/Vezető mindennapjai/


Valora még várhat egy kicsit, míg az elküldött ember értesíti a tegnap érkezett embert, hogy várja őt. Különleges képességei vannak és tegnap érkezett. Különleges az, hogy befolyásos emberek sok pénzért bízzák meg őt kényes feladattal. És ha már szavakkal nem tudja a magas rangú illető megbékíteni ellenlábasát, akkor ezt az embert küldik a gondok elsimítására.
Ám a drága vendég -szó szerint drága lesz- trónterembe lépése előtt a várkapitány érkezik. És a terem közepén illedelmesen meghajol.
-Üdvözlöm, Felség! Nem régen új hírek érkeztek. Asthelath király a határon, Braslov alatt vonja össze seregeit. Több nemesi család is elindult csatlósaikkal a király hívására és végvárakból is kéreti a nélkülözhető erőket.
Mint tudod, mind a mai napig hitéleti vitának tekinti a te hatalomra jutásodat és nem lázadásnak a megkoronázásodat. Futárt küldött hozzánk is, hogy seregeink jelentős része segítse az ork betörések elleni nagy hadmozdulatot.
Tiéd a döntés. Ha nem küldünk katonákat, azzal nyíltan megtagadjuk az uralmához tartozást és ellenségnek fog tekinteni minket. És mivel elég jelentős had várható a határon, akár az agyarasok visszafordulása után a város ostroma sem elképzelhetetlen.
Ám ha a minket is veszélyeztető oughwariak ellen vonulunk közös erővel, balszerencsés hadakozás esetén komoly veszteségeink is keletkezhetnek. Ám a végváraknak járó kincstári pénzek továbbra is áramlanak Bivalyba és maga Astelath fog segíteni újoncok felfegyverzésében.
Választó út elé értünk, ahol a nyílt lázadás és a kivárás között kell dönteni. Ha utóbbi mellé állunk, mi magunk dönthetjük el, hogy mennyi is nélkülözhető számunkra az embereink közül.
*Jelentett, ám ő még nem tud arról, amiről a főpapnő már hallott. Kémei jelentették a törpe királyhoz küldött követeket. És ha a mesélő jól értesült, tervei is vannak ez ügyben Moor kisasszonynak. De ez talán később...
Épp elég gondolkodni való akad már így is a trónon ülve.

A várkapitány a rá jellemző határozottsággal megint a termembe igyekezett. A mondandója persze korántsem adott határozottságra utat.
Hmm, érdekes mi elé állít a sors. Úgy látszik a kémeimtől kapott hír igaznak bizonyult és a bukott uralkodó biztosítani kívánja a határainkat. Ez persze jól jönne nekünk, hiszen a "szomszédok" sok energiába kerülnek, azonban, ha biztosítja a dolgot, félő, hogy minket is megtámad... A legjobb döntésnek az bizonyul, ha most segítünk a kis "királynak", így talán jobbak lesznek esélyeink.


- Magam nem dönthetek az ügyben. Meg kell kérdeznem erről a Könyörület Istenét.

Kicsit elhalkulok és becsukom a szemem. Eljátszom, mintha kapcsolatba lépnék vele. Kis idő után válaszolok.

- A Könyörület Istene döntést hozott. Ahogyan a mag sem egyből válik virággá, úgy mi sem lázadhatunk azonnal. A várakozást az isten is megsegíti és mellénk áll az ügyben. Nos, a döntése egyértelmű, könyörület jár Asthelath-nak. Küldjön katonákat.
A veszteségeink tesznek majd erőssé kapitány!
Imádkozunk az életükért. Legyen könyörület magán.

Köszönök el a kapitánytól. Majd a szolgákhoz szólok:

- Küldjék be a vendéget...

A terv egyszerű lesz, nem hagyhatom, hogy a király egyezségre jusson a törpékkel....

/Vezető mindennapjai/


A kapitány távozott és rögtön neki is állt megszervezni a Braslov alá küldendő csapatot. Gondosan előkészítette, hiszen saját maga vezette hadba embereit és a vár őrzését helyettesére bízta távollétében. Észak-Bivaly szinte egyetlen hátránya a kevés számú lovasság, de útnak indult az 500 lovag. A városból összeszedtek még száz hátaslovat elismervényért cserében, melyet Metropolis kincstára pénzre váltott idővel. Így a nem rég zsoldosként csatlakozott Amazon is könnyűlovasként a sereggel tartott többed magával íjjal a hátán, karddal az oldalán és lándzsával a kezében. Ők kísérték a gyalogság felét.



A vendég érkezik meg hamarosan viszont az ambiciózus vezető színe elé. Kard az oldalán és kétkezes csatabárd a hátán. Még a képen látható pipa nélkül is -mely most övtáskájában lapul- elég meggyőzően tudja elhitetni bárkivel, hogy a fekete az fehér. Csupán fegyvere után kellene nyúlnia. Bár ezt mindenki maga döntse el!
-Hölgyem! -biccentett aprót a fejével- Miben állhatok a rendelkezésére.
*Értetlenül néz a teremben lévő egyik katonára, kinek arca túl árulkodóan változott meg. És szerencséjére hazai pályán nem fog belekötni a bakába. Mikor rájön, hogy nem fogja megérteni, hogy miért látta az arcon azt, hogy valami súlyos etikett hibát vétett, inkább vissza fordult Valorához, hogy meghallgassa.
Vannak erősségei és gyengeségei. Ám híre alapján utóbbiak inkább a megbeszéléseken jönnek elő, míg előbbiekből eddig mindig eleget tudott megcsillogtatni terepen. Ám nem otrombább a legtöbb vetélytársánál.

A kapitány elkullog és helyére a tervem egyik szereplője lép.
A trónon ülök és kíváncsian fürkészem az érkezőt, a járását figyelem, mely a személyiség egyik árulkodója. Első nézésre igencsak meggyőző, de vajon ér is-e valamit.
Mikor már készülök, hogy viszont üdvözöljem, az arcom besötétedik.

- Mit képzel maga ütődött, mégis kihez jött?

Majd ráparancsolok az őrökre, hogy vegyék körbe.

- A megszólításom királynő vagy felség! Ha még egyszer elrontja, megkínzatom és megölöm.

Intek a kezemmel az őröknek, hogy visszarendeződhetnek.

- Remélem érzi, hogy milyen helyen jár. Ez nem egy kocsma, vagy Asthelath egyik trónterme.
Tehát, maga lenne az a híres gazfickó akit nekem ajánlottak?

/A vezető mindennapjai/




A felbérelni kívánt ember rossz megszólítást használt és Valdora jobbnak érezte felvilágosítani őt az elvárásokról. És a férfi arcán egy apró redőny sem keletkezett.
-Akkor miben állhatok a rendelkezésére, Felség? Üzleti ajánlattal hívtak ide, első sorban ez érdekel.
*Érezhetően nem sokat ad a formalitásokra, még ha próbálja is betartani a kívánalmakat. Ám az is gyanítható, hogy volt már vitája a megbízóival ilyenekről, ám eddig ő sem igyekezett tudatosan hergelni őket szemtelenségével és ők is nagyon bele élték a beszélgetés közben magukat, hogy annak végeztével majd ez az alak elindul a problémáik megoldásának látni.
-Hallgatom, miről lenne szó? -enyhén leszegve a fejét nézett vissza Moor kisasszony szemébe.

A férfi nem ijed meg, amitől még szimpatikusabbá válik a szememben. Ezek szerint nem féli a halált, ilyen ember kell nekem. Az etikai vétségek tisztázása után, látom nehezére esik, de betartja a követelményeket.

- A feladat roppant egyszerű. Meg kell ölnie két követet, akiket Asthelath küldött a törpökhöz. A látogatásuk célja a békekötés. A megállapodásuk persze szóban is megköttetik, de ami nincs meg írásban, az könnyen a feledésbe vész...Ezért nemcsak a követeket kell megölnie, hanem megszereznie a békeszerződést és elhozni nekem.

Szünetet tartok, majd a trónon egy kissé előredőlve folytatom.

- Láthatja, nem lesz könnyű a feladat. A dolgot tetézi, hogy a két követ mindegyike erős mágus. A jutalma persze búsás lesz. Nos?

Nézek kérdően a fickóra. Azt nem is sejtheti, hogy két legyet ütök egy csapásra a megölésükkel. Ugyanis a mágusok egyike a főpap, a másik pedig, aki esélyes lenne a helyére. Micsoda pompás kilátások. Én sem kérhettem volna jobbat. És mi lesz ha meghal a főpap? A királynak jobb doga is lesz annál, minthogy új vallási vezetőt bízzon meg. Mint hallottuk vészterhes idők járnak, harcolni fog. És míg ő harcol, addig a vallásom szépen lassan átveszi a helyét a birodalmában...csodás.

/A vezető mindennapjai/




A szakember figyelmesen hallgatja meg az új birodalom királynőjét és végül megelégedetten bólint.
-Valóban nem hallatszik túl simának az ügy. De ezért választott engem. A feladat nehézségére tekintettel pedig az ára ezer arany lesz. Kétszáz előlegbe és nyolcszáz a papír és a két fej elhozatalakor.
*Mondhatni egy kisebb vagyon. Egy falu éves adóját is meghaladó teljes összeget bár nem lehetetlen kigazdálkodni, de csak abban az esetben érdemes ennek az alak munkájára szánni, ha valóban kulcs fontosságú Valora és az új vallás számára.
Küldhet helyette inkább középszerű gyilkosokból akár többet is, jobban jár. Abban a világban, ahol a réz és az ezüst a leggyakrabban forgó pénzérme, ott ezer arany nagyon bőséges lehetőséget ad a feladat végrehajtására.

A férfi vakmerő árat mond, és arcomon az elképedés jele ül. ?ég a fantáziámban sem gondoltam volna, hogy ennyit kér. De persze mindegy ugye...

- Nahát, micsoda ár.

Csodálkozom el. Szegény ördög, fogalma sincs mit forraltam ki ellene. Azt hitte, hogy hagyom elmenni, ha idehozza a két fejet és a békeokmányt? Ugyan, amint átadta őket, én magam ölöm meg...Kétszáz arany előlegbe nem nagy ár. Persze nem kicsi. De a többi nyolcszázat úgysem kapja meg. A feladat fontos, így nem bízhatom holmi középszerű harcosokra.
Kissé feltűnő lenne, ha egyből elfogadnám a dolgot.Úgyhogy megpróbálok alkudni.  

- Hogyan is bízhatnék magában? 100 arany most , és a többit akkor, ha elhozza amit kérek. Ha siet, még jutalmat is kaphat ráadásként. Hogy én állom-e a szavam? A Könyörület Istene sújtson, ha hazudnék.
Majd a szívemen egy x-betűt írok le a kezemmel, jelezvén, hogy mennyire megbízható vagyok. Persze, hazugság az egész. A hatásszünet után folytatom:

-Tehát...Ehhez mit szól?

Nézek kérdően a férfire.

/A vezető mindennapjai/




A szakember hajthatatlan marad és nem meggyőzhető. De jól láthatóan elhiszi Moor szándékát, így valódi alkudozásnak tekinti a dolgot.
-Egy lyukas rezet sem engedhetek. Nekem is lesznek költségeim. És csak akkor indulok, kétszáz arany a markomban és nyolcszáz a meló teljesítése után. Nem adok hölgyem -bocsánat királynőm- olyan halovány ígéretekre, hogy ha gyorsan végzünk mi többet kapunk. Ha elégedett lesz velünk, majd tehet többet hozzá. De elvenni még egy tolvaj sem abból ami a miénk.
*Az udvari etikettel még továbbra is küzd, de még nagyobb összegek reménye úgy tűnik nem indítanak el vívódást a lelkében. Az előbb kiszámolta magában az árat és a terve is megvan ezek szerint.
Miközben nem sejti a férfi, hogy a tárgyalópartner nő mire készül vele kapcsolatban majdnem biztosnak tűnik a mesélőnek, hogy az alkut meg tudják kötni a kétszáz aranyról. És az is, hogy még szabadon és megbízással távozik a nagy darab. És mögötte a kinyíló ajtón át egy csuhás férfit pillant meg Bivaly önjelölt úrnője. Egyik őr pedig illőn köszöntve őt belép és bejelenti utána:
-Egy nyurga állítólag északról jött. Azt mondja, szeretne Felségem beszélni vele. De nem árulja el, mit óhajt. Azt hiszem talán egyházunk érdekli, de nem lehet kiszedni belőle semmit.
*Felnézve a meghajlásból a tenyerét kicsit mozgatja az arca előtt nyitott ujjakkal. Nincs rendben az érkező alak fejében szerinte minden, de könnyebbnek látták megkérdezni a dolgot. A bolondokból lesznek a legjobb fanatikusok és a legnehezebb ügyfelek fogadóórán. Vajon van ereje és érdeklődése Valorának a kapitány megbeszélése és a specialista alkudozása után még egy ilyen alakkal is foglalkozni?

A bérenc visszautasítja az ajánlatomat. Na sebaj, ennyi áldozatot igazán hozhatunk a jó ügy érdekében. Ha sikerül több hívőre szert tennem, könnyen sokszorosát szerezhetem vissza annak, amit most elvesztek.

- Rendben, nos megkapja amit szeretne. De ajánlom, hogy jó munkát végezzen. Senki, ismétlem senki nem tudhatja, hogy én vagyok a megbízója. Remélem, megértett. A Könyörület Istene irgalmazzon magának.

Köszöntem el a férfitól. Közben pedig egy másik esemény történt. Egy csuklyás alak jelenik meg a látóteremben. Nos, új híveknek, hogy is mondhatnánk nemet?

- Mielőtt bejön, remélem nem felejtették el megmotozni. Nehogy valamilyen kis meglepetéssel készüljön nekünk.

A férfit eztán közelebb hívtam. Meghajlott és arca előtt az újait húzogatta. Talán bolond, talán zseni. Vajon ki lehet ez, aki szándékosan takarja orcáját?

- Felkeltette az érdeklődésem! Mit szeretne a Könyörület Istenének hívő Királynőjétől?

Majd székemben egy kicsit feljebb húzódzkodok. Vajon ki lehet ez?

A figyelmeztetés nem teljesen hiába való. Még ha nem is azt az eredményt adja, amitől tartanak. Egyetlen fegyverét már leadta az őröknek önként, a három ágú vaskorbácsot. Ám ahogy megvizsgálják, hogy van-e nála még újabb meglepetés ijedten kiált fel az egyik katona mellette.
-De hisz ez egy éjtünde! Hogy kerül ez ide?
*Maga a csuklyás alak válaszol, fejéről hátra hajtva az arcát is eddig beárnyékoló fejfedőt. És nyugodt hangon kezdi el mondókáját.
-Felség! Olyan erős birodalom jó indulatát hoztam, ami alaposan megerősíthet téged a székedbe, ha jó leszel hozzá. És célpontjának tekint, ha nem tudja másként érvényesíteni akaratát. Nem kenyerünk a diplomácia, ezzel magad is tisztában lehetsz. Legendás a hír, hogy lefejezünk olyan követeket, akiket mi nem kértünk.
Ha adsz egy esélyt a beszélgetésre, akkor négyszemközt vonuljunk félre! Vagy végezz itt ki helyben!
*Nem kellettek a fenyegető megjegyzések sem ahhoz, hogy már a fajának felismerésére minden alabárd, lándzsa és kard harcra készen szegeződjön neki a terembe és azon kívül, akik csak látták. Valora Moor születendő birodalmának határaiban egymás után kezdenek sorakozni az ellenséges hadak.
Astelath figyelmét valószínűleg elkerüli még amiatt, hogy együtt mennek majd Braslov alatt csatában az orkok ellen. A törpékkel való szövetségét meg kell állítania. Ám az orkok is aktívaknak mutatkoznak, igaz most még nem az ő területei ellen, hanem riválisáét támadva.
És egy self kém felbukkanása ilyen nyíltan jelzi, hogy ők is tudomást szereztek a változásról. És hagyom eldönteni mennyire baráti az üzenet.

A csuklyás alak hamar felfedi a kilétét. Egy éjtünde, erősíti meg a látottakat az egyik alattvalóm. Amilyen gyorsan lehet parancsolok a katonáknak, hogy kerítsék be és fegyverezzék le. Ha csak egy rossz mozdulatot tesz, öljék meg.
Ezután nyugodtabban beszélhetek az éjtündével, akinek ugye nem kell fegyver ahhoz, hogy megöljön.
A teremtmény elmondja, hogy mit szeretne és kecsegtető ajánlattal áll elő, megölhetem.
Nos az éjtündék útjában lenni nem túl jó dolog, nagyon erős ellenfelek. Sőt, mi tagadás régóta nem láttam itt ezeket a démoni lényeket. A hideg is kiráz tőlük, a sok rémsztori amit hallottam róluk.
A székemen felállok és mondom:

- Nos, mind tudjuk, hogy az éjtündék számára nem kell fegyver ahhoz, hogy valakivel végezzenek. Ugyan miért bíznék meg önben? Kettesben beszélgetni, ugyan...ehhez nagy bizalom kell. Mondja itt, amit szeretne. Biztonságban vagyunk,az őreim között nincs kém, ők mind az egy és igaz istent szolgálják.

Visszaülök a trónszékembe és kéretem a szolgáimat, hogy hozzanak egy széket az éjtündének is. Ha elhelyezkedett, megkérem az őröket, hogy egy kicsit fogják lazábbra a védelme körét.

-Hallgatom.

Nézek a férfi szerű lényre és közben a kezeimet összekulcsolva jelzem, iszom a szavait.

Az éjtünde férfi gonoszul elvicsorodik és szinte nevet Moor kisasszony szavain.
-Nem hinném, hogy ez rájuk tartozna. -kis hatásszünetet tart- Ugyanis azt akarjuk, hogy a követünknek ne csak a szívedet, de a testedet is oda add. Nem csak szövetséget ajánlunk, de megtanítunk a mágiánkra is. Senki meg nem kérdőjelezi a földjeid feletti jogod.
Ám apró kellemetlenség, amit a bizalmunk zálogaként tekintünk és kérünk tőled.
*Kéjsóvár szemekkel méri végig, hogy mit szól hozzá Valora. Nem sok kétséget hagy, hogy jól hallotta. Igen nagy árat kérnek a segítségért. Az elutasítás pedig nyilván valóan ellenük lenne. Talán tényleg nem szerette volna így utólag, hogy a sötét elfek felfigyeljenek a terjeszkedni vágyó birodalmára.

- Áhahahahaha

Nevettem fel gúnyosan, egyenesen a vendégünk képébe.

- Ne értsen félre, az éjtündékkel semmi bajom, de Ön mégis mit gondol ki vagyok én? Azt hiszi elhiszem azt a mesét, hogy meg tud tanítani a sötét elfek mágiájára? Halott már boszorkánymesterekről, akik pontosan ezt ígérgetik fiatal lánykáknak?
Az Önök támogatása persze sokat jelentene nekem, de ugyan...ennél jobb alkut is köthetünk, nemde?

Nézek kérdően a férfire. Nem hiheti, hogy elhiszem ezt a mesét. Persze nagyon kell a támogatásuk, remélem valami biztatót mond.

Ha a férfinak annyi esze lett volna, mint egy átlag elfnek -vagy csak egy kevéssel múlta volna alul- akkor itt megállt volna. Mindenki érezhette, hogy a főpapnő nem hajlik a kérés... apró betűs pontjaira. Ám pont azért esett rá a választás, mert ha megijed a fenyegetéstől Észak Bivaly, akkor valamilyen szerencsétlen formában biztosan tető alá hozza a sötét elfek térnyerését. Utána pedig korrigálhatnak majd a jóval bölcsebb vezetők. Ha pedig megijedvén a Zevadari küldönc felbukkanásától négy darabra vágnák... akkor nem az apjának kell ezt megtennie szeretett lánya osztagának leggyengébb láncszemével.
Ám Draw végtelenül ostoba volt a nőcsábításhoz választott szakmája ellenére. És képtelen volt rangsorolni Moor kisasszony kecsegtető szavait a szerelmi visszautasítás mellett. Nagy szuszt követően szólalt meg.
-Rendben! Ha azt állítod, hogy csalok, akkor hozass egy nagyobb edényt és benne tüzet. A terem közepén megtanítalak vele varázsolni egy egyszerűbb és ártalmatlan igénkre. Utána halljam, hogy mi nem tanítanánk meg titeket pusztán hogy hasznosabb eszközök legyetek a kezünkben!
*A kántorasszonynak jól feladták a leckét! Béketűrésből kell erényt mutatnia Neminra rettegett fajával szemben...


/1. lehetőség/

Ha nem fogadja el az ajánlatot, akkor a boszorkánymester keserűen meghajlik és engedélyt kér, hogy vissza menjen az őt küldőkhöz és kikérje a véleményüket a dologról. Ám kellően jó szélhámos Valora, hogy hamar kiszúrja, nincs emögött semmi. Az éjtündék ha akarják az egyezséget, akkor bele mennek, követ magánéleti problémái ide-vagy oda. Ez az alak legfeljebb csak az időt tudja kicsit húzni, hogy növelje a királynő feszültségét.

/2. Lehetőség/


Ha hozatja a tüzet, akkor lelkesen bele fog a tanításba.
-Ha majd itt lesz, akkor a lángok fölé kell tenned a kezed és nem szabad félned, hogy megéget. Ezt a szöveget kell elmondanod: "Szellemek dimenziójának kapuját most lerombolom. Halált, sérülést nem félek. És egy szellemet ezennel megidézek." A szavak kimondójának fajának egy véletlen szelleme jelenik majd meg. És beszélhet vele.
*Az emberek papjai között tanulva is hallott már efféle varázslatról. Ám a tűzben idézést az ő tanáraik szerint csak a legtapasztaltabb elemi mágusok tudják végre hajtani. És ők is óriási szellemi koncentráció segítségével.
Ám most akár odafigyelés nélkül -akár kicsit elvétve a szöveget is- sikerül. Ugyanis Uráldur már jóval korábban, indulásnál megkérte Beccát és Jamet, hogy láthatatlan alakban kövessék figyelemmel az eseményeket. Ha megölik az ügynöküket, azt is jelentsék neki. Ám ha erre a szertartásra sor kerül, akkor a nő szavaira valamelyikük jelenjen meg a füstben átlátszó testként és libegjen odébb. És mondjon pár szót, amitől hihető lesz az egész.

A férfi meg akarja mutatni a tűzben idézést, bár jómagam is papnő voltam, persze ezt senki nem tudhatja, így tudom, hogy ez nem zevadari képesség, csupán egy emberi mágia képessége. Legszívesebben megöletném ezt a hazug követet, ám a sötét elfek támogatása jobban kell mint hittem. Belegondolva, a sötét elfek vallása sem egyértelmű, akár közöttük is elkezdhetem a térítést...
Nyugodt hangon válaszolok.

- Ahogy látom egy szemfényvesztésnél többre van szükségem. Mint mondtam, szeretnék egyezséget kötni önökkel, ám jobb ajánlatra van szükségem.

A tekintetem a plafonra szegezem, majd utána egyenesen a követ zevadari szemeibe nézek.

- Amit ajánlhatok, válasszon magának egy csodaszép hölgyet a szolgálóim közül. Mind lelkesek és biztosíthatom alig várják a társaságát.

Mondom a férfinak és várok a válaszára, ha nem megy bele az alkuba, akkor elküldöm, de úgy érzem ő is meg szeretne állapodni, így nem fog ellenkezni.

Draw nem ért túlságosan a nők nyelvén. Hivatásától ennek orvoslásár remélte volna. Ám minden bizonnyal egy szolgálóleánnyal, akit ráadásul szellemi vezetője is erre biztat, jól elboldogul majd. Vagy legalább is azon gondolkodik a sötét elf, hogy ez minden bizonnyal így történne, ha esetleg elfogadja.
-Nagyon bölcs vagy, királynő. Látom értékesebb szövetségesünk leszel, mint reméltük. Szükségünk lesz ilyen jó megoldásokra.
*Tudja jól, hogy ha kiderül, hogy vágyai miatt esett kútba a megbízása, akkor kerítenek majd a rég múlt hősök fekhelyei között egy gödröt, melybe belepottyanhat. Zevadarban nem lehet senki biztos tudatában annak, hogy valaki biztosan nem készít neki csapdát. De aki kudarcot vall és főként saját hibája miatt, akkor viszont biztosra veheti a fordítottját. Csupán azon izgulhat némiképp, hogy titokban küldik egy ibolya alá vagy nyílt kivégzéssel mondjuk lázadónak vádolva?
Annyira nem ostoba a kéjsóvár, hogy ne kapjon az alkalmon, hogy egyszerre tehet hőstettet Zevadarnak Észak-Bivaly lojalitásának elnyerésével és egy ágyas mellett befészkelheti magát. Kényelmes állásnak tűnik vigyázni Valora ígéretére. Nehogy a háttérben az éjtündéket tegye lóvá valaki.
(Persze valószínűleg eszében sincs, hiszen sokkal több előnye származik a két nagyra törő trón szövetségéből, ám egy kapcsolattartó úgy is kelleni fog majd.)