fán lógva találja magát a sok csapda egyikében vagy figyel arra is, hogy megkérdezze az Anya Természetet, hogy miben sántikálnak üldözői?
Valóban nem minden ork keveri, hogy párbajban vérezni, vagy vérbajban pározni... És hogy veszélyes amit művelnek? Könnyen fenn akadhat egy ártatlan állat is ezekben a hurkos cselekben. De majd megeszik őket!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Viridiel
Hozzászólások száma :

2863
Join date :

2014. Nov. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 3:16 pm

Bár egyelőre gond nélkül kerülgetem a kisebb ork csapatokat, egyre bosszúsabb leszek, hogy ilyen kerülőket kell tennem, ráadásul alig-alig haladok előre valamit.
Már lassan több, mint fél napja fogócskázunk az erdei-hegyi ösvényeket, hol kicsit előbbre jutva, hol hátrafelé, mert mintha az egész vidék tele lenne velük.
Nem kell túl sokat agyalnom rajta, hogy észre vegyem, az a céljuk, hogy fokozatosan bekerítsenek, elég nagy kört húzva körülöttem, hogy beleessem a hálójukba és akkor hiába a rejtőzködő tudomány, ha minden bokrot végig kutatnak, előbb-utóbb rám találnának. Akkor meg harc lesz és nem szívesen ölnék meg közülük egyet sem, mert azzal talán mindent elrontanék. A szavaikból azt vettem ki, hogy nem megölni, csak elfogni akarnak.
Hirtelen bököm ki azt a hurok csapdát, ami szépen elrejtve az avar között várja, hogy belesétáljak. Mondhatnám, hogy szerencsém volt, mert inkább az orkokra koncentrálok, azok hollétét jelzi a mágiám és bár a követni szándékozó utat is megkönnyíti előttem a természet, a csapda attól még ott van, az nem tűnik el.
A hajsza ellenére levigyorodom, ahogy előhúzva a késem elvágom a felrántó zsinórt, mert nem venném a szívemre, ha valami állat sétálna bele helyettem. Aztán szép nagy ívben kerülöm meg a helyet ellenkező irányba, mint ahogy egy csapatot a közelben látok. Aztán már csak egy rántást érzek és máris fejjel lefelé lengedezem egy erősebb ágon, az íjam meg alattam a földön.
Bár még a kezemben a kés, sürget az idő, így a fát kérem meg, hogy eresszen lefelé, kérdés, hogy lesz-e elég időm kiszabadulni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Uráldur
Hozzászólások száma :

5926
Join date :

2014. Nov. 28.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 3:49 pm

A kutató csapatok lassan kifogynak a felállítható csapdákból, amikor hirtelen zajt hallanak a sűrűből. Már kezdtek kételkedni, hogy nem-e túljárt az eszükön a titokzatos, de újra lángolni kezdett bennük a préda utáni vágy. Talán most megfogták!
Viridielnek volt ideje, hogy a fa ága leeressze őt és akár a levelek be is takarják őt újra csak elrejtve. Ám a megrongált csapda nem maradt észrevétlen. Ha ismét elrejti magát, akkor elkezdik szisztematikusan átkutatni az összes lehetséges zugot, arra már rájöttek, hogy nem átlagos a rejtőző képessége. Elképzelhető az is, hogy maga fedi fel rejtekhelyét, hiszen az újra nyomra lelt orkok vadul döfködik fegyvereikkel a bokrokat és minden egyebet, ahol lehetséges megbúvót sejtenek. Nem kegyelmeznének még egy málnásba elbújó medvének sem. Éhes pocakjuk arra sarkalja őket, hogy mihamarabb vessenek véget ennek a kutyakomédiának és térjen vissza minden a rendes kerékvágásba. Hiszen kevés az élelem ezen a vidéken és ők már így is elvesztegettek egy fél napot. Az asszonyok igyekeznek oda haza elvégezni azt a munkát, amit csak lehet, ám nekik is be kellene segíteniük, hogy erdei gyümölcsöt szedjenek vagy vizet hozzanak a patakról korsóikkal.
Ha találkoznak az orkok Viridiellel, akkor bizony egyikük igyekszik magához ragadni a szót.
-No, arany tündérem! Ideje lesz kicsit elmesélni, mi járatban erre felé. Nem kell izgulnod, csak szép lassan, nyugodtan! -intette türelemre vigyorogva a széles pengéjű kardja élén végig simítva ujját- És ne veszítsd el közben a fejed!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Viridiel
Hozzászólások száma :

2863
Join date :

2014. Nov. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 4:07 pm

Nem feltételeztem ennyi ravaszságot ezektől az agyarasoktól, hogy ilyen közel tegyenek le egymástól két csapdát, de lehet, hogy az ellenkező irányba is volt egy, így teljesen mindegy lett volna merre kerülök. De száz szónak is egy a vége, szépen belesétáltam az egyik hurokba.
Sajnos nem voltak annyira messze, hogy abban bízzak nem hallottak meg és bármennyire is tohonyának tűnnek, ilyen gyorsan képtelen lennék elmenekülni előlük, ráadásul a bokám is alaposan megrántottam.
Mire a fa, engedve mágiámnak szépen leereszt a földre, már nem sok időm marad, éppen csak annyi, hogy a késemmel elnyisszantsam a hurkot, hogy lábam vérellátását biztosítsam és elrejtsem magam és a pár lépésre lévő íjam az aljnövényzetben és az avarban.
Senki ember fia nem fedezhetne fel szabad szemmel, de ezek a vadászok most már vérszemet kaptak. Mivel a csapda tönkretételét nem tudtam elrejteni, így tisztában voltak vele, hogy nem állat oldotta azt ki. Ezért aztán hüvelykről hüvelykre vizslatták végig a csapda körüli területet.
Mikor az egyik döfés a fejemtől egy arasznyira fúrt lyukat a földbe, aztán egy másik suhintás pedig eltalálta a bordámat, önkéntelenül húzódtam arrébb, ezzel viszont lőttek az álcámnak.
Egy szál késsel, jó pár felfegyverzett, terjedelmes méretű ork között…….hát nem nagyon ugráltam, inkább bíztam a jó szerencsében, hogy nem a megölésemre kaptak utasítást.
- Mint látod, nem izgulok. – támaszkodtam fel a kezemre óvatosan, de még nem kockáztattam, hogy felálljak. – Nem tudhattam ki jár a nyomomban, ezért rejtőztem el, különben meg futár vagyok és épp a nagy knuut-tól tarok hazafelé az erdőnkbe.
- mondom az féligazságnak megfelelően. Ha nem történik semmi, ami megakadályozna, most már igyekszem felállni és megpróbálni rá tudok-e állni a lábamra, ha futni kellene.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Uráldur
Hozzászólások száma :

5926
Join date :

2014. Nov. 28.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 4:58 pm

Az agyarasok igen csak hitetlenkedve bámulták a fura szerzetet, hitték is- meg nem is. Ki mondhatja meg, hogy igaz-e amit állít?
No, hamar rá jöttek, nem kell izgulni, hogy napokig arról szól majd az olvasás, kedves érdeklődő, hogy még mindig álltak ott és egymást nézték.
-No, akkor velünk jössz a faluba és meglátjuk mit szól a mesédhez a vezér! -parancsolt rá ellentmondást nem tűrően. Mivel a többieknek is nagyjából ez volt a véleménye -amelyik eljutott odáig, hogy kell neki egy- a csapat igen elégedetten röfögött helyeslően.
Ám az nap este -ha Viridiel nem szökik meg az úton- nagy tanács gyűlt össze a községben. A legtöbb harci érdemet szerzett férfiak és a pajzsszűzek ültek össze a törzsfővel és a sámánnal. Nagy volt a tanakodás, hiszen bármit is döntenek, nagy átkot kockáztatnak meg a falujukra.
-Én azt mondom még mindig, hogy adjuk át a selfeknek, ha vissza jönnek. Ha meg beszari módon elszaladtak és vissza se néznek, akkor meg majd elengedjük.
-A knuut hívta meg vendégnek. Nem szállhatunk szembe a nagyvezír szavával. Nagy szégyen lenne az, ha meghazudtolnánk, amit ő mondott. Ha ugyan tényleg ő adta a szavát a sértetlenségére...
-Ennek így nincs értelme, fogjátok fel! Több napi járás, mire oda-vissza megtesszük az utat és ha a vihar gyermekei ránk szabadulnak, akkor nem fognak megállni, csak mert mi nem értünk vissza. Ugyan ott leszünk. Vagy kiadjuk nekik vagy a földdel teszik egyenlővé a falunkat...
-Hát, ha ugyan vissza jönnek. Valahányszor támadtak, sok évre vonultak vissza. Szerintem ne siessünk, van még idő. Én azt mondom, igen! Kérdezzük csak meg a nagy knuut, hogy ő mit tenne a helyünkbe! Ne döntsünk helyette!
-Ha ilyen jól tudod a regéket, azt is hallhattad, hogy sosem szólítanak fel támadás előtt. Váratlanul jelennek meg és nagy pusztítást végeznek. Mire hadrendbe állnánk, már vissza felé tartanak a határaikon túlra. És oda nem követhetjük őket. Mit teszel majd, ha azt látod, hogy asszonyod nyakát vágták át? Felteszed a kezed és azt mondod, hogy „Bocsi, meggondoltuk magunkat. Inkább mégis kiadnánk a nyurgát.”
*Az utolsó mondatokra felpattant a két férfi és egymásra vetették volna magukat, ha sámán fel nem teszi a két kezét. Eddig csak némán hallgatta, kinek mi a véleménye, ám most szólni kívánt, lassan, méltóság teljesen.
-Igaza van mindannyitoknak. Ezt látni kell. Ha baja esik minden orkok vezetőjének vendégének, akkor soha le nem mossuk magunkról a szégyent. A knuut vendége a mi vendégünk is.
Ám, ha nem adjuk ki a félszigetlakóknak, véres bosszút fognak állni. Soha nem vonhatjuk kétségbe az erejüket és meg kell adni nekik is a tiszteletet, ami kijár.

*Nem egy felmorajló, rosszalló hang hallatszott. Még a harcos nők is sértve érezték magukat, hogy megtiszteljék azokat, akik úgy beszéltek velük, ahogy azt ide jövetelükkor tették.
-Amondó vagyok, ki kell elégítenünk mindkettejük kívánságait. Át kell adnunk a bizonyítékot, hogy megöltük az ellenségüket és vérbosszút álltunk a harcban elesett társukon. És el kell engednünk a fiút.
*Lassan kezdték gyanítani, mit akar mondani az öreg. Talán Viridiel is, aki egy viskóba bezárva hallgathatta a távolból mindezeket, két őrrel az ajtó előtt. Lassan tápászkodott fel az idős ork, hogy számos kíséretével induljon meg eme ideiglenes börtön felé.
-Döntöttünk. Van olyan tárgy, melyről a sötét elfek egyértelműen tudnak azonosítani? Amit ha a véreddel átadunk nekik, bizonyíték a halálodra? Amitől soha nem szabadulnál meg?
*Kis szünetet tartott, és vizsgálta, vajon miféle reakciót váltott ki belőle.
-Csak erre van szükségünk, utána elengedünk. Vidd hírül uralkodódnak a mi törzsfőnk jókívánságait is!

/Ezzel zárok is, ha nem baj./


A karakter dala:

https://www.youtube.com/watch?v=lyejohCId7A

"A Sötétben születtem,
mégis világos lettem.
Az Életben én sok jót
és rosszat is tettem."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Viridiel
Hozzászólások száma :

2863
Join date :

2014. Nov. 23.


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   Csüt. Dec. 25, 2014 5:33 pm

Úgy látszik a szavaim elérték a kívánt hatást, legalábbis azt, hogy ne akarják elvágni a nyakam azonnal, viszont nem is merték felvállalni a kockázatot, hogy elengedjenek, így ha tetszett, ha nem magukkal vittek a falujukba, ahol egy ablaknyílás nélküli kunyhóban kötöttem ki.
Láthatóan fogoly voltam, de úgy bántak velem, mint egy vendéggel. Kaptam enni és inni, csak éppen a kunyhót nem hagyhattam el, ezt biztosította két markos őr az ajtó előtt.
Mivel minden épkézláb ember, vagyis ork a nagy sátorba gyűlt össze tanácskozásra, volt időm körül nézni és terveket szövögetni, hogyan szököm meg, mert persze semmi kedvem nem volt megvárni, hogy átadjanak a selfeknek, akiktől már biztosan nem fogok tudni meglépni.
Azonban mielőtt még nekiveselkedtem volna, hogy kiássam magam a kunyhóból, vagy valami más módon szökjem meg, megütötték a fülem a tanácskozás szavai és közelebb óvakodva az ajtóhoz, hallgatózni kezdtem, vajon mire jutnak, hiszen hallhatóan nem voltak egységes állásponton, sőt ha jól vettem ki, még majdnem ölre is mentek.
Azért szerencsém volt, hogy pont a vezérüknél voltam előzőleg, és ezt ezért még hihetően is adtam elő, bár azt  akkor sem vártam volna meg, hogy egyikük oda-vissza megjárja az utat és meggyőződjenek szavaim igazságtartalmáról.
Mikor a sámán kezdett beszélni, már csupa fül voltam, hiszen rajta múlt, hogy mi lesz a sorsom. Azonban az nem kerülte el a figyelmem, hogy nem voltak túlságosan elragadtatva legújabb szövetségesüktől. Ez volt az én szerencsém, na meg az, hogy bölcs sámánnal áldotta meg őket az istenük.
Mikor a sámán és a fél falu megjelent az ideiglenes börtönöm előtt, már tudtam mit akar elérni az öreg ork. Elsőnek persze nagyapám íja jutott eszembe, de inkább meghaltam volna, mint, hogy azt átadjam azoknak a gyilkosoknak.
Azonban ez nem is mondott volna semmivel többet nekik, mint az a szablya, amivel megvívtam azzal a sötét elffel, amikor Zaida-val táboroztam. Az az elf biztosan megismeri a furcsán ívelt szablyát és igazolja, hogy az enyém volt.
- Bölcs vagy és kegyes sámán. – bólintottam felé és az egyik ork felé  mutattam, aki elfogott és most az oldalát díszítette a kardom.
- Az bizonyíthatja a sötét elfeknek, hogy tőlem származik és véremmel meg egyik hajfonatommal együtt, biztos meggyőzi őket állításotokról, hogy végeztetek velem. – mosolyodtam el halványan.
Ha a tőröm is visszakapom, akkor megvágom a karomat és bőven mérem a szablyára, majd a hajamból is lemetszek egy fürtöt, amit a markolat alá tekerek.
Mivel az orkok tartják a szavukat, így hamarosan már ismét úton vagyok, bár kard nélkül, de a tőröm és az íjam velem van és ismét Boko nyomába eredhetek.

//Nagyon köszönöm a játékot, nagyszerű volt. Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Ahol a madár sem jár.-A Béke követe   

Vissza az elejére Go down
 

Ahol a madár sem jár.-A Béke követe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

 Similar topics

-
» Ahol a madár sem jár.-A Béke követe
» Menyétek kódexe
» Farkasok kódexe
» (Alapműveletek 1) Taijutsu
» Kitori Musato

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Neminra világa :: Játéktér :: Oughwar hegység :: Orkok birodalma-