Mielőtt regisztrálnál, kérlek, nézd át a Szabályzatot a regisztrációra vonatkozó kikötések miatt. Az oldal keresett karaktereire is nézz rá, ha esetleg találnál egy számodra érdekes karaktert, akkor arra lecsaphass.
A regisztrációt követően a leírások alapján nekivághatsz az adatlapod elkészítésének és beküldésének, az elfogadást követően pedig szaladhatsz a játéktérre, hogy belemerülj a világ történetébe és részese lehess annak alakításában!
Ha bármi kérdésed van akár regisztráció előtt, akár regisztráció után, a lejjebb található chatablakban felteheted a kérdésedet. A regisztrációt követően pedig az admint is felkeresheted egy privát üzenettel, ha nem szeretnéd a chatet használni rá.
Tárt karokkal várunk és előre is jó játékot kívánunk!
Szókimondó, aki nyers, egyenes, és gyakran rendkívül bántó személyiség. Szeretem a harcot, bár nem keresem a fölös harcot. Amikor harcolok, mindig próbálok az ellenségem előtt járni pár lépéssel, egy harcban csak akkor állok le, ha az ellenségem halott vagy meg adja magát. Magányos típus vagyok, nem szokásom csapatban dolgozni, de ha kell, akkor igazán jó csapatjátékos próbálok lenni. Szeretek előre gondolkozni legalábbis nagyban szeretem meg tervezni az utamat, a többit pedig a véletlenre hagyom. Nem szeretek a múltamról beszélni, gyakran kitérek a válasz elől vagy hazudok ezen, kérdések elhárítására. Szeretettel vezetek másokat csatába, imádok haditerveken dolgozni, ha akad rá lehetőségem, sokan jó taktikusnak tartanak.
A múltamról
Az emberi királyság szívében születtem, árvaként. Egy a városban élők fogadtak be. Soha nem találtam a közös hangot mostoha anyámmal, s a mostoha testvéreim el se. Mostoha apám keveset volt otthon mindig is, hiszen a hadsereg tagja volt. Sokat mondogatta, hogy fényes katonai jövőm lehet, ha szorgalmasan edzek, sőt még talán az ő posztját is meg örökölhetem majd.
Persze arra se ő se én nem számítottam, hogy a papok be akarnak majd avatni 12 évesen. Én nem akartam csatlakozni, de mostoha anyám mindent meg ragadott, hogy a papok közé küldhessen. Végül sikerrel járt, tizenkét évesen elkezdtem a papok mágiáját tanulni akár akartam akár nem. Soha nem érdekelt az, amit a papok mondtak, sőt leginkább hidegen hagyott, bár ennek ellenére igen fogékonyak mutatkoztam a mágikus képességek használatára. Teltek múltak az évek, lassan betöltöttem a tizennyolcadik életévem, és így kaptam meg a haladó titulust, bár nem telt benne örömöm, de folytattam a kiképzésem. Végül egy napon a királyi különleges ereinek egy embere lépett be, újoncokat keresve. Önként jelentkeztem és ígéretesnek is tartott. A papok nehezen akartak elengedni, de nem volt választásuk, szerencsémre.
Ezután egy hosszú kiképzés vette kezdetét az életemben, egy teljes éven át kemény és ember próbáló gyakorlatok nap mind nap. Meg tanultam vívni több féle karddal, de legjobban a két egy kezessel bánok. Meg tanultam célba lőni íjjal és nyílpuskával bár a nyílpuskát jobban kedvelem az egy kezes változata miatt. Méregkeverést és főzet készítést is tanultam egy Oawatól aki ennek a tudománynak a mesterének valta magát jogosan. Jól kitanított engem, sok fajta főzetett képes vagyok elkészíteni és annál is szélesebb a méreg keverési tudásom persze a meg felelő ellenszerek ismeretével. Még egy egyedi haj festő kenőcsre is meg tanított, ami feketévé változta a hajam színét. Mire vége lett az első évnek már újonci rangban is voltam a különleges erőknél. Az elkövetkező években már csak azon törtem magam, hogy minél feljebb jussak a ranglétrán.
Alig a második év végén sikerült fülön csípnem egy igazán ügyetlen kémet, aki egy sötét elfnek tett volna jelentést, amikor elkaptam mind a kettőt. Másnapra már őrmesteri rangom volt és elküldtek első magán akciómra az sötét elfek területén belül. Egyszerű feladatott kaptam, egy kém után küldtek. Hogy kapjam el, és ha tudom, iktassam ki őt és a pengefülűt is, akinek jelent. Hosszas nyomozást követve sikerült a nyomára bukkanom a kémre, aki egy magas rangú katona volt. Egy este találkozott az elfel akinek jelentett nehéz volt rajtuk ütnöm hiszen egyedül voltam és csak egy az egyik kardom volt nálam. A csatára egy sikátorban került sor, nehéz és hosszadalmas csata volt, de végül a kém holtan esett össze az elfet pedig élve sikerült elfognom. Ezek után már szépen lépkedtem előre a ranglétrán kisebb nagyobb dolgok miatt. Egy újabb kémet kellet volna elcsípnem, amikor kelepcébe csaltak, elárultak azok, akikbe a legjobban bíztam. Meg fosztottak rangomtól, elbocsájtottak a seregből és az egyik börtönben raboskodtam eddig. Végül a Tanácsos közben járására felmentettek a vádak alól. Neki hála visszakaptam régi felszerelésem és páncélzatom.
Azóta, azokat még jobban az ízlésemre szabtam. A tanácsos szándékait ezzel azóta sem tudom, nem is igazán érdekel. Azóta járom a világot mind egy száműzött, és ez nekem így jó.
Üdvözöllek Neminra világában Exailed Tyalon! Nem mondhatni, hogy unalmas lett volna eddigi életed, remélem a későbbiekben is mindig találsz magadnak "szórakozást" és gazdagítod majd az oldalt. Üdvözlettel: Gushagak
Uráldur
Hozzászólások száma :
5926
Join date :
2014. Nov. 28.
Tárgy: Re: Exailed Tyalon Csüt. Jún. 15, 2017 6:56 am
Exailed Tyalon írta:
Sok idő telt el mióta azzal az ork nővel sikeresen meg szöktünk, bár csak nem sétált volna bele egy teljes őrjáratba talán akkor már rég saját földemen lennék, de hát a sors fintora hogy míg őt egy kiméra elé engem a bányába vetetek vissza. Dolgozni nem akartam de muszáj volt, nem igaz adtak választást talán az is elmondható hogy feladtam az utolsó reményt is arra hogy szökni próbáljak. Teltek múltak a napok, hetek, talán már hónapok ide lent elveszíti az ember az időérzékét egy idő után. Reggel ugyan úgy mint mindig követ törtünk, bár már eljátszadoztam a gondolattal hogy a nálam lévő kőtörőt másként használjam sajt életem meg rövidítésére, de hát az sem olyan egyszerű idelent, hiába határozza el magát az ember. Majd körülbelül két óra múlva a mai műszak kezdéskor két fegyveres érkezik, bár a föld mágia ismeretlensége miatt nem sikerült ki törnöm az eredeti karperec fogságából, meg próbálkoztam vele. Majd mikor az ismerős helységbe vezetek meglepetést okozott a két új vörös szempár, de ezen hatása gyorsan elmosódik elvégre a gyűlölet érzése lép fel. Elmondja új beosztásomat, amire könnyedén válaszolok ellenállóan. -Akkor inkább a kín halál, legalább gyorsabban vége szakad mindennek, sokat már úgyse veszíthet az aki itt raboskodik. Bár vállaimat meg vontam tudtam jól hogy ennyi nem lesz elég ahhoz hogy végezzenek velem itt és helyben, szóval a megfelelő pillanatban próbálom le fejelni az egyik őrt, s elvenni övéről a tört ha ez van nála s azzal ellen állni a másiknak ki provokálva azt hogy fegyvert használva állítsanak meg.
Exailed Tyalon Dante bányája mélyén a sötét elfek fogságában meghalt, hogy elkerülje a szégyent testének kizsákmányolása miatt. Ám halála nem volt hiábavaló, az emberi faj szívében nem hunyt ki még a remény. Nyugodjék hősnőnk békében!