Lassan itt az Iskolában a Beavatási Ünnepség,és temérdek előkészület kell még,hogy mindent elrendezzek...
Már napok óta a dolgozószobámban nézem át a teendőket és a meghívókat is el kell küldenem.
Zelda sokmindenben segítségemre van,de vannak olyan dolgok,miket magamnak kell elintézni..és egy pillanatra sem hagyom abba a szervezés munkáálatait,pedig néha a fáradtság is urrá lesz rajtam,és pici pihenőket illesztek be a sok munka közé.
Bár a Tanulóink nagy része végzős lesz,és a további utasításokat is kapnak,hogy hová és miként fogják szolgálni Birodalmunkat.
De ez a "feladat"a Nagyasszonyémé..mert ő tudja,hogy kit és hová küld...

Egész délutánig a jelentéseket és a dossziékat néztem át,és kicsit elfáradtam...
-Itt az ideje egy kis feltötődésnek-gondoltam,és indultam is volna a kertbe az éji csillagok alá,hogy a gondolataimat felfrissítsem a további kimerítő órák előtt...
De ahogy léptem az ajtóm felé,kopogás hallatszott.
Nem vártam senkit ily késői órán,így kiváncsian nyitottam ajtót.
..és lehet meglepett arcot vághattam,mert Ivory félmosollyal az arcán állt előttem az ajtóban.

Elgondolkodva lépkedtem a folyosón Morgana szobája felé. Nem nagyon értettem a Nagyasszony utasítását. Mi közöm az iskolai ünnepekhez? Nem az én feladatom, és nem is ismerek itt semmilyen szokást. De hát ki mondhat ellen Fawennek? Ahogy Morgána szobája elé érek, határozottan bekopogok. Lehet, hogy az ajtónál állt? Olyan hirtelen tárul fel a szoba ajtaja, hogy még időm sincs elgondolkodni. Látom Morgánán, hogy eléggé meglepődött, de azonnal beinvitált.

- Bocsáss meg kérlek a késői zavarásét, de Fawen üzenetét hozom. Együtt kell, hogy működjek veled az iskolai ünnepség megszervezésében. Bár meg kell, hogy mondjam nem nagyon értem az egészet. Rámosolygok a meglepett nőre. Most nézem csak meg igazán. Hú, hogy milyen szép. Eddig ez fel sem tűnt. Bár nem is tudtam volna foglalkozni ilyen dolgokkal, hiszen a próbát kellett megcsináltatnom a lányokkal. De most már, hogy túl vagyunk rajta, másra is lesz időm.

Morgana is leül velem szemben és frissítővel kínál. Elnézem kecses mozdulatait, és csodálatos alakját. Egyre jobban tetszik ez a nő nekem. És nem lehet akárki, ha Fawen bízik benne. Valahogy meg kellene tudnom, hogy férjezett-e, vagy van-e kedvese. De nem rontok ajtóstól a házba. Csak óvatosan Ivory, ne kapkodd el a dolgokat. Ez a lány nem egy éjszakás kalandra való.

Nem is vettem észre, hogy mennyire bámulom, csak akkor kaptam észbe, amikor felvonta az egyik szemöldökét, és kérdően nézett rám........

Mikor behívtam,és hellyel kínáltam a Magust,és frissítővel,kissé méregetve nézett rám..
Nem tulajdonítottam nagy jelentőséget ennek a nézésének,mert a férfiak sokszor megbámúlnak,de így nyíltan méregetni ,egyik sem vette a bátorságát!..de most ez a méregetés nagyon zavart.
-Talán valamit szeretnél kérdezni??-néztem rá picit gúnyosan,mert ez az arrogancia,ami a férfiből áradt,nagyon nem tetszett.
-Miben segíthetek?..vagy esetleg nem megfelelő a szállásod?-kezdtem el terelni a figyelmét a dekoltázsomról,amit igencsak nyíltan bámult...
Aztán a poharambólból kis kortyot ittam,és vártam a válaszait..
..mert valójában nagyon kíváncsi voltam,hogy mi volt olyan sürgős ,hogy ezen a késői órán felkeresett.
..mert az biztos,hogy nem az Ünnepség miatt...

Most mi van? Talán túl feltűnően bámultam Morgánát? Lehet. Mindazonáltal nem buta. Persze, hogy nem az ünnepség miatt jöttem ide. Vagyis nem teljesen ez a szándék vezetett. De hát ezt neki nem kell tudni, hogy Fawen nem sürgetően küldte az üzenetet.

- A szállásom teljesen megfelelő. Csak Te hiányzol belőle!!! - gondoltam magamban.Mindennel megvagyok elégedve.

Ez a Nő nem egyszerű eset. Óvatosan kell puhatolóznom a dolgai felől. Van-e férfi az életében, van-e kedvese, stb.? De ez majd még ráér.

Fel állok és elbúcsúzom tőle.

- Köszönöm a frissítő italt Asszonyom. - hajtom meg magam felé. Békés éjszakát kívánok neked.

Kilépek a szobából és ahogy becsukódik az ajtó mögöttem, rájövök, hogy ez a lány játszik velem. Nem hogy megtiszteltetésnek venné, hogy ÉN érdeklődést mutatok iránta. Tudja ez a Nő, hogy milyen jó parti vagyok? És egyáltalán mit képzel magáról? - dohogok magamban.

Közben elérem a szobámat, és egy kissé hevesebben csukom be az ajtót. Vernon - aki már itt vár - kérdően néz rám. Csak megvonom a vállam, de nem mondok neki semmit.

- Lefekhetsz Vernon, mára már nincs szükségem a szolgálataidra.

Miután egyedül maradok végigdőlök az ágyamon, kezemet a fejem alá rakom, és nyitott szemmel álmodozok. Aztán hirtelen mérges leszek magamra: Fejezd már be, van rengeteg gyönyörű nő, aki mindent megtenne ezért, hogy felfigyelj rájuk. Miért pont ez kell neked?

Egy kissé meglepett a Mágus hirtelen távozása..de valahol örültem,hogy végre magamra hagyott..
valahol éreztem,hogy nem az Ünnepség miatt keresett meg..
..de vajon mit képzel magáról??

Arrogáns és elég beképzelt stilusával csak így felkeres késő éjjel,és aztán csak bámul,mintha egy darab hús lennék a piacon!!..na ez aztán már sok!!Fáwen Nagyasszony miért küldte ide nekem,ezt az alakot??..azt sem tudja ez a férfi,hogy itt szabályok és előírások vannak..és nemcsak az Iskolának!..de ha itt akar maradni hosszabb ideig,akkor biztos adok én neki!!..tudja már hol a helye!!!
..mert ha valami nem tetszik a kiszolgálással vagy az étekkel,akkor nyújthat be panaszt..de így kihívóan gúvadjon a szeme!!Azt már nem!!!...csak merjen még egyszer ily pimasz lenni!!Azt meg fogja bánni!!..és ha nem tetszik,akkor el is mehet!..majd megoldom magam a szervezést a Beavatási Ünnepre,ahogy eddig is mindig a kezem alatt futott végig a teendők elintézése.
..De most itt van ez a férfi,és csak hátráltatna mindenben...de majd adok én neki feladatot!Egy jó időre el fog menni a kedve a méregetéstől!--puffogtam magamban..és ki is eszeltem egy jó kis leckét neki...-mosolyodtam el kifelé menet a kertbe,ahová már indultam egy ideje.

Elhatározom, hogy nem foglalkozom a NŐVEL!!!!!!! De más dolog az elhatározás és más a kivitelezése. Állandóan hozzá kanyarodnak vissza a gondolataim. Egyre dühösebb vagyok.

Nem tudom, mit láttam benne. Nem is olyan szép, és még csak nem is kedves. Biztos nagyon beképzelt és arrogáns. Nem tudom, hogy miért hordja ennyire fenn az orrát. Kezét-lábát kellene törnie, hogy a kedvemben járjon. Erre mit tesz? Szórakozik velem. VELEM. Na nem, ezt biztosan nem hagyom. Megkérem Fawent, hogy máshol vegye igénybe a szolgálataimat. Itt már amúgy is elvégeztem a feladatomat. Levizsgáztattam a lányokat. Miért kellene nekem pesztrálni Morgánát. Holnap lesz a napja, amikor megkérem a Nagyasszonyt, hogy elmehessek innen. Egyáltalán nem vagyok kíváncsi semmiféle ünnepségre. Nekem már az lenne az ünnep, ha az otthonomban lehetnék, az enyémek között.

Ahogy a kertbe sétálok,hogy egy kicsit kiszellőztessem a gondolataimat ..mert egy kis éji nyugalom segít,hogy rendezzem a tetendőket a nagy nyüzsgő nap után...
-..de ez a férfi!!..ez teljesen kihoz a sodromból!!..ezt az arrogáns és beképzelt ,pökhendi alakot nem értem miért tette a Nagyasszony a nyakamba??!!..mert még ez az alak egy értelmes szót sem tudott mondani..arról nem is beszélve,hogy ez az Iskola az én irányításom alá tartozik..és nem pedig egy ficsúr segítségére szoruló vagyok..na de ezt nem hagyom!!..és most meg is mondom neki!!-és elindultam a szálláshelye felé..azzal a szándékkal,hogy most kitálalok ,mert tudja már kivel kezdett!!..nem vagyok egy kis nőcske,akit csak így cafkának tartson!!-így feldúlt gondolatokkal lépkedtem az ajtaja felé..és bár nagyon késő volt már..de inkább most rendezem le ezt az ügyet,mint reggelig várjak..
..és bekopogtam az ajtaján..és elterveztem,hogy most ha kinyilik az ajtó..akkor megmondom neki a magamét!..
..és vártam....

Hát már egy perc nyugta sem lehet a selfnek? Ki lehet a hívatlan látogató? Bár van egy sejtésem. Senki más nem lehet ennyire türelmetlen, mint az a NŐ.

Lassan nyitom ki az ajtót. Hát persze, hogy Ő áll az ajtóban. Mi van már megint? Erőt veszek magamon és mosolyogva invitálom be a szobámba.

- Miben lehetek a szolgálatodra ebben a késői órában? - kérdezem egy kissé gúnyosan.

Eléggé feldúltnak látszik, teljesen kipirosodott az arca, és hevesen hullámzik a keble. Miért kell nekem ezt elszenvednem? Biztos valaki megátkozott. Itt ez a gyönyörű nő, de hát sajnos nem normális, vagy legalábbis van valami kis beütése, az biztos.

Teljesen ki kel magából és emelt hangon kezd el kiabálni velem. Most mi van? Mit akar ez tőlem? Ő bántott meg, és még Ő van felháborodva. Szent Sárkánydémon, miért vesz asszonyokkal?

Hallatom a szóáradatot, de közben egészen máshol jár az eszem.......

Na még meg is várat!..ez már arcátlanság!-fontam karba a kezem a tiltakozásom jeléül..és amikor lassan nyílt az ajtó,akkor már nyílt a szám a mondandómra..de hirtelen kikerekedett a szemem,mert nemhogy megváratott,hanem még illetlenül alig takarta a testét egy törülköző..
Egy pillanatra bennakadt a levegő,amint végigfutott a szemem a csupasz testén,de aztán hirtelen elkaptam a pillantásom róla..és végre kimondom amiért jöttem...
-FIGYELJEN IDE ,DRACO MESTER!..MIT KÉPZEL,HOGY ÍGY ARCÁTLANUL MÉREGETI A TESTEMET,ÉS ÉJNEK IDEJÉN FELZARGAT???..ÉS IDEÁLLÍT,HOGY OLYANBA ÜSSE AZ ORRÁT,AMIHEZ NINCS SEMMI KÖZE!EZ AZ ÉN ISKOLÁM!ÉS NEM TŰRÖM,HOGY ITT TÉBLÁBOLJON..ÉS ..ÉS.. PARANCSOKAT OSZTOGASSON URAM BOCSÁ'!!..ARRÓL NEM IS BESZÉLVE,HOGY MI KÉPZEL MAGÁRÓL???AZT HISZI,HOGY BELIBEG IDE ÉS MINDEN NŐ A KARJÁBA OMLIK..CSAK AZÉRT MERT SÁRMOS??!..HÁT KI KELL ÁBRÁNDÍTANOM!!..HA UTOLSÓ FÉRFI LENNE A VILÁGON..MAGA AKKOR SEM KÉNE !-és ahogy végre beolvastam ennek a pökhendi alaknak,jól esett kimondani a gondolataimat..de most már remélem,hogy távol tartja magát tőlem,és az iskola ügyeitől!..mert jobban jár!..de ha nagyon ugrál még,akkor üzenetet is küldök a Nagyasszonynak,hogy tegye helyre ezt a nagyképű pasit!..
-JÓ ÉJSZAKÁT!-löktem oda félvállról,és ott is hagytam olyan gyorsan ,ahogy megérkeztem..
A szobám felé gyors léptekkel haladtam,és ahogy beléptem,az ajtót jó nagy erővel csaptam be..
..és nagyon jól esett kiosztani ezt a beképzelt pasit..végre megmondtam a magamét!

..De ahogy aludni akartam térni..egy futár érkezett ..és amint meghallottam az üzenetet..azt se tudtam hová kapkodjak!..
-Zeldaaaa!!!-kiáltottam türelmetlenül..-Azonnal riaszd a többieket!..a nagytermet készítsétek elő!!...fél órán belül kész legyen!!-néztem rá a segítőmre,aki álmos szemmel nézett rám..de néma pislogása kérdőn nézett..-Fawen Nagyasszony érkezik,egy órán belül!!..Siess!-intettem a lánynak,hogy igyekezzen !..
..nagyon gyorsan el kell készülni..és még Zelda után szóltam..-Szólj a Vendégünknek is!..Igyekezz!!
Aztán odaléptem a szekrényemhez,hogy magamra öltsem az ünnepi ruhám..és már nincs sok idő..sietni kell..

Most mi van? Hát mit vétettem én? Tulajdonképpen mit akar ez a NŐ???? Nem mondom, dühösen még kívánatosabb. De, ha ezt megemlítettem volna, akkor leharapja a fejem. Pedig nehéz lett volna nem észrevenni, hogyan hatott rá a szinte meztelen testem. Még jó, elvégre fantasztikusan nézek ki

Most kapcsolok, még hogy én zavartam. Kikérem magamnak. Hát tehetek én róla, hogy a Nagyasszony összerakott vele erre a feladatra. Hát kértem én ezt? Kellett ez nekem? Egyébként meg én vagyok a pökhendi? Hát akkor Ő micsoda? Mutogatja magát egy szál fátyolban, vagy miben, aztán meg meg van sértődve, ha a férfi megnézi. Vegye kitüntetésnek, hogy egyáltalán a szemem rá vetettem. De ennek most vége. Még akkor sem kellene egy ilyen házisárkány - jót mosolygok magamban a sárkány kifejezésre, elvégre családban maradna - ha más nő nem lenne a világon. Nincs az a hatalom, hogy egy fedél alatt legyek vele tovább. Ahogy lehet beszélek Fawennel, megkérem, hogy távolítson el ennek a fúriának a közeléből. Ez a NŐ veszélyesebb mint egy csapat démon.

Na, ez jól esett, jól kidohogtam magam. Most már ideje lefeküdni. Már éppen ledobnám magamról azt a sérelmezett kis törölközőt is, amikor kopognak.

Ezt nem hiszem el, mi van már megint? Morcos képpel megyek ajtót nyitni. Már éppen nyitnám a számat, amikor meglátom Zeldát az ajtóban. Na mi van, már a szolgálóját küldi? Megijedt a sármomtól?

De amikor Zelda elmondja miért jött, már ordítok is Vernonért. Gyorsan elbúcsúzok tőle, megköszönöm neki a tájékoztatást, és már csukom is be az ajtót.
Fawen is a legjobb időt választja a jövetelre. Még jó, hogy annyira tisztelem, így bármit kérhet tőlem. Csak ezt a NŐT távolítsa el a közelemből.

- Vernon, azonnal hozd a ruhámat, a cipőmet és a vörös palástomat. A Nagyasszony érkezik hamarosan. Amíg nem vagyok itt, a kardokra ugyanazok az utasítok vonatkoznak, mint eddig. Ügyelj mindenre.

Amint elkészülök, megindulok a nagyterem felé, hátha most tényleg segíthetek valamit Morgánának. Erre a kis időre félre kell tennünk a kettőnk közötti feszült viszonyt.

Már csak pár perc,és a Nagyasszony megérkezik.
A Nagyterem készen állt.
Bár nem volt a megszokott ráérős felkészülés..de hát ez mindig változik..és Fáwen érkezése mindenek előtt a legfontosabb!
Remélem a Vendégünk is elkészül hamarosan,mert jó lenne ha nem várakoztatná meg a FeketeMágusok Vezetőjét!
..de ez az arrogáns fickó mindenre képes szerintem..de jobban tenné,ha itt lenne már !-futottak át a gondolataim,miközben a Terem felé mentem...
Zelda nagyon ügyesen megoldotta a feladatát,mint mindig!..és ehhez nem volt valami sok ideje..de nem véletlenül az egyik jobbkezem...

Ahogy beléptem a folyosóról a díszcsarnokba. .máris beléptek a Szenátorasszony Testőrei..
Fekete , vörös szegélyes palástban léptek a márványkőre..és mögöttük megérkezett akire vártunk..Fáwen.
Mélyen meghajoltam,és köszöntöttem a Mesterem!
-Üdvözöllek Fekete Mágusok Vezére!-hajtottam le fejem előtte-Rendelkezz velem!..
nem emeltem fel a pillantásom ..de éreztem,hogy elhalad mellettem,és egyenesen a Széke felé haladt,s leült rá..de csak akkor emelkedtem fel,mikor a hangja engedélyt adott...
..némán álltam a nagyasszony előtt..és vártam az utasításait..mert tudom,hogy nem ok nélkül érkezett ebben a szokatlan időpontban....és nagyon is nyomós oka lehet,hogy ilyen hívatalosan érkezett..
De amikor az a felfújt hólyag lépett közelebb Fáwenhez.
...valamit mintha súgott volna a Mesteremnek..és aztán oldalra lépett a széke mögé....
..de most már nagyon várom,hogy mi fog történni!
..mert egyszer csak kinyílt a duplaszárnyas ajtó..és beléptek ,akiket hívattak...

Még éppen időben értem a nagyterembe, hogy elfoglaljam helyem a Nagyasszony trónusa mellett. Amikor belépett Fawen a terembe, természetesen én is hódolattal köszöntöttem, mint mindenki más. Láttam Morgánán, hogy nem nagyon tetszik neki, hogy én a kitüntetett helyen állok. De hát itt senki nincs tisztában a hierarchiában elfoglalt helyemről. És ez így van jól. Ha jól gondolom egyébként nem is olyan sokára Ő is följebb lép majd.

Ahogy Fawen rám nézett, a fejemben meghallottam kimondatlan kérdését, és azonnal válaszoltam is rá. Már intézkedtem is, hogy mindenki itt legyen akit a Nagyasszony látni kívánt. Oda hajoltam a füléhez, és hogy csak Ő hallja, elmondtam, hogy már úton vannak akiket kért.

Mindenki csendben várakozott, és nem tudtuk - még én sem - hogy mi lesz most........

Ahogy megérkeztem a kíséretemmel az iskolába Morganahoz..egy pillanatra sem kerülte el a figyelmem , hogy kézzel tapintható a várakozás és ahogy elfoglaltam a székem..intettem is,hogy hozzák be a lányokat..és Ivoryre néztem...a kardokat is hozassa a terembe.. de egy pillantásom elég volt,hogy azonnal intézkedjen..
És ahogy bevezették őket a terembe..láthatólag nagyon rémült pillantást vetett az erdei rám..de a selfen nem látszott különösebb reakció...és ez felettébb múlattatott..ahogy az is,hogy láttam és éreztem minden gondolatukat..nagyon félnek..és ez így helyes!
-Ivory!hozassd a kardokat!-intettem felé,és ahogy közeledtek a tárgyak,úgy komolyodtam el az arcommal..és a lányokra néztem..
-Van valami,amit elmondanátok,az ítélet kihírdetése előtt?..-és ezt ahogy kigondoltam,egyszeribe felderült a hangulatom....mert ímádok jót szórakozni ..és élvezem....minden pillanatát a "kínzásaimnak".
Ez után felálltam a székemből,és ahogy lebbent a palástom..úgy kavarodott körülöttem egy mágiafelhő..ami arra hívatott,hogy azok a szavak,amiket most mondok,azok a Hatalom szavai..és ellenszegülésnek nincs helye!!

Ahogy újra rájuk éztem,hogy ott álltak a trónusom előtt..és belekezdtem az ítélet kihírdetésébe...

-Nava Jade és Alia!..ezt a döntést ,amit meghoztam,az a végleges!
..Figyelemmel kísértem miden mozzanatát amit véghezvittetek..és Draco Mester is szigorú felügyelet mellett tartott benneteket,ahogy megkívánták a szabályok!
De...ha varázstárgyat "alkottok",akkor vállaljátok is a következményeit!!
-Ide a kardokkal!-dörrent a hangom erélyesen..és azon nyomban a kardokat máris letették a földre a két lány elé..és ahogy be voltak csavarva egy rongyba..úgy kezdett izzani mindkét penge,ahogy a markolatuk is
..és ezt egy észrevétlen mosollyal nyugtáztam..és egy kis hatásszünetet is tartottam..mert élveztem a félelmet látni és érezni,ami a lányokból áradt..
Aztán egy újmozdulatomra a pengék megemelkedtek és lebegni kezdtek a levegőben a két elf felett..
...és lassan belesimult a két remegő lány kezébe a varázstárgy..
-Ezek a kardok az életetekkel együtt élnek..és,hogy érezzétek súlyát a kis "csínyeteknek"
..ezek a pengék a ti életetekkel van összeköttetésben..ahogy a kardnak is van saját akarata..nem átruházható!és nem adható el!!..ahogy más ember kezében csak egy közönséges kard....azok a Ti kezetekben halálos csapás végrehajtói!!
...nem is "járnak egyedül" a kardjaitok...mert a lelkükkel harmóniában lévő "figyelők""tartoznak hozzájuk..
Az egyik kardnak..a vörös aurásnak..ami a "Vihar"nevet viseli..annak egy apró,de nem kis védője van..egy fiatal kissárkány..Magoo..Ez a lény mostantól éjjel-nappal a kardok mellett lesz..ahogy minden rezdülésről értesülök..
-Ahogy a másik kard Aliát illeti,és úgyanígy hozzátartozik egy apró "felügyelö"..mint az előzőhöz..
csak mivel ez a kard a "Forrás"..így egy éji maki az őrzője a kardnak,aki ugyanúgy mindenről beszámol nekem..
..És ezalatt a trónusom mögött egy sejtelmes felhőből,előbukkant a két említett "felügyelő" a kardokhoz  mennek...és elfoglalják "helyüket""..mert nekik ez a dolguk!!!
-Ismerkedjetek meg az új társaitokkal....
..és még nincs vége!!..néztem Ivoryre..és egyszeriben kezdtem még jobban élvezni ezt a dolgot..







-

Imádom, ahogy a Nagyasszony előadja a mondandóját. Nincs a világon olyan lény, akit ne törne ki a frász,ha Ő úgy akarja.

Mindazonáltal érdekes ami történik. Ilyet még én sem tapasztaltam Fawen részéről. Igen csak adakozó kedvében van. A lányok egyik döbbenetből a másikba esnek. Látom, hogy Morgana sem érti az egészet, mint ahogy - bevallom - én sem vagyok tisztában minden mozzanatával. Számomra is vannak homályos pontok. Próbálom felvenni a kapcsolatot Fawennel, de kivet az elméje. Nem engedi, hogy kommunikáljak vele. Ráadásul igen érdekesen mosolyog. Érzem, hogy még nincs vége a meglepetéseknek....

Félelem van bennem. Ezen nincs mit tagadni, bár elég új ez az érzés. Amikor bevisznek minket a nagyterembe, elvagyok készülve a legrosszabbra. Lehet, hogy ez lesz az utolsó kalandom. De elhatározom magamban, hogy - bár tudom, hogy semmi esélyünk nem lenne - utolsó csepp véremig küzdeni fogok.
Aztán elkezdődik. Egyik döbbenetből a másikba esek. Fawen egyszerűen fogva tartja ez elmémet, mintha tűzzel írnák be minden szavát az agyamba. Nem tudtam, hogy a szónak ilyen fizikai ereje lehet. Egyszerűen belevésődik elmémbe minden szava, és tudom - bár nem tudom, honnan - hogy itt most nagyot fordul az életem vonala.
A sárkánytetoválásom olyan élesen rajzolódik ki a karomon, hogy szinte izzani látszik, és fáj. Észrevettem, hogy Von Draco mester is azt nézi.
Amikor a Nagyasszony behozatja a kardokat, hirtelen olyan érzés kerít hatalmába, hogy ezzel fogják levágni a fejemet. Nesze neked Nava, kellet neked mágikus kard?
Aztán felpörögnek az események, és nem akarok hinni a fülemnek. Nemhogy nem végeznek ki minket, de még meg is kapjuk a kardokat.
Ahogy az enyém - Vihar - a kezembe simul, érzem lüktetését, ami a szívdobbanásommal együtt pulzál. Iszonyú erősnek érzem magam, ebben a pillanatban úgy gondolom, hogy nincs ellenfél, akit ne győzhetnék le vele együtt. Mintha egy harmadik karom nőtt volna, teljesen a testemből valónak érzem. Nincs ő és én, csak mi vagyunk. Csodálatos érzés.
Félve pillantok oldalra Aliára, és látom, hogy valami hasonló érzéssel küzd Ő is.
Nem tudom megszólalni, csak fejet hajtok köszönetképpen. És akkor következik a következő meglepetés. A kard őrzője egy aprócska sárkány, Magoo. Innentől állandóan velem lesz. Olyan furcsa, mert már hallom is a fejemben a hangját. Nem szabad, hogy bárkit megtévesszen a termete. Aki lebecsülné őt, annak komoly meglepetésekben lesz része.
Egyébként az a furcsa, hogy ahogyan a kardot, Őt is azonnal hozzám tartozónak érzem,mintha születésemtől az életem része lett volna.

Aztán elhangzik az a mondat, ami újra félelmet lop a szívembe. Milyen újabb meglepetést eszelhetett ki Fawen?

Egyre jobban élveztem a félelmet ,ami a két lányból áradt..és ahogy rájuk néztem..mintha megfagyott volna a vérük!..
Imádom,amikor jól szórakozom..és a gondolataikon is jót derülök..
-Most..lépj előre Nava Jade!Azonnal!-hangzott a szavam parancsolón-Tudom,hogy keresel valamit..ami születésed óta nem hagy nyugodni!..és a válaszokat nem találtad!Nem véletlenül!..de a karodon a jel már kirajzolódott..bármennyire is takargatni akarnád..és a fájdalom egyre fokozódik..és amint ide beléptél..megtörtem a varázsomat róla..amit eddig jó okkal tettem rá!-néztem a lány szemébe mélyen-..és a választ magad előtt látod!-néztem Ivoryre,aki egy szót sem értett amit mondtam..de majd leesik neki,mosolyogtam egyet,és kimondtam a szavaim,hogy világossá tegyem számukra..
-Ivory!Lépj ide!..bemutatom a húgodat!-húztam széles mosolyra a szám..de aztán egy mozdulattal intettem,hogy távozzon mindenki el..mert most csak azok hallják amit mondanak,akikre tartozik..
-Morgana!Ivory!Jade!Ti maradjatok!A többiek ,mindenki el!-utasítottam az embereimet..mert most jön az igazi élvezet!..és minden pillanatát ki akarom élvezni!!..egyre jobban alakul a tervem..ami most már kezd helyreállni!!..ennyi várakozás után..
Megaztán helyre kell tennem még valamit,mielőtt tovább indulok a következő helyre..mert nyugtalanító híreket hallok valakiről..

Békésen álldogálok Fawen mellett, és élvezettel nézem a két lányt, ahogy remeg az egész lényük. Hiába, a Nagyasszony mindig is értett a nagyjelenetekhez. De aztán elhangzik a nevem, és rögtön utána egy olyan bejelentés, hogy az államat a padlóra ejtem - persze képletesen - Mi van? Nekem testvérem? Egészen más szemmel kezdem nézni Jadet. Most figyelek csak fel olyan jellegzetességekre, amiket már régen észre kellett volna vennem. A dacos, egyenes, kihívó tekintetet. A fejtartását - mint aki bárkivel képes szembeszállni - és a mozdulatait. Mintha tükörbe néznék. Rápillantok a Nagyasszonyra, és ő csak a szemével int, hogy nyugodtan higgyem el, mert valóban így van.

Hirtelen ötlettel letérdelek a Nagyasszony elé, és fejemet meghajtva megszólítom:

- Köszönöm neked. A legnagyobb vágyamat keltetted valóra! Kérlek engedd meg, hogy a testvéremet a családomhoz küldjem, most azonnal.

Kezemet nyújtom Nava-Jade felé, és csak remélem, hogy elfogadja. Hirtelen megrohannak az érzelmek, védelmezni és tanítani akarom. Részt akarok venni élete minden percében. Ami már nem pótolható, azt el kell felejteni, és csak előre kell tekinteni. Ha egy vérből valók vagyunk, akkor Ő is ugyanúgy fog érezni. Tudnia kell, hogy innentől kezdve van családja, akikre bármiben számíthat.

Mindazon által Fawen tartozik nekem egy mesével. De ez még ráér. Biztos vagyok benne, hogy mindent részletesen feltár előttem, de csak négyszemközt.

Nagyot dobban a szívem, mikor a hugom felém nyújtja a kezét. Régen, nagyon régen nem éreztem ehhez hasonlót sem. Nem tudom a boldogságomat szavakba önteni,de nem is kell.

Félelemmel teli lélekkel várom, hogy mit tartogat még Fawen. De ami ezután következik, attól el áll a lélegzetem.
Mit beszél ez az asszony? Testvérem nekem? És éppen egy ilyen ősi család vezetője? Mi történik itt? Elöntenek az érzelmek, nem tudok még mindig megszólalni. Szívem majd kiugrik a helyéről. Reménykedve nézek Ivory szemébe. Elfogad? Kellek egyáltalán neki? És mi van, ha nem? Hirtelen elfog a rettegés, hogy ez csak Fawen gonosz vicce. De aztán teljesen megnyugszom attól, hogy a Bátyám - milyen édes ezt a szót még gondolni is - szemébe nézek, és az övében is a döbbenet keveredik az örömmel.

Alia!!! Vele most vajon mi lesz? Nem láthatom többet? El kell szakadnunk egymástól? Ezt nem!!!!! Megtalálom a Bátyám és elveszítem a szívem szerinti Nővérem? Nem lehet ilyen kegyetlen a sors.

Aztán Ivory felém nyújtja a kezét és én félve helyezem tenyerébe az enyémet. Csak állunk és nézzük egymást. Egyszerűen nem jönnek szavak a számra (pedig ez nálam nem egészen normális dolog.) Félve a Nagyasszonyra sandítok, de látom, hogy mosolyog - már persze a maga módján -.

Mi lesz most?.......

-A családeggyesítés elkezdődött..és most menj Jade!Hamarosan indulnod kell!..A másik lány majd hamarosan megtudja a dolgát-villant át az arcomon egy pillanatnyi mosoly..-mert a self lány gondolatait hallva..eléggé aggódik érte..
Amint kikisérte Ivory a most "talált"hugát..visszaintettem,hogy még ne menjen el,mert beszédem van Vele és Morganaval is..
-Na most mondjátok!-néztem rájuk,miközben visszaültem a székembe.
-Úgy hallom,hogy kis gubanc van a kettötök "összedolgozásában"..és nem fértek meg egymás mellet!!-villant feléjük a szemem..de belül olyan jókat derülök a gondolataikon..és máris kitaláltam nekik egy jó leckét!..mert nem tűröm,hogy engedetlenség csapjon fel körülöttem..még az" itélők "között sem!
..de ezt a leckét nagyon meg fogják tanulni!!!!!..de most teljes pókerarccal nézek rájuk..
-na..hallgatom!-igazítottam meg a palástomat ültömbe..és vártam,hogy melyik lesz bátrabb..
..és jól éreztem,hogy Morgana az első..de jobban fél is..
..remek!...

Huuu...ezt nem nagyon értem..valahogy ez kicsit hírtelen jött!..micsoda???!!..a Húga???..ez..ez ..képtelenségnek tartom!!..ezt nem ..és mégis??..az Úrasszony szava szent!!..és én egy percig sem vonom kétségbe a szavait,ahogy a döntései is szentírások számomra is!!..
..és ez az alak-néztem Ivoryre sandítva..-..még egy örömmel az arcán sem néz ki a fejéből,hogy van egy testvére,akiről nem is tudott..ennyi éven át!..biztos megvolt az oka ennek..de..azért hihetetlen érzéketlen alak!!..én mennyire örülnék,ha lenne egy testvérem..
..De most elmegy..ohh...hárman maradtunk...ez nem jelent jót!..biztos árulkodott a Nagyasszonynak..és tuti,hogy az Ő szemszögéből adta elő a mondókáját!!..
..uhhh...na most már biztos!!..ahogy meghallottam az Asszonyom kérdését!..biztos,hogy ez a pökhendi és beképzelt alak árulkodott!!..csak tudnám miket hantázott..akkor jól elkenném az arcát!..csak legyünk olyan alkalommal..de most valamit mondanom kell..és közelebb lépve lehajtottam a fejem a tiszteletem jeléül Fáwen elött..és bár remegett a lábam..belekezdtem a mondandómba,hogy válaszoljak a kérdésére..
-ÖÖ...nincs semmi olyan dolog,ami figyelmedre méltó legyen,Nagyasszonyom!..csak egy apró félreértés miatt volt egy kis összezördülésünk..de már..
..hagytam abba,amikor intett a kezével,hogy ne folytassam..és Ivoryre nézett,és várta az Ő "verzíóját"..
..miközben én egész végig alig mertem Fáwenre sem nézni..de erre az azcátlan ,beképzelt tuskóra sem!..csak vártam mi lesz..és eléggé szaporán vettem a levegőt..

Tudtam, hogy ez a beképzelt, gőgös NŐ nyávogni fog Fawennek. Pedig sokkal fontosabb dolgaink lennének, legalábbis nekem. Eléggé felborult - bár jó értelemben - az eddigi életem. Még most sem hiszem el, hogy van egy testvérem. Ezer kérdésem van hozzá, és otthon is helyre kell tennem a dolgokat. És most meg ezzel a nyafka asszonnyal kell foglalkoznom még mindig. Bár egy dolgot nagyon élvezek, érzem a félelmét. Jókat derülök magamban ezen. De azt is tudom, hogy percek kérdése és én kerülök a kérdések középpontjába.

Érzem, hogy a Nagyasszony nem véletlenül forszírozza ezt a dolgot, de még előttem is rejtve vannak a gondolatai. Így csak az ösztöneimre tudok hagyatkozni. És azok semmi jót nem ígérnek. Most álljak neki panaszkodni én is? Nem lenne semmi értelme. Úgy döntök, hogy ráhagyok mindent, csak már megszabaduljak tőle.

- Egyesekkel ellentétben és nem kezdek el vádaskodni senki felé. Minden úgy volt, ahogy Morgána mondta - hajolok meg Fawen felé, és egy gúnyos mosollyal Morgána felé is.

- Asszonyom, kérlek engedélyezd a hazatérésemet, hiszen rengeteg elintézni valóm van a húgommal és egyéb területi kérdésekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy az itteni feladatomat elvégeztem, így mihamarabb indulnék.


Várakozva nézek Fawenre.......

-ELÉG!-dörrent a hangom..
-Ha nem tudtok normálisan viselkedni,akkor majd megtanultok!-néztem mindkettőjükre,és ahogy végighallgattam a gondolataikat..mint az óvoda!-nagyon élveztem ,hogy valójában nem mártották be egymást,pedig..eléggé nehéz természetű mindkettőjük..de ezért élvezem ...
-Majd akkor térsz vissza,ha elvégeztétek az új megbízásotokat!-néztem Ivoryre,és aztán Morganara.
-Te,pedig,a Mágussal tartasz!..nincs kifogás!-intettem felé-..és elhozzátok nekem a Hegyekből a Sötétség Könyvét!..de ahogy kiléptek erre az útra,akkor teljes titokban kell eljárnatok!..és egy pisszenést se halljak!..készüljetek fel az útra!Hamarosan indulnotok kell!még 15 napotok van a Holdtöltéig!..addig vissza kell érnetek!!-néztem a meglepett arcukat,de tudtam,hogy inkább az életüket adják,minthogy ellenszegüljenek nekem..és ez így is van!!
-Ivory!Jade-t majd elkíséri egyik Testőröm!..ezzel végeztem!Elmehettek!-intettem a jelenlevőknek,és már indultam is a következő dolgomra...

..ez nem lehet igaz!..ahogy hallgatom a Nagyasszony szavait,egyre jobban remegek..és ez még nem elég,hogy a nyakamon van ez a tuskó..még ráadásul vele kell tartanom egy megbízatásra is!..ez már sok...de ha nem fog viselkedni,akkor megnézheti magát!--puffogtam magamban,de Fáwen szava szent!és ha így kell lennie,akkor mindent megteszek,hogy ne okozzak csalódást!
..mélyen meghajoltam az akarata előtt,és néztem,hogy hagyja el a termet..
..de hosszan nem is időzhettem a gondolataimmal..mert úgy néz ki,hogy hamarosan indulnom kell..és temérdek elintéznivalóm van...és el kell intéznem,hogy az Iskola ügyeit a távollétemben ki fogja intézni..és ahogy kiment a Nagyasszony..nem is néztem a pökhendi Mágusra,hanem egy szó nélkül kiviharzottam a szobám felé...
..nem sok idő van az indulásig...sietősen kell intézkednem...

Ilyen nincs!!!!!!! Hát miért büntet engem Fawen? Azt hittem megszabadulok ettől a gyönyörű szipolytól. De nem, még küldetésre is velem kell hogy jöjjön. Csak hátráltatni fog. Miért nem mehetek a saját embereimmel. Simán elintézném. De hát a Nagyasszony szava szentírás. Nincs mit tenni, jó pofát kell vágnom a dologhoz.

Látom, hogy Morgána szeme is villámokat szór, pedig nem is néz a szemembe. Sőt, sértődötten kiviharzik.

Félre téve a NŐ jellemét, azért meg kell hagyni, hogy a feladat nem lesz túl egyszerű. Csak és kizárólag mágiával lehet elhozni a könyvet.

- Fawen, kérlek hagyd jóvá a javaslatomat, mi szerint az én lovaimmal megyünk. Morgánát felkészítem ezekre az állatokra. Gondolom még nem repült szellemlovon. Nagyban lerövidítenénk az út idejét. Arról nem beszélve, hogy a hegyet sokkal jobban meg tudjuk közelíteni az ég felől.

Amíg várok Fawen válaszára, komolyan elkezdem tervezni a feladat kivitelezését. Azért szívem szerint megkérdezném a Nagyasszonyt, hogy miért éppen kettőnket küld a könyvért, hiszen nekik csak egy intés lenne, és már nála is lenne a könyv. De persze ilyen kérdést nem lehet neki feltenni. Lehet, hogy valami hátsó szándéka van ezzel az úttal? Lehet, hogy ez egy próba?