Mielőtt regisztrálnál, kérlek, nézd át a Szabályzatot a regisztrációra vonatkozó kikötések miatt. Az oldal keresett karaktereire is nézz rá, ha esetleg találnál egy számodra érdekes karaktert, akkor arra lecsaphass.
A regisztrációt követően a leírások alapján nekivághatsz az adatlapod elkészítésének és beküldésének, az elfogadást követően pedig szaladhatsz a játéktérre, hogy belemerülj a világ történetébe és részese lehess annak alakításában!
Ha bármi kérdésed van akár regisztráció előtt, akár regisztráció után, a lejjebb található chatablakban felteheted a kérdésedet. A regisztrációt követően pedig az admint is felkeresheted egy privát üzenettel, ha nem szeretnéd a chatet használni rá.
Tárt karokkal várunk és előre is jó játékot kívánunk!
Szerinted mér' kaptam a Zordpofa vagy Morcos becenevet? Ne kérdezz baromságokat! Meglehetősen zsémbes és kötekedő vagyok. A szarkazmus nem áll tőlem távol, sőt! Ha teheted, ne idegesíccsé fel, mert könnyen kobakon kólinthatlak a buzogányimmal! Ha meg akarsz vendégelni, akkor pálinkád legyen, de minné' erősebb. A vizet, meg add annak, aki balga! Meglehetősen hűséges típus vagyok. Ha barátságot kötök, szinte bármit megteszek a kedvükért, kisegítem őket a bajból. Amíg van piám, addig meglehetősen jó modorúan viselkedek, de ha elfogy, jaj mindenkinek! Jelenleg a legjobb barátom Móki, akit az erdőben találtam. Szegény mókust valami macskaféle akarta megzabálni. Végül a cicusból lett a kaja... egész finom volt. Az ellenségeimmel kegyetlenül bánok. Ha mondhatom ezt, az egyik legőrültebb törp vagyok, aki valaha élt. Ha feldühítenek, addig nem állok le, amíg szét nem téptem ellenfelemet. Egyszer egy szörnyeteg fejét addig püföltem a padlóba, amíg pépessé nem vált. Máskor meg szimplán csak kimutattam a valagamat az ellenségnek, miközben azok rohamoztak. Szeretem az ellenem szegülőket hergelni. Harc közben általában folyamatosan üvöltözök és szitkozódok, amivel gyakran a társaim agyára is megyek. Viszont tudják, hogy ez nekem kell a koncentrációhoz, így amíg nem okozok vele kárt a sorainkban, nem szólnak meg érte.
A múltamról
A nevem Toryg, de a legtöbben csak Zordpofának hínak. Üj le és halld történetem, hogyan is kerülém ide. Ha bánod, ha nem, az elejirű kezdém. 195 évvel ezelőtt láttam meg a napvilágot. Egyszerű törp családból származom, az apám egyike vót a legjobb kovácsoknak, édesanyám pedig az állatbőrök megmunkálásában nagyon jó, ő azzal foglalkozik. Egyetlen testvérem vót, de elvitte egy rossz nyavalya, így csak én maradtam az őseim nyakán. Asszem átlagosnak mondhatom az időszakot, amikor még poronty vótam. Padlócirkálóként a többi kölyökkel jácottam, a műhelyek között mászkáltam, de ami leginkább lenyűgözött a hadsereg vala! Rengetegszer bámultam ahogy gyakorlatozának és gyakran álmuldoztam, egyszer én is az leszek. És lássatok csudát, az is valák! Ez viszont még később jöve. Na szóval. Sokat ábrándoztam, hogy eccer katona leszek. Amint nagyobb lettem, apám elhíva a műhelybe és ottan segédkeztem. Lényegében ekkor kezdhetém el az első lépéseket a katonaságba. Elősző megismertem a közelharci fegyverek fajtáit. Gondolom nem is kell mondanom, vót az bűvön. Eztán következett a segédmunka. Eleinte csak sepregettem, eztán jöttek a pakolások, majd végre nagy nehezen eljutám addig, hogy én is fegyvereket és páncélokat készítém. Ekkor már több támadást túl élénk, amit azok az átokfajzatok hozának reánk. Nem voltak fenségesek ezek a napok. A fegyverekre állandón szükség vala, de nem csak minekünk, hanem más nemzetek fiainak is. Így hát vót mit csinálni. Nem tudám mennyire ismered a törpöket, de meglehetősen harciasak vagyunk. Mindnyájan megtanulánk harcolni, illetve katonáskodunk is. Amikor eljöve az ideje, engem is besorozának. A karom csak úgy duzzatt az izomtól, hála a mesterségimnek. Elég sokan szerették vón hogy hozzájuk kerüljek és az oldalukon harcoljak. Én azonban Thorgrin bácsikámat választottam és a Halálosztók képezének ki enmagam. Nagyon jó mulaccság vala. Rengeteget ivánk és dorbézolánk, na meg persze harcolánk. Enmagamat a fejszével és a buzogánnyal tanítának meg harcolni. Ezzel a párosítással egész szép dolgokat művelém. Nem volt olyan páncélos, aki sokáig huzá ellenem. Amikor nem vót ki ellen harcóni, akkor lementünk a mélységbe és ellenőriztük az új tárnákat és újabb üregeket, hátha akad valami kaszabóni való. És vót. Leginkább túméretezett bogarakat tanátunk, semmi komolyat. Majd jöve egy újabb ostrom... azok az átkozott fekete elfek elég sok fajtársimmal végeztek. Az apám is közöttük vala. Ezt követőn kapám a Zordpofa és a Morcos nevet. Állandón vicsorogtam, ha valaki elhibázott valamit, üvöltöttem. Ritkán vótam józan és még ritkábban bódog. Majd gyütt a szövetség híre. Általam egyáltalán nem ismert lényekkel szerződtünk le, hogy megvéggyük egymást. Ekkor néhány osztagot küldé a királyunk a felszínre. Így gyüttem hát ki a törpök királyságábú, hogy a felszínen megsegítsük az embereket, orkokat és más fajzatokat.
Üdvözöllek Neminrában, Toryg! Az írásod nagyon eredeti lett, az adatlapod pedig hibátlan. Nincs is más hozzáfűznivalóm, csak annyi, hogy elfogadlak. Irány a játéktér! Már várja mindeni az első törpünket! Üdvözlettel: Lorelei