Garr Runit


-Kösz az útbaigazítást és a mesét arról hogy fájni fog. Ti nem akartok szabadok lenni? Nem muszáj-ból ásni hanem mert élvezitek? Jó ez így nektek? Mindegy bár hogy is döntötök nem lesz sértődés, de még a halál is viccesebb mint ezeknek dolgozni.
Egy rövid ideig győzködöm őket de nincs annyi időm, hogy csapatot szervezzek. Magamhoz veszem a holtak egyikének a kardját és dobó fegyvereiket. Valami zűrös a közelükben ezért távolról érdemes először megzavarni a selfeket. És mivel a kapunál vártnak így bent vadászom kicsit lesből lopva gyűjtve a távolsági eszközöket. És lángot gyújtani a rabok szabadság vágyában. Lehet hogy nem szép és tisztességes módszer de életben tervezek maradni. Plusz a kintiek elkezdenek beszállingózni.

A foglyok közel fele leveszi hamar magáról a láncot és csákánnyal és egyéb szerszámmal a kezében melléd áll. Ám a másik részük retteg az elnyomóiktól. Tovább menve rohanó léptek zajára leszel figyelmes. Hárman vagy négyen lehetnek. És gyorsan közelednek a főfolyosóról leágazó részben, mely a kínzókamrák felé vezet. Ahonnét te magad is jöttél. Ám ez a szabadságot jelentő kivezetőút felől érkezik.
-Azt mondják, aki lázad, annak a lelkét a démonoknak szokták feláldozni élve elégetve őket. És soha többet nem látnak bányát.


Lyshez két újonc csatlakozik az elágazásnál. A férfi tollas buzogányt tart a kezébe, a nő íjjal a kezében és tőrrel tartalékban áll meg melletted.
-Hallottuk a riadót. Kell segítség?

Garr Runit


A törpék se épp határozat képesek egy részük jönne a többiek nem. Nos nincs időm erre. Vagy mégis? Amikor kiejti hogy csak lázadókat ölnek így, elvigyorodom.
-Azt mondod csak lázadókat végeznek ki így? Hát ez hazugság, ő semmit se tett -bökök a kislányra- mégis rákényszerítették a dologra. Ha nem hozom el már aláírták volna a nevét. Mond azt hogy biztonságban vagy ha hallgattok, és halj meg birkaként.
Fogom magam és a hangok irányába szagolok ha éjelfek lövök feléjük.

Erősen elgondolkozok azon hogy kell-e segítség. Pontosabban azon hogy akarom-e hogy segítsenek, mert az biztos hogy kell. De hát egy komolyabb lázadás ígérkezik kirobbanni, amid gyanítom hogy az oawa vezet, bár erről nem mondtak semmit. -Igen, kell. Gyanítom hogy az új orvosunk robbantotta ki ezt a lázadást, úgyhogy ő fogja vezetni a tömeget. Az oawa és az ember nője kell nekem, élve! A többivel azt csináltok amit akartok. Ha ideérnek, az oawára egyből átkot bocsátunk, ő erős. De van egy gyenge pontja. Ezt a részt bízzátok csak rám. Ha nem sikerül gyorsan elbánnom vele, akkor futás lesz az életünkért, viszont ha sikerül sakkban tartanom a vezérüket, akkor az egész lázadás meg fog torpanni. Remélem. Illetve a nője életéért cserébe valószínűleg leveri a lázadást akár ő maga. Ha pedig minden sikerülne úgy ahogy kitaláltam, akkor már azt is kitaláltam, hogy mit csináljak velük. A legviccesebb rész ebben, hogy a tizedesem adta hozzá az ötletet!

/Lys és az oawa/


A nagykövet nem tudni, mivel lőtt. Talán talált az őröknél két dobótőrt, amivel végez a futókkal. Ám a nyomás rajta nem csökken, a lemaradva érkező újonc hősünk és önkéntes csapata észreveszi a nem sokkal előttük elhulló bajtársakat és rögtön óvatosabb üzemmódba váltanak.
Ám, hogy mi történik ez után, azt még senki sem tudhatja. Egyelőre távolsági fegyver nélkül van Garr és az összecsapásuk közeleg. Ám remélhetőleg mindkét csapat megfontolt és izgalmas találkozónak nézünk elébe ma este.

Akkor gondolom rendben van nekik, hogy az oawát és a barátnőjét magamnak akarom, élve.
Aztán ahogy haladunk befelé, két elhullot bajtársunkra leszünk figyelmesek.
-Most már bármelyik pillanatban összefuthatunk a lázadókkal. Ne feledjétek, ahogy meglátjuk, a dezorientáció átkát bocsátjuk az oawára közös erővel, és még így is figyelnünk kell majd hogy mit csinálunk, ha nem akarunk mi is így járni. Biztos nincs egyedül, de végülis az lenne a legjobb, ha egyszerre csak 1-2 ellenféllel kéne harcolnunk, amit ezen a szűkebb folyósón ha jól csináljuk, sima ügy lesz. Ahogy tovább megyünk, vállalom hogy én leszek elől, és minden kanyarban óvatosan fordulok be, egy nyílvesszővel az íjam húrján.

Garr Runit

A két dobásom, két hullát erdményezett. De azért nem vagyok teljesen bolond a következő csapat tuti okosabb lesz, kivéve ha a flugos jön tőle valahogy képtelenség tartani. Mindenstre ezen már kár rágódni mozogni kell.
-Szóval törpék van az az opció hogy kitörünk de gyakorlatilag sereggel, vagy megvárjuk míg levadásznak mindenkit engem és immár titeket is hisz a 4 self halálát tuti nem nézik ki belőlem szóval vagy jöttök és megpróbálunk kijutni vagy megbüntetnek csak úgy a döntés a tiétek én megyek toborzok még pár segítőt de rátok is számítok.
Mégha nagyon nincs is esélyünk a kijutásra azért befele veszem az utam és igen kirobbantok egy komolyabb lázadást. És ha fene fenét eszik is kijutok innen.

/a két jómadarunk/


Miközben Lys és csapata minden neszre figyelve lopakodik előre, addig másik hősünk kényelmesen elsétál onnan. A három fős halálosztag egy kisebb, megláncolt törpe csoportra lesz figyelmes az egyik oldalsó vájatban. Az egyikük épp a két halott őr egyikének ruhájából húz elő valamit és rejti a sajátja alá egy hirtelen mozdulattal, mikor felpillantanak rátok rettegve.
Eközben a nagykövet két másik mellékfolyosóról gyűjti be a fellelkesült munkásokat, akik ha engedi nekik az éneket, arról dalolnak, hogy "a múltat végleg eltöröljük". A nóta eleje valami olyanról szól, hogy a föld rabjainak reggel fel kell kelniük. Meg hogy éhesek.
Bár jobban hangzana, ha azt írnám le ide, hogy és eljutottak a konyháig, ám a bezárt igazgatót rejtő kínzókamráját találták csak meg következőként, de mehetnek tovább is, ha nem akarnak vele semmit.

-Mi az? Biccentek a törp felé, aki elvett valamit az egyik hullától. Még az is lehet hogy megtarthatja... Viszont érdekes, hogy vasba verve találom őket. Pedig állítólag lázadnak, és a halottak is ezt mutatják.

Garr Runit

Mivel zűr zagyva ez a labirintusnak álcázott bánya, visszaértem kiindulási pontunkra valahogy kikerülve a 3 hülye selfet. Rejtély hogy jutottunk ide de nem is foglalkozom vele, ez legyen más gondja. Csendesebbre veszem a hangom, és így egyeztetek a törpékkel.
-Idebent van az igazgató és két őre így 20 simán foglyul ejthetjük őket nagy eséllyel engem fognak kiütni először ti meg lecsapjátok őket addig. Be nyitok és támadunk...
És már fegyverrel a kézben rontok be de nem forgatásra készülök hanem belevágom az igazgatóba akinek a helyét szag és szívverés alapján mérem be.

/Garr és Lys/


SötétVastelep járatai összesen nem ennyire bonyolultak. Egy pár éve létező fejtés, ami az elmúlt három évben lassan az aknák falába vájt kisebb tárnákból egy idelent is élhető -egyetlen faj számára legalább is egészségkárosodás nélkül megtehető- világ kezd kibontakozni. Még mindig meglepően nagy a helyőrség a rabokhoz képest, ám ahol te terrorizálod az éjtündéket, épp annyi van, hogy egy kezemen meg tudom számolni.
Megérzed bentről a főnök és védői szagát, akiket itt hagytál. És berontva egyből belevágod az előbbibe a zsákmányolt fegyvered. A katonák próbálnak védekezni, de három lázadó törpe halála után mozdulatlanul elterülnek a földön. Tapasztalt orvosként gyanúsan kis sebektől beadták már a kulcsot. Ám az intézet góréja most védekezőn maga elé emelve jobb kezét, bal kezén felkönyökölve könyörög.
-Ne! Kérlek ne tegyétek! Én kijuttathatlak benneteket.


Eközben kicsit odébb a rémült rabszolga előhúzta az elszedett tőrt a ruhája alól és kiskutya szemekkel néz rád, mikor feléd nyújtja. Nem látszik rajtuk csak az ellenállás kis szikrái. Ha egyedül maradnál húsz ilyennel fegyvertelenül, akkor gyaníthatóan egész más lenne a vége. De nem úgy néznek ki, mintha ők ölték volna meg a fajtársaidat.
Ám el kell döntenie hősnőnknek is, hogy akar-e még valamit tőlük vagy tovább megy a lázadás sejtett irányába...

Garr Runit

A szobát gyorsan, mondhatni túl gyorsan vontuk uralmunk alá. A self katonák indokolatlan sebek miatt estek össze de 3 törpével sajnos végeztek. Így nem marad más teendőm mint.
-Nyírjátok ki a fekvő selfeket nincs időm arra hogy hátba támadjanak vagy varázsoljanak. -És egy közelebbi torkát szét taposom, nem épp elegáns nem épp humánus de most ideges vagyok és ők már levertek egyszer, szóval éljen a revans. Miután végeztünk a fekvőkkel, szag alapján szerintem az igazgató kamuzik, és varázsolt. Így az egyik hullát vágom hozzá hogy a varázslatát megtörjem, akkor is ha nem varázsolna.
-Durvára elvesztettem a pacifista énem az elmúlt hetekben igazgató úr, könyörületre számítani nálam miután baszott tartani az alkut nos kicsit se érdekel.
Csapom le az arcát rejtő kezét egy kardal amit a földről szedek fel.
-Ideje hogy megtanulja milyen amikor kiszolgáltatott egy alsóbbrendű oawának akiről semmit se tud pedig vicces dolgokat tudok, aminek az elvesztése miatt otthon nem fogják megtapsolni. A kivégzése már garantált igazgatókám, az uralkodója nem hiszem hogy díjazza a hibákat. Főleg azt nem hogy maga alig egy éven belül megismételte a lázadás szítását. Holott elfojtás lett volna a cél. Jobb lett volna ha rám hallgat nem valami önkényes felsőbbrendű gondolatra. Mivel gyanítom el van foglalva a keze hiányával immár veszélytelen és igen ő megy elől és mi kijutunk. Szóval irány a kijárat ennyi selfet rég ölhettek meg erre felé szóval éljen az agresszió.

-Na, akkor azt most ideadod. Mondom a törpnek, és nyújtom felé a kezem. Ránézésre eléggé be vannak tojva, és még mindig láncban vannak. Ők vagy nem a lázadók közé tartoznak, vagy ez egy csapda, úgyhogy óvatos vagyok. Addig legalábbis, amég nálam nem lesz a fegyver. Utána átnézem a két halottat, ha van náluk másik fegyver, akkor azt is elteszem, meg ha valami kulcs, azt is. Ha pedig nincs náluk fegyver... akkor ez mégis csapda. Minden esetre miután átvizsgáltam őket ilyenek után, szigorú tekintetet vetek a törpökre. -Nincs még valami amit ide akartok adni? Ha van, elveszem, ha nincs, elhiszem. Hányan voltak, és merre mentek a lázadók? Kérdezem úgy, mintha valami útkereszteződésben lennénk. Ti pedig menjetek vissza a helyetekre, még mielőtt bajba kerültök miattuk... És ha megint fegyvert látok nálatok, gondolom nem kell mondanom, hogy mi lesz. Hagyom, hogy előttem menjenek a celláik és a lázadók felé. Nem lenne jó két kupac törp közt rekedni, akkor sem, ha ők nem tartanak a lázadókkal.

A főfolyosó felé küldenéd őket először, Lys, hogy a pihenőhelyükre tereld. Ha a főnöködnek nem forogna veszélyben az élete, akkor minden bizonnyal örülne is, hogy talpraesett voltál és a még engedelmes rabokat kimented a lázadás fészkéből. Ezzel is csökkentve a lehetőségét, hogy esetleg mégis fellángol a lelkükben valami.
A hulláknál nem találsz további fegyvereket, ám ahogy épp távolodtok a lázadóktól, a folyosó végén egy oawa társaságában bukkan fel jól bevált szeretőd.

Az éjtünde nyaka elroppan és hirtelen megelevenednek a hullák. Valóban csak egy csel volt, ami meghiúsult éberségednek köszönhetően. Csak a Mesélő és a Kocka tudhatja, hogy újabb hősi halottba kerül-e a harc, noha földön feküdve igen hátrányos helyzetbe hozták magukat.
Ám a végeredmény borítékolható. És az igazgató vagy nem kezdett bele rontásba vagy meghiúsult. Ezt talán sosem tudjuk már meg. A keze hiánya elég fájdalmat okoz majd neki, hogy ne ugráljon feleslegesen. Engedelmesen megy elől.

Szóval így esett, hogy végül szemtől szembe látjátok egymást. És a másik csapatát, amit eddig összeszedett.

/Kockadobás: Tízes
1-6-ig -újabb meghalt csatlós nélkül legyűritek a saját vermükbe esett selfeket.
7 és 8 -Egy újabb áldozata lesz a cselüknek a testőrök végleges kimúlásán túl.
9 -Két újabb áldozat.
10-A törpék tanácstalanul néznek rád, ahogy kiadod a parancsot és négyük meglepetésének a halál, a többiekének a hirtelen támadás vet véget./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 5

Garr Runit

A hullák nem leptek meg, oké az hogy hullák mégis de túl frissek hogy hulla szaguk legyen. Valami történt ha kinyírta ezeket ez az elmeháborodott. De nem izgat.
-Te beteg állat, ha nem lenne szükségem rád elharapnám a torkod. Milyen agyhalott bunkó végzi ki a testőreit, csak azért hogy élőholtat csináljon belőlük? Ne ne válaszolj mert a végén kinyírlak te alsóbbrendű féreg.
Majd a törpékhez fordulok.
-Vegyetek el minden fegyvert, szükségünk lesz rájuk és szerezünk még támogatókat és fegyvereket. Mivel nálad tuti van a fegyverszobához kulcs te giliszta-intézem szavaim az igazgatóhoz- elveszem tőled nekem kelleni fog neked kevésbé. De hol is az a fecni amire a nevem tervezted felírni? Nézzük te hogy reagálsz ha felírom a nevedet rá. Szarházi. Na menjünk srácok ideje újra felszabadítani ezt a bányát a selfek uralma alól. Úgy is csak nyűg az életeteken.
Kiérve haladunk a folyosón, és egy ismerős szag üti meg az orrom, elvigyorodom.
-Hé kislány hogy van a kezed? A tipped amit adtál bejött, tényleg töketlen ez az igazgató. Na de most fegyvereket a földre mágia felejtős és húzzatok az utunkból kis cica mert veled nincs bajom de a két társad tuti meghal az igazgatóval egyetemben. -kicsit én is lehetek szemét nem? De -Nem is tudod milyen kis tüzes ha kényszerítve van dolgokra és mi minden szépet és hasznosat mesélt miközben nos kicsit eljátszottam a parancsnokával. És őt még csak kínozni se kellett. Csak kicsit meg cirógatni és máris beszélt az édes. És szomorú látni de nem beszélt félre tényleg selejtek vannak itt a bányában hisz ő is az volt tegnapig amíg helyre nem hoztam neki szívesség viszonzásért a béna karját. Nagyon hálás volt, ne tudd meg mennyire.
Nesze neked szövetségesek így kell valakit bemártani ennyi ellentétes oldalon álló tanú előtt. Mondhatni kölcsön kibaszás vissza jár.

Na, úgy tűnik csak összefutottam végül az oawával, és a jelek szerint nála van az igazgató is. Nem valami jó állapotban. Kissé gúnyosan mosolygok rá. -Köszönöm, egész jól, így épp kézzel azt hiszem el is tudlak majd fogni. Nem, nem hiszem. Hárman egy ellen igen, egyedül nem hiszem. -Még én sem számítottam rá, hogy ilyen jó a tippem, de hát látod, mondtam neki, hogy a végén még lázadni fogsz, és erre... Csak nem hallgatott rám. Na most már mindegy. Azt nem értem, hogy ha ennyire fenyegetőzik az igazgató meg mindenki megölésével, akkor miért beszél úgy, mintha be akarna mártani, hogy én segítettem neki meg miegymás. De társalgási partnert választok egy kicsit, kíváncsi vagyok a főnök hozzáállására is. -Igazgató úr! Most már megtarthatom magamnak őket, ha tudok rá vigyázni? Ha nemet mond, akkor nem is töröm magam azon, hogy élve elkapjam, mert hát minek, úgyis megölnék, mint a legutóbb azt a két elfet. Ellenkező esetben valahogy rá kéne vennem a törpöket, hogy hagyják hátra. Közben a szememmel már el is kezdem keresni a nőjét, akit a vörös hajánál fogva könnyen ki is szúrok. -Szóval igen, örülök hogy találkoztunk. És annyira hálás vagyok, hogy szívesen a gondodat viselném, ha a nagy cicám lennél. Kérdezd meg a kicsit, hogy van-e oka panaszra.

/A találkozás/


Végre szemtől szembe álltok... meg minden segítőtök is. Ám ahogy felkészültök a harcra és beszélgettek, Lys egy ismerőst könnyedén kiszúr, aki a többiek háta mögé húzódott. Igen, ő a bűvész vöröshajú egykori segítője. És tökéletes a rálátásod a fejére és a nyakára, de melltől lefelé takarja az egyik alacsonynövésű.

/A képen balra./

Hirtelen egy furcsa hangot ad, ahogy hirtelen beszív minél több levegőt a tüdejébe, de utána se kiengedni nem meri, sem megmozdulni. A törpék tapogatják a fegyvereiket, hogy még jobb fogást találjanak rajta. Szokatlan kicsit a kezükbe ezek a könnyű, vékony fém fegyverek. És nem is mindegyik tanult fegyverforgatást. De egy tucatnyian vannak, akik nagyon is, jól láthatóan nem először vesznek részt csatában.
De lássuk! Ki mit húz ebben a leosztásban?

Garr Runit

-Ezt most kihagyjuk cica, ugyan is a pacifizmusom szögre akasztottam míg meglépünk vagy kitakarítunk benneteket innen. És ha esetleg kétségbe vonnád a szavam, te is azok sorsára juthattál volna akiket ez a mocsok kinyírt és zombivá tett. Szóval még hálás is lehetsz nekem hogy élsz és nem vagy döglött. Szóval fegyvereket a földre vagy meghaltok, bár minek vagyok engedékeny. Nyírjátok ki azt a kettőt a kicsi lány csak túlélésben jeles ha senki nem piszkálja nem veszélyes. Szóval őt csak csapjátok le.
De nem csak utasítom őket hanem a sajátjait kinyíró férget hozzájuk vágom hogy ne legyen könnyű az életük, aztán a két selfet megöljük (talán) kicsi Lyst meg megtartjuk túsznak a féreg mellé.

/A kör közepén ál... írok/


Végre jelt adtál a támadásra és ritka meglepő hiba volt elengedned a legértékesebb túszt. Ő próbált válaszolni Lysnek... de túl gyorsan felpörögtek az események. Ám most dühösen fordul vissza, miközben hátrálva a sajátjai mögé lépked.
-Semmit nem tudsz rólunk. És most már időd sem lesz megtudni, milyen ostoba vagy. -vágja a nagykövet szemébe- Öljétek meg mindegyiket! Egy lázadó sem maradhat.
* Leila arcán még nagyobb kétségbeesést látsz. A többiekén gyilkos vágyat, hogy végre a két tábor összecsapjon. És az igazgató a saját fájdalmából táplálkozva próbálja megtörni a főkolompost. A fájdalom átkát küldve foglyulejtőjére.


/Kockadobás: Hatos
1-3-ig -A rontás nem fogant meg.
4-6-ig -Egész testedben érzed a fájdalmat, amit neki okoztál. Sőt! Még sokkal többet ennél. Igazi gonosz elme kínozza a nagymacska érzékeit./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 3

Na, kiderült, hogy ez a felettesem is hülye. -Nem fogom magam megöletni a semmiért cserébe! Aztán a dokihoz fordulok, miközben leszedek magamról egy repülő igazgatót. -Várjatok! Utolsó ajánlatom. Öljétek meg az igazgatót, ezek ketten meg tanúsítják, hogy előtte azt mondta, hogy azt csinálok veled amit akarok. De nézz rá ezekre a törpökre, milyen bénán áll a kezükben a fegyver! Csak a halálba küldöd őket ha lázadtok. Amit mondjuk leszarok, főleg, ha bele mernek szólni a mi ügyünkbe. De te azt ígérted, hogy tanítasz még valamit nekem, nehogy még előtte meg merj halni! Ha az enyém leszel, akkor élhetsz tovább... egész nomrális életet. Szerintem ez így teljesen megérné neked is, nem gondolod? Add meg magad!

Garr Runit

Támadásunk, koránt sem akadt meg írjon bármit a mesélő de egye kutya legyen neki. Viszont támadásunk mégis folyamatban van.
-Te felejtesz el valamit nyomorék, ha horgászni akarsz használj csalit.-És a selfek helyett látszatra az igazgatónak ugrom remélve hogy a törpék kihasználják az őrök felém irányuló támadását vagy védekezését. És ezzel megkímélnek pár randa sebtől. Valami történt de csak egy pillanatig borzolta fel a szőröm. És megyek tovább.

Nagykövetünk igen türelmetlen. És ez nem sok jót jelent a diplomáciában. Sokkal nagyobb önfegyelmet és türelmet kellene tanúsítania.
Ám szerencsére Lys nem ragadja meg a lehetőséget a zsarolásra, hanem a végtelenségig húzta a tárgyalásokat, még akkor is, amikor az igazgató alá került. (Felmentő körülmény, hogy a perverzzel szerezett órákban ezt már rutinból csinálja.)
Na, a lényeg, hogy már csak azt kell kiderítenünk, hogy hogyan is áll a harc.

/Kockadobás: Tízes
1-3-ig -A törpék lerohanták a selfeket és miközben főhősnőnket a bánya vezetőjével túszul ejtették, a másik két fajtársukat ledarálták.
4-6-ig -A két újonc -Lystől eltérően- elugrott a feléjük repülő test elől és véres harcba keveredtek az apró néppel.
7-10-ig -Könnyedén elhajol a két katona a dobás elől és igen tehetségesnek mutatkoznak a lázadó foglyok gyilkolásában./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 8