/de'Flint lovag/


A várban nem talál olyan helyet -a királynő palotáján kívül- hősünk, ahol eléggé gyanakodnának rá a város őrei, hogy csak egy bűnbandától kapta a címét és a belépést a kaszárnya gyakorló pályájára. Mindenhol máshol az uralkodó megbecsült lovagja. És sokan ismerik hátasáról, a hű és mindig rosszkor magát megmakacsoló Vánszorgóról.
Egyik nap viszont egy idegen lépett oda hozzá este, ahogy hazafelé tartott. Ábrázata olyan volt, mint a hivatalnokoké, akiről a palotában vagy más fontos irodista helyeken találkozva velük meg vagy győződve róla, hogy ez csak egy betanult fapofa hogy az átlag ember felismerje, hogy kitől kell idegesítő dolgokat kérdezni, amit hazamenvén a munkahely fogasán hagynak.
Ám a fickó határozottan nem egy papírokkal teli asztal mellett ült, hanem egy kihalt, sötét utcán veled szemben állt. Térdéig leért a fecskefarokban végződő öltönye, mely jellemét visszatükrözve a szürke egy olyan árnyalata volt, amit csak a maga fajta venne fel. A cilinder a fején, dús pofaszakálla, melyet állánál gondosan leborotvált, hogy kellően rendezetlen legyen ahhoz, hogy tudatos benyomást keltsen, de ne legyen valamennyire ápolt kinézetű körszakálla. Botja vége csillogó kés végben végződött, hogy mindenki lássa.
-Szabad egy percre, uram? Egy fontos megbízásról hoztam üzenetet. Egy nő a minap a városunkban járt és adatokat gyűjtött. Az őrök hanyagsága volt, hogy nem fogták el. A beszámolók szerint teljesen biztos, hogy kémnek küldték.
Utána kell mennie és mindenek előtt meg kell tudnia, hogy mit adott át és kinek a titkainkból. Ha ez megvan, akkor a hölgyeményt is vissza kellene hoznia, hogy amit még nem mondott el, azt soha többé ne tehesse!
Haja barna és hullámos. Hosszan leér a hátközépig is talán. A szeme színe is barna. Scintia néven ismerték meg, de ez szinte biztosan álnév.
* Este van és sötét. Bár ez nem feltétlen kell zavarjon, hiszen dolgoztál már Az Éjszakában.

Gyalogosan tartok a szállásom felé, a fogadóba, amikor egy keskenyebb, sötét kis utcán áthaladva, annak túlvégén egy alak vonja magára a figyelmemet, aki láthatóan várakozik és mivel kitartóan engem bámul, így sejtésem szerint én vagyok az, akit vár.
Már kezdtem megszokni a városban sétálgató fura alakokat, de ez túltesz mindannyiukon, azzal a hülye kalappal, de ez nem von le semmit a veszélyességéből, amit a markában lévő botja végén megcsillanó penge bizonyít.
Az én kezem is a hátam mögé csúszik, ahol a tőröm simul a derekamhoz, de még nem húzom elő, csak oldalra biccentem a fejem, amikor megszólal, hogy végig hallgassam.
- Ez igen sajnálatos kis „baleset” az őrök részéről. – értettem egyet vele. – De kinek a megbízása ez és miért pont én vagyok a kiválasztott? Ja, és nem utolsó sorban miért érné meg nekem? Ez olyan…..nem lovagnak való tudja……ez inkább ….hmm…..fejvadász dolog. – jegyzem meg kedélyes érdeklődéssel. - Na meg a rend kedvéért, miért cipelné vissza valaki ide, ha utána úgy is meg kell halnia?

/Flint/

/Userrel Skypon egyeztetve/


Az alak igen homályosan mondta el a feladat néhány számára jelentéktelennek tűnő részleteit. Ám az egykori tolvaj nem állja meg, hogy tüzetesen utána ne kérdezzen.
-Azért, mert el kell végezned nekünk, hogy továbbra is lovagnak nevezhesd magad. És fürödj a dicső hírnévben.
Gondolom sejted, hogy nem azért kerestünk meg, mert nem tudnánk ártani neked. De a megbízót jobb, ha homály fedi. És egyelőre a jutalomról sem kell tudnod.
Hozd vissza őt élve vagy holtan!
* A hangja áradt a gőgtől, hogy bármikor meg tud -szerinte- fogni és kiesel ebből a kellemes félrenézésből. De a legkisebb nyomát sem fedezni fel benne, hogy szánalom lenne benne bárki iránt.
Flint vonásairól nem olvasható le, hogy mit gondol, de egyáltalán nem lepi meg, hogy a zsaroláshoz folyamodnak.
- Értem. - bólintott igen csak komolyan, bár némi kaján mosolykezdemény megbújt a szája sarkában. - Azonban nem kéne elfelejteni, hogy tudom ki a banda dokumentum hamisítója és ő lesz az első, akit beköpök, ha megpróbáltok lebuktatni. - vonja meg a vállam. - Azt hiszem sokáig kéne dolgozni, hogy pótoljátok az Írnok urat és őt sem nézem annak, aki sokáig bírná a kínzásokat........- sóhajtott, mint akit bánt a dolog. - De persze ez távol áll tőlem. - igyekszik megnyugtatni - Megkeresem a hölgyeményt, de csak ha elmondja mit kapok érte.....most! Tudja, csak a bizalom kedvéért.
-Egy marék dohányt. És boldog életet.
* A botján a fogást megváltoztatta és most kevésbé alkalmas a hegyével hamar szúrni, ám a gömb vége lassan, de határozottan a vállad felé tart. Nem fenyegetően, csak magabiztosan. És ha nem térsz ki előle, akkor megütögeti kétszer.
-Ne gondold, hogy itt bárki is kevésbé pótolhatóbb, mint a másik. Ahmest az egyetlen, ki minden ható és az ő akarata szerint történnek vagy nem történnek meg a dolgok. Nem törném magam ilyen ostoba gondolatokon, ha problémát csinálsz, szimplán mindenki elfelejt.
* Ha nem tartod fel, akkor sarkon fordul és igyekszik bele veszni az éjszakába. És te átgondolhatod, hol kezded el keresni az ismeretlen nőt.

[Sajnos egyelőre nem nagyon van sok minden a kezemben, amivel komolyan fel tudnám venni ellenük a kesztyűt, meg hát miért is tenném, végül is igaza van, még ha szívesen is törölném le a képéről azt a lenéző vigyort. Hosszú idő óta jó és kényelmes életem van, még tiszteletet is kapok, minek vágjam magam alatt a fát.
Szó nélkül hagyom, hogy elmenjen, mert közben már azon agyalok, hogy merre kezdjem, mert ez az ostoba nem mondott semmit, merre ment.
Így először a kapuőröket faggatom ki, hogy hol láthatták, bár elég átlagos volt a személyleírás.
Ha meg van, melyik kapun ment ki, akkor arra megyek én is, menet közben minden járókelőt megállítva, hogy tovább érdeklődjek.
-Ó, Szcinatáról van szó? -vágja rá a strázsa azonnal a nyerő ajtónál.
Persze eddigre már három másiknál szerencsét kellett próbálnom, amire értetlen, bamba képet és még értetlenebb visszakérdéseket kaook. De ennél úgy látszik azonnal tudták.
-Egy okvetlenkedő ficsúrral ment el a múlt héten pont ezen az úton. Romantikus lovaglást terveztek, úgy tünt egy olyan nyálas képüvel. Tudod, olyan tollforgató ficsúr.
Én is megringatnám a cicát, ha már füvel-fával lefekszik.
Össznépi felé menő útra nyilik a kijárat, melyen egykor Lisbeth és Aligátor is elhagyták a várat és várost.
Persze a szerencse nem pottyant az ölembe, mert csak a legutolsó kapunál jártam sikerrel, ahol ár az első kérdésemre si tudták kiről beszélek, úgy látszik elég szemrevaló lehet az a leányzó és ez kissé dezsavu érzéssel töltött el. Merengve vakargattam meg Vánszorgó sörényét, ahogy az útra néztem.
- Szóval egy hete. Hogy nézett ki az a ficsúr? - kérdeztem rá erre is, hiszen így lehet biztosabbra megyek, ha két leírásom van.
Viszont a másik város, amerre elindultak, sem egy falu, így ha már eljutottak odáig, nem lesz könnyű dolgom. Mondjuk így is eléggé kihűlt már a nyom.
Szóval akkor kérdezősködök az úton folyamatosan, hátha közben irányt változtattak.

/Flint/

/userrel Skypon egyeztetve/


-Hát az a... hogy hívják úr a palotából. Mondjad már!
-Mit kell ennyit dumálni? Úgy sem tudod megjegyezni rendesen a neveket. A királynő egyik irodistájával ment el, de fogalmunk nincs, hogy azóta merre jár. Állítólag el is tűnt vagy mifene...
-De igenis meg tudom jegyezni. Itt van a nyelvemen... -ujjával előre mutatva háromszor idegesen meglóbálta a kezét, majd... -Majd eszembe jut.
* Nem sokkal többet tudsz meg tőlük. Csak annyit, hogy az illető férfit azóta is gyakran látni fontoskodni. A két katona nem igazán szívleli.
És tizennégy faluval később, minthogy ügyesen kérdezősködtél, azt, hogy Királyöböl felé kanyarodott egy könnyűlovas katonatiszt mögött ülve a nyeregben Scintia.
Néhol nem jöttek rá egyből, hogy kit keresel, de a név azonnal beugrott a legtöbb tavernában, ahol megfordult. És könnyű vérű kis hölgy hírében áll.
Mivel nem nehéz a nyomot követni, így az sem okoz gondot, hogy megtudja az egykori tolvaj, hogy elkanyarodtak az útról, vagyis csak a lány, aki úgy néz ki, hogy egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy merre tart. Ez nem vall olyasvalakire, aki kémkedésre adta a fejét és most megpróbál felszívódni, hogy elvigye a híreket a megbízójának. Miért lenne jó, ha az üldözőket egyenesen elvezeti hozzá?
Minden esetre ment hősünk a nyom után, ha királyöbölbe, akkor oda.
Út közben elveszíted a nyomát, egy idő után a kocsmákban csak nagy nehezen emlékeznek egy gyors átutazó nőre. Majd egyáltalán nem találsz senkit, aki mesélne róla. Ám ha folytatod az irányt, ami Vánszorgó meglepő fürgeséggel követ, elérkezel Királyöbölbe.
Ám ha vissza akarsz fordulni fél napi útnyit, akkor keresheted, merre kanyarodott megint.

Elmegyek egészen Királyöbölig, de az utolsó útszakaszon már alig-alig. aztán meg egyáltalán nem tudtak információval szolgálni a lányról, így egyre reményvesztettebb lettem.
Esélytelen volt, hogy beljebb a városban rátalálnék, így visszafordultam és elmentem egészen addig, ahol még látták utoljára és szokás szerint egy kocsmában érdeklődök, hogy volt-e valaki aki látta merre lovagolt onnan.
Ahogy keresek újabb nyomokat, nagy nehezen találok is pár embert. Úgy tünik, tett egy jókora kört, mielőtt a fővárosba ment volna. Idegesitő, de elvesztettem ezzel egy kis időt. De még mindig jobban jártam, mintha nem érdeklődök és Össznépiből kellett volna már az út elején visszafordulni.
Miután beszéltem a pultossal, elég mérges lettem, hiszen rájöttem, hogy teljesen feleslegesen vesztegettem el egy fél napot és mehettem vissza a fővárosba.
Az első istállóban letettem Vánszorgót, akit duplán megabrakoltattam, mert kivételesen egyszer sem akart másfelé menni, vagy megmakacsolni magát.
Elkezdtem a fogadókat járni a személyleírás alapján.

/Flint/


Hősünk alapos munkát végez, ám a lánynak tetemes előnye volt -ismét- vele szemben. És sajnos egyre inkább nehezebbnek tűnik a feladat. A bárokban kérdezősködve páran rájönnek, hogy kiről beszélsz, ám hamarosan mindegyikük más és más örömlányhoz navigál el téged és annyit minden esetre elérsz, hogy megismered Metropolis összes barna hajú kurtizánját.
Már sokszor mondták Flint-nek, hogy nem egy csúnya legény és volt is pár "kalandja", de most egyáltalán nem ez irányú a látogatása és az érdeklődése, mégis egyre másra egy piros lámpás házban köt ki, ahol alig bír megszabadulni a ragaszkodó örömlányoktól.
Kezdi teljesen elveszíteni a reményt. hogy valaha is megtalálja ezt a tűnékeny teremtést.
Így aztán fáradtan leült egy kereskedés ajtaja előtt.
Ahogy reményvesztetten pihensz, odabentről a kalmár szavai szűrődnek ki és ezek nem épp jó kedvéről árulkodik. Valaki nagyon is tett azért, hogy ne így legyen.
-Ostoba, kölyök! Hogy akarsz így rendes férfi lenni? Soha nem fogod semmire se vinni, ha nem figyelsz oda! Hogy vitessem ki így Scintia kisasszonynak?
* Az idő múlik, ahogy az alkalom, hogy egy vázát időben leszállítsanak, hiszen a felfogadott munkás, ki amolyan mindenesnek tűnik, annak sem valami talpraesettnek, az már elejtette és széttört.

Felkapom a fejem, amikor hangokat hallok az üzletből, méghozzá nem épp boldog hangokat, de ez az én szerencsém. Felcsillan a szemem, ahogy meghallom a lány nevét és, hogy kiszállítani akartak neki, mert ezek szerint a fickó odabenn és a két ballábas inas is tudja, hol szállt meg.
Behúzódok egy beugróba és megvárom, míg a kölyök kijön, aztán elkapom, hogy kifaggassam pár érme ígéretével.
Fél óra múlva a vita lecsengésével kihozza a szemetest a kölyök és talán elkaphatom. Ám nem pont fizikailag értettem, ám amikor odalépek hozzá, az megijed és tőrt ránt. Majd elszalad a forgalmas főút irányába a házat igyekezve megkerülni.
Örülök neki, amikor megláttam, hogy van egy hátsó bejárata is az üzletnek, mert legalább nem leszek szem előtt, azért nem szeretném, ha az örök kérdezősködni kezdenének, nem akarom magamra felhívni a figyelmet.
Mikor megjelenik a kölyök, előlépek, azonban egyből hátra is ugrom, mert azonnal kést ránt.
- Hé, neked meg mibajod? Héééé, várj! Csak beszélni akarok veled. - loholok utána. - Nem akarsz egy kis pénzt keresni?
Tudom, hogy ez engem például megállítana.

/Flint/


Ahogy Öszvér lovag fut a fiú után, az gyanakodva hátra néz, de van hozzá elég esze, hogy ne álljon meg minden féle ígérgetésre egy ilyen veszélyes helyen. Kirohan a főutcára és kicsit eldugva a pengéjét az ujjai és a combja közé kérdez csak tőled.
-Miért üldözöl? És honnan ismersz? Sosem láttalak.
* Gyanakszik még mindig arra, hogy egyszerűen csak be akartad érni, hogy keresztül szúrd, de azért ad egy esélyt annak, hogy hirtelen gazdag legyen.
- Mi a fene ütött beléd? - értem be végül gyorsan lefékezve, ahogy a forgalmasabb utcára értünk. - Nem akarok tőled semmi rosszat, csak egy kis információt. - csillantottam meg pár érmét az orra előtt. - Véletlenül hallottam, hogy Scintia kisasszonyról beszéltél, én meg őt keresem éppen. Tudod.......nagyon tetszik nekem és szeretnék virágot küldeni neki, de nem tudom a címét. Ha megmondod, akkor kapsz még többet is. - nézek rá, hogy bekapja-e a horgot.
* A legény gyorsan elkapja a zsetont és fülig érő mosollyal válaszol.
-Felejtsd el őt és ez többet ér neked, mint a cime. Orleans a nemes neve, aki neki udvarol és már a házában is lakik. Esélyed nincs nála.
* Ezzel megindul az ajtó felé megnyugodva, hogy nem lesz egy hétköznapi rablótámadás áldozata.

- Hééé! - állítom meg a vállánál fogva. - Ez nem elég! Mond a címet cimbora, azt majd eldöntöm magam, hogy milyen esélyeim vannak. Itt van még egy érme, de kell a cím.
Ha megkapom, akkor egyenesen odatartok.
-Keresd az Orleans kúriát a főutca középső részénél! Van vele szemben egy kovácsmühely.
Ez minden támpontom. De mivel közepesen ismert a jó nevü családi fészek, ezért nem lesz nehéz megtalálni. Egy két szintes mini palota gazdag faragásokkal, de igen visszafogott méretekkel. Mely úgy tünik nem az eredeti épittető izlése miatt lett szerényebb kivitelü, csupán a zsebe nem birt még több szobát még ugyanennyi cifranggal.
Nincs oldal bejárata, mint a nagy kastélyoknak. Egyetlen kétszárnyas ajtó nyilik az utcára.
Hamarosan már a kovácsműhely falát támasztva fürkészem a középszerű kastélyt, ami láthatóvá teszi, hogy jelenlegi urainak nem telik sokra, ezért kissé érthetetlen, hogy az örökös, vagy a jelenlegi úr, miért egy kis senkivel adja össze magát, ahelyett, hogy vagyonos nőkre hajtana.
Figyelem a bejáratot, hátha meglátom a lányt.

/Flint/

/userrel egyeztetve Skypon/


Miután a város rossz hírű nőinek felét -vagy mennyi a barna nők 100%-a?- már megismerte hősünk egy jó hírű kovács munkahelyét kezdi el segíteni azzal, hogy vigyázz arra, nehogy kidőljön a fala.
Ahogy ott dokkol, nagyon késő délután, az emeleti ablaknál ellibben a függöny és maga a nő nyitja ki az ablakot lenge öltözékben.



Ha eddig lettek is volna kétségei Flint-nek, hogy mit keres a kastélyban Scintia, akkor most választ kapott rá, méghozzá elég egyértelműt, amikor egy neglizsében engedett be friss levegőt az emeleti szobába. Igyekezte megjegyezni, hogy hol, van a szoba és máris azt nézte, miként lehet be- és kijutni onnan észrevehetetlenül. Azt is számításba véve, hogy akár egy eszméletlen embert kell cipelnie.


Tapasztalt szemekkel vizsgálódsz, hiszen ez volt kis korod óta a szakmád. Ám gyakorlatban igen ritkán kivitelezted az ember méretű hús kilopását nemesi házakból.
Nem olyan szegények, hogy a sok cicoma felét ne alakították volna úgy, hogy az védelmi célokat is szolgáljon. Több kritikus helyen kiálló fém díszítések hegyekkel vagy éles peremekkel van ellátva. Nem legyőzhetetlen akadály, de fennáll az esélye annak, hogy megvágod vagy megszúrod magad, mire kivülről felérsz.
Az egyetlen bejárat nem sok észrevétlen beosonást tesz lehetővé a szolgálati folyosókon és hátsó bejáraton. Az ablakok pedig 2,5 méter magasan kezdődnek.
Fent tető cserép van kéménnyel.

Úgy nézem, hogy még ha én be is jutok, az, hogy egy tehetetlen testtel a hátamon kijussak, vajmi kévés esélye van, így mást kell kieszelnem.
Biztos vagyok benne, hogy találok egy utcakölyköt, aki eljuttatja abba a kényes kis kacsóba egy levelet, amiben ha felhívom a figyelmet arra, hogy feldobhatom a hatóságoknál, akkor szívesen találkozna velem valami kevésbé látványos helyen.

A levél tartalma:
Scintia Kisasszony!
Nagyon ügyesen tette a dolgát, de nem futhat el mindenki elől. Ugye nem kell részleteznem miről bezsélek. De persze az én hallgatásomnak is meg van az ára. Találkozzunk éjfélkor a város déli kapujától balra, az istálló mögött. És egyedül jöjjön, különben......de hát tudja ezt maga.
Egy jó akarója.
A Hold kerek alakja szórta ezüstös fényét a békés éjszakában. Egy hölgy lépdel az istálló felé. És az ajtónál hagyja két fegyveres kisérőjét. Világos lila, selyem ruháját hátul füző fogta össze.
Megkerülte az melléképületet és csillogó szemei egyeneset a tekintetembe mélyedt.
-Nem tudom, mire célzott a levélben, de itt vagyok.
A melléképület tetejéről tartom szemmel a közeledőket, figyelve, hogy betartja-e a mit kértem tőle, de úgy néz ki, hogy csak félig, mert két embere tart vele, de legalább hátrahagyja őket.
Mikor látom, hogy közeledik, lecsusszanok és úgy várom.
- Tudod te jól! Észak Bivalyból sietősen jöttél el, bár sokan szerették volna, ha még maradsz és most várnak vissza.
Kezem már a tőröm markolatán, hogy ha még egy lépést tesz, akkor az a nyakán feszüljön meg, figyelmeztetve, hogy jobb, ha nem hangoskodik.

/Flint/

/userrel egyeztetve Skypon/




A hölgy nem jön hozzád elég közel, szavaidra pedig meg is áll és türelmet erőltetve magára karba fonja a kezét. És hangja nem árulkodik el pánikról.
-Észak-Bivalyban van pár igen befolyásos ismerősöm. És jobb lesz visszafognod magad, mert igen hamar a tömlöcben találhatod magad itt is, ott is. Ne nézz már engem ennyire naivnak!
* Bár Flint nem lett vidám, sőt inkább feszült, azért halkan kacarászik a mondókájára.
- Persze, én meg álruhás királyi herceg vagyok Scintia. Te ne legyél naiv. A városban igen csak a lelkébe léptél valakinek és azt sem hiszem, hogy szívszerelmed szívesen hallaná, hányan fordultak meg akár csak útközben is az ágyában. Biztos ezt szeretnéd?
-A féltékenykedők sosem érdekeltek. Nem vagyok senki tulajdona és ha valamit akar tőlem a megbízód, akkor üzenem neki, hogy jöjjön el ő maga személyesen!
ŐRSÉG!

Nem gondoltam volna, hogy ennyire nem érdekli, mit mondhatok el róla a nemesnek, akinek most az ágyát melegíti. Akármennyire is leszegényedtek, azért nem hiszem, hogy jót tenne nekik egy plyetka is, hogy a házában és az ágyában megforduló személy egy könnyűvérű nő.
Könnyű lett volna a tőrt a szívébe hajítani, de akkor nem tudtam volna meg tőle semmit és ezért küldtek, csak utána halhat meg.
- Te ringyó! - köptem felé, de már csak félúton a melléképület teteje felé, hogy azon egérutat nyerjek.
Úgy tünik, hogy megtaláltam azt a csajt, aki meglepetést tud okozni nekem. Igyekszek a két testőr-féle elől jó időben elmenekülni.
-Teli lett a gatyó? -vág vissza a nőszemély a köpésért.
Úgy tünik, gyorsan véget ért az éjszakai randevú.
Dühös vagyok, hogy így végződött a dolog, de ez csak elszántabbá tett, de ahhoz, hogy később sikerrel járjak, most el kell tűnnöm a szem elől.
- Ne éld bele magad, hogy megúszod. - vetem oda még, aztán leugrom az épület másik oldalán, hogy eltűnjek a sötétben, óvatosan, bár lehet, hogy az egész csak ijesztgetés volt, így arrafelé tarok, amerre a lánynak hazafelé kell mennie. Még semmi nincs veszve.

/Flint/

/userrel egyeztetve Skypon/




Flint óvatosságból választotta a visszavonulást, ám talán nem is tette olyan rosszul. Maga balszerencséjére úgy írta a levélben, hogy "éjfélkor a város déli kapujától balra, az istálló mögött". Ezért nem meglepő, hogy a közelben igazi őrség is volt, aki a nő hangjára hamar ott termett. És nem is volt kellemetlen a fiatal emberlány társasága.
Ám ahogy elvágja az útját hazafelé, az árnyékból látja, hogy nem viszi őket magával, csak a két védője van vele félútnál, akikkel jött.
Egy pillanatra azt hittem, hogy lőttek a kettes számú tervemnek, de végül elégedetten láttam, hogy lerázza az őrséget és csak a két testőre tart vele a palota felé.
Követni kezdtem őket a sötétben, miközben az egyik ház fala mellől elemeltem egy vastagabb karót. Egyenként akartam kiiktatni a fickókat, először a bal oldalit, ahogy előre rohantam, nagyot sózva a fejére, aztán azonnal el is tűnve a másik oldalon.
Hősünk neki lendül, ám merész tervét csak a pontosság, izomerő és persze a mindig szükséges harci szerencse az, ami befolyásolja. Ám ezt ha türelmesek vagyunk, hamar meg fogjuk kapni.


/Kockadobás: Hatos
1 és 2 -Balszerencsére pont az ügyesebbet fogtad ki és miközben kivédi a rohamot, a másik kardjára terel. Már nem tudsz megállni, hiszen lendületből kellett támadnod, így mellkas oldalában egy-két hüvelyes vágással kezditek a vívást.
3-6-ig -Nem a röpke kiképzésednek köszönhetően, hanem az életmódodnak és a nem kevés galibának köszönhetően, amibe tolvajként keveredtél az utcán tökéletesen tudsz meglepetésből támadni./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 4

Megeredek és nesztelen léptekkel szaladok a macskaköves úton. Árnyékként suhanok el a másik kettő háta mögött, amikor a célpontom egy halk nyögéssel összecsuklik. De azért a rosszullétét észreveszik.
Mivel ilyen szerencsém volt és még tart a lendületem, lecsapok a másikra is, egyenesen a szeme között célozva meg. Általában legtöbb ember önkéntelenül elkapja ilyenkor a fejét, erre számítva azonnal jó nagyot suhintok is.

Hatos kocka? 1 - 2 kudarc, 3-6-ig siker //

The member 'Viridiel' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 5

/Flint/

/userrel egyeztetve Skypon/




A két férfi eszméletlenül hever a főutca kövén. 'Öszvér' de'Flint lovag ezúttal nem okozott csalódást sem a mestereinek, sem nevét nem hazudtolta meg. Ha csak azzal nem, hogy ragadvány nevével ellentétben igen gyorsan tudott dönteni és számukra pedig nem meglepő módon mozogni.
A gyönyörű csaj pedig azonnal sarkon fordulva rohanni kezdett. Bár vannak jelentős hátrányai, ő az életéért fut most.
Számított rá Flint, hogy Scintia nem fog csak ott állni, de ő sem most kezdte az utcai életet, így azonnal utána vetette magát és valószínűleg elég gyors, hogy utolérje a lányt (aki gondolom ruhában van). Mikor elég közel áll, álnokul elgáncsolja, aztán igyekszik azonnal megkötni a kezét és berángatni egy sikátorba.
Kevés az esélye arra, hogy megmeneküljön a kétes életű hölgy. Hiszen nem csak hódításra tervezett ruhája akadályozza ebben, de a tűsarkú cipője is. Ha sikerül kereket oldani, akkor csak a letört sarkoknak köszönheti, amikkel majdnem lapos lett a talpa, bár ez néhányak szerint a fizika megcsúfolása, hogy gyorsabban sprinteljen, mint egy utcagyerek. (Ám ő úgy gondolja, hogy ugyan úgy ártani akarsz neki, mint ahogy megölted két kísérőjét.)

Ha viszont isteni csoda nem történik, akkor terved szerint buktatva megbotlik és ha nem fogod hátul a kezét, hogy a sikátorba rántsd, akkor elhasal az éjszakába.
Bárhogy is, ebben az esetben meg tudod kötözni őt.



/Kockadobás: Tizes
1-es -Sikerül kereket oldania, ezt csak a kétségbeesésének köszönheti.
2-10-ig -Flint legyűri és elrabolja./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 6

Talán még sem akart komolyabban feltűnést kelteni, mert míg letepertem és be nem tömtem a száját, addig sem visított, így könnyebb dolgom volt. Már csak egy városszéli kihalt helyet kellett találnom és volt is már jelöltem, hiszen, míg vártam az éjjeli találkozást volt időm körülnézni. Így odarángattam, hogy nyugodtan kikérdezhessem.
A könnyü vérü nő ficánkol a kezeim között, de nem túl sok mindent tud tenni. Fiatal korom ellenére azért még egy ilyen gyenge teremtésnél erősebb vagyok. Hamarosan megérkezünk.
Egy elhagyatott pajta a hely és töredezett szalmán kívül nem sok minden van benne, egy háromlábú fejőszék, pár törött, rozsdás szerszám.
Scintia-t lelököm a földre, nem vagyok túl jó kedvembe, ezért udvarias sem vagyok.
- És most szépen elmondod, hogy mit csináltál a városban és kitől kinek hoztad a híreket. Sosem voltam a híve az ok nélküli gyilkolásnak és most sem öllek meg, ha mindent elmondasz. - vettem ki a pecket a szájából.

/Flint/

/userrel egyeztetve Skypon/




Gond nélkül kivitelezed a tervedet, ám a makrancos hölgyet nem ilyen könnyű betörnöd. Gondolom levetted a bekötözött szájáról a kendőt, mielőtt kérdezted volna, ebben az esetben ő durcásan szólal meg.
-Milyen híreket? Neked tényleg nincs ki a négy kereked. Bivalyban és itt is mást sem csináltam, mint néhány könyvet elolvastam.
Szállj le rólam és eressz el, különben ha a barátaim megtudják, hogy eltűntem vagy valami bajom lett, akkor téged felakasztanak egy nő megtámadásáért.
Még nem történt igazából semmi. Eltekinthetek az elrablásomtól, ha észhez térsz végre.
- Bizonyos fontos emberek ...Bivalyban.... - tartott Flint egy kis hatásszünetet, hogy a lány értsen a szóból. - Megtudták, hogy kicsit kémkedtél és tudni akarják, hogy kinek és miért. Én biztos vagyok benne, hogy semmit nem értettek félre drága Scintia, ezt te is olyan jól tudod, mint én, különben nem jöttél volna el éjnek évadján egy kétes találkozóra, nem igaz? Szóval utoljára kérdem, hogy milyen híreket hoztál és kinek?
Csak, hogy tisztán láss, nem mindenáron kellesz élve, nekem a fejed is elég, akkor már nem mondasz senkinek semmit. - húzta elő a kiművelt tolvaj a tőrét és a lányhoz hajol, nyakára téve a hideg pengét.
* Nem akarta megölni, de elege volt a játszadozásból és kész volt véget vetni neki.
A nő ijedten ingatta meg a fejét és elsápadtan próbált egyre inkább hátrébb kúszni a poros földön, hogy távolabb kerüljön a pengétől.
-Te őrült vagy. Csupán néhány befolyásos barátomat megkértem, hogy bele nézhessek nem túl nyilvános könyvekbe. Nem tudom, honnan szedted ezt a kém históriát, de nagyon el vagy tévedve.
Felelőtlenül fenyegetőzöl a levélbe és utána csodálkozol, hogy ki akarom deriteni, mi ez az egész? Ha lett volna bármi takargatni valóm, nem hoztam volna magammal új barátom két emberét.
Apropó! Szerinted a nemes mennyire lesz boldog, hogy megölted a két katonáját? És ő is tudja, hogy eljöttem, mert ő adta nekem őket. Ha hamarosan nem megyek haza, kerstetni fog engem is, de téged is.

Nem léptem el tőle, hanem addig követtem, míg már nem tudott hová menekülni előlem.
-Tudod Scintia, szerintem meg tudod mi a dörgés és azt is, hogy nem jókedvemben vagyok itt. Engem megbíztak és elvégzem a dolgom, mert különben úgy járok, mint te. Szóval neveket kérek, kinél jártál, mit olvastál, hallottál és kinek hoztad az információt. És persze egy ártatlan lány nem jár utána ilyesminek, mert nincs félnivalója és már kezdem azt levonni ebből, hogy a kedvesed is nyakig benne van. Szóval őt teszem a lista élére. Mire kerestet én már rég nem vagyok itt.
Lassan húzok egy kicsit a késen, amivel megvágom a nyakát, csak annyira, hogy vérezzen és ő érezze.
-Semmi közöd a magánéletemhez, de egy pappal voltam, aki a Kegyelmes Isten egyházának varázslatairól mutatott meg egy könyvet, de már az első két fejezet után sütött róla, hogy egy nagy humbug. Utána meg egy írnok...
Kezdte el hadarni még a beszédem közben, nem is várva meg míg befejezem.
-SEGÍTSÉG!
Kiáltása messzire elhallatszódhatott.
Sosem szerettem a kínzás semmilyen módját sem alkalmazni, sem elszenvedni, de most megijedtem, ahogy elkiáltotta magát, pedig már olyan szépen elkezdett dalolni. Ösztönösen csaptam pofon és meglengettem előtte a véres kést.
- Te tényleg meg akarsz halni? Pedig én komolyan elengednélek, ha segítenél nekem. - vörösödtem el mérgemben.

//Kockadobás: Hatos
1 és 2 -Egy ember siet hamarosan a lány hangjára megnézni az elhagyatott pajtát.
3 és 4 -Három ember.
5 és 6 -Négy ember.//

The member 'Viridiel' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 4

/Flint/

/userrel egyeztetve Skypon/




-TE... TE ŐRÜLT VAGY! -mondta remegő ajkakkal- Mi a fenét akarsz tőlem? Fenyegetőzöl, vádaskodsz és nem is figyelsz arra, amit mondok. Perverz állat!
* Igyekezett koronaékszereidre rúgni utolsó kétségbeesésében. Még ha ez az életébe is kerülhet. Ám ha sikerül eltalálnia őket, akkor hamar talpra pattan és megpróbál kiszaladni.
Mérges volt Flint ugyan, de ostoba nem, ráadásul nem volt ő rossz emberismerő sem, így kezdte azt hinni, hogy a lány tényleg igazat mond és a megbízói tévedtek.
Míg ezen morfondíroztam, Scintia kihasználta a helyzetet és meglendítette a lábát, szerencsémre azért a reflexei nem méláztak el, így félreütöttem a lábát és lerántottam a földre.
- Ne olyan gyorsan! Állj meg, nem bántalak! Ha igaz, amit mondasz, akkor találjuk ki együtt miért akarják ezt rád kenni és miért, hogy ne maradj életben? Ki a szeretőd? - próbáltam lehiggasztani.
-Engedj el! -mondta elég hangosan, amikor az első idegen férfi belépett a pajtába.
-Eressze el a hölgyet! A király nevében állj! -balszerencsédre épp egy arra járó katonának kinéző alak, bár mivel nem volt egyenruhában, így bármely nemes fegyveresei is épp úgy lehetett akár.
-Kérem, egy fanatikus! Valami idegen vallásról hadovál és meg akart erőszakolni. -vágta azonnal a csaj, mit kell ilyenkor mondani, hogy bármely férfi a védelmére keljen.