Robertet nem csak a téli mocsár, de egy nyű is kínozta, miközben úttalan utakon gázolt keresztül. Néha a havas tájon beszaladt alatta a talaj és a hideg pocsolya vizében élősködők másztak a lábára. De egyik sem olyan elviselhetetlen, mint az a nyű, aki bokája felett egy arasznyira borzasztó fájdalmat okoz neki, miközben a vérét szívogatja.
Egyelőre semmi állati nem talált rá, mely szörnynek nézne ki, ha csak nem ezeknek a vércipóknak a gyomrát kell visszavinnie. A közelben van egy fa.
Nagyon enyhe emelkedők rajzolják ki a táj pár méterrel magasabb pontjait, közöttük pedig a lankás mélyedések sokszor több életet mutatnak a nádasokkal.
És a metsző hidegen fújó szélben elkezd szállingózni a hó.

Robert

Most átkozom a hülyeségem ez a mocsár kezd az agyamra menni nem hogy hüllő de semmi sincs a környéken csak ezek a vérszívó kis dögök. Amint találok egy kényelmes helyet leellenőrzöm magam mert gyanúsan sok az apró létforma.
-Rohadj meg Árny akárhol is vagy te átkozott sötét bőrű pitypang zabáló.
Üvöltöm ki magamból a mérget meg játszom a hülyét tuti követnek leveszem a vizes cuccom és le ülök az egyetlen fa gyökerére ami kilóg a vízből megszabadulok a sok vérszívó vakarcstól.
-Hogy ki foglak nyírni ha végre vissza megyek szét fogom cakozni a füled te mocsok mi a nyavalyáért nem szóltál ezekről a nyüvekről te elfek szégyene.
Miközben "tombolok" figyelek a mocsár zajaira amik esetleg megváltoznak a műsorom után.

Robert minden pillanatban élesen figyeli a környék zajait, hátha előre lát valamit. Ahogy lehúzta zoknijáról a lábbelijét, ezek a környékbeli hangok igen közelről érkeznek. Egész pontosan a háta mögül talán fél méterre vagy közelebb.
Ágak kapják el a kezét hátulról és még mielőtt megszabadulhatna az élősködőitől, az emberevőfa elkezdi befelé nyomni a szájába. Egyre több gally próbálja a kezét, törzsét vagy bármi mást körbefonni.
Szóval mondhatni elég sok minden megváltozott a tombolásod után.

Robert

Nap csak egyre bosszantóbb lesz és csak halmozza hogy a nyüvek a vérem veszik, majd zajt hallok kínosan közelről. A fa amire leültem néz kajának, az első rémületen hamar túl esek addig ez a szobanövény elkezd maga felé húzni és hatalmas száj nyílik amibe betolna. Amint beindul az agyam rögtön több ötlet is eszembe jut amik működhetnek de a legkisebb energia veszteséggel járót választom leégetem magamról a nyavalyást. Majd előre ugrom kicsit távolabb ettől a szú fészektől. Vélhetően dühös lehet de nem fogom megkérdezni tőle a dolgot. Előhúzom a kardom és egy koncentrált energia aurával turbózom fel a pengét majd pofon csapom saját magam és felperzselem a görcsöt a fenébe. Még ha lenne esélyem közelharcban egy ilyen döggel szemben naná amikor a csend tengere befagy teljesen max azaz soha a büdös életben. Viszont óvatosra veszem a figurát még a gyomra is kell. Hol lehet egy fának a gyomra a francba hogy ilyen hülyeségekre pazarlom vízzel levágom a kiálló részeit közelebb megyek és kardal meghámozom ezt a nyavalyást és kiszedem belőle azt amit a gyomrának vélek, ha nem fizet Árny az alvilág összes szelleme se fogja megvédeni tőlem mert kinyírom vagy a rabszolgámmá teszem amelyik épp eszembe jut. Na lássunk neki a műtétnek ha igazam van ez a dög túléli de egy ideig tuti nem eszik embert rászokik a sötét elfekre. Kiszedem a gyomrát megszabadulok a nyüvektől és Árnyat szidva teleportálok Calipsoba

A láng jó ötlet. Hamar meggyulladnak az ágai és te kiszabadulsz. A fa már inkább hagyna elmenekülni mindaddig, amíg fejedbe nem veszed, hogy egy fának van gyomra. Hogy volna? Tény, hogy élettanból az iskolában nem kaptál kettest.
Akár hogy is próbálja felgyújtani majd visszahűteni vízzel, sehol nem talál benne gyomorra emlékeztető dolgot. Szájában egy üreg volt, de az annyira nem alkot elhatárolható szervet, hogy amikor ki akarnád vágni, ketté törik hosszában.
Lehet Árny arra gondolt, hogy nem csak az a szörny fog téged megtalálni, de más emberevő is. Két választásod van. Botorkálsz tovább a mocsárban, az eredeti tervet folytatva. Vagy más valamit csinálsz.

Robert


Addig oké hogy egy fa nasinak néz de hogy egy nyamvadt leírást se lehet adni kezd bosszantóvá válni. Mindegy gyomor nélkül nem mehetek vissza igaz gyanítom kerge elf csak ki akar nyírni még egy próbát ejtek ha az se jön össze lelépek és keresek egy várost persze nem ezen a környéken hisz túl sok a sötét elf akiknek beteg a humora. El lövök egy területre ható élet érzékelést 1 km sugarú körben ha nincs semmi embernél nagyobb lény akkor hagyom a francba és lelépek. Ha van meglesem mi az és hogy leverhetem e ha nem akkor marad a tipli és a rohanás a dög elől.

Egy ember léptékű teremtmény jelenlétét érzed a mocsár jege alatt. Elfelé halad tőled és tudod követni. Ám most még jég választ el attól, hogy meggyőződj róla, mennyire veszélyes vagy ártalmatlan.
A téli tájon nincs könnyű dolgod. Varázslónk nem az ilyen vidéken való vadászáshoz szokott. Bár elég talpraesettnek tűnik ahhoz, hogy megoldja a dolgokat.
Ám azt is figyelembe kell venned, hogy enyhe rosszullétet érzel. Lehetséges, hogy az egyik vércipó valami betegséget hordozott és az a nyálán keresztül a véredbe jutott. Még nem zavar téged túlságosan. És többet nem is tudsz meg emiatt róla. Elő kéne jönniük a tüneteknek talán, hogy felismerd.
De ki tudja, mit talál ki ezúttal Robertünk!

Robert



Egy viszonylag humanoid alakot érzek a sok apró vacak most nem igazán köt le csak az hogy megszabadultam tőlük. Most lett kérdéses akarok e harcolni a döggel vagy hagyom a fenébe. Mert valami nem stimmel, bár fogalmam sincs mi a baj koncentráljunk az új ismerkedésre. Bármi bajom is van azzal rá érek foglalkozni utána is. Kivéve ha lever a lábamról de csak nem lesz gond egy kis megfázással hisz hideg is van és kurvára gőzölgök mivel a vizes ruháim száradozgatnak a hirtelen tűztől. Bár még vizesek ehh. A kardommal támadó állásba helyezkedem és egy könnyű mágia komboval lesújtok a jégre egy kitörésbe formázva.
-Kop kop van itthon valaki?- majd egy fura de vészjelző hangra figyelek fel alattam és ami látok nem tetszik. A jég megtörik és ha ő úszott akkor itt durván mély a víz.-Hülye állat az vagyok soha többet nem fogok jégen jeget törni ilyen brutalitással MARHAAAAAA
És futok az életemért meg azért hogy szárazat érjek végre.....

Az idegen világból érkezett hamar rájön az egyik hibájára. De amikor kihúzta a vízből a kardját, az már véres volt. Érezte is előtte, hogy eltalált valamit. Ám az csak gyorsított a sebességén előre.
Ahogy fut a beszakadó jég elől, felfigyelhet arra, hogy egy kb. 50-100 méterre a jég szakadása megáll egy furcsa hanggal. Nem szétnyíló darabokra emlékeztet, mint egészen addig. Hanem mintha a jégtáblának vége lett volna. Ám a tükörsima felület folytatódna azon is túl.
Bármi is okozhatta, a menekülő lény határozottan abba az irányba ment. Ám nehéz lenne kivenni innen, hogy mi féle titkot rejt. Miközben egy távoli dombocskán leszáll egy varjú egy rekettyésre és megszólal.
-Káááárrrrrr!
* Ha jobban utána jár a dolognak a varázsló, egy lék volt előtte, melyet csak fátyolos, vékony jég takart be ott. És amit üldöz, átúszott alatta, nyilván rá akarta csalni, hogy beleessen.
Nagyon úgy tűnik, nincs szüksége levegőre.

Robert


Ez egyre érdekesebb és még a kardom is véres lett eszerint eltaláltam a dögöt. A kérdés hogy örüljek ennek vagy sírjak mert általában ilyenkor agresszívebbek lesznek a kelleténél. Na fussunk neki a témának valami nem stimmel a hellyel. Amerre ment csak egy darabig haladt, közben egy varjú károg közbe:
-Befoghatod vagy levest főzők belőled, is. Na nézzük meg közelebbről a helyet.
Ezen mondat után csendesebbre váltok és a másik kezembe egy tört húzok inkább ha lerántana a víz alá sokkal könyebb kezelni. Az utam egy vékonyabb részhez ér amit nem közelítek meg mert egyértelműen csapda szaga van és amilyen hülye vagyok épp most sétáltam bele... Körbejárom a területet de nem látok okot hogy miért eddig jött csak. Így szemügyre veszem jobban a dolgokat.

A sebesült bestia hamar elveszti irántad az érdeklődését és mivel te nem akarsz kellemetlen helyzetbe menni, ő meg láthatóan csak meglepetésből akar megölni, így negyed óra fogócska után, amit a lék környékén táncoltok, inkább úgy dönt, hogy odébb áll. És egyetlen olyan élőlény sem lesz a közeledben, ami meghaladja egy ember méretét, vagy legalább megközelítene egy gyerek méretet.
Bármi is úszott ott, kiigazodik a felszín dolgaiban, de egyébként tud lélegezni a felszín alatt is. És intelligens. Csapdát állít és ha nem sétál valaki bele, akkor inkább felhagy a vadászattal. A sérülése ebben kevésbé befolyásolhatta, hiszen folytatta volna a harcot akkor is, mikor meglepted őt a szúrással a jégen át. Ám már az első húzása a szúrás előtt a lékre csalogatásod volt.
Ám Robertünk feje más miatt fájhat. Ebben a hideg időben gyakran a ruhája alá kerül a hűvös levegő és hidegrázás gyötri.

Robert


Elegem van a szörnyekből sőt ebből a mocsárból is. Valami nem stimmel velem egy megfázás nem kezd ki ilyen hamar. Még a varázslat is nehezebben sikerült. Ideje egy tisztább helyre menni és megnézni mi a gond. Így fogom magam és lelépek innen mielőtt tényleg feldobom a talpam. Károgit lepisszegem, snecit a viz alatt lekopogom és a kiégett fa felé veszem utam arra amerről jöttem nincs időm tétovázni, erős a gyanúm hogy megfáztam és pech a mágia képes sok dolgot meggyógyítani de egy redves tüdőgyulladást azt nem, nesze neked mindenható hatalmat. Mindegy vannak más utak amik használhatóak, lévén rengeteg tapasztalatom van a betegségek terén.
-Na mozduljunk végre-és elhagyom a lápot.

Robert mágus érzi a vesztét, mint kutya az esőt. Kezd aggódni, hogy nem egészséges ezen a helyen rohangászni. Elkapott valami betegséget, ráadásul mintha minden meg akarná ölni ebben a mocsárban. Még a máskor békés fák is.
Inkább más vidékeken keres szerencsét, hiszen aki ide küldte, az sokkal valószínűbb, hogy a vesztét akarta, mint sem egy állat gyomrát.

Három nap múlva egy völgyön áthaladva hagyja el Zevadar területét. Mágia jelenlétét érzékeli, mely rá irányul, de változást nem okoz. Vagy nem támadó mágia vagy ha az, akkor hatástalan maradt. És egy ismerős hang, Árny szólal meg a feje felett egy szikla mögül kibújva.
-Itt hagy minket a mi vendégünk? Mégis ki a fene vagy te, Időtolvaj?
* Egy kardot tart maga előtt készenlétben a kezében.


/Folytatás itt:
https://neminra.hungarianforum.com/t506-robert-es-a-zork-videk#15702
/

Robert


Sétálok kicsit betegen, egyre inkább érzem a hatását a dög mocsárláznak gyógyszert is tudok rá de ahoz város kell méghozzá záros időn belül, mivel csak lassítani tudom a nyavalyást. Alig lépek párat ismerős érzés kerít hatalmába, figyelnek méghozzá elég közelről valaki pofátlan módon még varázsolt is rám de semmi se történt, és már itt is van.
-Igen távozok túl sok a falánk lény arra felé így köszönöm de azt a munkát passzolom két okból is. Az egyik hogy durván a halálomra utaztál, a másik meg az hogy vaktában nem dolgozom senkinek. És hogy kivagyok? Tudod ha nem varázsolsz rám talán békésen elmondom de több ezer évvel a hátam mögött te leszel az első aki megízleli haragom szelét.
És ami belefér egy saját zsebsíkot hozok össze kicsit ijesztően sötétre némi elf koponyákkal és egyéb faji jellegzetességgel ellátott trónust magam számára eleresztem az aurám is némi félelem és rettegés gerjesztéssel, csatolok hozzá egy kis mentális kutatást is hogy merre érdemes selfmentes területet keresnem.
-Megmondtam tisztán és érthetően te vakarcs hogy az istenek büntetését nyögöm se időm se kedvem ahhoz hogy te számomra triviális és többször megválaszolt kérdésekkel zaklass.
Felállok és lassú mozdulatokkal sétálok felé-Ha engem akarsz megölni te kis 40 éves vakarcs kelj korábban-leszedem az arcom pontosabban egy korábbi sérülésem rejtő maszkot és az ott fortyogó feneketlen sötétséggel nézek rá-Ha velem kezdesz elemésztem a múltad a jelened és a jövőd te választasz melyik legyen de garantálom hogy békén hagysz te alsóbb rendű nyavalyás mert arra se fogsz emlékezni hogy találkoztunk
Kilököm innen vissza a valóságba és nagyon remélve hogy eltűnik futva ha nem akkor mielőtt bezárom ezt a szürreális helyet amitől még én is frászt kapok egy láthatatlanság italát felhajtva elsétálok a francba.