Nava családi öröksége kezd egyre jobban kibontakozni.
Ám nincs idő arra, hogy teljesen megértsük, mi folyik vele. Pedig ez talán számára sokkal hasznosabb lenne! Ám ő maga is kapcsol és kezével megérintve a három fejű kutyát átkot bocsát rá. És az szinte magában beszélve mondja a nem túl kellemes felismerést.
-Két őszinte és két alávaló van a mesében, ahogyan a te családod szolgálóiban is.
*Elenged téged, ám lassan visszaszorítja az átkot az agyában valami. De még mindig nagyon tompa.
-És most a harmadik fejem egyetlen kérdésére is válaszolnod kell! Máskülönben át nem eresztelek.
*A harmadik, mely szája véres a tiédtől, megszólal.

//Bocsi, nagyon gonosz vagyok, és nagyon tudom, hogy nem szereted ezeket a kérdéseket!//

-Mi a kedvenc színed?
*Furcsa, hóbortos öregember hangján szólal meg. Egyáltalán nem hasonlít a másik kettőjére.


//Még egyszer bocsi! Ez az utolsó.//

A dementáció hatására a háromfejű kutya lassan elereszt és lehátrál rólam. Ám a középső fej most megszólal, de nem az előbbi hangon. Kicsit reszelős, öreg férfi hangon közli velem, hogy még egy kérdésre válaszolnom kell és aztán mehetek. Hova? Minek? Egyáltalán ki ez az ember? Ez egy próba? Ha igen mi a célja? Egyáltalán, hol vagyok? Még rengeteg kérdés kavarog a fejemben. Csak, hogy békén hagyjon végre, oda vetem neki:

- A vörös! Most már elégedett vagy?

Meg sem várva válaszát, odarohanon Trishez. Most sajnálom csak igazán, hogy szinte semmit nem tudok a gyógyításról. Tris lábán mély seb tátong. Okulva egy korábbi esetből, most szépen felcimkézve vannak a gyógyszeres fiolák a tarisznyámban. Kiválasztom a megfelelőt, és a porból szórok a sebre. Megkönnyebbülve látom, hogy a seb kezd összezAródni. Most jut csak eszembe, hogy a.saját megcsócsált kezemet is el kellene látni. De amikor ez tudatosodik bennem, rögtön rA is jövök, hogy a.sArkány megjelenése, a fájdalmat is megszűntette. Na, ezen is el kellene gondolkodnom, es még sok más mindenen, de persze magamra megint nincs időm.

Hátra kapom a.fejem, mert túl nagy a csend körülöttem. ....

Nava megkapta a választ is talán, hogy mire megy kis a játék. Hiszen ez az egyébként sem valóságosnak tűnő történetben ha valami köti a való élethez, az a figyelmeztetés.
A cerberus pofája elmosolyodik.
-Rendben! Megfeleltél mindannyiunk kérdésére. Tovább mehetsz.
*Bár jobb szerette volna kedvenc színében látni ezt a kutyát, de Tris sebe fokozatosan gyógyul. Még mindig sántítva indul meg utána, kímélnie kell még egy jó darabig magát. De a nagyi főzetnek hála helyre fog jönni maradéktalanul.
Szeme hozzá szokik a sötéthez. Nem is úgy, mint az embereké. Éjtünde vére miatt fény nélküli alagútban is lát hamarosan. És egy olyan lénnyel találkozik hamarosan szemben, aki viszont nem. Mármint nem lát a hagyományos értelemben, de más érzékszerveinek hála legalább olyan jól kiigazodik a hegy alatt kanyargó folyosón.

Egy Cammarus jön velük szemben.
/A lény leírása a Neminra Élővilágában megtalálható./


Mit tesz?