The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 6

Minden perc, amit keresgéléssel töltök, kínszenvedésnek tűnik, de egyelőre ez tűnik mégis a leggyorsabb megoldásnak a tévelygés helyett.
Ám mikor végre találok egy nőt, bár nem mágus, hanem csak egy olyan…..szemfényvesztő típust, akit az emberek boszorkánynak titulálnak, akkor sem megyek vele semmire, hiszen nem ingyen ajánlja fel a segítségét, hanem pénzért.
- Nekem nincs egy ez………
~ Néhány kedves ork társaságában. Sikerült menedéket találnom, szerencsére. Pirézek törzse. Találkozzunk mihamarabb, kíváncsi vagyok, ugyanolyan forró-e a cs... ölelésed, mint legutóbb. ~ ezektől a szavaktól megmelegedett a szívem és környéke és némileg csökkent az aggodalmam is, hiszen beszélt és most csak valami szomorúságot éreztem csak benne, nem félelmet. ~ Mit szólnál egy fogadóhoz? Nem tudom, te hol jársz, de adj meg te egy helyszínt, lehetőleg hozzám közelebb esőt, az én tappancsaim kicsit aprók a gyors haladáshoz. Amilyen sietősen csak lehet, eljutok odáig. A találkozásunkat meg megkoronázhatnánk az ígért párnacsatánkkal. ~
Eszembe jutott, amikor erről beszéltünk és önkéntelenül elmosolyodtam és halkan felkuncogtam, aminek következtében jó pár járókelő furcsán nézett rám és kikerültek.
Ráadásul nem néztem ki valami fényesen sem, de hát most ez érdekelt a legkevésbé.
~ Találkozzunk Tressian-ban, a Nagy síkságon, az Erdőszél fogadóban. Az talán még elég közel van hozzád. Én, remélem pár nap, maximum egy hét múlva ott leszek. És……Lash! Vigyázz magadra! Ha mást nem miattam……~
Mivel már tudtam hová kell tartanom, nem nagyon haboztam, kerestem egy félreeső, magányos helyet és felvettem farkas alakomat, így az utazás és az étkezés is megoldásra került. Különben sem terveztem sokat pihenni, hiszen vár a kedvesem…

Úgy tűnik, eddig jó vagyok. Háromból egy maradt, és van fegyverem. Ezek szerint szökök.
Rá is támadok az utolsóra, gyorsan, amég ki nem heveri a társa megölését. Ha nem sikerül az első támadással végeznem vele, akkor feltartom a fegyverét, és beletaposok a térdébe. Törött lábbal már nem igazán tud utánam jönni, ami nekem éppen elég. Viszont az biztos, hogy utánam fogja dobni a fegyverét, úgyhogy ráöntöm a forró levest, és az alatta lévő ezüst tálcát magammal viszem pajzs gyanánt. Szóval, a lényeg, hogy ha minden jól megy, akkor sikerül valahogy kijutnom a cellámból, és tudom a kivezető utat is. Azt a kijáratot ha tippelnem kell, nem valami sűrűn szokták használni, úgyhogy elképzelhetőnek tartom, hogy több törppel már nem is fogok találkozni, és bár a zárt cellákhoz nem igazán kellenek emberek, mert minek, azért néhány őrt illene itt tartaniuk. A kérdés, hogy az őrök jöttek-e be a vallatómmal. Szóval azért óvatosan sietek kifelé, főleg a kanyaroknál nézek be lassan először, viszont tényleg sietnem is kell, elég valószínű, hogy van, aki felfigyelt a cellámból jövő csatazajra.

Viridiel hamar tovább áll az ateista nép földjéről. Haza felé húz a szíve és kedvesét is erre biztatja. Farkas alakban gyorsan szeli a tájat és bár a helyi élővilág nem az Awyrisban megszokott, jóval nagyobb és számára kevésbé ismert szörnyek lakják ezeket a hegyeket, azért megszavazhatjuk a bizalmat neki, hogy épségben oda fog érni az Erdőszél Fogadóhoz.

Eközben Lys egyetlen szúrással megöli a maradék őrt és nyeregben érzi magát. Egyelőre szabad az útja, ám bármikor felbukkanhat egy törpe harcos vagy egy egész járőrcsapat. Ha ez nem így történik, akkor hamarosan kiér pont ugyan ott, ahol pár napja kúszva-mászva lépett be Raydan földalatti országába.
Ez esetben el kell döntenie, hová akar elsőként menni?

/Kockadobás: Tízes
1-6-ig -Nem kerül senki az útjába, gond nélkül kijut a felszínre.
7 -Maga mögött hangokat hall, mely szerint már a nyomában vannak. Két kanyar van már csak hátra a kijáratig.
8 és 9 -Egyik kanyarnál menetrendszerűen beles és egy törpe harcost lát közeledni szárnyas sisakban, talpig páncélban és két kezes csatabárddal. Övén dobóbalták és egy szekerce lóg.
10-es -Egy egész őrjárat tért vissza és épp szemből közeledik még félúton jártadnál.
/

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 3

Eddig jó dolgom volt, ha azt vesszük, hogy tudtam hogy mit is kell csinálnom. Most viszont hogy kijutottam már jó kérdés hogy merre is tovább. Illetve még nem is ez, mert azt tudom, hogy irány a bánya, hanem hogy ott mihez kezdjek majd. Elvileg még mindig halálraítélt vagyok, noha hivatalosan már végre is lett hajtva a kivégzésem és halott is vagyok, szóval nem nagyon kéne megismételniük. Ha megölölöm a tizedesemet akkor igen, de ha arról lemondok, akkor talán nem, és lehetséges, hogy maradhatnék ott katonának? Megöltem újabb néhány törp katonát, és meg is szöktem miután megnéztem egy szép nagy kastélyt a hegyük gyomrában, amit biztos, hogy valamelyest elismernének, és tudok egy titkos bejáratot is hozzájuk, bár ezen keresztül a támadás... túl könnyen védhető, a méreteikből eredendően a törpöknek kedvez, és be is temethetik miután rájöttek hogy megszökött valaki aki tudja hogy hol van. De ez mellékes. Akkor is ismerek egy titkos bejáratot a birodalmukba.
Szóval elindulok a bányába. A környéken még lehetnek törpe őrjáratok amikkel vigyáznom kell, viszont a vastelepnek megvan az az előnye, hogy selfek elég könnyen mászkálhatnak ki-be. Ha nem adódik semmi probléma, akkor a szobám felé indulok először a kis tigrisemre legalább rá akarok nézni hogy hogy van, már amennyire ott van, nem halt éhen, és a szobámat sem kapta meg más.

Garr Runit

A self sajna jól beszél és gyanítom a mágiája az ami gyengévé tesz de biztos van rá mód hogy feloldjam. De perpille sok mindent nem tehetek hiába vagyok erősebb ha ez a hegyes fülű valahogy megfogott. És kérdés mi lesz a vége, nos igen egy ideig valószínű kénytelen leszek a társaságuk elviselni de az csekély ár a kicsit kései bosszúmhoz amit ez az alak el fog viselni.
-Legyen egyelőre úgyse tudok mit tenni és lásuk be egy gyógyítót elfogni akinek nulla harci tapasztalata van nagy dicsőség tuti villognék vele. -nézek rá sunyin, és ami érdekes elvben elég felkészült vagyok hogy kibekkeljem az ilyeneket nos a tapasztalat azt mutatja hogy mégsem-mert ugye van egy kard az oldalamon és nem azt használtam, ha az a kezemben lett volna te már sajna halott lennél de legalább sérült. Szóval fogtál egy harcban alul képzett orvost, bocs hogy nem tapsollak meg de valamiért nem vagyok formában-kacsintok rá.

/Lys/


Hősnőnk akadálytalanul jut el a szürke, komor falakkal megerősített bányához. Újra itthon?
Már a kapuban felismerik a félmellű, félkarú nőt. Ő is egy volt, akiket megmentettél az orkok rossz útra vezetésével. És örömmel fogad.
Nem sok biztatót kapsz emellett tőle. Mivel látni szeretnéd a tigrisedet, ezért hajlik rá, hogy ne vezessen Vaksi csapata új vezetőjéhez, hanem őt vigye el a te szobádba. Ám minden képen azt szeretné, ha beszélnél vele...
A szobádban egy idegen katona eteti a tigrisedet. Őt nem láttad abban a csapatban. Ám csak perceid van hátra, míg a vendéged megérkezik. Nem az, aki osztogatta a parancsokat a csapatban legutoljára, hanem hátvédként küzdő íjászként láttad. Fegyvere most is a hátán van, a kardja a derekára kötve.
-Üdv újra köztünk, Halott! -mennydörgi széttárt karral, ha egyedül vagytok, visszafogottabban beszélve, ha még az idegen ott van- Van pár ellenséged itt, óvatlanság volt ide jönnöd.
* Ezek után a szavak után lép be az, aki a kapuban fogadott. Csendben, egy szó nélkül sétál a szoba közepe felé.

Hú, tényleg, valamit kezdenem kéne a vaksi rajának maradékával is. Igaz hivatalosan semmi közünk egymáshoz, de nagyon úgy tűnik hogy ők nem egészen így gondolják. A kérdés hogy mit akarnak. Nekem köszönhetően sikerült fogollyal együtt meglógniuk az orkok elől, egyébként elkapták volna őket, ugyanakkor néhányuk miattam halt meg mégis. A rajparancsnokuk meg miattam lépett előrébb. Vagyis, gondolom azt hiszik, hogy én öltem meg az egész kivégzőosztagomat.
Ahogy a szobámba benyitok, valaki éppen eteti a kis tigrisemet. Szétnézek a szobában, és nem telik sok időben, hogy rájöjjek, nem csak valaki eteti az állatkámat, hanem ez az ő szobája. A szoba nem túlzottan érdekel, majd kerítek másikat, de a tigrisemet megtartom. Új szobát általában csak a friss jövevények szoktak kapni, szóval rangjelzés nélkül is elég biztosra veszem, hogy ő csak egy újonc. -Üdv. De örülök neki, hogy valaki vigyázott rá, és adott neki enni amég távol voltam. Egyébként Lysa vagyok, a szoba előző lakója. Már, amennyire tudom előző, és nem előző előtti... Viszont még mielőtt kicsit jobban elkezdünk csevegni, lenne egy fontos feladatom a számodra. Nemsokára jön ide vendégem, akivel nem túlzottan akarok találkozni, viszont az itt sajnos elkerülhetetlen lesz. Szóval, kint kellene figyelned hogy mikor jön, és ahogy itt van, hívni a tizedesemet is. Elmondom neki azt is hogy hol találja, és remélem kérdés nélkül megteszi nekem ezt a szívességet. Ha bíztatni kell, akkor előveszem a még véres törp pengét (mutatóba), a nagy sietségben nem jutott időm letörölni, és elkezdem a rászáradt vért törölgetni, vagyis inkább kaparászni róla. Mondjuk ha megy magától, akkor sem hangzik ez olyan rossz elfoglaltságnak a megérkezésükig.
Aztán lassan jönnek is. Az viszont biztos, hogy nem fogom a tiszt karjaiba vetni magamat. -Szóval te lennél az új rajparancsnokuk. Gratulálok. Viszont halott? Érdekes becenév egy élőnek. Nos, igen, erre gondoltam én is. Viszont előbb-utóbb mindenhol lesznek ellenségei a selfnek. A kérdés az, hogy ti közé tartoztok-e? mutatok a kardommal a nagyon bátran lépkedő férfira. Illetve miért is akartál ilyen sürgősen látni? Lehet hogy maradnom kellett volna az ott helyben találkozásnál, olyan sokak szeme nem hiszem hogy rám mert volna támadni bárki is, így viszont simán megtehetik. Addig talán tudom majd védeni magam ameddig a tizedesem megérkezik. Még ha vele is tudnának végezni, akkor is, a halálbüntetés elég csúnya dolog, amit nem hiszem hogy túlzottan meg akarnának kockáztatni. Ha pedig fordított a helyzet, akkor legalább a tizedesem létszámhátrányban lesz az első találkozásunknál. Bár azt erősen kétlem hogy lenne olyan forgatókönyv is, amiben ez a kettő segít nekem megölnöm a felettesemet.

-De ez a szoba az enyém! -jelenti ki határozottan, ám a kard előhúzása is már elég neki, hogy inkább a társad és a segítőd legyen. Ahogy első vendéged belép, lemegy megkeresni a tizedesedet.
-Én a barátod vagyok. És mint a barátod, segítek neked megszabadulni az ellenségeidtől. Ha te is segítesz megszabadulni az én ellenségeimtől. Én egyedül szereztem egy foglyot, míg az új vezetőnk csak kihasználta a helyzetet. De mégis ő kapta az előléptetést, én csak a helyettese lettem. Nem kéne igazságosabbá tenni ezt a kis helyet, amíg itt állomásozunk egy picit?
Ha a feletteseinkre támadunk, halálra ítélnek, mint téged. De ha egymás elől hárítjuk el az akadályokat, akkor mind a kettőnket előléptetnek. Te is hány ellenséget megöltél már, pedig újonc vagy. Nem kéne jobban megbecsülni az ilyeneket a seregbe a csata elől gyáván elszaladók helyett?
* Vaksi másik embere, aki összehozta a találkozót, úgy tűnik nagyon egyetért a szavaival. Ám most sokkal jobban figyelünk rád.

-Óóóó? Ez a hozzáállás nekem még új. De tetszik. Egyenlőre viszont inkább meghúznám magam, így sem vagyok benne biztos, hogy annak a gyáva parancsmegtagadónak a halála meg a szuvenírnek hozott törp kardom ellenére nem akarnak-e majd valamiért kivégezni. A későbbieket illetően meg át kellene még gondolni ezt az egészet, ha jobban belegondolsz, az elődöd sem volt tulajdon képpen a felettesem. Szóval hogyha bármi hasonlón is gondolkoztatok, csak óvatosan, könnyű megütni a bokátokat. Jobban átgondolva van abban is valami, hogy ahány törppel végeztem, én is simán lehetnék már rajparancsnok. Őszintén bevallva, még nem érzem rá készen magamat. Egyenlőre a saját fejlődésemmel kellene törődnöm, valahogy elsajátítani a komolyabb mágia tudományát is, és nem pedig egy kis csapat életére vigyáznom meg az előmenetelére figyelnem. Majd amikor biztos lábakon állok, amit nehezen rúgnak ki alólam, a vaksi csapata is elég rendszeresen váltott parancsnokot eddig.
Na, viszont lassan a tizedesemnek is meg kellene jönnie. Háromból egy elintézve, de a tizedesemmel való találkozástól tartok a leginkább, már ami az életemet illeti.

/Shuga/


Már egy jó ideje történt, ám téged egy self íjász mégis csak bevitt Vastelep várába. Kopár, száraz cserjés fennsíkon kezdtek a törpék anno ásni. Ám nem tartott munkájuk sokáig zavartalan, balszerencséjükre Uráldur és Ivory épp arra járt. Majd' összes katonájukkal. A két zevadari hadvezér jól játszotta ki az itteni népet ősellenségükkel szemben, nem várt eredményként nem csak a másfél évszázados háború utolsó ereklyéjét sikerült begyűjteniük, hanem az itteni kezdetleges erődre, melynek csak az alapjai voltak meg. És egy alatta húzódó bánya első métereire.
Azóta sokat haladtak előre a hely védhetővé tételében és a vájatok kialakításában. Szürke falai lettek egyetlen kapuval. Odabent egy udvarról egy nagy raktár, egy irodának kinéző kisebb épület és a bejárat a tárnákhoz nyílik. Téged egyenesen ez utóbbiba visz elfogód.
-Egy oawa igen megbecsült vendég nálunk. Mindig szükség lehet egy képzett orvosra. És ha megígéred, hogy ezt a terhet leveszed a vállunkról, akkor napi 12 órás ügyeletbe osztva csak az lesz a dolgod, hogy várd a betegeket. Nem kell megterhelő munkát végezned, a szabad idődben pedig akár az udvarra is felmehetsz.
Hidd el, tapasztaltam egy másik bányában, hogy idelent egy idő után megőrülnek az élőlények! Épp eszű gyógyítóra van szükségem. Aki meg van elégedve a helyzetével a körülményekhez képest. És lojális a munkájában.
* Egy talpig feketébe öltözött self járkál körülötted körbe-körbe. Az íjász mintha nagyon a felettese lenne, úgy viselkedik.

/Lys/


-Óvodában az óvatosság volt a jelem. -mondja vigyorogva a srác- De erről senkinek egy szót se! Ha nincs a pucádban elég vér, akkor hagyjuk! Gyávákkal jobb ilyesmibe nem kezdeni. Csak hát... jó képességűnek tűnsz és gondoltam... hátha.
* Ezzel kimennek. A kapubeli ismerősöd megvetően néz rád, mielőtt követné. És nem sikerült a terved, egyedül maradsz akkor, amikor az újonc sietve szól be, hogy a felettesed most bukkant ki a kanyaron túlról.

-Látom vicces vagy. Viszont én nem gyávaságnak mondanám, sokkal inkább annak, hogy nem akarok egy héten kétszer is meghalni. Lehet nem tudod még, de nem olyan kellemes élmény mint elsőre hangzik. Minden esetre nekem jelenleg is megvan a magam gondja amiben mellesleg nem hiszem hogy tudnátok segíteni, úgyhogy egyenlőre akkor maradjunk annyiban, hogy nem szólok senkinek hogy milyen ötletei támadtak az egyik katonának. Miután elmentek, lassan megérkezik a tizedesem is, akit egy tisztelgéssel köszöntök. Még mindig nem vagyunk egyedül, bár nem hiszem, hogy ez az újonc visszatartaná bármiben is amit esetlegesen velem akarhat csinálni. A kezdeményezést rá hagyom, kíváncsi vagyok hogy mit szól a visszatérésemhez, bár egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy nem fogom megbánni.

Garr Runit

Az utunk csendesen telt de lassan elértük a bányát. Nem mintha ide terveztem volna jönni eszemben se volt, de a sors nem ezt hozta össze. A hely elég erőd jellegű és erősnek tűnik odabent se másabb a helyzet de figyelek memorizálok és számolok. Nem tervezek itt rostokolni senki kedvéért se. A hely parancsnoka elé kísért a foglyul ejtőm elég csendes figura. A parancsnok ajánlata nem lepett meg viszont én se adom olcsón magam.
-Nem rossz ötlet de lenne egy kérésem, ami még több motivációt adna a munkámhoz. Van egy fiatal nő akit ugyan ott illetve kicsit korábban fogtak el, őt szeretném kérni kisegítőnek. Nem akarok illetlen vagy pimasznak tűnni de ez elég csekély kérés ahhoz képest hogy akár most is meg ölhetne ha haszontalan lennék- és még ha tudnád ki vagyok na az lenne vicces bár nem az én számomra. És az ajánlata még a vadi új tervemben is segít ami hasznos lesz bárkinek ha kijutok innen.-Szóval csak ez az apró kérésem van nagyuram és lássuk be nem kértem sokat öntől.

/Gar/


A fickó hümmög és az állát simogatja. Jól láthatóan nem akar belemenni. És valami frappáns választ keres a visszautasításra.
-Talán megoldható. Egyelőre melléd adom a vöröset, utána majd meglátjuk. Ha szükség van a segítségére és meg leszünk elégedve a munkáddal, akkor végleg a kezed alá rendelem.
* Néha a dolgok sokkal könnyebben mennek, mint első ránézésre tűnnek. A fickóból hatalom és gonoszság árad. És nem is marad sokáig. Téged is hamar az új munkaállomásodra küld. A körülmények több, mint kezdetlegesek. Egy kivájt mélyedés ajtó nélküli bejárati nyílással. Egy hordó víz. És egy fém lavór.

/Lys/


A tiszted érkezik és ő is tiszteleg egy hanyag mozdulattal.
-Pihenj! Nem reméltem, hogy újra látom. De úgy tűnik, magát nehéz megölni. Jó híreim vannak. Amíg távol volt, kiderült, hogy a Vaksit egy azóta csatában elesett beosztottja ölte meg. Így a kivégzési parancs érvényét vesztette.
Szedje rendbe magát! Nem sokkal a hadbírósági tárgyalása után sikerült egy oawa gyógyítót fognunk. Keresse fel és hozassa rendbe magát vele! Sérülten nem folytathatja a kiképzést.
* Úgy tűnik, hogy a győzteseknek és a túlélőknek a te társadalmadban mindig igazuk van. Csak egy futó pillantást vet a törpe kardodra és nem is firtatja annak történetét. Vagy hogy mi történt veled. Úgy tűnik, mintha nem is érdekelné.

/Shuga/


Több napja már, hogy a selfek élvezik munkád gyümölcsét. Valóban megkapod Leilát. Ám az első két nap végén az utolsó órákra elviszik mellőled az őrök. Ha firtatod másnap, akkor zavart beszámolót kapsz. Testileg nem, de lelkileg meggyötörték és az épp elméje is veszélybe került. Egyetlen értelmes mondat, hogy nem akar visszakerülni oda. Harmadik nap is elviszik többször is fél órára, de egész másként tér vissza. Szemét lesütve, csendben próbál a segítségedre lenni. Ám nem akar beszélni arról, hogy mi történt ezekben az időszakokban. Egyébként egy borzasztóan kedves és beszédes lány.
Neked fő feladatod a kórházi részleg kialakítása. És a már korábban felsorolt dolgokon felül az éjtündéktől nem kapsz többet, mást. Még ha kéred sem valószínű.

A tárgyalásom befejezéséből kiindulva egyáltalán nem váratlan ez a fordulat. Csak az a része, hogy milyen gyorsan elintézték a dolgokat hozzá. Azt hittem volna, hogy addig nem is foglalkoznak vele amég vissza nem térek, mondjuk ez lehet hogy így is volt, és csak ezért jött kicsit később a tizedesem a vártnál. -Őszintén megvallva, nem hittem volna, hogy ilyen jó hír fogad majd. Viszont lenne két kérésem. Az egyik egy új szoba lenne. Igazából ellennék akár itt is egy darabig, de mégis csak jobban örülnék ha nem kellene másnak a szobájába betolakodnom, vagy fordítva. A másik az szerintem ráér még egyenlőre, illetve szeretnék majd önnel négy szem közt is beszélgetni majd egy kicsit a rangunktól való kötöttségek nélkül, ha ez így lehetséges lenne valamikor.
Ráadásul sikerült egy gyógyítót is keríteniük? Na, most már biztos, hogy megérte megszöknöm a törpöktől. Bár jelenleg éhesebb vagyok, mint hogy egyenesen oda vezessen az utam, de ki kell majd próbálnom hogy mit tud, ahogy a tizedesem is megmondta, ilyen állapotban nem igazán vagyok harcképes. A halott törpöket ez biztos nem vigasztalja.

Garr Runit


A napok gyorsan telnek a körülmények pocsékok. És az a tippem hogy nem tartják be az igéretük de lassan ideje lépnem a témában. De előtte kikérdezem a lányt mert zavar a dolog és segíteni szeretnék rajta.
-Mond mit tesznek veled, ha tudok segítek, de ehhez el kell mondanod mi történik.
Remélhetőleg elmeséli bármi is történt, és pár self arcát betörhetem hisz nem mindegyik olyan szerencsés hogy mágiát tudjon használni. Pláne ha nincs rá idejük. És ki gondolná hogy egy rab végez velük szép csendesen. Viszont a gondolataimat egy ismerős szag csapja meg, nem kellemetlen emlék inkább valami másra emlékeztet de egyelőre nem tudom hova tenni.

Garr úgy tűnik, nem tett az elmúlt napokban lépéseket az ügyben, hogy kőkorszaki viszonyai között is a gyógyítást megkönnyítő felszerelést és főleg ellátmányt gyűjtsön be. Ám ha szétnéz, akkor a bányában talál néhány hullát. Van közöttük self is, de csak három. Tíz viszont más fajú. További érdekesség, hogy fához nehezen jutsz, ám mindig van néhány gerenda, amit selejtként kidobnak. Ám ez nem több heti egy-két darabnál. Illetve napi szinten jön egy kevés rőzse a raktárba, ám ebből nem adnak, az előbbivel ellentétben.
A tizedes pókerarccal figyeli, ahogy az újonc megvallja, hogy nem számított ilyen gyors pozitív fordulatra. Miután evett a kantinban, ideje megnézni az új orvost. Törött karja rendbehozása a legsürgetőbb, de meglátjuk, hogy mire fognak jutni egymással.
Leila viszont nem árulta el, hogy mit művelnek vele, inkább tűr és hallgat.

Találkoztok hát a rendelőben.

Miután a tizedesem biztosított róla hogy lesz szobám - bár az eredeti szobámat akarja nekem adni, de így is keresnie kell majd a mostani lakójának egy új szobát, úgyhogy nem igazán értem a döntését, a sok költözéssel csak a probléma van... mondjuk ez nem az én bajom, de hülyeségnek érzem ezt így megoldani, mindegy, ő tudja - szóval miután biztosított a felől hogy lesz szobám, megyek és eszek egy jót. Már napok óta nem kaptam semmit, illetve amit adtak volna lakomát azt kénytelen voltam ott hagyni, úgyhogy ez most igazán jól esik. Nem röstellek addig enni, hogy a végén már nem esik jól felkelni. Azért csak elindulok az orvoshoz. Nem tudom honnan szereztek idő közben. Vagyis amikor odaérek, akkor már tudom hogy honnan. Önkéntelenül is mosolygok egyet: hát végül ő is ide került. Kicsit fura érzés lesz egy nem selfre bízni magam főleg hogy a fegyveremet is a szobámban hagytam, de egyrészt a múltkor is olyan jól kijöttünk, másrészt lehet hogy így még jobb kezekben is vagyok. Egy gyors köszönés után leülök, és megmutatom a törött kezem. Nem tudom ilyenkor mit szokás mondani, úgyhogy egyszerűen csak hagyom, hogy tegye a dolgát.

Garr Runit


A napom tényleg egyre rosszabb és lassan tervezem kivégezni a kis asszisztensem bántalmazóit, amikor mint említettem egy ismerős szag majd ismerős fancsali kép tárul elém.
-Lám és lám kit sodortak ide a fűzfák árnyékából a szellemek. Te még élsz? Azt hittem valami kóbor dög kinyírt már erre itt esz a fene. Na de mutasd a karod-ragadom meg kicsit sem gyengéden és vonszolom jobban megvilágított részre ennek a putrinak- Látom annyi eszed se volt hogy az elmúlt napokban orvost találj, ugye tudod hogy élvezni fogom a kezelésed, vagy a kínzásod? Ohh majd eldöntöm hogy kiüsselek e a kezelés alatt vagy sem. Mindez tőled függ. Segíteni fogsz nekem egy kis vadászatban és helyre rántom a kezed. De először vissza szerzed a tatyómat amiben a cuccaim voltak a kristályok az elsődlegesek. Ha azok meg vannak a karod ripsz ropsz helyre tesszük persze előtte még megnézünk pár dolgot-csapom le hogy elájuljon -Nincs szükségem arra hogy tiktakoz a kezelés ellen és azt se mondták hogy legyek kedves így ezt beszoptad-morgom az eszméletlen nőnek. Le ellenőrzöm a karját a csontjait és az izomzatát ha stimmel a dolog jobb esetben csak a válla ment ki viszont ha tényleg eltört akkor újra el kell törnöm mert rosszul forr össze. Nevezetek szadistának és az a tény is zavaró hogy hazudtam neki de így a jobb kevés a fájdalom csillapítóm és mint mondtam nem vitatkozik kezelés közben. Jobban díjaznám ha csak ideg bénulás lenne a baja becsípődés miatt de egyelőre átnézem rendesen és ellátom amennyire tudom.Amint végzek vele, mármint nem megölöm hisz élve van rá szükségem egy kis poshadt vízzel lelocsolom, hogy felébredjen.

Úgy tűnik, nincs szükséged kartörésnél fájdalomcsillapító utáni kutatásra. Megvannak a magad kíméletes módszerei. Az eszméletlen self rosszul összeforrt karját könnyedén széttöröd és újra, immáron a jó helyzetben rögzítve ismét rögzíted. Ám mit használsz vajon sínnek?
És a legnagyobb kérdés, hogy vajon ébredés után segíteni akar-e neked Lys? Akár a felszerelésed visszaszerzésében, akár a bosszúd elkövetésében.
A döntéseiteket egyelőre teljes mértékben rátok bízom.

Garr Runit


A nő felébredése előtt valami szilárdat keresek amivel satuba foghatom a kezét az sem zavar ha kövekkel hosszabb kőszilánkokkal rögzítem és a ruhája darabjaival kötöm fel. Nem vagyok mártír és hülye se hogy sajátot pazaroljak, örüljön hogy mozogni fog a karja. Majd amíg magához tér a füléhez hajolva suttogom mivel elfeknél dettó jó a hallás.
-Adva van két kérés a számodra, az egyik hogy megszerzed a táskám és a kristályaim amikkel sokkal többet tehetek érted is. A másik össze szeded nekem azok neveit és szokásait akik az asszisztensem bántalmazzák. Azt is terveztem hogy rákényszerítelek hogy őld meg őket, dec azt hiszem ezt megoldom én is. Ha nemet mondasz pontosabban nemet bólintasz most simán elharapom a torkod. És ha esetleg az árulkodás jutna eszedbe vésd a fejedbe hogy van pár titkod nálam ami kinyírhat téged is.

Hadar valamit az oava, aztán egyszer csak sötétség a semmiből.
Amikor magamhoz térek, elég nehéznek érzem a kezemet, és jobban is fáj mint előtte. Aztán ahogy rájövök hogy hol is vagyok és mi történt... ez most megtépkedte a ruhámat minden féle kérdés nélkül? -Hé! Ugye nem csináltál velem semmi furcsát? Kissé összehúzom magam. Utána ahogy előadja a mondandóját, csak ennyit válaszolok rá: Merre van az a táska? Nem mintha a másik felében is segíteni akarnék neki, de ezt szerintem simán megtehetem. Szóval megpróbálom előkeríteni azt a táskát, és utána a tizedesemmel is esedékes egy beszélgetés. Bár nem mondott rá semmit, de mégis szeretném kérdőre vonni még a múltkoriak miatt. Mármint tényleg kérdezni, annak érdekében hogy tudjam, a jövőben mire számíthatok tőle. Illetve időpontot is kell kérnem egy mágiában nála igen csak jártasabb selhez. Első sorban a haladó mágia tanulmányaim miatt akarok valakit felkeresni, viszont ha már ott vagyok, akkor megkérdezném a véleményét a táska tartalmáról, mármint a kristályokról. Nem tűnnek fegyvernek, viszont gyógyászati eszköznek sem, szóval nem árt biztosra menni, nem-e ezek segítségével tudna valami csúnya támadó mágiát használni az az oawa. Ő is megmondta, hogy végezni akar azokkal akik minden bizonnyal a szeretőjével szórakoznak időnként. Ezzel a helyzettel egyébként még nem egészen tudom hogy mit kezdjek, őszintén megvallva, valamelyest együtt érzek vele. Ugyanakkor, úgy is jönnének a halottak helyett más újoncok, és ezzel a pár katonával is kevesebben szemeznének velem.

Lyst így kevéssé fedi a ruházata, ám eszmélete visszanyerésekor észreveheti, hogy az elmúlt időben megviselt öltözékéből testének olyan részei is kikandikálnak, melyet eddig határozottan fedett. Mit kell még elviselnie, hogy az az átkozott újra eltört kar meggyógyuljon végre?
A félmellű nő könnyedén meg tudja szerezni a raktárból a táskát, ha valaki jól leírja hogyan nézett ki. Mert leltárt arról nem vezetnek, hogy a cuccok közül melyiket kitől kobozták el. Nem szokás visszaszolgáltatni, ha a rabok sikeres fellebbezési papírt adnak be a bíróságra.
-Nos, egy ilyen tehetséget védenünk és támogatnunk kell. -mondja rólad a tizedesed- De most dolgoznom kell. Majd pihenő időben a szobádban beszélgetünk a lehetőségeidről és terveidről. -a felkötött kardra és leharapott melledre nézett- ...ha végre visszaszerzed megint a régi formád. Ezen kell járnod az eszednek, nem holmi ékszereken! Teljes testi felépülés nélkül nem sok mindenre leszel képes.