Faj: kékelf
Frakció: Árnylégió, így feladattól függ, éppen kit vagy mit szolgál
Nem: nő
Kor: 32 év
Foglalkozás: kém, orvgyilkos, testőr, mikor melyikre rendeli ki az Árnylégió
Mágiaszint: kékelfek aktuális mágiái


A hosszú és kemény kiképzés sok nyomot nem hagyott rajta a maga nyomorúságos pillanataival sem, leszámítva persze a fizikai erőnlétet, sebesüléseit és képzettségeit, de közel sem olyan rideg, mint ahogyan arra sokan számítanak vagy sokan elvárnák. Árnylégiósként gyakran sütik rá a komolytalan jelzőt csupán azért, mert a helyzeteket előszeretettel humorizálja vagy tesz ironikus megjegyzéseket kiélezett pillanatokban – és eleinte a felbérlői szimpátiáját sem nyeri el emiatt. Ritkán látni őt ugyanakkor sértettnek vagy olyannak, aki magára venné az ezzel járó szidalmakat vagy sértéseket, többnyire lesöpri ezeket a vádakat magáról, jót kuncogva rajtuk. Felhőtlen és csak annyira bolondos, amennyi nem sodor senkit se veszélybe az áldozaton kívül, de ad egy bájos ízt az emlékezetes pillanatoknak esetleges csapattársai nagy örömére. A feladatait azonban készségesen és igazi szakértő módjára végzi el, így még ha személyiségben elsőre nem is feltétlen tűnik alkalmasnak hidegvérű tettekre, a kiképzése igazi drágakövet csiszolt kezdetleges adottságaiból, amiket nem fél használni. Meglepően éles ellentétet képez így ő maga és a munkaköre, hiszen előbb tűnne valamiféle szórakozott zsoldosnak, semmint a célszemélyét hezitálás nélkül kiiktató személynek, ám csak egy küldetés kell ahhoz, hogy megmutassa, mennyit is számít neki egy halálra ítéltnek az élete, legyen férfi, nő vagy gyerek. Egyik sem becses a számára a sajátját leszámítva.
A felszínen könnyed viselkedés mellett jellemző rá az érdektelen semlegesség, noha ezt szellemes megjegyzései és visszaszólásai miatt ritkán lehet érzékelni. Kötődés vagy érzelem sohasem alakul ki senki és semmi irányában – elvégre bármikor elveszítheti azokat -, annak ellenére sem, hogy vannak olyan pillanatai, amikor egészen törődőnek tűnik, még ha ezt is többnyire az összhang megteremtésének elérése érdekében teszi vagy önös érdek vezérli. Elvégre nem akarja otthagyni a fogát, főleg nem egy mellé osztott társ miatt…
A testiségtől, intimitástól sem visszakozik pontosan azért, mert bármikor véget érhet a pályafutása, és ami örömet szerez neki, azt nem tiltja meg magától – noha roppantmód válogatós és körültekintő ezen a téren, így például hallucinogén anyagokat nem fogyaszt, nehogy a veszte legyen, de a férfiak közül is legfeljebb háromhoz jár vissza. Szégyenérzetet viszont még így sem érez, hogy limitálja saját maga számára a partnerek számát, tettei is gyakran pofátlanok, ha munkakörén kívül van; egyértelműen megpróbálja a saját szájíze szerint a lehető legjobban élni azt az életet, ami megadatott neki.

Fajának magasabb tagjait bővíti 178 centis magasságával, és bár alkatra karcsúbbnak tűnik egy átlagos kékelfhez képest, ezt főleg a fekete ruházkodásának köszönheti, melyeket mindig gondosan választ ki a feladataihoz. A munkája miatt nagyrészt sötét színű darabokban gazdag, melyek tetőtől talpig fedik őt. Sokszor hosszúszárú, simatalpú csizmában jár a halkabb közlekedés érdekében, amihez szíjakkal tőröket erősít, betűrt nadrágja is csak annyira bő, hogy ne akadályozza őt, de kényelmes legyen benne a mozgás. Sötét hosszúujjú ruhája felett derekán egy fekete bőrből készült derékövet visel vagy női, ujjatlan kabátot, mely jobboldalt hosszabb. Bal vállán néhány keménybőrből készült vállvédő található, alóla általában egy rövid, félvállas köpeny nyújtózik könyékhajlatáig, noha a küldetés során gyakran ezt is elhagyja, nehogy akadályozza. Nyaka körül sálszerűen tekeredik egy másik szövet, bár azt inkább a zevadari hideg időjárás miatt hordja, akárcsak a kesztyűket.
Az öltözet alatt izmoktól és hegektől barázdált kékbőrű teste, előbbi is csak annyira, amennyit a rugalmas atletikusság megenged, így bár nem feltétlen bizonyul a legerősebbnek faján belül, jócskán magasabban van az állóképessége kiképzésének hála. Alkatra ezen kívül semmi kirívó nincs rajta; egy egyszerű, edzett nő átlagos adottságokkal, bár megjelenésével alapvetően nem sokat törődik – elvégre bérgyilkos és testőr, nem kéjhölgy. Noha leggyakrabban teljesen bebugyolálva jelenik meg mások előtt, ha emiatt testalkatra nem is, mozdulataiból könnyen megállapítható, hogy nőt fednek a textíliák: magabiztos és erős kisugárzása van és mozgása ellenére mégis megtalálható benne a nőies elegancia és kecsesség, amit a közel két évtizedes kiképzése sem tudott belőle kiirtani.
Árnylégiós mivolta miatt arcát a legtöbb esetben egy pikkelyszerű elemekből álló maszk fedi haluszonyra emlékeztető kitüremkedésekkel oldalt, így az alól, ha éppen nincs rajta csuklya, sötét, lilás árnyalatú haja látszik csak, mely fejének jobboldalán frissen borotvált, a többi részen viszont hagyja lapockáig nőni. Ránézésre és tudva, hogy kékelf, nem tűnik természetes hajszínnek az övé, inkább tűnik a rejtőzködés miatt használt színezőanyagok eredményének. Ezt a küldetés intenzívebb idején copfba vagy egyszerű kontyba fogja, egyébiránt előszeretettel engedi le. A maszk alól látszanak továbbá vékony, szinte mindig mosolyra húzódó ajkai, a szemeknek hagyott réseken keresztül pedig macskaszerűen sárga pillantása fedezhető fel.
A maszk levételével felfedésre kerül finoman lefelé görbülő orra, vékony szemöldöke, és tekintete is így válik teljessé, melyből sugárzik a kihívás, a megmérettetésre való felkérés. Ábrázatáról is gyakorta ugyanez a csintalanság érződik, noha ezzel aligha találkozhat bárki is, köszönhetően az Árnylégió szigorú szabályainak. Ritka emiatt az arcán lévő hegek szemtanúja is, amiből a homloka baloldalán található heg egy állat karmaitól származik, egy másik pedig feltételezhetően egy kardtól, ami jobb halántékától kezdve átellenesen az arca közepén ér véget, áthaladva a szeménél is, de nagy szerencsére a látása nem károsodott ennek hatására.
Testén lévő hegek közül rengeteg a szúró-vágőfegyverek okozta nyom, kisebbek és nagyobbak ugyanúgy megtalálhatóak rajta, állatoktól, szörnyektől származót viszont csak itt-ott lehet felfedezni, de azok sem feltűnőek. Talán hátán éktelenkedik a legnagyobb sérülésmaradvány, ami egyértelműen korbácstól származik.

Általános felszereléslista:
- rapíer az oldalán, íj és egy tegez nyíl a hátán
- övén kétoldalt egy-egy tőr, valamint másik kettő a combjaihoz erősítve szíjakkal
- övén apró bőrből készült szütyők, ezekben változatosan poralapú mérgek, kábítószerek, hallucinogén anyagok találhatóak, illetve poralapú ellenanyag néhány méregre
- puha, vastag bélésű erszény ugyancsak az övén, ebben üvegcsékben folyékony mérgek, hallucinogén anyagok, kábítószerek, valamint ellenanyag található
- tolvajkulcs, némi pénz, kötél, fémkampó/horog, ha mászni kell
- faragott maszk, melyen a kékelf kultúra jegyei gazdagon megtalálhatóak; több feketegyöngyre emlékeztető domborulat és pikkelyvésetek; vastag, faragott ajkak, érzelemmentes női arc, kétoldalt egy-egy uszony

Felszerelése feladattól függően valamelyest változhat, de azok már nem a sajátjai lesznek, hanem az Árnylégiótól kértek, amiket a feladat végén visszaszolgáltat a szervezetnek.

Nincs mágikus tárgy a birtokában.

Nincs otthona, ami ténylegesen a sajátja lenne, ám ahova újra és újra visszatér, az egy nyomasztóan kicsi szoba a legszükségesebb elemekkel az Árnylégió épületében: egyszemélyes ágy, ami nem a legkényelmesebb, egy szekrén a ruháinak és holmijainak, egy asztal és egy szék, valamint az asztal felett a falon két polcsor könyvekkel. Kérvény esetén kap tintát és íróeszközt papírral, bár ezt ritkán igényli; inkább a lámpásba kér gyertyát, illetve a könyveit cserélteti, hogy amíg a terepmunka várat magára, céltudatosan a feladata elősegítése érdekében tanuljon más fajokról, mérgekről, növényekről, állatokról és szörnyekről.

Szelídített állatok: nincs

Szülők: nagyon kicsi volt ahhoz, hogy emlékezzen rájuk, így csak feltételezi, hogy Calipso városában éltek vagy élnek a mai napig, ám bizonytalan azzal kapcsolatosan, hogy kényszerből adták az Árnylégiónak őt vagy pénzt akartak belőle csinálni
Testvérek: hacsak meg nem ölték a szüleit, akkor feltételezhetően vannak testvérei, csupán nem ismeri őket

- Árnylégió mesterei: csak az álnevük, maszkjuk és róluk terjengő pletykák és rémhírek alapján ismeri őket, semmint valós kilétük alapján, így ez az ismeretség is inkább látásból történő felismerés. Nem kifejezetten áll közel hozzájuk, ugyanis mindkét oldal tiszteletben tartja a foglalkozáson belüli rangjukat, így a munkát leszámítva nem is tartják a kapcsolatot vagy beszélnek egymással – két mestert leszámítva. Az egyikük a tényleges munkaadója, az, aki biztosította a kiképzését, a gyémánttá csiszoltatását, míg a másikuk alkalmankénti ágypartnere. Intim kapcsolatuk ellenére nem tudott puhatolózó kérdéseivel információkhoz jutni, a férfi ugyanis túl ébernek és okosnak bizonyult ehhez, de bízva abban, hogy valamikor a jövőben előnyt tud ebből kovácsolni, sose mondja le az alkalmakat, amikor magához hívatja őt.

- Árnylégió tagjainak egy töredéke: a kiemelkedő tagokról leginkább pletykák útján hallott, de a mesterekhez hasonlóan őket is talán látásból ismeri fel a maszkjuknak és esetlegesen elhangzó álnevüknek köszönhetően. Az érdekesebbnek tűnő alakokkal felveszi a kapcsolatot, de csak egy kis része az, akik fenn tudják tartani az érdeklődését. Az ilyen személyekhez időről időre ellátogat, hogy beköszönjön hozzájuk vagy közelebbről is megismerhesse őket, ezen kiválasztottak közül pedig két-három fő az, akiket rendszeresen meglátogat saját igényei kielégítésére, amíg nem talál valaki érdekesebbet. A kapcsolatuk miatt bár a valós nevüket nem feltétlenül tudja, a vonásaikkal tisztában van, így, ha civilként jelennek meg előtte, többnyire felismeri őket. Általában ők nem kerülnek mellé partnernek, mert nem akarja, hogy a személyiségük varázsa az egymáshoz láncoltság miatt törjön meg vagy meghaljanak a veszélyes küldetés során.

- Kékelf matrózok, kapitányok egy része: ha épp civilben jár, szereti kicsit közelebbről megismerni saját kultúráját, így kifejezetten nagy érdeklődést mutatott a hajózással foglalkozók irányába. Úgy vélte, ők mesélhetnek neki a legtöbbet, és bár honvágya sose volt tényleges hazája ismeretlensége miatt, mégis jó érzéssel tölti el saját népének történeteit hallgatni, valamint tanulni egy-két fogást a hajóslét világából. Zsigeri alapon érzi, hogy oda tartozik, hogy a tenger lenne az ő természetes közege, ám az Árnylégió mindig visszaszólítja őt.


Néhány felbérlőt leszámítva az Árnylégión kívüliek számára nem sok hírnévnek örvend, a felbérlők közül is leginkább azok, akik körülményesen kívánják intézni a feladat taglalását, vagy bérgyilkosság helyett testőrnek bérelik fel. Neve, álneve és kiléte ezen túl ismeretlen marad, és ha az elégedett vevők rebesgetik is őt Fekete Gyöngyként, akkor is nagyon szűk körben ajánlgathatják bizalmi okokból kifolyólag.

Az Árnylégión belül nagyobb a neve, köszönhetően annak, hogy egy munkakört látnak el és egy szervezetbe tartoznak, de a bérgyilkosok között is az álnevével, Fekete Gyöngyként ismeretes, elsősorban azért, mert már három társa halt meg eddigi küldetései során. Emiatt a legtöbben veszélyesnek tartják őt és nem feltétlen akarnak önkéntes módon mellé kerülni, illetve a mesterek is megválogatják, kit raknak mellé állandó partnerként, mivel aki a legtovább bírta, az éppen megütötte a három évet, a másik kettő ennél kevesebb időt tölthetett a nő mellett állandó társként. Sokan balszerencseként hivatkoznak rá vagy éppen ítélik őt társaik gyilkosának, noha rábizonyítani nem sikerült egyetlen esetet sem. Mivel magas mellette a halálozási ráta, ezért gyakran egyedül vesz részt a küldetéseken, vagy az arra ideiglenesen kijelölt társsal, de őt sem tartják mellette annál tovább.

Területismeret:
- Zevadar települései


- Írás-olvasás

- Térképismeret

- Csillagászat

- Lovaglás

- Anatómia

- Növényismeret

- Szörnyismeret

- Méregismeret

- Kultúraismeret

- Kardforgatás (rapier)

- Tőrhasználat

- Íjászat

- Álcázás

- Lopakodás és rejtőzködés

- Akrobatika

- Zártörés