Faj: Törp

Nem: Nő

Kor: 143

Becenév: Nincs

Rang: királyi tanácsado

Mágia szint:

Családomban legkisebbként mindig meg kellett védenem magamat, ezért is alakult ki harcias jellemem. Sok-sok barátot szereztem, akikkel néha se veled- se nélküled kapcsolatom van, azonban mindannyian tudják, ha gond van, számíthatnak rám. Ahogy szálltak az évek a nemesi származásomnak köszönhetően magas rangú ismerősökre tettem szert, emellett kiváló taníttatásban is részem volt. Lassan betöltöm a 150 éves kort, de még mindig a forró fejemről vagyok hírhedt. Kicsit már talán hiányoznak is a régi szép idők és lehet emiatt gyakran keltek vitákat és előszeretettel kötekedem akárkivel, ezt lehet később majd megbánom, de semmiképp sem most.

Egy nemesi törp családba születtem 143 évvel ezelőtt, a családban a 10 testvér közül a legkisebbként, testvéreim mind egytől egyig szerettek piszkálni Triin nővéremen kívül, vele nagyon közeli kapcsolat alakult ki köztünk. Bátyáim főleg a harcnak szentelték életüket, de próbálkoztak sok más mindennel is. Én a nővéremmel tartottam, mondhatni mindig az árnyékában voltam, ahogy azonban tinédzserek lettünk minket is tanítottak önvédelemre. Mivel nemesek voltunk nagy figyelmet szenteltek az etikett oktatásunkra is, bár ezt én elég unalmasnak találtam. Pár évvel később nővérem Triin a királyi tanácsadók egyike lett. Én sajnos ebből kifolyólag nem tarthattam vele mindenhova és a városban töltöttem az időmet. Majd egy nap úgy döntöttem meglepem a nővéremet és a tárgyaló elé siettem, ekkor ismertem meg személyesen a királyunkat, minden pillanatára tisztán emlékszem a mai napig: én szokásos ruhámban voltam fehér felső és kedvenc szoknyám a fal mellett álltam idegesen várva Triinre, amikor az óriási ajtók nyílni kezdtek. Először rajta a fura öreg tanácsos Heir jött ki a macskájával, majd kisvártatva mögötte jött a nővérem a Királlyal. A Királlyal! Ekkor döbbentem rá milyen gyorsan jutott ide, pár év és a király egyik tanácsosa lett a nővérem. Nem vártam sokat és odamentem hozzájuk: -Felség! micsoda megtiszteltetés!- erre a királyunk nem várt módon reagált, felnevetett: -Örülök, hogy megismerhetlek kicsilány! A nővéred már sokat mesélt rólad.- Ekkor elpirultam és vártam hátha Triin mond valamit, de nem tette, úgyhogy én folytattam: -Remélem Fenség csak jókat mondott.-Ekkor ért a lehető legkellemetlenebb dolog életemben, és a mai napig nem tudom min nevettek, de megtették, mindketten!
Ezután még beszélgettünk pár dologról, de a királyt elhívták, úgyhogy ő távozott, majd mi is mentünk a dolgunkra.
Múltamban talán a következő nagy fordulópont pár évre rá ért, amikor nővéremmel közösen kiküldtek minket egy mentőexpedícióra a Sötét Vastelepre, nem tudtuk mire számíthatunk ezért nagyon óvatosan jártunk el, de mégis valahogy felfedtek minket és egy ütközet közepén találtuk magunkat a selfek ellen. Sajnos a csata nem alakult túl jól és elkeveredtem nővérem mellől egy közeli barátom mondta, hogy elvitték őt a selfek. Napokig kerestem őt hiába. Majd pár nap múlva mondták, hogy elhunyt, napokig gyászoltam őt, és a temetésén a király is tiszteletét tette, és elmondta nővérem hagyatékát: Engem akart halála után a tanácsba maga helyet! A király eleget téve utolsó akaratának engedélyezte ezt, de én egy kicsit később csatlakoztam csak hozzájuk, és most már készen állok rá, hogy nővéremet megbosszuljam!