/Az egyik helyszín:Iskola(Alia)
és a másik helyszín:Tűzsárkány Klán Otthona(Nava Jade)
..ezeken a helyszíneken egy időben ,párhúzamosan történnek az események./

/helyszín:Iskola/
Hirtelen nem tudtam ,hogy mi történik..a Huginak maradnia kellett a teremben..és engem kiküldtek a többi selffel együtt.Egy kis szobába vezettek,ahol várakoznom kell...bár nem tudom,hogy miért,s mi okból..de nagyon kiváncsi vagyok miért kell itt lennem..és a hugi??..Ő hol van?..miért kellett ott maradnia??..már lassan nem értek semmit...
Amint kicsit lenyugodtak a gondolataim,leültem egy székre,és behunytam a szemem...
Magam előtt láttam az erdőmet,és ez kis nyugalmat hozott rám ..
Sok minden történt ma is..és egy pillanatnyit sem aludtunk hugival...és nagyon fáradt vagyok..
Ahogy ott ültem a szobában,és vártam...hosszu óráknak tünt..de valójában egy fertály óránál nem volt több..
..és egyszercsak nyílt az ajtó..és az a magasrangú nő lépett be..bár pontosan nem tudom ki lehet..de az biztos,hogy nagyon magasrangú lehet.
A fáradtságom ellenére igyekeztem tisztelettel üdvözölni...és hamarosan meg is tudtam miért kellett itt várakoznom...
Egy másodpercre döbbenten hallgattam a hamarosan kezdödő tanulásomról..és valahol igaz is,hogy tényleg fogalmam sincs ekkora erejű varázstárgy használatáról..és örültem neki,hogy segítséget is kapok ..amit nem is gondoltam...
Várakozón és kiváncsian léptem be a mutatott ajtón..és nagy levegőt véve léptem át a küszöböt..
De ahogy megpillantottam Mellont az ajtó mögött,nagyon boldog lettem..de ahogy átöleltem a tigriském nyakát..megszólalt egy hang a szoba hátsó részéből..
...és kiváncsian néztem rá az új Tanitómra..aki lassú léptekkel közeledett felém...
...és nagyon örültem..mert nem volt ismeretlen..
Zach közeledett...

/helyszín: A sárkánynemzettség otthona, a tűzhányó gyomrában//


Csak kapkodom a fejem. Most találtam meg a bátyám, és már el is szakadtam tőle. Ahogy megérkezünk a család székhelyére, mindenhol idegen arcok merednek rám. Nem mondom, hogy ellenségesek, de nem is barátságosak. Nem tudom, hogy mit keresek itt. Úgy néznek rám, mint valami csodabogárra. Nincs bennem félelem, de kezdem magam kényelmetlenül érezni.
Oda fordulok az engem kísérő testőrhöz:

- Miért vagyok itt? Ez a bátyám otthona? Ő hol van?

A választ hallgatva, nem leszek okosabb. Ő csak utasítást hajt végre, nem tájékoztatták az okokról. Köszi. Most aztán nagyon okos lettem.

Lassan szemügyre veszem a környezetemet. Barlangszerű, hatalmas termeken keresztül vezetnek. Mindenhol csodálatos szőnyegek. A termekben rengetegen vannak. Aztán egyszer csak kijutunk a barlangrendszerből és egy völgyben találom magam két hegycsúcs között. Olyan, mintha egy más világba csöppentem volna. Minden zöld körülöttem. Csodálatos. A völgyben hatalmas palota áll. Oda tartunk. Kapujában őrök állnak, de amikor meglátják a testőr palástján a címert, szó nélkül tovább engednek. Fiatal férfi siet elénk. Talpig éjkék ruhában van. A testőr meghajol előtte, és váltanak pár szót, amit nem értek olyan halkan beszélnek. Fawen embere meghajol előttem, és azzal sarkon fordul és ott hagy. Nézem a kék ruhás férfit és hirtelen észbe kapva, meghajtom fejem felé. Legnagyobb megdöbbenésemre Ő mélyen meghajol előttem, és megkér, hogy kövessem. Bevezet a palotába. Már az előcsarnokban leesik az állam. Csodálatos itt minden.......

/helyszín:Iskola/


Ahogy Zach-et megláttam,egyszeriben sokkal jobb kedvem lett..
Annyi sok megpróbáltatás után ,most egy kis nyugalom lenne jó..de azt is jó lenne tudni,hogy mi vár most rám..
Mellonnal együtt álltunk egy nagy asztal előtt,ami minden finomsággal volt megrakva..
Nagyon éhesek voltunk már..és ahogy Zach intett,hogy foglaljak helyet.. a tigriském is mellém ült le..és a sültből adtam neki..amit jóízűen falatozott.. közbe néha rám nézett..
Nagyon boldog voltam,hogy a Barátommal lehetek újra..és amint befejeztük a vacsorát..hosszan átöleltem a nyakát és megszeretgettem az én "kicsikémet"..és ahogy így játszadoztunk,és örömködtünk egymásnak a sok nem látott idő után..észre sem vettem,hogy elnyomott az álom...

Ahogy haladunk az épületben, csak tátom a számat. Ilyen gazdagságot még nem láttam. Hát ilyen is van? Úgy érzem nagyon kilógok a sorból. Itt is sokan vannak , de messze nem annyian mint a barlangrendszerben lévő termekben. Minden felől érdeklődő pillantások kísérnek, ahogy megyek a férfi után. Nem tudom ki lehet, de innen is, onnan is mély meghajlásokkal üdvözlik.

Egyszer csak egy gyönyörűen cizellált, hatalmas ajtó elé érünk. A férfi megáll, hátra néz a válla felett rám, és mielőtt benyit, rám mosolyog. Na most nagyon megnyugodtam. Köszi szépen. Gőzöm sincs hol vagyok, mit keresek itt, és egyáltalán.Az ajtó feltárul és belépünk a szobába. Ez nem olyan hatalmas, mint amilyeneken keresztül jöttünk. Valami hálószobaféle lehet. Egy fiatal self lány áll az asztal mellett, és mindenféle finomságokat rendezget rajta. Ahogy meglát minket mélyen meghajol. Aztán kimondottan felém fordul.

- Köszöntelek úrnőm. A nevem Zia. Állok szolgálatodra.

Hirtelen hátra nézek, hogy kihez beszél ez a lány, aztán rájövök, hogy hozzám.

- Én is köszöntelek, az én neven Nava-Jade, és nem vagyok semmiféle úrnő. Azt hiszem összetévesztesz valakivel.

Kérdően néz a mellettem álló férfira, de az mosolyogva bólogat.

- Engedd meg, hogy én is bemutatkozzam. A nevem Arthan. Ivory nagyúr már jelezte érkezésedet. Meghagyta, hogy mindenben járjunk a kedvedbe. Viszont azt is előírta, hogy holnap kezdetét veszi a tanításod. Most kérlek pihenj. Reggel érted jövök. Addig is, ha bármilyen kívánságod van szólj Zia-nak.

- Csak egyet kérnék. Az oroszlánomat szeretném magam mellett tudni. Már amennyiben ez lehetséges.

- Azonnal intézkedek.

Másnap reggel ébredtünk meg Mellonnal.
Annyira kimerült voltam,hogy arra sem emlékszem,hogy mikor csuktam le a szemem..de tudom,hogy a tigrisem mellett a legnagyobb biztonságban vagyok!..és olyan jó volt hozzábújni,hogy a bundája közt mintha elvesztem volna..annyira körbeölelt a szőre..és én nagyon boldogan bújok hozzá..ahogy megnyugtat az is,hogy itt van velem a jóbarátom..

Lassan kászálodok fel..bár nem mondott Zach semmit,hogy mikor kell kezdenem..
De remélem,hogy még egy picit tudok töltődni..és csak később küldetnek értem...nagyon jó lenne még egy kicsit...
..de aztán kopogtatnak az ajtómon..és nem éppen türelmesen..

Miután magamra maradok, lehuppanok az ágyra és oda intem Trist is. Akkora ez az ágy, hogy húszan is elférnénk rajta.

Nem olyan régen még nyugodtan jártam az erdőket, az utakat, kalandokba keveredtem. Nem is gondoltam, hogy ilyen fordulatot vesz az életem. Még felfogni sem tudom, hogy testvérem van. Igaz, csak rövid ideig láthattam, és még kevesebbet beszélhettem vele. Fogalmam sincs, hogy milyen. Egyáltalán, itt kell majd élnem, vagy máshová kerülök? Minden olyan bizonytalan még körülöttem. Mit fogok tanulni, és milyen lesz a tanítom? Kérdések, kérdések, kérdések. De válasz még nincs rájuk. Majd meglátjuk mi lesz.

Elég türelmetlen kopogás hallatszik az ajtómon..és amint kinyitom Zach áll ott elöttem.


-Jó reggelt,Alia!A tanításodnak vége!-néz rám komolyan...és a meglepett arcomat meglátja,egy kicsit elmosolyodva kezd bele a mondandójába..
-Az éjjel,amit Te álomnak hittél,az volt a vizsgád a kardoddal kapcsolatban.Most bizonyára fáradt és kimerültnek érzed magad..és ez azért van,mert az "álom"mit átéltél igazából valóságos volt,bár nem emlékszel talán mindenre,de ez volt a lényege..és a megmérettetésen sikeresen túljutottál,és sikeresen megcsináltad..gratulálok!..most már megkaphatod a Kardod,és vele mindazt,mit a Nagyasszony jóváhagyott és eldöntetett..
Hamarosan megkapod a kardodat,és innemtől kezdve a részeddé válik..ahogy a felelősség is tiéd..

Ámulva hallgatom Zach szavait,és kis időbe telik,míg fel is fogom a tartalmát..mindenre felkészültem,hogy ma mi fog rám várni..de erre nem számítottam..és meglepetésemet láthatta a tantóm..
-Köszönöm..!-és ezt alig tudtam kimondani,mert a döbbenettől nem jöttek a szavak.

Ahogy magamra maradtam Melonnal,csak néztem Rá és egy idő múlva kezdett eljutni a tudatomig..és nagyon örültem,hogy vége van..és sikerült!
A tigrisemhez bújtam és átöleltem a nyakát.. boldog voltam,hogy itt van velem a Barátom,és most már végre hazamehetünk..
És a Húgival mi lehet??..csak ez a gondolat szomorított el,mert nem tudtam róla semmit..és nagyon hiányzik.
De remélem hamarosan találkozunk majd.De most össze kell szedni a holmim..vár már az Erdőm..

Eljött a reggel. Még szinte fel sem ébredtem teljesen, de ahogy oldalra fordítottam a fejem, az ámulattól kitágultak a pilláim. Csodálatosan szép vörös köpeny hevert a székem karfáján. A színe olyan volt mint a tűz lángja. Közepébe pedig egy arany sárkány volt belehímezve. Régi ruháim helyett több váltás nadrág, ing, zeke, különböző csizmák.

Csak kapkodtam a fejem. Ez mind az enyém? Kipattantam az ágyból és tisztálkodás után, rögtön magamra öltöttem egy fekete-vörös öltözetet a hozzá illő csizmával. Ám most jött csak az igazi meglepetés. Ahogy felemeltem a köpenyt, alatta megpillantottam a kardomat. Minden mást elfelejtve, óvatosan a kezembe fogtam. Ahogy a markolatra simult a kezem, mint ha apró villámcsapások érték volna az egész testemet. Nem volt fájdalmas, inkább bizsergető. Olyan erőt éreztem magamban, mint még soha. Mintha a kard és a testem egyek lettek volna. Csodálatos volt. 

És ekkor kopogtak. Szóltam, hogy bejöhet, és amikor kinyílt az ajtó, a tegnapi férfit láttam. Mosolygott, amikor meglátott az új szerelésemben, karddal a kezemben. Elmondta, hogy ez mind a bátyám ajándéka, aki úton van haza felé, a jegyesével, akit egyébként én is ismerek. 
Kéri, hogy segítsek az előkészületekben. Én? Na ez jó lesz. Annyi érzékem van az esküvőkhöz, mint egy döglött légynek. Majd meglátjuk mi sül ki ebből.