Ahogy gondolkozom hogy még is miről van szó, hátha eszembe jutt de nem. Talán nem is akarok rá emlékezni, majd Aliának is választ kéne adnom mert a némaságom nem segít jelenleg.
-Nem éppen olyan ahova akárki beteheti a lábát, ha minden igaz a démonokkal kapcsolatos, így maximum azon kiválasztott egyének lesznek ott akiket erre érdemesnek találnak, na meg a szolgák akik inkább a démonok eledeleként szolgálnak.
Közlöm röviden ami eszembe jutott hírtelen, de nem vagyok benne biztos mi lesz, Zevadar a feje tetején áll így semmit nem lehet meg jósolni vele kapcsolatba, még nekem se aki ott élte életét.
-Az összejövetel nem igazán izgat, nekem egyetlen célpontom van és én azzal akarok végezni, de ez egyedül csak az én feladatom, neked vagy azoknak akik velünk tartanak majd ki találok valamit.
Közlöm egyszerűen majd csak bólintok, mert tényleg ideje lenne pihenni is egy picit, bár Alia régen álomba lehet amikor én még ülök és bámulom a tüzet, valami nem hagy nyugodni így én később alszom el a hátamat a falnak támasztva.

Sok gondolat keringett a fejemben és próbáltam mérlegelni, hogy tudnánk bejutni Zevadarba. Nem lesz könnyű, de ha ez az ünnepség vagy mi, talán esélyt ad nekünk. Mellon bundájába burkolózva hamar el is nyomott az álom. Fáradt voltam, de tudom, hogy a Kicsikém itt van velem. Drey még talán ébren volt, mikor álomba merültem, mert mondott még valamit, amit hallottam. Gondolom, hogy neki is nehéz megint visszatérni oda, ahol az életét akarják venni, de ő tudja mit akar tenni.
Hajnalba ébredtem, még szürkület volt, ahogy kinyitottam a szemem. Mellon már ébren volt, csak hagyott pár percet aludni engem. Drey talán még alszik, vagy már ébren van, de ha el akarunk indulni, akkor hamarosan útra kell kelnünk. A tűz már régen kialudt és a parázs is kihűlt. Odakint hideg van, de a szőrmekabátomat szorosabban húzom magam köré.
-Jó reggelt...- simítom meg a tigrisemet, aki egy halk morranással bújik közelebb hozzám.
-Drey még alszik?- nézek körbe, hogy lássam a hadvezérnőt. Gondolom nem sokat aludhatott az elmúlt napokban, de remélem, hogy most sikerült neki. A gondolataimba ismét felvillant az indulás a sötét elfek birodalmába. Talán beválik a tervünk, és bejutunk hozzájuk.

Nem igazán tértem pihenőre, katona vagyok nálam a folyamatos ébren lét talán már túlságosan is foglalkozási ártalom, akár hogy is. Talán az éjszaka kis részére tényleg sikerült valami alvás szerűt produkálnom, de korábban kellek mind Alia, nem is igazán zavarnám őt jelenleg, legalább addig is nyugton van. Kisétálok a kis menedékünből így nap kelte közelében aztán neki is láttok valami élelmet szerezni, bár vissza kaptam felszerelésem abból az élelem már hiányzott, meg valami víz is jól jönne, ide felé úgy is láttam egy tavat. Éppenséggel csak vissza érek mire Alia felkellne, így elkapom a kérdését.
-És már a reggeli megszerzésén is túl van, sikerült fognom egy két halat meg nyulat míg te aludtál bár nem túl kiadós reggelinek majdnem tökéletes.
Vonnom meg a vállam elvégre az én főzési tudásommal nem sokra megyünk, katona vagyok még is csak nem pedig szakács.
-Akár hogy is, jelenleg nem tervezem Zevadar felé venni az irányt, segítségre lesz szükségünk még hozzá olyanokéra akik meg is fogják érteni mi a frász forog kockán, bárki eszedbe jutt?
Teszem fel a kérdést ahogy le ülök a tűz mellé és neki láttok meg sütni az egyik halatt.

A jó meleg bundájába bújva a Kicsikémnek elég mélyen aludtam. Mikor kinyitottam a szemem, már Drey fent volt és hozott valami reggelinek valót.
- Ügyes vagy.- nézek rá egy mosollyal, ahogy nekilát az elkészítésnek.
Este sokat gondolkoztam a lehetőségeken, de az álom végül elnyomott. Mellon is nyújtózkodva áll fel és néz körbe valami harapnivalója után. Bólintok felé, ahogy az "üzenetét" hallom a fejemben.
-Menj csak, egyél valamit.- simítom meg a szőrét ahogy kifelé megy a barlangból.
- Nem igazán jut eszembe senki.- válaszolok a nőnek, bár fogalmam sincs, hogy ki lenne az a felörült, aki önként és dalolva csatlakozna hozzánk. Igaz, akadna pár mindenre kapható fickó a Kocsmákba, de most nem kirándulásra indulunk.
-Neked?- nézek vissza rá, de nem tudom eldönteni,hogy kire gondolhatott. Ki lenne az a valaki, aki segítségünkre is lehet?

Csak gondolkozom mitévő legyek, talán ideje lenne tovább állni és ténylegesen valami seregszerűt össze állítani de miből? Ahogy kavaroknak a gondolatok a fejembe közbe Alia is válaszol s felteszi ugyan ezt a kérdést.
-Talán az orkok vezérét meg lehetne győzni, a törpök is álltalábban nyitottak az egyezségekre, az emberek földjén élve nyúznának meg, az erdeiek meg most az egyszer elengedtek de legközelebb tűpárnának használnának.
Soroltam fel a lehetőségeket, majd elhalgattam picit s újra gondolataimba férkőztem, majd csak csak meg szólaltam.
-Igazándiból senkisem jutt eszembe, addig nem míg nem látják saját szeműkkel mit is fog jelent a démonok tömeges idézése.
Közöltem végül majd újra a falnak dölve várom a folytatást.

A gondolataimmal nem jutottam előbbre, hogy megoldást találjunk a helyzetre. Láthatólag Drey sem talált ki megoldást, bár fogalmam sincs kiket tudnánk megkérni, hogy tartsanak velünk.
-Az Orkok nem megbízhatók, bár ismerem a nyelvüket és mondjuk úgy, hogy nem ellenségesen fogadnának engem, ha meglátnak. A Törpök is elég különc népség, de talán abban tudnának segíteni,hogy a földalatti járatokat ismerik. Sok lehetőséget nem tudok, de ha a felszín alatt próbálkoznánk, akkor lehet arról nem számtanának ránk.-mondom ki a gondolataimat, hátha ezzel tudok valamit segíteni Dreynek a terve készítésében.

Csak vállat vonok azon amit Alia mond, nem azért mert nem érdekell, csak egyszerűen nem tudok olyan dolgokkal foglalkozni hogy meg bízhatatlanok, vagy csak különcsek, ezt Sötét elfként inkább nem is merném érvként felhozni mert ha nem ellenünk akkor senki ellen nincs elég indok arra hogy már látóhatáron dárda nyélre, kötél általi halálra, vagy legrosszabb esetben megaláztatások sora utáni halállal üdvözöljék az illetőt.
-Pont ezek nem izgatnak Alia, az jobban zavar hogy mint sötét elf nem éppen leszek egyik helyen se megtürt személy nem hogy még egyeséget akarjanak velem kötni, ha véletlen meg valaki fel ismer akkor már le is lehet adni a koporsómra a rendelést, már ha marad belőlem valami.
Közöltem egyszerre az összes mostanság át futó gondolatott és tapasztalatom Aliának, bár ez semmire nem volt derülátó, pozítiv vagy akármi egyébb, sokkalta inkább pesszimista.

Megértem Dreyt. A sötét elfek nem örvendnek szívélyes fogadtatást sehol. De remélem találunk valami megoldást rá. Töröm a fejem, hogy miként lehetne megtalálni azt az utat,amire kevésbé figyelnek és át tudnánk jutni Zevadarba. Nem könnyű a feladat, de talán most jól jön egy régi szívesség törlesztését kérni a Törpök Királynőjétől, ami még évekkel ezelőtt történt és most lehet, hogy jól jön az a segítség amit felajánlott anno nekem. Talán emlékszik is rám, bár Mellont nem felejtik el könnyen. Nagy csodálat is volt, hogy vele jelentem meg a Hősök Csarnokában.
-Drey... talán tudom, hogyan juthatnánk be észrevétlen Zevadarba. A Törpök segíteni fognak nekünk, de el kell jutnom a Királynőjükhöz, hogy beszéljek vele. Ha velem tartasz, akkor álcáznunk kell téged, de ha azt teszed, amit javaslok, akkor nem lesz semmi baj. Csak ne mutatkozz, és legyen a fejeden egy csukja, majd egy maszkot az arcod elé kötünk és nem ismernek fel. Mit szólsz? - nézek rá, bár nem tudom, hogy mit szól ehhez az ötletemhez. Jártam már sokszor a Hegyek gyomrában és ismernek is ott engem. Igaz, évekkel ezelőtt voltam, de ismerem a járást.
- Beszélnem kell a Felséggel, és meg fogjuk találni a megoldást.- bólintok felé, és remélem,hogy beleegyezik a hadvezérnő. Sok lehetőségünk híján, ez az egy megoldás jutott az eszembe jelenleg. Meg kellene próbálni.

Csak meg vonnom a vállaimat arra amit Alia említ, nem igazán figyelek rá mert gondolataim jelenleg teljesen máshol járnak. Már úgy tekintek magamra mint aki be jutott Zevadarba szabadon garázdálkodni míg ez nem teljesen igaz, még hátra van minden ezt meg előző rész. Majd pár perc után válaszolok is Aliának.
-Ez is lehet egy fajta meg oldás, bár kétlem hogy ne vennének észre hiába a takarás.
Szóltam hozzá valamivel a beszélgetéshez, majd újra eltüntem a gondolataimba, igencsak zavar hogy valami lehetőséget lehet nem vettem észre és ez olyan hibához vezethet ami az életünkbe kerülhet.

Ahogy látom Drey nem igazán figyeli amit javasoltam. Igazából nem is neheztelek rá, mert tudom, hogy nem teljesen tökéletes a "tervem", de egy ötletnek jónak tartottam. Igazából még mindig nem tudom, hogyan lehetne bejutnunk, de még gondolkozom rajta. Idő közben Mellon elment valami ennivalót keríteni magának és még nem tért vissza. Tudom, hogy Dreynek is sok gondolat kavarog a fejében,így hagyom elmerengeni. Inkább keresek valami elfoglaltságot magamnak, hátha akkor valami az eszembe jut. Általában hirtelen és váratlanul ötlik fel a "megoldás", de ki kell várni,míg az összes létező variációt az agyunk "feldolgozza" és végül kitalálunk valamit. Nem tudom, hogy mikor jön elő ez a dolog, de már jó lenne, ha egy olyan ötlet is felmerülne, ami működhet. Igaz, hogy nem egyszerű a feladat.