Név:Valora Moor
Faj: ember
Nem: nő
Kor: 70 ( 28-nak néz ki, mivel a fekete mágiával megállt az öregedése)
Rang/Foglalkozás: Királynő(önkényesen koronáztatta meg magát), Kántor-Könyörület Istenének Rendje
Mágiaszint: Subvenio- de ezt senkinek nem mondja el, mindenkinek azt hazudja, hogy ő egy mezei ember és A Kegyelem Istene ad neki hatalmat.


Jellem:
Beképzelt és hatalomvágyó nőszemély, aki nem riad vissza attól, hogy eltapossa, aki az útjában áll. Makacs, nem szereti, ha ellentmondanak neki, főleg nem ha intellektuálisan próbálják kioktatni, azt nem viseli el. Gyerekesen önző és kicsinyes, szinte megtorol minden személyét ért sérelmet. A fekete mágia használata miatt évről évre veszít emberségéből és gyakran olyan módon viselkedik embertársaival, ami szinte már bestiális. Nem kötődik senkihez, nem tudja, hogyan kell társas kapcsolatokat kialakítania, jóllehet nem is vágyik ilyesmire, nem hiányzik neki. Ennélfogva barátai, szerettei nincsenek, akit a leginkább szeret az önmaga, másnak nincs helye szívében. Nagyon válogatós az ételek terén, nem szereti a vadakat, csupán a szárnyasok és a halak a kedvencei.
Bár nem mániásan, de nem kedveli a terhes nőket, feszengeni kezd a környezetükben, a kisbabákat pedig szinte képtelen elviselni. Nem szereti a hangjukat, visszataszítónak tartja kinézetüket, egy gyermeki kacajtól pedig a hideg futkos a hátán.


Kinézet:
Szereti a méregzöld színt, kiskorában volt egy méregzöld kígyója, akit ketrecben tartott, majd rájött, hogy csak azért tetszik neki, mert gyönyörű a bőre, ezért megnyúzta az állatot, de olyan kicsi és olyan kevés bőre volt, hogy sajnos még sálnak sem lehetett elég. Onnantól fogva kedvelte a zöld színt és a kígyóbőrt, mint anyagot.  Zöld, földig érő ruhákban szeret lenni, melyek jó anyagból készülnek, finom selyemből. Ruháit a vállára erősített lepel teszi még fenségesebbé. Szereti a hivalkodást, az arany ékszerek a kedvencei, a fején található arany koronával pedig felsőbbrendűségét szeretné jelezni. Haja mélyvörös, akár a vér, vállközépig érő, melyet kiengedve szeret hordani és ha teheti illatszerekkel fújja be. A kedvenc illata a citromfű, így a környezetében gyakran találkozhat ezzel az illattal mindenki.


Kezdetek
Egy árvaházban akadt rá néhány mágia mester, akik már korábban felfigyeltek a különleges képességekkel megáldott lánykára. Elkezdték oktatását, hogy vad mágiáját erővé és előnyére kovácsolhassa. A Palotában a többi mágustanítvánnyal együtt oktatták, ahol képességeivel mindig kiemelkedett társai közül, ám magatartása csapnivaló volt. Állandóan bántalmazta és gúnyolta társait, gyakran megalázta őket és előszeretettel fitogtatta rajtuk tanult képességeit. A tanárok és a diákok szemében is egyre aggasztóbb volt a jelenléte, gonosz energiáit megpróbálták csírájában megfékezni, de érezték a lány természetén, hogy ez lehetetlen, ezért úgy döntöttek a mesterek, hogy a felcseperedett leányzót a Subvenio vizsgán megbuktatják és ráveszik, hogy távozzon az intézményből. Így tehát a lány dühösen és dacosan hagyta el az iskolát, de a lelke mélyén tudta, sokkal ügyesebb, mint bármelyik osztálytársa. Megutálva az emberek vallását, bosszúvágyból elhatározta, egy saját hitvilágot hoz létre, hogy azzal uralkodhasson az emberek felett és kedvére használhassa mágiáját rajtuk. Ellátogatott a királyi főkönyvtárba, ahol két év kutatómunka után innen-onnan összeszedett tudásával létrehozta saját vallását a Könyörület Istenének Rendjét.

A Fekete mágia korrupciója
Kutatásai alatt a sötételfek fekete mágiáját is tanulmányozta, mivel úgy gondolta, csak úgy kerekedhet felül az emberi mágusokon, ha olyan mágiát használ melyet ők nem ismernek, nem tanítanak. Bár lehetetlennek tűnt, mégis rá akart jönni, képes-e egy ember a fekete mágiára. Rátalált egy könyvre, melyben régi, lerombolt sötét-elf épületek szerepeltek, melyeket még az óidőkben használtak, a romok közül azóta is erős mágia sugárzást érzékelnek.
A lányt hajtotta a kíváncsiság, így elkezdte meglátogatni ezeket a helyeket, de sajnos a legtöbb helyen csalódások érték. Semmi olyannal nem találkozott, ami erősebbé tehette volna vagy akár egy kicsit is közelebb vitte volna a fekete mágiához. Mikor már majdnem feladta a reményt, betért egy kis kocsmába, ahol egy vándor mesélt neki egy elátkozott helyről, mely nem is az emberek földjén, hanem az orkok területén volt. A vándor óva intette, hogy az odaút veszélyes és csak egy esztelen próbálna meg oda eljutni. Valora felkerekedett és meglátogatta az orkok földjén lévő romos kastélyt. Nagy nehezen eljutott a lerombolt épülethez, amit még megközelíteni is nehéz volt, ugyanis nagyon nagy bozótos vette körbe. Először nem talált semmit, aztán kezdte érezni, valami furcsának a jelenlétét. Az egyik ledőlt torony törmelékei közt ráakadt egy fekete bőrkötéses könyvre. Az irományból áradt a mágikus energia, azonban üres lapok voltak oldalain. Egy belső hang azt súgta neki, írja bele a könyvbe vérrel a nevét és cserébe teljesül szíve vágya.
Moor kisasszony a könyvbe véste vérével nevét, majd érezte, ahogy a teste megtelik a könyv energiáival és azt is, hogy valamilyen módon a könyv is feltöltekezett belőle. Az oldalakon megjelent varázslatok pont olyan torz és kegyetlen dolgok voltak, melyeket Valora akart. A könyv később felfedte neki történetét. Előző gazdája egy sötét elf volt, aki próbált egy fődémont Asbazaath a könyvön keresztül irányítani, ám rosszul kivitelezett elképzelés a varázsló halálához vezetett, de a könyv megmaradt és a fődémon ereje is részben a könyvhöz lett láncolva. A rosszul sikerült varázslatnak köszönhetően a démon nem tudja a könyv használójának lelkét felfalni, viszont kéréseit bizonyos szörnyű, embertelen tettek után teljesíteni képes.
Minden amit a könyv felfal, erősíti a démont és Valorát is. A könyv pusztulása Valora pusztulását okozza, ezért azt mindig magánál tartja és féltve óvja.
A fekete mágia ereje sokat segített neki a későbbiekben vallása elterjesztésében. Többek között Valora öregedése is megállt, ezért még mindig 28 évesnek néz ki.

Észak-Bivaly királynője

A fekete mágia újdonsült segítségével Valora könnyen be tudott hálózni egy naiv és újdonságra vágyó nemes embert, aki Észak-Bivaly város tanácsának tagja volt. A nemesek körében Valora szemfényvesztésein a gazdagok csak ámultak és bámultak.
Észak-Bivaly városáról tudni kell, hogy azokban az időkben a lakók nagyon babonásak voltak, keveset tudtak a világról, lassan érkeztek a hírek a fővárosból, nem volt megfelelő oktatás sem, sőt azelőtt szinte csak a város negyede volt hívő. Ennélfogva az új vallás könnyen utat tört magának, melynek virágzását a sötét elfekkel való szövetség is sikerre vitte. Ugyanis senki nem tudja, de Valora hűséget esküdött a sötét elfeknek, cserébe hatalmáért.
Néhány év múlva Észak-Bivaly város teljes lakossága megtért, akik nem, azok mind meghaltak vagy elmenekültek. A város bevétele után Moor szépen lassan felépítette és tökéletesítette a vallást és olyan hierarchiát épített ki, hogy senki nem mert ellenkezni vele. Mire néhányan rájöttek, hogy ő csak egy imposztor, már túl késő volt. A vallás védő katonái a Végtelenek minden hitszegővel leszámoltak és erejükkel tartották be a hit követelményeit.
Elvakulva saját önhittségétől Valora, Észak-Bivaly város királynőjének koronáztatta magát és királyi udvartartást kezdett vezetni. Önmagáról a város közepén egy szélesre tárt karú 40 méter magas szobrot készítettet, hogy hatalmát örökre „népe” fejébe vésse.

Elemi mágusok a Rend szolgálatában
Észak-Bivaly megtérése után, Valora kémekkel megfigyeltette, hogy az elemi mágus mesterek, milyen fiatalokat gyűjtenek össze és hogyan képzik őket a mágiára. Ezután a gyűjtőkaravánokat, amik fiatal mágusjelölteket szállítottak, megtámadtatta és a mestermágusokat megölette, a fiatalokat pedig erővel vagy szép szóval a saját oldalára állította, így kezdődhetett el a saját, elemi mágusainak képzése. A fiatalokat azon mesterek, halandók tanították, akik szintén átálltak a Kegyelem Istenének szolgálatába. A beavatott elemi mágusoknak nem az volt tanítva, hogy képességeik sajátjuké, hanem az, hogy a Kegyelem Istene választotta ki őket és ajándékozta meg erővel testüket.
A bejgyűjtés a későbbiekben problémákba ütközött, ugyanis egy idő után felfigyeltek a portyázásokra és megerősített védelemmel már nehéz volt szembe szállni. Ezután egy másik módszerhez fordult Valora. A kisebb falvakba és településekbe mentek a térítők, ahol elhitették a szerencsétlen falusiakkal, városiakkal, hogy ők  palota nevében érkezett delegáció és a tehetséges, fiatal máguskölyköket elviszik ingyen oktatni. Ezekkel a módszerekkel jó pár fiatal be tudtak gyűjteni. Őket általában nem látták többet a szülők. A fiataloknak pedig azt sulykolták, hogy szüleik lemondtak róluk.

A régi háború
A legnagyobb mérföldkő a vallás terjedésében a háború vége volt. Amikor úgy tűnt, hogy az elemi istenek nem segítenek az elkeseredett embereken, a keleti régió népei és vezetői kétségbeesésük közepette az új vallás istenétől reméltek segítséget és Észak-Bivaly városába mentek segítségért. Valora örömmel fogadta az újdonsült szövetségeseket. A sötét mágiába kontárkodó nő egy látványos bemutató után meggyőzte a vezetőket, akik nem tudni miért, de fellelkesülve és több önbizalommal újra a csatába mentek. A háború ezután hamar véget ért, ami csöppet sem Moor kisasszony ténykedéseinek volt köszönhető, ám mégis mindenki úgy gondolta az északi térségben, köztük Valora is, hogy a Kegyelem Istene tényleg létezik és meghallgatta kérésüket. A régióban tömegesen tértek át az új hitre. A király tehetetlen volt, hisz Neminrában eddig nem létezett vallási tilalom, így a Kegyelem Istenének Rendje legálisan működött és gyarapodott.

Az aranykor vége
A vallás virágzásának Észak-Bivaly ostroma vetett véget. A király megelégelve az újdonsült trónkövetelőt Észak-Bivaly felé vette az irányt és az erdei elfekkel támadást kezdett Észak-Bivaly ellen. A királynő sem volt rest és régi szövetségeseit a sötét elfeket felkeresve segítséget kért a város védelmezésére, hű alattvalói pedig távoli régiókból érkező technikák segítségével próbálták a várost megvédeni. Valora beengedte a sötét elfeket a városba, ám valamiért az orkok is betörtek és leigázták a várost és tönkretették mindazt, amit Valora felépített. A romok közül Valora elmenekült, ahogyan a hívei is. Hogy erejét újra összpontosíthassa, hol máshol lelhetett volna menedéket, mint a sötét-elfeknél, akiknek hű szövetségese volt. Jelenleg Dagnír oltalma alatt várja, hogy visszaszervezhesse régi hatalmát.



Ahmest-Könyörület Istene
Ez a jelkép a vallás szimbóluma. Ahmest istenséget úgy írják le, hogy tűzből és sötétségből született, de fénnyel teli. Szemeivel belelát a lélekbe és előtte nincsenek titkok. Aktív istenként tartják számon, hisz sokszor segít hívein.


A Könyörület Istene megbocsájt minden vétket és eltöröl minden bűnt, ha kell, tisztára mossa a nevet és elveszi a bűnt. A hívőknek áldozni kell.
Kisebb bűnök bocsánatához elég búzát, kukoricát, árpát rozst az áldozóoltáron elégetni. Nagyobb bűnöknél lónak, macskának, kecskének kell levágni a fejét és beledobni az áldozóüstbe, majd a halott állatok megáldott véréből egy pohárnyit kell meginni.
Az istenség képes csodákat tenni, mint vizet fakasztani szárasság idején, szélvihart küldeni hajózáshoz, leégetni ellenség házát, sok kérést teljesít. A kérésekhez elég a Nagy Háború kútjába aranypénzt dobni. Van lehetőség arra is, de erre ritkán, hogy nagy kérésekkel is a Könyörület Istenéhez forduljanak. Ilyenkor emberáldozat bemutatására van szükség. Az áldozatnak csecsemőnek, vagy maximum 8 éves gyermeknek kell lennie.

Két „misefajtát” különböztet meg a vallás: Bűnáldozati és Kegyelmi szertartásokat. Kegyelmi szertartásokat akár Terelők is tarthatnak, de Bűnáldozati szertartást csak Térítő szinttel rendelkező tarthat, persze mindkettőt kijelölt áldozati helyeken, a Kegy Kápolnáiban.

Bűnök Zsoltára-szent könyv
Kisebb történeteket tartalmaz bűnös lelkekről, akik megtértek, illetve le van írva mi sorolható kisebb és nagyobb bűnnek, aki nincs tisztába bűne erejével, az előveszi ezt és megnézi, mikor áldozni kíván.

Kegy Kápolnái
Áldozati Helyek, ahol a szertartások a Terelők vagy a Térítők által lebonyolításra kerül, akik többnyire itt is laknak. Minden kápolnának egy maximum kettő vezetője lehet, Térítő tisztséggel. A Kápolnákban nincs létszámkorlátozás a Terelőket illetően, erről mindig a kápolna vezetője dönt. Minden Kápolnát a Végtelenek őriznek, akiknek a kápolna vezetője nem parancsolhat.

Végtelenek- templomőrség
A Végtelenek, olyan harci tudással rendelkező személyek, akik életüket a Kegyelem Istenének áldozták fel. Ide tartoznak azok az elemi mágusok is, akiket kiskoruktól kezdve neveltek a vallásra. A hívők és a Kegy Kápolnái biztonságát őrzik, évente egyszer megjelennek az Irgalom ünnepélyén. A végtelenek közvetlen felettesei a Miseror-ok. Csakis ők és a Kántor parancsolhatnak nekik.

Irgalom ünnepe
Észak-Bivaly-ban tartott évenkénti ünnepély. Mellyen a részvétel, minden hívő számára kötelező. Három napos rendezvén, melynek legelső napján, vagyis az Elsők napján a nyitóünnepség után a mulatozásé és a vígasságé a főszerep. Parádék felvonulás, evés-ivás, dinom-dánom köszönti a hívőket. Másnap a Kettők napján, hajnaltól estig Kegyelmi és Bűnbánati szertartások zajlanak. A harmadik nap az Irgalom napja, melyen egy közös imádkozás és szertartás kezdődik a Kántor vezetésével a főtéren délben, ahol az év áldásaként 2 önként jelentkezőt, egy férfit és egy nőt áldoznak fel a Kegyelem Istenének.

Kegyelmi pénz
Évente fizetett adó, melyből a vallás működését finanszírozzák. Aki nem fizeti, azt megbüntetik.

A vallás szervezeti felépítése
Kántor , a hit legmagasabb és megkérdőjelezhetetlen vezetője.
Miseror, két ember birtokolhatja ezt a tisztséget. A vallás második legnagyobb vezetői, a legtöbb szervezési és irányítási feladat az ő kezükben fut össze.

Térítő
Azon Terelő kaphatja meg ezt a jelzőt, aki legalább 100 embert megtérített már. Ezután saját kápolnát kap, melynek ő a feje.
Terelő
Olyan személy, aki életét a Könyörület Istenének ajánlja és terjeszti a hitet, akár erőszakkal is. Elsajátítja a hit alapvető értékeit és tanait és szertartásokat tanítva, vezeti a híveket, a Térítő irányítása alatt. Minden Terelő egy Kápolnához tartozik, ám dönthet arról, hogy ott marad és a Térítő utasításait követve tanítja a hitet vagy vándorló életmódot folytat és a maga útját járja.
A legjobb Terelőket kémeknek képzik ki, hogy beépüljenek olyan helyekre, ahol az elemi vallás van elterjedve és próbálják áttéríteni az ott lévőket. Főleg az elemi mágus tanoncokat.

Fontos tudni, aki megszegi a vallás törvényeit és engedetlen, azt halálbüntetéssel sújtják.
Aki egyszer belépett, már sohasem léphet ki.