Miközben "lerendeztem"Morganaék küldetésének kihírdetését..és indultam is a dolgomra..
Az Erdei lány sorsát kell most elintéznem..mert azt a mágikus kardot,aki birtokol..annak fel kell készülnie a forgatására.
És ennek a legmegfelőbb és legmegbízhatóbb formája,hogy én felügyeletem alatt zajlódjon..és itt ebben az iskolában.
..és ami nem elhanyagolható,hogy teljes Felügyeletem mellett..ami itt,ebben az épületben lesz!
..persze,teljes elszígeteltségében fog itt addig lenni ez a lány..ameddig ÉN nem mondom!..-ezzel a gondolatokkal haladtam kifelé a Teremből,ahol Ivoryt és morganat hagytam..de még a Tűzmágusom szavait hallottam ..
Ahogy elhagytam a helyíséget...telepata úton adtam neki szabad kezet a végrehajtásban..
..bár mosolyogtam gúnyosan..mert tudom,hogy Morgana nem lesz oda ettől az ötlettől..
De ez Ivory-nek kell megoldania,ahogy az Iskola vezetőjének ezt a feladatot!..és most ..van jobb dolgom ennél,...oldják meg!..
Amint beléptem a kis szobába,megláttam az erdei lányt..és bár fáradt volt és gyötört..de büszkén állt elém..
..és a bátorságot díjjazom!..holott szerintem nem tudja,hogy ki vagyok valójában..de nem is baj..mert lehet,hogy egy Életre megtanulja majd!..
...és ez elégedettséggel töltött el..
-Itt az ideje annak,hogy tanulj!..és mikor elsajátítod a Kardod erejének uralmát..akkor állsz készen!
De nem lesz egyszerű..mert ez egy másik hatalom..amit még nem is sejtesz!De majd rájössz!-nevettem rá..-Most menj!..egy Tanító vár rád!..-mutattam az ajtó felé,ahol megkezdődik az Idomár lány tanítása..már ha el tudja végezni..
/Innen Nava és Alia külön helyszínen lesz,de párhuzamosan történnek az események,de ide kapcsolódnak.
az egyik helyszín a TűzSárkány Klán otthona.(Nava)
A másik,Morgana Iskolájában van(Alia)/

Végre visszatérhettem a megszokott teendőimhez..az Iskolába rendeztem be egy pár napra a rezidenciámat..aztán térek haza..
..de most a berendezett Irodámban átnézem a jelentéseket,miket kaptam..és eléggé nyugtalanító hírek is vannak köztük.bár nem oly meglepőek..kivétel egy..
De most az ráér..mert a várt személyek érkezetek meg,kikért küldettem..és hamarosan a színem elé hozzák őket..
..Ivory nagyon jól végezte el ezt a feladatát..bár tudtam,hogy nem okoz csalódást..
..és ahogy a közeledő lépteket hallom..már nagyon várom,hogy lássam azokat,akik kézítették a kardokat..hasznosak lehetnek..
Pár perc múlva kopogtattak is az ajtómon..és bevezették a két Törpe uraságot..és mikor megláttam őket,piszkosan és csapzottan..kíváncsian néztem rájuk..és jól szórakoztam..rég láttam ennyire elhanyagolt és piszkos törpéket..
-Üdvözlet,törpe uraságok...de mielőtt a vendégszeretetünket élveznék továbbra is..egy pár kérdésre szeretnék választ...de most adok maguk mellé egy kisérőt,aki elvezeti magukat a szálláshelyükre..ahol rendbehozhatják maguk..aztán majd rátérhetünk a továbbiakra..
Intettem az egyik tanulónak,hogy vezesse el őket..
..és a jelentések olvasásába mélyedtem ujra..de az ajkam szélén mosoly jelent meg..mert gyümölcsözőnek igérkezik ez a törp társaság..és a felügyeletem alatt...
na ez is megvan..

/Morgana és Ivory küldetése/


..hát ez is elérkezett,hogy induljunk a feladatunkra..bár egy porcikám se kívánja,hogy ezzel a pacsuri alakkal kelljen együtt lennem!..és ráadásul két hétig!..nem fogom kibirni!!
Összeszedtem a holmimat,és kis élelmet is..mert éhezni azt nem fogok!!..azt már tényleg nem!..és még a cipőimet sem tudom magammal hozni..a ruháimról nem is beszélve!..mert ahogy így elnézem,a gyalogolni kell majd,akkor nem igazán jó a magastalpú cipellőim..és ha hideg lesz??..áhhh..nem tudom mit vegyek fel!

Végül egy laza blúzt,zekét és nadrágot vettem fel..bár elég nehezen találtam megfelelő darabokat..mert nem igazán hordok fiús holmikat!..pffujjj..nadrág!..de most inkább felveszem..mert ki tudja mi lesz..és ha a hegyekbe kell menni,akkor praktikus,ha nem vagyok lenge ruhában..csak tudnám,hogy ki fogja cipelni a ládámat!?..mert mégse indulhatok el egy zsákkal??..és ez a ficsúr?..biztos gyalogoltat engem..-puffogtam már jó előre,holott azt sem tudtam,hogy mit vegyek magamra..
..de aztán megoldottam!..a segítőmmel becsomagoltattam..és határozott léptekkel haladtam a kapú felé,ahol már ott állt Ivory..és azt a vigyort ami az arcán volt..legszívesebben letöröltem volna..
..de most inkább nem vettem róla tudomást..mert úgy néz ki,hogy egymásra vagyunk utalva..legalább is két hétig..és nagyon kíváncsian várom,hogy ,hogyan oldja meg a segítséget nekem..mert ugyebár kérdés sincs,hogy én vagyok a fönök..
Karbafont kézzel nézek rá..és várom,hogy hogyan tovább...
-Most mit nézel?..induljunk!-és máris megindultam a kijárat felé..

Ahogy kilép Morgana az ajtón, és meglátom a ruháját, nem tudom visszafojtani a mosolyomat. Hát  mit gondol, hová megyünk? Kirándulásra? Kerti sétára? Vagy hova?

- Hölgyem, nem akarom én rögtön vitával kezdeni az utunkat, de mégis mit gondolsz hová megyünk? Csontig hatoló szél, fagy és hóvihar lesz ami nekünk jut. Mégis hogyan akarod ezt túl élni ebben a ruhában? És mi ez a hatalmas utazó láda? Csak nem képzeled, hogy ezt is magunkkal visszük? Ki fogja ezt neked cipelni? Megőrülök ettől a NŐTŐL. Csak az érdekli, hogy hogyan néz ki.

Intek az egyik emberemnek, és hozatok Morgánának is egy szőrmével bélelt köpenyt. Az után csúnya mosollyal a szám körül, előhozatom a lovakat.

Kíváncsi vagyok mit szól hozzá a lány. Ahogy elnézem az arcát, nem túl boldog.

- Ültél már ilyeneken? Nagyon gyorsak. Rövid idő alatt, nagy távolságot tesznek meg. És a könyvhöz, amúgy is csak a levegőből jutunk hozzá. Felsegítselek a hátára?

Kicsit félre fordulok, hogy ne lássa a vigyorgásomat. Bár lehet, hogy rázkódó vállam hátulról is elárul.

- Ja, egyébként most én vagyok a főnök. És ezt vedd komolyan. Az életünkbe kerülhet, ha nem azt csinálod amit mondok.

Na ezt a vigyort!!..TELJESEN KIAKASZT!..MIT KÉPZEL??..MÉGHOGY A LÁDÁM NÉLKÜL INDULOK EL KÉT HÉTRE??!!...fogalma sincs mennyi mindenre szükségem van..de egy Férfitől ezt nem is várhatom el,hogy megértse!..totálisan fogalma sincs semmiről..és biztos,hogy ...
-Hogy mi???...lovagoljak..ilyen lovon??..na neeee!...és még ...milyen szörmés köppenyt adott rám??..milyen hóvihar??...ahhhh...ez már több a soknál!..méghogy Ő a főnök???
most szórakozik rajtam??..

Közelebb léptem az állatokhoz..bár sohasem láttam ilyen fenséges lovakat..de ahogy közeledtem..egyre bizonytalanabb lettem..de igyekeztem leplezni az izgalmamat és egyúttal a kíváncsiságomat..
-Nem kell segítség!-löktem oda neki a vállam felett..még csak az kéne,hogy hozzám érjen!..menni fog felülni rá..remélem...

Remegő lábakkal ültem fel a lovamra..de minden erőmet össze kellett szednem,hogy ezt ne lássa..még csak ez kéne!..ezt is hallgathatnám egész úton!..és ahogy megiramodott az állat alattam,egy pillanatra a levegő is megállt bennem,de aztán nagyon tetszett!
...és ahogy így elnézem..nem lesz egyszerű ez a két hét!..de szerintem kalandos lesz!..és majd megmutatom én neki,hogy némely dologban el van tévedve!..méghogy azt csináljam amit mond??!..na ..teljesen el van tévedve!..de majd rájön!

Ha nem kell a segítség, akkor nem kap. Vigyorogva nézem, ahogy megpróbálja legyőzni a félelmét. De gyakorlott szemem előtt nem tudja leplezni, hogy fél. Nyugodtan ülök a lovamon, és várom hogy felkászálódjon. Na végre ez is megtörténik. Halk füttyöt hallatok, és a lovak megiramodnak. Ismerem az állataimat, tudom minden reakciójukat. Na ez érdekes út lesz. Nem tudom, csak remélem, hogy Morgana előbb-utóbb ráérez az ilyen lovon való utazás ízére.

- Hölgyem, bízd magad nyugodtan a lovadra. Nagyon intelligens, és soha nem téved el.

Ahogy haladtunk, loppal néha-néha Morgánára nézek, és örömmel látom, hogy kezdi élvezni az utazást. Igaz, hogy sokkal gyorsabban haladunk, mintha rendes lovakon mennénk, de azért lehet gyönyörködni a tájban. Már közelítünk a hegyekhez. Úgy tervezem, hogy a hegy lábánál lévő faluban szállunk meg. Régóta ismerem az ott lakókat. Igen kevesen élnek ezen a területen. Mind hűséges emberünk. Ha Morgánának nem tetszik a terep, akkor esetleg ott is maradhat. Persze ezt majd finoman adagolom be neki, mert még a végén kikaparja a szememet.

Mikor megiramodott a ló alattam,azt hittem,hogy kiesek a nyeregből..de aztán kezdtem megszokni.
..és ahogy kezdtünk a hegy felé közeledni,egy kis falut láttam magam előtt..parányinak látszott ..de aztán egyre nagyobbak lettek a házak és az emberek..és én még sohasem jártam ilyen messze az Iskolámtól..és egyre kíváncsibbá is váltam..ahogy izgatottá is..
..csak ez a ficsúr ne vegye észre!..és mikor megérkezünk majd..egy jó finom étel jól esne!..és a ládámba van pár....-na várjunk csak!..hol a ládám?????-néztem körbe ..de sehol sem láttam a holmimat..-Ezt is biztos direkt csinálta!..csak érjünk oda abba a faluba!..remélem hozott magával aranyat!..mert bevásárlok !!..és vállalja fel!..mert biztos Ő intézte így!-néztem rá rosszallóan..de aztán eszembe jutott,hogy ha direkt hagyta ott a ládám..akkor most megfizet érte!..szó szerint.
..és ez kis elégtételt okozott az otthonhagyott holmimért..

Ahogy megérkeztünk a faluba, az ottanik rögtön üdvözöltek minket. A mélységes tisztelet, amit kaptunk tőlük meglepte Morgánát. Ő nem tudja, milyen régi az ismeretségem a falubeliekkel

Ahogy elnézem a NŐT nagyon keres a tekintetével valamit. Magamban nagyon vigyorgok, hiszen tudom, hogy a ládáját próbálja megtalálni. Na azt keresheti.

- Segíthetek valamiben Hölgyem? Nem találsz valamit?

Ha azt hiszi, hogy itt bármi olyan ruhát tud venni, amilyeneket hordani szokott, akkor óriásit téved. Majd rájön.

Elindulok a megszokott ház felé, ahol mindig megszállok, amikor ritkán erre járok. Már terítik is az asztalt. Most jövök rá, hogy milyen éhes vagyok.

Morgana még mindig toporog kint. Már tudom, hogy ez az este sem telik el veszekedés nélkül. De most nincs igaza. Mit gondolt? Ki fogja cipelni azt a hajókoffert, amit telepakolt minden haszontalan holmival?

Végre megérkezünk a falucskába.Jó volt így utazni..de azért még jobb leszállni róla.
A ficsúr vigyora teljesen kiakaszt!..és ahogy a megjegyzését előadja..az már több a soknál!...
-Igen!keresek valamit!A ládámat!!!!...hol van???..és ami azt illeti!segíthetsz is!!..valami holmit keríts nekem!..mert ugye nem gondolod,hogy az utazó ruhámba leszek egész nap????!!!..meg különben is!!..mi az,hogy nincs itt a holmim??..csak nem képzeled,hogy egy szál köppenybe fogok aludni??..és milyen helyre megyünk??..két héten át,csak bogyókon és leveleken éljek??..éhes vagyok!..és nagyon fázom!..meg különben is!..még annyit se mondasz,hogy" sajnálom,hogy otthagytam a ládád"..ez nagyon,,de nagyon kiakaszt!..és még..-néztem körül a tájon-Még be sem vezetsz a házba??!..vagy itt éjszakázzak a szabad ég alatt??..-léptem hozzá közelebb,hogy minden szavamat jól hallja..mert igazán nem díjjaztam volna.ha egy szavam is a füle mellett menjen el..
..teljesen kiborít ez a Pasi!!.....és még csak most kezdődik el a két hét!..

Bla-bla-bla. Be nem áll a szája. Kezd elönteni a méreg. Vagy megfojtom, vagy beleszeretek. Mivel a megfojtás lehet, hogy nem tetszene Fawennek. Egész elém áll a NŐ és úgy kiabál velem. Bár még így is csak a vállamig ér, de a hangja......

Hirtelen ötlettel magamhoz rántom és, hogy befogja a száját végre, alaposan megcsókolom. Még magam is meglepődök azon, hogy mennyire jólesik ez nekem. Lehet, hogy döbbenettől, vagy a megrázkódtatástól, de egy kis ideig tűri. Sőt, mintha tetszene is neki. Aztán ellök magától. De legalább elakadt a hangja. Vigyorogva nézek rá. Hú, hogy milyen gyönyörű most. Csak ne szólaljon meg.

Hogy elkerüljem a "vihart", gyorsan kilépek a házból, és a lovakhoz sietek. Hiába nem akarom, de még most is a csókon jár az eszem. Meg tudnám szokni.

Már hallom is, hogy mint a fúria rohan ki az ajtón. Szerintem a kezében maradt a kilincs, de lehet, hogy a fél ajtó is. Na most kell keménynek lennem....

Ahogy egyre közelebb lépek a némán és vigyorral az arcán álló Pasi elé..csak mondom neki a magamét!..mélységesen felháborít a nemtörődöm arroganciája..és még ráadásul ki is nevet,hogy keresem a ládámat!..holott neki kellett volna gondoskodni a holmik elhozataláról..miféle férfi tesz ilyet egy hölggyel??..még ráadásul alig vesz rólam tudomást..és még ki is nevet..bahhh...egyszerűen nem tudom mit csináljak ezzel az alakkal??!!-és ahogy így minden dühömmel rárivalltam,egyszer csak erősen megragad és magához húz..
De ami következett arra nem is számítottam..bár sokmindent kinéztem belőle..de azt,hogy ...ahhh...mit képzel magáról??...csak így megcsókol..mit merészel????...na ez már mindennek a teteje!!
..egy másodpercre még a levegő is elillant belőlem,mikor ajka az ajkamhoz ért,hogy elfelejtettem szóra nyitni a számat..de aztán visszazökkentem..és akkora pofont kevertem le neki,hogy a kezem is belesajdult..
nem gondolkoztam..csak cselekedtem!..és bármennyire is vonzónak találtam a csókját..azt már nem!!..tudja,már,hogy hol a helye??!!!...meg csak!!...ezzel még nem tett jová semmit a ládám miatt!..vagy mit tudom én miért tette??...ahhh...nem értek semmit!!..
Aztán amilyen gyorsan történt,úgy viharzott ki az ajtón is..de pár pillanat múlva ,mikor összeszedtem a gondolataimat,hogy miért is vagyok mérges..
Akkora erővel csapódott be az ajtó a kiviharzásom után..hogy az egész háznak a homlokzata beleremegett a becsapódástól..és ahogy mélységesen megbántva,és mérgesen ránéztem,miközben elmentem mellette...úgy döntöttem,hogy a szabad ég alatt töltöm az éjszakát ..hogy minél távolabb kerüljek tőle!!..és a hüvös levegő kicsit lenyugtat majd..
mert abban biztos lehet,hogy ezt nem ússza meg szárazon!
-Ne merj követni!..mert megbánod!..-léptem mellőle el..és egyenesen a fenyves felé vettem az irányt..
Kis nyugalomra van most szükségem!..és ettől a pökhendi alaktól kicsit messzebb most...
..csak tudnám miért esett jól az ajkainak érintése?...ahhhh....mit nem gondolsz,Morgana!..teljesen elment az eszed??...-motyogtam magam elé,miközben sietős léptekkel haladtam egyre mélyebben az örökzöld fák között...
..és már jócskán bent voltam a fenyves közepén,mikor észrevettem,hogy már nem látom a falú házait..csak a sötétbe burkolózott erdőt..ahol egy bagoly huhógása törte csak meg a csendet..és egy tompa ütés, a tarkómon..

Hogy ennek a NŐNEK semmi nem jó. Ilyet én még nem láttam. Ha szépen beszélek, nem jó, ha csúnyán beszélek, az sem jó, ha megcsókolom az meg egyenesen égbekiáltó. Hát ilyen nincs. Még jó, hogy ráállítottam az egyik itteni selfet, hogy mindenhova kövesse. Valahogy éreztem, hogy lesznek még ilyen hisztis rohamok. Fusson csak, eltűnni úgy sem tud.

Nyugodtan üldögélek egy pohár bor mellett, amikor kivágódik az ajtó, és a férfi, akit Morgána követésével bíztam meg, a karjában hozza az ájult nőt. Óvatosan lefekteti egy padra. Érzem, hogy elönt a düh. Miután a nő már nincs a karjában, elkapom a nyakát és a falhoz nyomva érdeklődöm:

- Mi történt? Nem megmondtam, hogy vigyázz rá, mint a szemed világára? Hát így lehet rád bízni bármilyen feladatot. Tudtam, hogy nem vagy egy észlény, de hogy ennyire tehetetlen vagy az nem gondoltam. Gyorsan beszélj, ha még élni akarsz.


Uram! Véletlen baleset volt. Amikor a Hölgy kiviharzott innen, én éppen elméláztam, és csak akkor kaptam észbe, amikor már elnyelte az erdő. Rohantam utána, nehogy fejemre vonjam haragodat. Ahogy nagy erővel hajtottam félre a fák ágait, egyszer csak azt vettem észre, hogy az egyikkel eltaláltam az Úrnőt. Kegyelmezz Uram!!! Nem volt szándékos.

Ez tényleg bolond. Ettől a perctől kezdve én vigyázok Morgánára. Óvatosan a karomba veszem és beviszem a saját hálószobámba. Lefektetem az ágyamra, és leveszem róla a köpenyt. Milyen gyönyürű!! Bármeddig elbírnám nézni. És milyen jó csendben van!!! Hirtelen elfog a vágy, hogy újra megcsókoljam. Óvatosan félresöpröm az arcába hullott hajat, és kívánatos, kissé szétnyílt szájára hajolok. Tudom, hogy ez visszaélés egy kiszolgáltatott nővel szemben, de nem tudok ellenállni neki.
Betakargatom a medveszőrrel, nehogy megfázzon. Itt a hegyek lábánál már hideg van erre felé. Bár a kandallóban lobog a tűz, de azért biztos, ami biztos. Mivel elég nagy az ágy kettőnknek is, ezért a másik oldalon, magam is nyugovóra térek. Kíváncsi vagyok mit szól majd, ha reggel magához tér.......

Valahogy mintha furcsa lenne valami..
kezdem tapogatni a körülöttem lévő szörméket..bár még csukva a szemem,de nagyon olyan érzésem van,hogy nem stimmel valami..és ez egyre erősebbé válik,mikor kinyitom ..
-Na,NEEE!..hogy kerültem ide??..-néztem végig a szobán,és a kandalló pattogó tüze volt csak,ami kis fényt engedett be a félhomályba,de egyáltalán nem tetszett amit láttam..
..és még!..ahhhh!!..hova lett a ruhám??..ez már felháborító!..ki tette ezt velem?..az biztos megemlegeti !nem ússza meg szárazon!!
Kezdtem magamra húzni a szörméket,hogy minnél többet takarjon a testemből,és abból a kis lenge hálóingből,mi most rajtam volt.Bár fogalmam sincs hogy került rám!!
..De biztos annak a ficsúrnak van ehhez is köze!..ezt már nem bírom!..csak kerüljön a szemem elé!Adok én neki olyat,hogy azt egy jó ideig megemlegeti!!-szitkozódtam magam elé..és ahogy az állatbőröket ráncigáltam..elállt a szavam is a látványtól..
Ott szundított mellettem pár centire ez a pökhendi alak!..mit képzel???..egy hölgy ágyába,csak úgy befekszik,se szó se beszéd???!!..ne ennek véget vetek!

...De ahogy megint magamra nézek..egyszeríben belémhasított a felismerés!..
-És...mi történt az éjszaka alatt???...ugye ..nem!!...remélem!!!..ezt nem tudom elhinni!..egy védtelen nőt kihasználni..és még aljas is!..bahhhh....egy percig se maradok itt!!..
..Csak tudnám hol a ruhám!..biztos azt is eltüntette,mint a ládámat!Teljesen kiborít ez a Pasi!
..és most itt az ágyamba fekszik!..Úgy látszik meg kell tanítanom a jómodorra!!

Hirtelen kipattantam az ágyból és a mosdótálból a vizet ráöntöttem,hogy ébredjen!
..mert most aztán kelljen fel ,de gyorsan!
..Magyarázatot követelek!..és addig nem tágítok,míg meg nem mondja mit csinált velem??!!..mert ha hozzámért..akkor nagyon megkeserüli!..és azonnal kerítsen nekem ruhát...és ennivalót is!!!

Hát valami fantasztikus arra ébredni, hogy egy rikácsoló némber ugrándozik körülötted. Mi van? Már reggel van egyáltalán? Miért ordibál már megint ez a NŐ?

- Hölgyem, mi a gondja? Nem igazán értem a kitörését.

Próbálok udvarias lenni, de kezd elfogyni a türelmem. Csak mondja és mondja a magáért.

- Vegyen végre levegőt, még a végén elájul itt nekem.


Nem akarok feltűnően vigyorogni, de nagyon mókás, ahogy itt vörös fejjel magyaráz.

- Hát először is: valóban pokoli nagy hiba volt, hogy ájultan nem hagytam az erdőben éjszakára. Nyugodtan vessen meg ezért. Én szívdobogva rohantam Ön után, nehogy valami baja legyen. És mit látok? Aléltam fekszik a földön. Karomba kaptam és rohantam vissza a házba, hogy nehogy még nagyobb baj legyen. Egyébként ez az ÉN ágyam és szobám, tehát Ön engem innen nem küldhet ki. És, ha már itt tartunk, adja vissza a medvebőr takaróimat. Ugyanis azok is az enyémek. Egyébként nem történt semmi, hiszen köztudottan úriself vagyok. Nem tudom mit feltételez rólam - ha tudnád, hogy milyen finom volt a szád.

Egyszer csak azt veszem észre, hogy rám zúdul egy tál hideg víz. Na, nem, ez már aztán igazán sok. Hirtelen, elkapom előle a prémeket, és a kancsóban lévő vizet ráöntöm. A franc, már megint magammal toltam ki, mivel a ruhája így vizesen teljesen átlátszó lett. De legalább így elhallgatott egy pillanatra, bár nem sok jót ígér a szeme.

Egy pillanatra meglepődöm,hogy miért kérdezi,hogy mi a gondom??
Hát nem egyértelmű neki??!!..egyszerűen nem értem,miért ilyen velem??..teljeen kiakaszt már az első nap,hogy semmibe se veszi a holmimat,és engem se!
Most meg előadja,mennyire aggódik értem..bahhh...egy szavát se hiszem!!!
Na ezt a hidegvízet meg megérdemelte!!!-mosolyogtam magamban.

De amikor kiejti a száján,hogy ez az Ő ágya!..egyszeriben elönt a düh...
-Miaz,hogy az ágy a magáé??..egy cetlit se látok rajta,hogy az lenne!!!..megaztán..hogy került ez a ruha rám??..talán ez is csak úgy rám termett???

..de legalább megtudom most,hogy mi történt ezelött..bár halványan emlékszem..de nagyon homályosan...

Aztán a prémtakarót elkapja előlem a kezemből,és leönt egy kancsó vizzel!
Hogy,mi????...hogy merészeli???..most csurom vizes lettem,lés rásadásul rám is tapadt a hálóruha..ohhh...
Hirtelen magam elé kapom a kezem,és próbálom takarni a testem az áttetsző nedves ruha alatt..
..és ahogy hirtelen megkaptam a locsolást...ugy kapott gyorsan Ivory is két hatalmas pofont!
..mert nem maradok adósa,az biztos!..bármilyen úriselfnek mondja is magát!..amit persze teljes mértékben kétlek!meséljen másnak!!Mert én nem hiszek neki!!

Aztán,ahogy a tenyérnyomom ott virított a képén...teljesen megelégedve fordultam kifelé az ajtó felé..és avval a lendülettel csaptam rá az ajtót,kifelé menetembe...
..keresnem kell egy nyugodt helyet..mert itt nincs levegőm....

Kiborít az a NŐ. Hát nem látja, hogy majd megdöglök érte. Még így is, hogy egy hisztérika. És szerintem ruhamániás is. De ez a kisebbik baj vele. De, hogy még verjen is. Ha ezt látnák a katonáim, menten elsüllyednék. Más már azért is meghal, ha csúnyán néz rám. Nem tehetek róla, ez a NŐ a gyengém, és egyben az agyamra is megy.

- Hölgyem, miért kellene felcímkézni az ágyamat? Ez az én állandó szobám, amikor ide jövök. Egyébként csak azért kaptál te is egy kis friss vizet, hogy felébredj rendesen. Gondolom engem is csak azért öntöttél le.

Közben persze gúvad a szemem. Van mit nézni. Csodaszép ez a Nő. Csak hát sajnos nem teljesen normális.

Ahogy nézelődöm, kapok két akkora pofont, hogy a fülem is belecsendül. NA, VÉGE A TÜRELMEMNEK. Elkapom mind a két kezét és olyan erősen szorítom, mint ha satuba lenne. Közben pedig a tenyerébe csókolok.

- Imádni való vagy, amikor elönt a méreg.

És azzal a lendülettel az ágyra vágom. Már én is ott vagyok, és még mindig fogva a két kezét, megcsókolom, de alaposan. Utána mosolyogva nézek rá, és ebben a mosolyban, most kivételesen nincs semmi gúny. Utána barátságosan szólok:

- Na, hogy ezt meg beszéltük, ideje lenne a küldetésünkkel is foglalkozni.

Hirtelen felpattanok, magamra kanyarítom a köpenyem és kivágtatok a szobából. Most szerintem jobb, ha Morgána egy kicsit egyedül marad.

Mintha nem is hallaná amit beszélek..egyszerűen egyik fülébe be,a másik füléből ki,minden szavam..
De amikor nyíltan bámulta testem a vizes ruhámon keresztül,az nagyon zavarba hozott.Ráadásul még meg is magyarázná,hogy azért öntött le,hogy felébredjek...na ne nevettessen!..valahogy nem tudok hinni neki!
..bár én sem voltam valami tapintatos a teli mosakodóvízzel,amit a nyakába öntöttem,de azt megérdemelte!Ahogy azt a két hatalmas pofont is!!..de ha nem volt elég,akkor kaphat még!!-könyveltem el magamban.

Aztán megragadja a kezeim,és úgy szorítja,hogy még egy halk szisszenés is kifakad az ajkamról,és aztán úgy dob rá az ágyra,mint egy pihe lennék..
..hihetetlen erő lakozik benne..mert olyan könnyedén kapta fel a testem,hogy szinte nem is lenne súlyom..
..és ott..ahogy leszorít az ágyra..az ajkát rátapassza az enyémre,mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne..bahh..már megint mit képzel magáról???!!!..nézek kikerekedett szemmel rá..és annyira meglepődöm,hogy egy szó nélkül tűröm a tettét..és...valahol nem is ellenkezem..
De aztán mélyen a szemembe néz,és mosolyog rám..

Én ezt nem értem!!..mit akar tőlem??..biztos minden nőnek teszi a szépet!..és most azt hiszi,hogy egyből hasraesek tőle!..hát nagyon rosszul hiszi!!

Ahogy otthagy magamra a szobában..egyszeriben örülök,hogy kiment..mert kis idő kell nekem,hogy átgondoljak dolgokat..

Úgy látszik más taktikát kell választanom. Eddig megismerte az erőszakos énemet, most jöjjön a lovagias.

Kiadom az utasítást, hogy szerezzenek annyi virágot amennyit csak tudnak, és tegyék tele Morgána szobáját vele.
Miután ezzel végeztem, magamhoz intem az egyik emberemet.

- Bemész a legközelebbi városba és legszebb ruhát, hozzá való cipőt, prémes köpenyt és ékszereket vásárolsz az Úrnő méretében. Ha kell segítség vigyél magaddal egy nőt. 1 órád van erre. Most mehetsz.

A másik szolgának kiadom, hogy terítsenek meg az Úrnő szobájában két személyre, a legszebb készlettel, és 1 órán belül kész legyen az étel is. Szerezzenek gyümölcsöt, meg ami még kell.

Mikor ezeket elintéztem, magam indulok el a közeli hegyoldalba. Van itt egy virág, ami sehol máshol nem található. Az éjvirág. Kiszedek egy pár tövet gyökerestől és beviszem a házba.

- Ültessétek cserépbe, és vigyétek ezt is Morgána szobájába.

Miután mindent elrendeztem és van egy órám, elmegyek a fekete könyvért, hiszen ezért küldött Fawen. Így miután a küldetés letudva, nyugodtan foglalkozhatok Morgánával. Mert komoly elhatározásra jutok vele kapcsolatban. Még nem volt olyan nő, aki ellent mert mondani nekem, nemhogy megütni. Van benne tartás, értelmes és büszke. És nem adja könnyen magát. Méltó párom lenne. Szerintem a sok veszekedést leszámítva én sem vagyok közömbös neki. Egy próbát megér. Ha bele egyezik a házasságba, azonnal írok Fawennek és kérem a beleegyezését. Remélem, hogy nem lesz kifogása.

Már jönnek is vissza a ruhákkal. Azonnal bevitetek mindent Morgána szobájába, és magam is megnézem mit hoztak. Kibontom a papírból és egy csodás ezüst színű ruhát terítek az ágyára. Apró drágakövekkel van kirakva, és az uszályán csepp alakú gyémántok vannak. A cipő ugyanolyan anyagból van, és épp olyan kövekkel kirakva. A prémes köpeny ezüst róka szőrével van borítva. Meg vagyok elégedve. Most nézzük az ékszert. Egy csodás nyaklánc, rajta egy vörös drágakő. Mivel a Sárkányház színe a vörös, ez pont jó lesz. Rápillantok a kezemre és elmosolyodok. Már meg is van az eljegyzési gyűrű. A kisujjamon lévő apró sárkány motívumos, rubinköves ékszer pont jó lesz.

Az asztal szépen megterítve. A virágom a cserépben. Fantasztikus illata van. A többi virág a vázákban. Gyorsan átöltözöm én is és jöhet a lány.

Ruganyos léptekkel indulok a szobámhoz, és csendesen bekopogok az ajtón. Morgána kiszól, hogy szabad. Belépek és mélyen meghajolok előtte.

- Üdvözöllek Úrnőm! Megtisztelnél azzal, hogy velem jössz?

Látom rajta, hogy nem tudja, hogy komolyan kérem, vagy gúnyolódok vele? Kedvesen nézek a szemébe és felé nyújtom a kezem, hogy vezessem.
Vonakodva bár, de kezembe helyezi a kezét és elindulhatunk. Kedvesen mosolyogva vezetem a szobája felé, és amikor odaérünk kinyitom előtte az ajtót. Vonakodva lép be rajta. Amikor megpillantja a szobát, és benne a rengeteg virágot, a szép ruhát és minden mást, értetlenül fordul felém.

- Ez mind a tiéd. Kérlek bocsásd meg a faragatlan viselkedésemet és fogadd el ezeket az ajándékokat. Eddig a durva arcomat mutattam neked, de most szeretném, ha megismernéd a másik oldalamat is. Tudok kedves és figyelmes is lenni. Magadra hagylak addig, amíg átöltözöl. Én intézkedem a vacsoránk felől.


Nem akarok túl sokáig távol lenni, ezért éppen csak annyi időre hagyom magára, ami elég, hogy felöltözzön. Csendesen kopogok az ajtón. Most már sokkal kedvesebben invitál be. Mikor belépek az ajtón, a lélegzetem is elakad, olyan gyönyörű ez a lány.

Behozzák az ételt és leülünk az asztalhoz. Meglepetésemre, Morgána elküldi a szolgálót és maga szed nekem ételt. Mint egy jó feleség. Megköszönöm, de még nem nyúlok hozzá.

- Szeretnék veled komolyan beszélni. Gondolom észrevetted, hogy nem vagy számomra közömbös. Nálad csodálatosabb nőt még nem láttam. Teljesen elvarázsoltál. Próbára kellett, hogy tegyelek, de te kiálltál mindent. Már elegem van azokból a nőkből, akik reggelre eltűnnek, mert nem akarok tőlük semmi mást, csak egy éjszakát. Veled eltudnám képzelni az életemet. Lennél a feleségem? Mindig tisztelni foglak és a tenyeremen hordozlak. Kérlek gondold át, nem kell azonnal válaszolnod, előbb együnk és aztán majd megbeszéljük, hogyan döntöttél.

Ahogy magamra maradok a szobában elöntenek a gondolatok..
Az ágyon fekve bámulom a plafont..és végiggondolom az elmúlt napokat..és egyre csak nem értek semmit..
..És ahogy így merengek,kopognak az ajtón..

Ez a ficsúr az..most tényleg gúnyolódik..vagy mégsem??!..már nem tudom mit higgyek!..teljesen összezavart ..már azt sem tudom,hogy higgyem el szavát..vagy eddig csak játszotta a tetteit??..

Aztán kér,hogy menjek vele..már nem értek semmit!!..de végül beleeggyezem,és nyújtom kezem a kezébe,hogy vezessen arra a helyre,ahová vinni akar.
De ami most következik,arra nem számítottam..és belépve az ajtómon..egy hatalmas virágoskert fogadott,mi eddig a szobám volt,most egy rózsalugas lett..
Elakadt a szavam,és ámulatom az arcomon volt..és tátott szájjal néztem ezt a temérdek csodálatos virágot!..gyönyörűek !!
..De az egyik meglepetésből a másikba esem..és egy csodás ruha hever az ágyon..amit kér,hogy vegyek fel a Vacsorához..

A szavaira csak bólintani tudok,mert hang alig jön ki ajkamról..és felveszem a ruhát..
Amint rajtam van ez a gyönyörűséges holmi..készen állok a vacsorára.
De a vacsora felszolgálássa után..ami következett..arra nem számítottam...
némán falatoztam..és ahogy mondta a Férfi..addig van időm átgondolni a kérését..
..alig tudom felfogni szavait..de amint befejezzük az étkezést..látom,hogy várja a válaszom..

..és ahogy a szemembe néz,látom,hogy most őszinte és várakozással teli..ahogy ott van benne a szikra..amit eddig nem láthattam..mert annyira el voltam foglalva a látszattal,hogy nem vettem észre??..vagy eddig csak próba volt??..de most teljesen más..és ..végre kimondom a választ..és látom,hogy egyre izgatotabb..ahogy a pulzusa is emelkedik,ahogyan a szívének dobbanássa is egyre hevesebb..

-A válaszom...-néztem rá-..Igen...Leszek!

Visszafojtott lélegzettel várom Morgána válaszát. Már az étel sem érdekel. Nézem, ahogy finoman a szájához emeli a falatokat. De lefogadom, hogy azt sem tudja mit eszik. Néha, loppal rám pillant, még mindig nem hiszi el, hogy komolyak a szándékaim? Pedig semmit sem gondolok komolyabban.

Végre leszedik előlünk az asztalt. Intek a szolgáknak, hogy kimehetnek. Most én állok fel és töltöm tele a poharát rubint piros borral. Miután visszaülök az asztalhoz, már alig bírok magammal, annyira tudni akarom, hogyan döntött. És végre válaszol. IGEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

- Morgána, a világ legboldogabb férfijává tettél. Kérlek fogadd el tőlem ezt a gyűrűt, melyet családunk címere díszít, és amely családnak te is nem sokára a tagja leszel - ezzel lehúzom ujjamról a sárkányos gyűrűt és az Ő kecses ujjára húzom. Azonnal írok Fawennek, hogy hagyja jóvá az esküvőnket, hiszen mástól nem tudom megkérni a kezed. Ahogy megjön a válasza, és bízom benne, hogy kedvező lesz, azonnal üzenek a házamba, hogy készüljenek a fogadásunkra, és készítsék elő az esküvőnket. Van valami kívánságod a szertartással kapcsolatban? Szeretnéd, ha valaki jelen lenne az ismerőseid közül? Csak szólj és intézkedek.

- Megtisztelnél azzal, hogy sétálsz velem kint egy kicsit, mint a jegyesem? - nyújtom felé a kezem. Ha igen vedd magadra az új köpenyedet, mert már hűvösek az esték ilyenkor. Addig én elküldöm a levelet Fawennek.

Kezet csókolok neki, és átmegyek az én szobámba, hogy útjára indítsam a Fawenhez írott kérésemet.
Behívom a futárt.

- A szélnél sebesebben vidd ezt a Nagyasszonynak. Csak az Ő kezébe adhatod, és megvárod a választ. Indulj azonnal!

Már késő éjjel van,és a kertben sétálok az egész napi munka után..
Az iskola rendben működik..de miért ne menne??..húztam egy félmosolyra az ajkam.

De aztán ,mielőtt pirkadni kezdene..egy Futár érkezik meg a hegyekből,ahol Morgánáék voltak .
Kibontva a levelet,még nagyobb mosoly fut végig arcomon..mert amit olvasok,az egy nagyszerű hír!
Hamarosan visszaküldöm a válaszomat,amit a futár kezébe adok..

Most már lepihenek..mert hamarosan jó sok teendőt kell elintézni..-gondoltam magamban,miközben visszavonultam pihenőhelyemre..

Miközben sétálunk a friss levegőn, csendesen beszélgetünk. Közben hegyezem a fülem, mert nagyon várom már a futár érkezését.

- Mond csak, hogyan képzeled el a közös életünket? Van valami kívánságod? Azt szeretném, ha köztünk nem lennének titkok. Már csak azért sem, mert egy jó kapcsolat alapja az őszinteség. Nem csak házastársak, hanem barátok és bajtársak is leszünk. Legalábbis remélem. Én így képzelem el. Aztán majd, ha jönnek a gyermekeink, akkor őket is ebben a szellemben neveljük, hogy a családnál és fajunknál nincsen fontosabb. 


Ahogy sétálgatunk, hirtelen egy ló dobogását hallom. Jön a futár a válasszal. Még meg sem áll a ló, már ugrik is le róla, és hozza nekem a választ. 


- Ezt már együtt bontjuk ki, hiszen mindkettőnkre tartozik. 


Vissza megyünk a házba, és Morgána szobájában együtt bontjuk ki Fawen válaszát. Nagyon  izgulok. És végre meglátom, hogy a Nagyasszony áldását adta a házasságunkra. Most már semmi sem állhat a boldogságunk útjába. Ránézek Morgánára, és látom, hogy Ő is nagyon boldog a választól.


Nem akarom lerohanni, de igen erős bennem a vágy,  hogy itt maradjak éjszakára nála. De, nem. Megtisztelem azzal, hogy csak az esküvő után lesz az enyém egészen. De ez még nem zárja ki, hogy egy kis ízelítőt ne kapjak abból ami rám vár majd. Gyengéden magam felé fordítom Morgána arcát, elsimítok egy kis elkóborolt tincset a homlokából, és finoman megcsókolom. Ahogy rám néz, kissé szétnyílik a szája, nem tudok parancsolni a vágyamnak, és magamhoz húzom még egy csókra. De ez már nem tartózkodó, finom, hanem minden érzéket megrengető csók. Ahogy teste az enyémhez simul és karjával átöleli a nyakamat, minden érzékemet megrendíti. Testem az övéhez simul és érzem mindkettőnk heves szívverését. 


Nagyon nehezen szakadok el tőle, de remélem értékeli majd a türelmemet. Megölelem, majd kezet csókolok neki, és elköszönök éjszakára. Visszamegyek a szobámba, és rádőlök az ágyamra. Minden gondolatom a jegyesem. Ki gondolta volna, hogy így alakulnak a dolgok? Én biztosan nem. Bár azért Fawenért nem tenném tűzbe a kezem. Nagy mókamester a Nagyasszony. Lehet, hogy nem is a könyv kellett igazából neki? Ezt azért alkalomadtán megkérdezem tőle.

Olyan gyorsan pörögnek az események..bár a szívem is nagyot dobban,mikor a futár átadja a levelet..
Ahogy kezd tudatosodni,hogy most már a választ is megkaptuk a Nagyasszonytól...egyszeriben alig tudom felfogni..
Nem gondoltam erre..és persze arra sem,hogy pár nappal ezelőtt még úgy, martuk egymást..és most?alig tudom felfogni..de jóérzés,ahogy a karjában tart.

Aztán magához húz,és kedvesen simítja arcom..és jólesik...
De az annál jobban,hogy tisztelete felém nemcsak kimondott szavak,hanem igazak.

S mikor visszavonul a saját szobájába,engem magamra hagyva..egyre jobban tetszik..
De már későre jár,pihennem kellene..és ahogy az ágyamban fekszem.
A szemem előtt lepereg az itt töltött napok történései,ahogy minden egyes szó.
..de mikor úrrá lesz rajtam a fáradtság,lecsukom szemem,és szerintem szép lesz ez az álmom,mert most valóra vált...

Furcsa lesz ez az éjszaka. Cikáznak a fejemben a gondolatok. Remélem minden rendben lesz az esküvő körül. Vajon most mit csinálhat a jegyesem. Olyan dolgok jutnak eszembe, ami eddig nem igazán foglalkoztatott. Pl: milyenek lesznek a gyerekeink? a családom hogyan fogadja? - bár ettől nem félek, hiszen ha akar Morgána elbűvölő tud lenni.

Már alig várom a reggelt,  hogy visszainduljunk. Rengeteg dolgunk lesz. De azt már tudom, hogy hol lesz a nászéjszakánk. És ahogy rágondolok, elmosolyodok magamban. 

Fawennek valami ajándékot kellene adnom, mert erősen az a gyanúm, hogy ebben az egészben könyékig benne van a keze. De nem lehet akármilyen ez az ajándék. Még át kell gondolnom.

Amikor reggel felébredek az ágyamban,és kinyitom szemem,és körbenézek a szobámban,akkor tudatosult bennem,hogy nem álom volt,hanem minden valóság.
A virágok sokasága és a szép ruhák is ott voltak ..ahogy az illatuk belengték a levegőt..
..de ez,hogy történhetett?..azt hittem,hogy annyira különbözünk,hogy..
és a vonzalom amit éreztem..azt hittem,hogy elutasító velem..annyira meglepett,hogy eddig játéknak tekintett,és aztán a valóságban pedig teljesen ellentétesen érzett eddig is..
Hát jól eltitkolta az érzéseit..
Na de most akkor hogyan tovább??..a küldetsünkkel mi lesz?..még el kell mennünnk a Könyvért.
A Nagyasszony várja ..meg kell szereznünk..hiszen ezért küldött ide minket..vagyis..na várjunk csak!?..vagy esetleg nem véletlen?-ezek a gondolatok kavarodtak bennem,de minél többet gondolkozom,annál jobban nem értek semmit..

...de most készülődni kell ,mert a könyvet el kell hozni..-kezdtem öltözni..és hamarosan kilépve az ajtón,szembetalálkoztam egy futárral,akit a Nagyasszony küldött...az Iskolámból.