Uráldur épp úton volt, mikor Wora beérte őt. Az Első Lord egy barna kancán lovagolt, páncélja és pallosa most is nála volt, ahogy egy kis balta az övébe tűzve.
Arcáról semmi nem volt leolvasható, mikor hátra fordult a közeledő felé és továbbra is a saját tempójában ment tovább. Csak akkor nézett megint rá, mikor mellé ért.
-Szép esténk van, nem de bár, Wora kisasszony? Kellemes a lovagláshoz. ÉS az ügyeink intézéséhez.
Ezek szerint megkapta az üzenetemet, hogy lenne egy feladatom a maga számára. Az egyik roham osztagról lenne szó a seregemben. A lányom vezeti és még nincs teljesen feltöltve. Az első csatáik igen véresek és sikeresek voltak. Ám akadt egy fickó.
A neve Vogon Beebebrox. Nem sokat tudunk róla, de a feleségem kezeskedett felőle. Ha megkérhetném rá, járjon utána kicsit neki! Nem szeretem a homályos foltokat. Főleg nem a gyermekeim körül.
*Egy mosolyt is megengedett a hölgy felé és várta a válaszát.

/A hozzászólás 16+ os elemeket tartalmaz./


Éppen egy ember férfit kínoztam, amikor megjött a futár, hogy az Első Lord kéret.
A földön elterülő ember üvöltött a fájdalomtól. Teste egy kifacsart narancséra hasonlított, néhány végtagja hiányzott, szemei kifolytak és sebeiből patakzott a vér. Már kifaggattam és mindent megtudtam, ez csupán egy kis játékos élvezet volt a végén.
Ráléptem a fejére, viszolyogtam tőle:

-Mindent megkaptam, amit akartam! Nincs többé szükségem rá, vigyék el a szemem elől ezt a férget!

Parancsoltam a beosztottjaimra, majd határozott lépéssel leléptem a férfi fejéről.
Felnyergelték a lovamat.Tudják, hogy sohasem viszek magammal páncélt se egyéb felszerelést, csupán a kardomat, amit a lóra erősítenek.
Egy fekete csődörön vágtam neki a lápvidéki éjszakának.
Viszonylag hamar beértem Uráldurt.
A szokásos higgadtságával üdvözölt, tudta, hogy én jövök.

-Van-e a sötét éjjelnél alkalmasabb időpont ügyeink intézésére? Üdvözlöm, Nagyúr!

Tiszteletteljesen meghajtottam fejem. Hallgattam, mit mond.
A lányáról beszélt. Aglarnis kétségkívül jó harcos, de vezetői képességei kívánni valót hagynak maguk után.
Nem mondom, egyszer erős vezető válhat belőle, de most még túl fiatal hozzá, gyakran vezetik az érzelmei.
Lázadó gyermek, akiben bizonyítási vágy ég apja felé. Nem egy csatában került igen közel a vereséghez.
Kétségeimet lánya vezetői képességeiről már jeleztem a Nagyúrnak, de ő valamiért bízik benne.

-Vogon Beebebrox? A rabszolga kereskedő, nemde? Már kezdetben is aggályaim voltak, vele kapcsolatban.Természetesen utána járok. Kérdezzem is ki vagy csak nézzek utána, Nagyuram?

*Worának sok hírszerzője volt, már csak munkájából adódóan is, ezért nem érhette meglepetésként az Első Lordot, hogy a nő tud a dologról.

Miközben mentünk, szemeimmel a csendes és kietlen lápvidéket fürkésztem.

Uráldur nem lepődik meg azon, hogy legjobb emberei felkészültek. És bizony ő is apa, nem csak sötét elf hadvezér. Fiai közül ketten bizonyították, hogy méltóak a család jó hírének továbbvitelére, de most Aglarnisra szánja a legtöbb figyelmet.
Nyughatatlan egy lélek, valóban. De az utolsó relikvia megszerzésében játszott felderítő szerepe azért mutatja a büszke atyjának, hogy talán nem reménytelen az az út, amin elindult.
-Most is küldetésen vesznek részt, így neked is oda kell menned. Nem szabad felfedned előtte, hogy az lh embere vagy, így kigondolunk majd neked valami alibi megbízást, amiben elrendelem, hogy legyenek a segítségedre, ha szükséged van rájuk. Így szemmel tudod tartani a kalmárt anélkül, hogy gyanút fogna.
De ne feledd! A leányom biztonsága kiemelt szempont a számomra. Ha ő meghal, te sem éled őt túl sokkal...
*Ellentmondást nem tűrően néz rá. Egy mester mágus meg tudja oldani a feladat nagy részét talán úgy is, hogy az általa adott papírt nem is használja fel. Ám szeretne adni elég mozgásteret Worának ahhoz, hogy ha konkrét lépéseket kell megtennie, akkor Aglarnis se gátolja meg véletlenül.

A lápvidék homályos és kopár volt, ezen az estén. Messze árnyékok suhantak el, melyek kisebb testű teremtmények lehettek.
A lány megint küldetésen van, bizonyára  a kalmár is vele tart, így oda kell mennem.
Szokatlan a Nagyúrtól a fenyegetőzés irányomba. Ebből is látszik, hogy gyermeke életéről van szó.

- Mindent megteszek, amit tudok! Már ma nekiindulok az útnak. Milyen álmegbízásra gondolt?

Megvárom válaszát majd megint a távolba nézek.
Hideg szél fúj az arcomba, talán déli szél.

- Változást érzek készülőben Nagyúr!- kezdek bele higgadtan.
- nem tudom még, hogy kedvező lesz-e számunkra vagy sem, de valamit érzek. Óvatosan kell most a sors cérnáját fonni, mert ha jól lépünk, szerencsénk akár megsokszorozódhat.

Uráldur hagyta, hogy lovak néhány lépést csendben tegyenek meg, majd elmosolyodott.
-A határ menti falvak elleni ork portyákat fogod tanulmányozni. Nem tűnik olyan volumenű megbízásnak, ami lekötné Aglarnis minden idejét és energiáit, folytathatja nyugodtan a munkáját és közben valójában Vogont tanulmányozhatod.
Kevés arra a katona, de tapasztaltam magam is, milyen ellenségesek velünk szemben az emberek így is. Jobb lesz talán erre a kis időre befesteni a hajad és fehérebbé tenni a bőrödet. Vagy olyan álruhát használni, ami eltakarja.
De ezt a részt rád bízom. A papírt már elkészítettem.
*Ezzel a barna kancán ülve átnyújt a másik lovasnak egy összetekert és zsinórral átkötött, lepecsételt papírt.
-És a figyelmeztetésedet nem felejtem. Oda figyelek a változásokra.
*Jól tudta, hogy Wora megérzéseit komolyan kell venni. És ezekben az időkben különösen. Jó, hogy tud számítani az elhárítóra.

Eltettem küldetésem papírját, majd tovább hallgattam Uráldurt.
Kétségkívül az ereje teljében volt, még ennyi év után is. Amíg nem alszik ki belőle a belső tűz, nagyon is élni fog. Éppen ezért választottam vezetőmnek, a benne lévő ambíció túlmutat hóbortos felindulásokon, az elméjében égő tettvágy átjárja szívét, lelkét,izmait.
Oh igen, még előtte az élet...
Emberek , ha csak meghallom ezt a szót, elfog az undor...De valóban egy álca tűnik a legokosabb dolognak.
A szavait meghallgatva tiszteletteljesen megdöntöttem a fejem, majd elköszöntem tőle.

- Tiszteltem, Nagyúr!

Mielőtt nekivágok az útnak, átalakítom magam egy kicsit. Már elképzeltem, hogyan is fogok kinézni.
Minden szükséges holmim megvan hozzá.
Nem ez az első eset, hogy álcázom magam.

Miközben lovagolok visszafelé elolvasom, mi is áll pontosan a levélben.

/Wora/

Az elhárító tiszt könnyedén rendezi álöltözékét és kibontja az írást. Egész pontosan ez áll a felgöngyölt papíron:

„Uráldur első hadvezér parancsa


Ezzel a dokumentummal kézhezvételével Wora tisztnek azt az utasítást adom, hogy alapos kutatást végezzen az orkok portyái emberek falvaiban tett károkban. Erről nekem írásban és személyesen is beszámolni köteles. A munka elvégzése legfeljebb két hónapot igényelhet.
A feladat sikeres és maradéktalan végrehajtása érdekében a környéken tevékenykedő egységek segítségét igénybe veheti a szükséges és elegendő mértéket figyelembe véve. Felsőbb parancsig vagy a szükség helyzet elmúlásáig a segítségnyújtás kötelező.


Uráldur, Első Lord
”

/a játék folytatódik itt:
https://neminra.hungarianforum.com/t103p50-hatarmenti-falvak-a-beke-kovete#8744
/