A vállammal hozzádőlök kicsit a tizedesem mellkasához, és úgy beszélek hozzá. -Ha ezt most tényleg így gondolja, akkor a legközelebb megpróbálna valamit kitalálni, hogy a nagy tehetségének az előmenetelét segíteni szándékozó vak katonát ne ölje meg az egyik áruló beosztottja? Kicsit ellököm magam tőle hogy ismét egészen függőlegesben álljak előtte. -A gyógyulásomat meg éppen azon vagyok hogy felgyorsítsam. Éppen ezért kellene valaki mágiában még önnél is jártasabbat felkeresnem. Két okkal akarom felkeresni, mindkettő a segíteni vagy jelenleg, vagy a jövőben gyorsabban felépülni a hasonló sérülésekből. Szóval, hálás lennék, ha el tudna küldeni valakihez, aki minden bizonnyal tud majd segíteni. Ha nem segít, akkor sétálgatok egy kicsit, hátha találkozok olyan katonával aki nála segítőkészebbnek bizonyul. Legroszabb esetben azt hiszem kénytelen leszek a bányaigazgatót zavarni ilyen számára minden bizonnyal kicsinyes ügyekkel, bár az is igaz, hogy szereti a nők társaságát.

-Nem kell nagy mágia tudás, hogy megállapítsam, hogy ezek csak ékkövek. A doki valószínűleg az itteni feketekereskedelemben tervezi használni fizetőeszközként. De ha helyre hoz téged és olyan lesz a tested, mint régen, akkor bánja a fene. A kövekkel csencselés mindig hozzá tartozott a lenti világ életéhez. És ez a selfeknek kedvez, mert mindig megkapják, amit szeretnének.
* Ha nem elégszel meg szavaival, akkor az igazgató fogad téged és mesél arról, hogy a humanoid nagymacskák ezeket a drágaköveket használják fel a gyógyításra. Ám mélyebb szintű mágiatudásodra nem talál más módot a sikertelen beavatási szertartásod után, mint egy démon fogadjon kegyeibe és ő tanítson a magasabb szintű self mágiákra.
Ezt a combodat simogatva mondja el és jól láthatóan felkeltetted az érdeklődését.

Azért kíváncsi lettem volna, hogy mit szól a vaksiról a tizedesem. Viszont legalább vette az utalást a jelek szerint, és remélhetőleg a következő hasonló esetben nekem segít majd a helyett, hogy valami hülyeséget csinál amiért elveszíthet engem. Lehet hogy van valami abban amit mond a kövekről, csak az a baj, hogy már tudom, hogy nem ért hozzá, csak magyaráz valamit. Segíteni viszont csak nem akar, úgyhogy a nemtetszésemnek ez úttal hangot is adok. Megbüntetni nem fog érte. Legfeljebb meglesz az indoka a megerőszakolásomra, de azt amúgy is megtenné, legfeljebb "üdv újra itthon az ép és egészséges katonák közt" vagy valami hasonló címszó alatt. -Nem azért jelentkeztem a seregbe, és nem azért jöttem visza miután elmentem a törpökhöz palotákat nézegetni, hogy a maga ribanca legyek. Minden esetre örültem volna, ha az előmenetelemet, vagy legalább a kiképzésemet segítené cserébe, ennyit igazán elvárna a self egy kiképzőtiszttől, végül is ez a dolguk, őket ezért tartja a sereg. Ezért a szemtelenségemért majd megbüntethet ahogy "visszanyertem a formámat". Engedelmével, leléptem. A jövőben nem leszünk túlságosan jóban. Azt hiszem már ő is rájött közben, hogy épségben akar tudni, de azt nem hogy haladjak bárhova is a kiképzésemmel és elkerüljek a keze alól. Nos, bár nem örülök ennek, de egyenlőre jó lesz így is. Mivel én viszont nem így állok a dolgokhoz, végül felkeresem az igazgatót, nem jut eszembe más, aki a segítségemre lehet. Úgy tűnik a távollétemben ezen a poszton is változás történt, legalábbis a személyben, mert láthatóan ugyanúgy örül a megkeresésemnek, mint ahogy az elődje tette volna. Ez még jól jöhet. Sajnos azonban nem működne a vaksi megidézése sem, és valamiért nem lehet szó a beavatásom újbóli megpróbálásáról sem. Ez utóbbit fogalmam sincs miért, vagy hogy van-e valami komolyabb oka, vagy esetleg csak annyi, hogy akinek nem sikerült elsőre, az szenvedjen, úgyhogy eljátszok a gondolattal, hogy mi lenne, ha innen lelépek, újra jelentkezek a seregbe, ahol minden bizonnyal újra megpróbálkoznak a beavatásommal. Így viszont egy démoni alku kicsit csábítóbban hangzik, mint hogy dezertőrnek kiáltsanak, a kiképzésemet előről kelljen kezdenem, és még az is könnyen lehet, hogy megint ide kerülnék és így semmi jó nem sülhetne ki belőle. -Akkor ezeket odaadom az orvosunknak. És a démonok mit szoktak ezért cserébe kérni? Mármint nagyjából tudom, hogy miket szoktak kérni, de mennyire lenne reális, illetve teljesíthető a számomra? A válasza után megköszönöm már az eddigi segítségét is, és mondom hogy még biztosan fel fogom keresni, és meghálálom amit tesz értem. Utána kerítek még egy kis tálka tejet, és a tigriskémmel együtt megyek az oawához az újabb kezelésre.

Garr Runit


A kerge macskás self visszatért és durva meglepetésemre a táskámmal, ezek vagy dilisek vagy tényleg ennyire magabiztosak. Belenézek, és igen avatatlan szem nem lát mást mint gyíkok bogarak növények összeszáradva. Én mit látok? Potenciális mérgeket és eszközöket ahhoz hogy ezek megtanulják sosem az számít ki van hatalmon, hanem az hogy kit bosszantanak fel. A kristályaim is meg vannak amik igen csak meg növelik a terveim sikerét.
-Lám és lám valaki sikerrel járt az első feladatával. Na essünk neki a kezednek szükség lesz rá, amúgy nem tudtam nem észre venni de mintha kicsit alultáplált lennél és lassú. Eszel te rendesen?-Miközben csevegek vele leszedem a kötést és a rendes kezelésbe fogok-Kicsit fájni fog de felgyorsítjuk a csontok összeforradását. Adok majd egy krémet a kezedre mert egy ideig még fájni fog de ezzel az izmaid is gyorsabban helyre jönnek.
A kristályokkal a törött rész felett dolgozom aktiválva a mágiánkat amit kevesen ismernek közülünk pechemre én igen. A kezelés végén vékonyan bekenem a kezét az említett krémmel jelezve hogy nem mérgezett az ujjammal masszírozom bele a bőrébe.
-Jöhet a feladat második része a lista azokról akik kihasználják az asszisztensemet. Elég ha 5 nevet adsz az ő haláluk elég figyelmeztetés lesz a többinek hogy hova ne dugják a farkuk.

/A hsz. 16+ jelenetet is tartalmaz./

Ahogy a felettesed szemébe vágod panaszodat a kivételezés hiányáról, már fordulnál lelépni, de egy méretes parasztlengővel eltalál téged és te lassan zsibbadó arccal padlót fogol.
-Ostoba ribanc! Azt hiszed, hogy az én vagy bármely itteni tiszt kiszolgálása nem a kötelességed? Ha nem remélném formás alakod visszanyerését, akkor most a kiképzésen lennél és a haladó mágusokkal törött kézzel kellene végig csinálnod az edzéseket, amíg végleg ki nem dőlsz.
* Az igazgató viszont úgy tűnik, többre értékel. Sokkal barátságosabb hangnemben tudtok beszélgetni.
-A démonok nem ostobák, mint sokan hiszik. Inkább az a kérdés, hogy meg akarod-e majd tenni, amit kérnek érte cserébe, ha kiderül mire is gondoltak pontosan. Az ostobákat nem szívlelik, mindig gyanakodni kell egy pokoli lakónál, hogy át akar verni a szavaival. De a megkötött szerződést mindig maradéktalanul betartják.
* Mikor távozol, rájössz, hogy miért ennyire fontos a kedvességed megnyerése neki. Ő is rájött, hogyan tudná ellensúlyozni a testi hiányosságaidat. A derekadnál hátulról átkarol menet közben és finoman visszahúz egészen az asztalig. Szemben állsz vele és enyhén előredőlve rátámaszkodhatsz az épp karodra. Ő a hajadat megragadva lassan és óvatosan kényszerít erre, ha nem teszed meg ösztönösen. Hátulról nem látszik a hiányzó melled, azt képzel oda, amit szeretne.

A kezelés eddig sikeresnek tűnik, ám a beszélgetés részt rátok hagyom.

Az ostoba ribanc azt hiszem tökéletes leírja hogy mi mindent lát bennem a tizedesem. A hülye kélyenc pedig azt amit én látok benne. Bár el tudnám képzelni, hogy talán harcban sem olyan rettentően béna.

Attól függ hogy egész pontosan mit és mennyit fog kérni. - gondolom magamban. - Ha teljesíthető, és nincs benne olyan rész amivel nagyon megszívnám, akkor nem hiszem hogy visszautasítanám.
Viszont úgy tűnik a köszenetemet most kéri, és nem akarja hogy későbbre hagyjam. Nem mondom hogy nem bánom, de legyen ahogy, vagy amikor akarja. Pedig szívesen összehoztam volna egy véletlen találkozót neki a tizedesemmel a szobámban. Igaz, így is biztos lesz rá lehetőségem bőven. Összefoglalva, szerintem ahogy rendbejön a kezem, visszajövök démoni alkut kötni.

Aha, nagyon nehéz volt. Tényleg, nem is mondtam, de oda voltam a törpöknél vendégségben, azért nem jöttem már korábban. Ők meg... eléggé fukarok voltak a kajával. Szóval, így milyen gyorsan lesz rendben a kezem? Ami azt illeti, kicsit tényleg fáj ahogy összeforrasztja a csontjaimat, de az is hogy utána bedörzsöli kenőccsel. Egyik sem olyan rossz mint amikor a törött kezemmel próbáltam valamit kezdeni, mármint harci szituációban, úgyhogy simán eltűröm mindekettőt. -Nevek? Lássuk csak. Elkezdek számolni az egyik kezem ujjain. Akik elkaptak titeket. Akik elviszik innen. Akiknek elég nagy a ranjguk hogy megengedjenek maguknak egy kis kikapcsolódást. Úgy eleve a bánya helyőrségének a fele, előbb-utóbb legalábbis biztosan. Aztán... Hmm... Ez így csak négy, nem lesz elég ennyi? Vagy konkrét neveket akarsz? Én közben leülök az egyik falhoz támaszkodva. Egy darabig itt maradok majd szórakoztatni az új "barát"omat, és figyelem hogy kik járkálnak erre, mekkora a forgalom, meg hogy miket csinál az oawa. Még az is lehet, hogy van amikor jól jön majd még.

Garr Runit

Kicsit vidámabb témába kezd, közben a vállát és a karját nézem meg és a hiányzó mellét. Megfelelő eszközzel nem lenne nehéz visszaállítani de ebben jelenleg, jelenleg? Nos egyáltalán nem áll szándékomban segíteni, pláne mikor át megy hülyébe és csak a fél börtön személyzetét sorolja és pofátlanul kérdezi hogy konkrét nevet kérek e. A választ gyorsan megkapja és nem fog neki tetszeni. A hátán és a vállán pár pontot karommal megbökök, mivel a tűim biztos nem adnák vissza, kizárt hogy ennyire ostobák lennének. Szóval lebénítom a lábát és a kezeit, mint egy segítve hogy:
-Oh egy kis gyengeség? Ne aggódj hamar elmúlik -fülébe súgva -mint az életed ha szórakozol velem sötételf.-Újra normál hangon- Pihenj csak addig cseverészünk egyet a kinti életről. -Újra a füléhez hajolok- Ha nem akarsz egy darab néma rongydarab lenni akit az egész tábor meghág jobb ha megteszed amit kérek te rakás szerencsétlenség. Még a kanjaid szagát is ideáig érzem a parancsnokot még megértem általa előrébb juthatsz de egy nyamvadt tizedessel? Eszeden vagy? Megöljem neked vagy te képtelen vagy rá? Basszus egy fakezű béna harcos akar erőt magának jobb lenne ha kivégeznéd magad. De jobbat tudok megtanítalak arra hogy bénítsd le pusztakézzel az ellenfeleidet és a fajod anatómiájára is mert hasznos erek vannak amiket ha megérintesz vagy elvágsz sokkal hasznosabbak mint holmi mágia.
Na végeztünk is holnap még egyen vissza a fene aztán ne is lássalak csak ha megsérülsz. Vagy pihenhetsz még. Tőlem nyugodtan.
A bénítást feloldom és másokkal kezdek el foglalkozni pár selfnél elkezdem a támadásom kivitelezni a megfelelő idegek masszírozásával és nyomáspontok érintésével. Semmi sietőset csak egy lassú kínos fájdalmat hozok rájuk pár napon belül. Kivéve a hülyén mert rá szükségem van de úgy látszik neki is nekem kell takarítanom ..

Lys úgy tűnik jó úton halad afelé, hogy megforgassa szerencséjét/szerencsekerekét egy démonnal kötendő paktum ügyében. Ám úgy tűnik az orvosa elég magának való srác. Ahelyett, hogy önzetlenül segítene mindenkin, ehelyett lebénít téged és zsarol a kiszolgáltatottságoddal. Egy őr sétál el a nyitott bejárat előtt és benéz, ám mindent rendben találva tovább sétál egykedvűen.

Valamiért nem mozognak a végtegjaim. Aztán ahogy megfenyeget, eléggé nyilvánvalóvá válik, hogy ez az oawa műve. -Nem szeretem ha fenyegetnek. Viszont mire mennél vele, ha azt mondom hogy Hlaar volt az egyik? Azt sem tudod, hogy nem-e ő sétált el az előbb a bejárat előtt. És lehet hogy fakezű vagyok, de nekem legalább eszembe jut, hogy akár meg is szagolhatnád azt a nőt, és már tudnád is hogy kiket akarsz megölni. A tizedesemet meg csak hagyd békén. Lehet hogy nem szeretjük egymást, de nem hiszem hogy jobbat kapnék helyette, ha megölöm. Ezt az előbbi trükköt meg szívesen megtanulnám, ha már így felajánlottad. Egyébként hogy akarod csinálni hogy megúszd? suttogom én is neki, feltéve a nagy kérdést. Amit igazán nem értek, az az, hogy ahhoz, hogy értsék a célzást, rá kell jönniük, hogy miért hullanak. Ha pedig arra rájönnek, akkor biztos arra is, hogy ki tette. Amit pedig erősen kétlek, hogy annyiban hagynák.

Garr Runit


A selfinek nagyon kinyílt a csipája de hamar lelohasztom a vigyort a képéről.
-Két dolgot jegyeznék meg neked rövid eszű némber. Az első már a csevegésünk kivégzést von maga után szóval jobb ha kussolsz és a rossz vicceidet megtartod a babáidnak lesz velük bajod elég. A második te fa orrú szerencsétlenség hogy esetedben könyebb a szaglás de a védencem esetében rohadtul bonyolult, és ne rangokkal meg ilyen marhaságokkal gyere neveket akarok időpontot is kapsz elhiheted kis létszámú a csoport nem olyan kiterjedt mint te hiszed. Ők meghalnak a többiek a néma jelzésből is érteni fognak hogy nem piszkáljuk azt aki nem az övék. És hogy a lebukástól félek e? Nem tartok ha a parancsnok nekem szegezi a kérdést simán elmondom neki hogy én tettem egyedül. Csak hogy észrevegyék nem puha kezű orvos vagyok és ha cseszegetik az asszisztensem én halálba cseszegetem őket. Ugyan mi történhet itt velem a halálon és a kínzáson kívül? A parancsnokod meg fog büntetni az tény de meg is fog tartani méghozzá nagyobb szabadsággal mint eddig mert kirostálom a gyengéket és az ostobákat megmaradnak az erősek és az életre alkalmasak. Amúgy meg ha te előrébb jutsz végre lesz egy támogatóm is, ami neked is jó mert megtanulhatsz verekedni és megvédeni magad akár nos félkézzel is ... A férfiak rettegni fognak tőled a nők meg irigyelni és követni de ha szívesen maradsz szajha és nem akarsz elit lenni akkor ne segíts van jobb dolgom is mint egy kerge nőstény istápolása. Szóval a döntés a tied gyufaszál kisasszony.

Egymás sértegetésén túl nem juttok. És így nekem sincs túl sok mondanivalóm. Két nézőpont csap össze, két állítás. És ki tudhatná az igazat?
Rabok dolgoznak lent a mélyben, nem sokkal tőletek és kopácsolásuk tölti meg a levegőt, miközben a beszélgetésetek tovább zajlik. És sokkal szebb körítést nem is tudok alá adni.

Nem is tudom hogy hogy reagáljak arra, amit az oawa mond. Azt leszámítva, hogy szerintem csak a saját ostobaságát akarja rejtegetni, és simán kiszagolhatná a nőn, hogy kik voltak vele, van valami igazság a mondandójában, lehet hogy én is megtartanám annak ellenére, hogy néhány selfet megölt, hisz annál még többnek mentheti meg az életét, illetve a harcképességét. De a helyében nem lennék benne olyan biztos, hogy életben marad, és mi ez a "csak kínzás vagy halál" rész? Mintha ezek olyan sima menet lennének. Minden esetre, lassan kezd körvonalazódni bennem, hogy mit is fogok csinálni, épp most kaptam egy jó ötletet. -Rendben. Ez minden amit mondok az oawának, majd a következő páciensétől nem messze ülök le, azt nézni, hogy mit csinál. Egész addig figyelgetem, ameddig el nem viszik ismét az asszisztensét. Megpróbálom feltűnésmentesen követni őket egész a szobáig, ahova bekísérik a nőt, ott egy gyors pillantást vetek a lakójára, és sétálok tovább a szobámba, vagy az étkezőbe, vagy valahova ami épp arra van. Illetve ha ismerem a kísérőit, akkor beszélgetésbe elegyedek velük, és megkérdezem, hogy hova, mármint kihez viszik. Ez esetben nem biztos, hogy végig elkísérem őket, inkább a kis csevely után visszamegyek a dokihoz. Bármit is tudtam meg, egyenlőre magamban tartom. Félig-meddig csak kíváncsiságból próbálom kideríteni, hogy kikről van szó.

Garr Runit

A self csendesen figyel miközben másokat kezelek és a dolgaimban matatok krémeket és gyógyszereket készítve meg némi halált de ez legyen az én gondom. Még hogy felkészültem bármire, nos az kicsit sem igaz. Az hogy nem rettegek a lebukástól? Nos az is durva hazugság, dolgom van még nem is kevés de ha csak halálok árán juthatok ki a kicsi lánnyal akkor megölök bárkit aki a terveim érdekében ki kell. Bizalom egy sötételf irányába? Komolyan hülyének látszom? Kihasználom épp úgy ahogy ő engem, a kérdés kinek a terve jön össze előbb. Az ő ideje ráérős bár tény én kinyírnám a felettesét csak hogy előrébb jusson, de ez az ő döntése ha csak ágymelegítő akar lenni legyen nem érdekel. Felkészülök, szép lassan minden eshetőségre de ha tanulni akar nem fogok nemet mondani neki. Viszont nem fogom közölni vele a valódi fegyver miben létét. Még a végén a fejét verné a falba hisz nos ez maradjon titok. Dolgozom még akkor is amikor az asszisztensem és az őr után ered.

Várni kell a rendelés utolsó órájára, mikor megérkezik az őr, aki elviszi Leilát. Hamar felismered az illetőt. Egy tágas szobába viszik, ahol Vaksi egykori csapatának többi tagja is van. Köztük az új vezető és a Garrt elfogó íjász is.
Annyit látsz futólag, hogy két kezével hajába túrva táncolnia kell, ám a mulatozás többi részéről ha elmész, lemaradsz. Ez esetben feltűnés nélkül mehetsz az étkezőbe. És a nagykövetnek letelik a munkaidő.
És a Mesélő izgatottan várja a további fejleményeket.

Nem várom meg hogy mi lesz még belőle, a végén még azt akarnák hogy én is szálljak be. Igazából azt reméltem, hogy nagyobb rangú tisztek lesznek itt, de semmi baj, így is nagyon jó napom lesz, ha sikerül mindent elintéznem. Először is, irány az igazgatóhoz, és csak négy szem közt vagyok hajlandó vele beszélni, ha lennének ott őrök. Viszont nem tudom hogy még most este, vagy csak holnap lesz meg minden, de ha az előbbi, akkor tartanom kéne a távolságot tőle, és minél gyorsabban végezni, hogy a szaga ne túlzottan érződjön rajtam. Egy tisztelgéssel köszöntöm, és gyorsan belekezdek a mondandómba. -Azért jöttem, mert lenne egy nagy, vagy inkább összetett, nem is tudom minek mondjam, kérésem. Valószínűleg a közeljövőben meg fog halni pár self katona, akik közt már olyan is, aki bizonyított. Könnyen meg lehetne akadályozni, de örülnék, ha úgy lenne rendezve a dolog, ahogy kidondoltam, és ezt egyedül nem tudnám megcsinálni, önnek is sok szerepe lenne benne, remélem legalábbis meggondolja, hogy teljesíti-e a kérésemet. Elég ha bólint, vagy jelzi, hogy meghallgat, és előállok a tervemmel. Tehát, az az alap helyzet, hogy az doktorunknak, ennek az oawának van egy asszisztense, akinek a társaságát néhányan előszeretettel élvezik, ez azonban nem tetszik az oawának, meg akarja ölni őket, pontosabban közülük ötöt, hogy a többiek onnantól már értenék a célzást, és leszállnának a nőjéről. Nem tudom, egész pontosan hogy akarja ezt megcsinálni, de néhány mozdulattal, mágia nélkül le tudott engem bénítani, úgyhogy könnyedén lehet, hogy az őrökeit is ki tudja játszani valahogy, és valahogy megöli őket álmukban, vagy csak amikor kiszolgáltatott helyzetben egy baleset után a rendelőjébe tévednek, egyszerűen kitekeri a nyakukat. A lényeg, hogy biztos vagyok benne, hogy valahogy találni fog rá módot, és abban is, hogy ameddig nem szállnak le a nőjéről, addig nem is áll ettől a szándékától. Na, én olyat találtam ki, aminek egyébként nem igazán örülne senki. Először is, valaki, mondjuk ön, "véletlenül" kihallgat minket ahogy társalgunk, ez után elfognak mindhármunkat, még mielőtt megtehetnénk amit akar. Az oawa nyer egy ingyen utat a kínpadra, és hogy biztos kétszer is meggondolja legközelebb hogy mit akar, az asszisztense is, akit a szeme láttára szintén megkínoznak. Persze nem akarjuk, hogy teljesen megutáljon minket, ezért ez utóbbi inkább csak egy rövid bemutató, hogy tudja, nem viccelünk, őt magát nyugodtan lehet órák hosszadt kínozni. Ezen felül, hogy az ölésre való indokát elveszítse, az asszisztenséről szólni kell az elfogóinak, hogy ne használják a játékszerük gyanánt. Engem pedig úgy gondoltam, hogy ön személy szerint vesz kezelésbe, és azt csinálhat velem amit csak akar, gondolom érti mire célzok. Eresztek el felé egy rövid mosolyt. -Persze, nem bánnám, ha közben megidéznénk egy démont akivel alkut köthetek. Úgy döntöttem, meg szeretném próbálni, de eredetileg is örültem volna, ha ott van közben ön is, hogy biztos minden jól menjen. Na, de összefoglalva, így nem halnának meg a katonái, életben maradna az oawa, aki így sok másik katonát elláthat hozzám hasonlóan, máris egyel kevesebb helyen hajlik a karom, mint reggel, az asszisztense miatt sakkban lenne, hogy kénytelen rendesen dolgozni, és egy a vezetésével történő lázadás esélye is jelentősen csökkenne, ön velem tölthet egy csomó időt, nem mintha egyébként nem tehetné, de így van rá indoka is, és nekem lesz egy haladó mágia tanárom, valamint a doki azt mondta, hogy ha segítek neki, akkor ezt a bénítást is szívesen megtanítaná. Tehát senki sem örülne, de végső soron mindenki jól járna. Remélem tetszik az ötletem, és segít a megvalósításában. Amennyiben igen, úgy még egy kérdésem lenne. A mai éjszakát, vagy a holnapi napot szeretné velem kettesben tölteni?

A feketébe öltözött igazgató figyelmesen hallgat, ám mondataid hosszú sora közben feláll a székéből és a vége felé barátságosan a jobb válladra teszi a kezét.
-Nem kell ezt túlbonyolítani. Az egyszerűség gyönyörködtet. Csak egy ostoba bukik le azzal, hogy reménybeli cinkostársa elárulja. És a buták gyengék, nem válnak hasznára a társadalomnak.
* Nem kell sokáig ragoznom, szerinte te jobb, ha kimaradsz ebből. És végre írhat Shuga is, mert a nagykövetet begyűjti három őr és ha nem kezdeményez harcot, akkor hamarosan egy kínzóeszközökkel teli szobában találja magát. Hogy jól érezze magát -vagy hogy legyen miért küzdenie- az asszisztensével együtt. Ám nem kezdik meg a kihallgatást, várják az igazgatót.
-Üdvözlöm Önöket ismét! Milyen kár, hogy meghiúsult a tervem, hogy egy profi gyógyítóval bővítem a bánya kényelmét.

-Ha megengedi uram. Ő ne is legyen erős! Ha igazán erős lenne, akkor kettővel kevesebb foglyunk és ki tudja mennyivel kevesebb katonánk lenne, és talán nekem is az ő kedvére kéne tennem. Ő elég, ha minket tart erősen, vagy legalábbis életben ameddig nem leszünk erősek. Egyik katona sem úgy kezdi a pályafutását hogy sebezhetetlen, mindenható, és még a balesetek is elkerülik. Szerintem attól függetlenül, hogy erős vagy sem, igen csak jó orvos, és a hasznára lehetne a bányának illetve a seregnek. Persze a döntés az öné, biztosan jobban ért ehhez nálam, úgyhogy elnézést, ha én jobbnak látom életben hagyni. Ja... Nem megöletni akartam, hanem kihasználni, és közben a lekötelezettjeimmé tenni azokat akiket megmentettem, és mellesleg eleve felajánlották a barátságukat meg hogy egymásnak keresztbe... öldössük a feljebbvalóinkat, hogy előrébb jussunk. A démonidézésre meg nem hiszem hogy ez lenne a legjobb pillanat, hogy újra megemlítsem, de azért kissé burkoltan mégis megpróbálkozok vele. Meg azért is, ha a korábbiak nagyon nem tetszenének neki. -És a többi részével az ötletemnek mi lesz? Úgy értem, mit szeretne velem csinálni?

Garr Runit


A tervem hamarabb lép tovább mint gondoltam, a sötét elf nő pont azt tette amit vártam. Nos a három őr kicsit kevés hozzám, és ezt demonstrálom is közelharcban. Igazából nem számítok győzelemre de ezek bőven elegek lesznek demonstráláshoz hogy tudok még meglepetést okozni. Viszont nem adok sok esélyt magamnak, még ha kezelés alá is vettem volna őket. A trió kidölte után erősítés jön és le is fognak, és eszméletlenre vernek. A magamhoz térés kicsit fájdalmas de némi energia átvitellel és rövid meditációval ha nem is szüntetem meg a fájdalom forrását a negatív hatását nullázom. Nem épp a legzseniálisabb tervem de eddig jól halad. A halál esélye fenn áll de egyelőre a kínzó kamrában vagyunk, én és sajnos a kislány is. De ez még változik. A rémült arc amit mutatok kb addig tart mag a vezető és a lökött befejezi a szövegelést, ekkor elnevetem magam. És egyenesen a gyilkos szemeibe nézek.
-A terved még mindig működhet ha végre állod a szavad és a segítőm békén hagyjátok. Gyanítom kicsi hölgy már elmondta amit belé sulykoltam, miközben a keze miatti fájdalom alatt kicsit belebabráltam a tudtába. De nem csak az övébe hanem gyakorlatilag az összes selfére igaz ez. Szerinted meddig tartott valójában kideríteni, kik használják az asszisztensem a perverz dolgaikra? Már az első héten tudtam a nevüket és meg is tettem a megfelelő lépéseket a halálukra. Számukra már nincs remény nincs az a mágia ami megmenthetné őket. Viszont a többieknél még van esély erre. Gondolkodj nagyuram vajon ha kihallgatást és kegyet kérek tőled hogy ugyan már hagyják békén a védencemet elérek bármit? Hisz még te se álltad a szavad, nem is vártam mást. Így megölöm azokat akik lefeküdtek vele, és békén fogják hagyni. Ha végre meghallgatsz és megadod amiket kérek a többiek egy kis fejfájással megússzák. De azok akik megbecstelenítették meg fognak halni. Szóval erőből javasolnám hogy hallgass végig. Tudom hogy beszélt neked egyes technikámról. Még ezt is hajlandó vagyok megosztani az általad kiemeltekkel, akiket méltónak tartasz rá. Plusz ha végre rendes felszerelést adsz nem ezt a szemetet amit ideraktak ezek a férgek akik rettegnek tőled és attól a büdös izétől amit ugyan nem látok de a szagát még érzem melletted. Szóval az eredeti alkunkat frissítve és végre betartva megkapod amit akarsz, de nem leszek rabszolga saját elhatározásból gyógyítalak titeket ugyan azon jogokkal amit bármely tisztednek megadsz. Biztosítod számomra a megfelelő  felszerelést és szabad mozgást az erődön belül. És kint max kíséretél hogy ne szökhessek de muszáj magam szedjem a növényeket és egyebeket. Szóval a te szemléleted szerint a gyengék pusztuljanak és az arra érdemesek éljenek.
Nézek végig a szemébe, nem sok jót jósol hiába szívélyes. De lássuk be ha könyörgök akkor már rég halott lennék.

Az új igazgató csak nevet Lys naiv szavain.
-Ha egy fogoly értéktelen, akkor nem kell megtartani. Vajon mi értéke van egy orvosnak, aki inkább megöli a betegeit? Persze sok, ha az ellenségnél teszi ezt!
* Nem ragozta tovább és még csak említést sem tett a kérdésedről. Átkarol a derekadnál és egy csókkal búcsúzik, egy kis időre az irodájában hagy. És egyedül megy le a nagymacska főszereplőnkhöz.
Csendben végighallgat, ám arcáról cseppet sem a szomorúság olvasható le.
-Nagyszerű terv. Néhány bökkenővel. Az egyik az, hogy bár kétség nem fér hozzá, hogy a test tudományához, az anatómiához értesz... De a lélekéhez nem. És sajnos a katonáink kapnak kiképzést. Nem is rosszat. Nem is sejtenéd, hogy mi mindent képesek túlélni!
De nézzük, hogy a szerelmed mennyit is bír!
Ha nem csak meg akarod menteni a kínhaláltól, akkor egyetlen szerződést kell csak aláírnod. Hosszútávra. A halálod után, bármikor is következzék be, a lelked a démonoké lesz, nem az istenedé.


/A képen balra, vörös/

Az egyik katona megragadja az asszisztensedet és nagyon úgy tűnik a tervük az, hogy megkínozzák, hacsak nem mész bele az alkuba.

/Kockadobás: Hatos
1-3-ig -A rendelőben Garrnak sikerült felülkerekednie a három katonán, csak az erősítés gyűrte le.
4-6-ig -Túlbecsülte magát... vagy alul becsülte a fajt, melyből egyetlen újonc is képes volt elfogni őt nem olyan rég./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 5

Garr Runit


A tervem még ha pocsék is kezd kifordulni a medréből. Viszont így sem engedhetek nekik. Kevés az esélye hogy túlélem a dolgot de nem leszek démon eszköz se most se később. Az a self az első aki a lány közelében van.
-Utolsó opció hogy hagyj dolgozni, és hagyd békén az asszisztensem, vagy ettől a három amatőrtől hamar megszabadulsz. Igen levertek de lássuk be nem is erőltettem meg magamat. De azt látom hogy gyengék.
Zavarok egy villámot a lány mellett állóba. Majd a mellettem álló kettőst sokkolom, nem szabad időt hagynom arra hogy legyengítsenek. Gyors és tiszta mozgással már amennyire egy lestrapált test képes igaz a fájdalom a múlté de ettől még nos verhető leszek.
-Remélem nincs harag de mi most távozunk, valamilyen módon. Talán egy démon segítségével aki olyan mint én.
kiszabadítom a lányt és elindulok kifele nem a fő bejárat felé mert ott tuti lesznek őrök. De muszáj egy bányakürtőn keresztül lelépni. Ami elég szöszös de az egyetlen használható kiutat jelenti számunkra.

Hatással vagy az igazgatóra, úgy tűnik. Int az őröknek és az ember lány összerogy a görcsös fájdalomtól. És a bánya gonosz vezetője csak vigyorog feléd ezen. Hallod, ahogy segítőd üvölt.
-Ne, kérem! Nem csináltunk semmit.
* Látod rajta a kétségbeesést és nem fogja sokáig bírni. A self pedig előhúz egy tekercset ír rá néhány sort és leteríti elé.
-Tudsz írni? -megrázta a vörös a fejét fájdalomtól eltorzult arccal- Ha aláírod ugyan azt, csak fordítva, amit előbb a doktor úrnak kínáltam fel, vége lesz azonnal a kínzásodnak. És őt sem fogom piszkálni tovább. Csak annyi, hogy halálod után kell törlesztened ennek az árát.
* Rájöhetsz, hogy nem vagy olyan fontos számára, mint gondoltad. Ahogy utalt is rá, a legtöbb self katona amúgy is meg tudja találni maga számára a gyógyulás módját. És ha egy felcser inkább megöli a betegeit, fenyegeti a rabszolgatartóit az életükkel, az nem terhet vesz le a válláról, hanem inkább megszüntetendő problémát hoz létre.
A nő kezébe adja a madártollat és a szerződés fölé emeli.
-Csak annyit kell mondanod, hogy szeretnéd még a szenvedést és én nem segítek neked leírni a neved.
-Nem... nem akarom. Kérem, hagyják abba! Nyöszörgi a fájdalomtól, mely megtörte.
-Szóval írjuk rá a nevedet? -már kezdi is az első betűket.
* És Leila bólint.
Ekkor nagymacska hősünk úgy dönt, hogy kirántja a sötét bőrűek kezei közül Lola egyetlen élő rokonát és mielőtt felocsúdnának, már rohannak is a föld alatti járatok labirintusában.
Egy szellőző kürtőt keresnek, ezért figyeli a légmozgást... már amennyire ez lehetséges teljes lélekszakadva rohanás közben. Ám egyre jobban meg kell győződnie arról, hogy elmebetegek építették a bányát.
Légmozgás egyedül a bejárat felől érkezik. Elfut egy oldal vájat mellett, ahol két katona körülbelül tíz törpe munkásra felügyel.

Garr Runit

Azt tudom hogy a hülyeség fáj na de hogy ennyire? Futás közben rögtönözni marhaság de jobb terv egyelőre nincs. Egy folyosón két self lazul 10 törpe mellett én némán gyorsítok kislánnyal a másik karomban elfutok mellettük és a karmaim végig húzom a torkukon. Két okból egyrészt hogy ne hívjanak erősítést, és a másik hogy ne varázsolhassanak. Remélhetőleg sikerül a dolog ha nem megy elsőre a lányt hozzájuk vágom no nem erőből csak annyira hogy ne ránthassanak kardot. És így fejezem be a dolgot.
-Űdv tudtok valamerre egy kijáratot?

Az oawa nagykövet gyors rohammal megöli az őröket. Azt hitték, csak valami sürgős beteghez szalad a rabszolga. Teljesen váratlanul érte őket a támadás. És ezzel tudod te is, hogy halálos bűnt követtél el, amiért már égettek meg foglyokat.
-Egyetlen kijárat van, de azt nagyon őrzik. Az egyik hősködő eljutott majdnem a kapuig, de hirtelen annyi évet elloptak tőle, hogy a haja is ősz lett, pedig lehetett vagy huszonéves taknyos.
* Szerszámaikat szorongatják, és láthatóan nem biztosak benne még, hogy lázadni akarnak-e. Ez így nem élet, de a halál sem az. Nehéz választás.


Eközben odakintről Lys kiabálás hangjait hallja. Először csak arra lehet figyelmes, hogy ez valami fontos. De ahogy belehallgat, riadóztatták az egész létesítményt lázadás miatt. Kérdés, hogy ilyenkor mit teszel?

Lázadás? Nekem ez még az elsőm. Viszont valamiért van egy olyan érzésem, hogy ennek köze van az oawához, meg hogy az igazgató nem azt akarta csinálni amit kitaláltam. Elvégre, még lehetséges lázadásról is beszéltem az ő vezetésével. Lehet hogy tartozok egy én megmondtammal az igazgatónak? Huhú.
Minden esetre azt hiszem mégsem várom meg itt az igazgatót. Gyorsan felfegyverzem magam, utána elindulok az udvar felé. Ez egy lázadás, a szabadságukat akarják, és csak egy út vezet kifelé. Illetve meg is próbálhatják elfoglalni a bányát, de az nem hiszem, és szerintem ők sem hiszik, hogy sikerülhet. Illetve na jó, én simán elhiszem hogy sikerülhetne, néhány katona harcképességét ismerve, de kizárt hogy megpróbálják. Minden esetre ha az oawa vezeti... szeretnék még egyszer találkozni vele, hátha feladja, és talán túléli. Még tartozik egy jó kis bénítós trükkel. Meg ha az igazgatótól húzott el, akkor biztos jár érte bőven elismerés, ha én viszem vissza. A tizedesemnek nem kéne keresnie, elvileg kimenőt kaptam a gyógyulásomig. Igaz hogy a kezem már egész jól van, de erről ő semmit sem tud. Szóval, minden bizonnyal az udvar felé tartanak a lázadók az oawa vezetésével. Miután átgondolom hogy merről jöhetnek, a kínkamrák és cellák felöl az udvarra néző járat bejáratához állok őrnek. Az a legvalószínűbb, hogy onnan jönnek majd.