...Naa!!!...ezt vedd fel!...nem kellene ennyire tiltakoznod!..biztos vagyok,hogy egyszer kibírod azt a ruhát!-mosolyogtam Navára..és a kezébe adtam egy jó ár fogast,amin rajta vannak a neki készítetett ruhák..bár szerintem nagyon jól fognak állni rajta..bármelyiket is válassza...de kicsit sietni kellene,mert hamarosan megérkeznek a vendégek..és még sehol sem tartunk a készülődésbe...na ezt meg kell sürgetni!!..és azzal kedvesen betuszkoltam a paraván mögé,hogy kezdjen azonnal öltözni...és ebben nem nagyon türők ellentmondást...bár nincs szándékom erőszakoskodni vele..de most már jó lenne,ha ennyit megtenne..-mosolyom akkor vált kacajjá,mikor hallom,hogy a szitkokat mormolja,miközben próbálja magárahúzni a kikészített ruhákat..és ez csak jobban felmérgesítette,mert szerintem még nem vett fel egyszer sem női szoknyát...de hát,egyszer el kell kezdeni ezt is..és karba tett kézzel álltam az öltözőfal előtt és magamban nevetve hallgattam a morgolódását..és ez nagyon tetszett...de az annál jobban,hogy végre elkezdett öltözni...

..de arról nem is beszélve,hogy mekkorát fog nézni Ivory!..alig várom ,hogy lássam azt a képét,mikor meglátja a hugát női ruciban!..na ez lesz a legnagyobb meglepi...alig várom !
Ahogy az első végre felkerült a lányra..nagyot néztem...teljesen megváltozott...csak ne lenne eggyire savanyú,hogy igy kell öltöznie..pedig nagyon jól áll neki!..csak meg kell barátkozni a holmival...na ez lesz a nehezebb..kuncogtam magamban..

Hamarosan meg kell jelennem Ivoryéknál..és csak pár perc ,hogy megérkezzem.
Bár igaz többször voltam náluk,de most mégis kicsit izgatott vagyok..
Még nem találkoztam a hugával,és most ez következik..

De amint átlépem a Birtokuk határát,már egy cseppet sem látszik rajtam a zavarom.
...mert igazán majd ugyis kiderül mi lesz..úgy hallottam,hogy csak most "találtak"rá..
..nagyon kíváncsi vagyok...meg persze vannak híreim...de majd..most a protokoll...

..és nyílik is az ajtó...

Pillanatokon belük itt vannak Shionék. Remélem a lányok is készen vannak. Illene, hogy együtt fogadjuk a vendégeket. A fene sem igazodik ki a nőkön. Nem tudom, hogy tudnak órákig készülődni. De hát ez örökre az ő titkuk marad. 

Legbizalmasabb embereimmel sietek a vendégek fogadására. 

- Üdvözöllek barátom. Remélem sima utatok volt. Már nagyon vártunk titeket. A feleségem és húgom az aulában várnak ránk. Legalábbis remélem!? 


Miután bevezetem Shionékat, azonnal szolgálók hada lesi minden kívánságukat.

- Szeretnéd előbb rendbe szedni magad? Vagy tálaltassak azonnal?

Addig legalább megnézem, hol vannak a lányok.


Remélem Nava a kedvesebbik modorát veszi elő. Nem szeretném, ha megbántaná Shiont, hiszen Morgánán kívül senki nem tudja, hogy miért hívtam ide. Ahogy haladunk a kastélyban, Morgána jön felénk, széles mosollyal a száján. Ahogy oda ér hozzánk, köszönti a vendégünket és bájosan elmosolyodik. 
Meresztgetem a szememet, hogy Nava hol van, de nem látom sehol. Feleségem észreveszi, és megnyugtatóan a karomra teszi a kezét. Ebből tudom, hogy minden rendben van. A húgom biztosan csak az étkezéshez csatlakozik hozzánk.

- Kérlek benneteket, hogy aki nem akarja elfoglalni a szobáját rögtön, az fáradjon az ebédlő terembe. Gondolom megéheztetek. Legyetek üdvözölve a házunkban. Egyetek-igyatok kedvetekre. Akinek bármilyen kérése van, az forduljon a ház úrnőjéhez bizalommal.

Hálásan ölelem magamhoz kedvesemet, hiszen már megint mindent remekül elintézett, ilyen rövid idő alatt. Az ebédlő pompázatosan nézett ki. Azért még szorongok egy kicsit Nava miatt, de remélem nem lesz semmi gond. Máskor, más vendégekkel még mosolygok is a nyers modorán, de ma nem szeretnék semmi gondot.

Ivory üdvözöl minket..és sokszor egymás oldalán harcolunk,így barátságunk is szoros.

-Üdvözöllek,én is Barátom!-nyújtottam a kezem felé.
-Nem szükséges pihennem..-eresztettem el egy biccentést..és akkor láttam meg a szépséges Morganat,aki ragyogásával közeledett felém..és meghajlással köszöntottem a Ház Úrnőjét.


-Üdvözöllek,Morgana!Csodaszép vagy ma!-néztem rá elismerőn..és egy pillanatra kerestem a másik Hölgyet,de nem láttam sehol..pedig kíváncsi vagyok arra a lányra..annyit hallottam róla..
-Mehetünk ..-és követtem a Barátaimat az Ebédlőbe..
..de már nagyon furgalja a kiváncsiságom az oldalamat...ki lehet Ivorí huga..
és mikor helyet foglaltunk az asztalnál..akkor láttam meg a bejáratnál,ahogy közeledett..
Lélegzetelállító volt..

-Örülök,hogy itt vagy,Sion!-nyújtottam a kezem felé,hogy üdvözöljem én is a Barátunkat,és kíséretét.
-Örömmel látunk Benneteket !De menjünk is az asztalhoz!-néztem rá kedvesen,és közben láttam,hogy a szemével keresi Navát..bár még nem készült el,de hamarosan itt lesz...

..de már itt kéne lennie!..kezdtem kicsit aggódni..de aztán pár perc múlva végre megérkezik a Kisasszony!..már azt hittem,hogy utána kell mennem!..de azért tudom,hogy mekkora "áldozatozt"hozott,hogy felvette ezt a ruhát..

De azért remélem is,hogy nem bánja meg!..de ahogy így elnézem..Sionnak nincs ellenére-kuncogtam magamban,miközben a tekiktetét néztem a férfinek..

Az inkvizíció kínzása is jobb lehet, mint ebben a hacukában parádézni. Morgana meggyőzött, hogy a bátyámnak és .eki isnagyon fontos ez a vendég. Így erőt veszek magamon és legcsábosabb mosolyommal lépek az ebédlő terembe. Szent sárkány démon, add, hogy ne essek pofára.

Ahogy belibegek - már, ha ezt a menést libegésnek lehet nevezni - a terembe, tekintetem megakad a bátyám mellet ülő férfin. Hirtelen egy hang sem jön ki a torkomon. (Mi van kislány, hová lett az a fene nagy önbizalmad? Nyögj már ki valamit. ) Mivel még mindig nem tudok semmit szólni, ezért kedvesen , de némán fejet hajtok a vendég elött. (Legfeljebb azt hiszi, hogy néma vagyok. ) Pillantásom találkozik sógornőm kérdő tekintetével. Szinte èszrevétlenül megvonom a vállam. Aztán megindulok a számomra kijelölt helyre. Érzem, hogy egy tekintet minden mozdulatomat követi.
Nagy megnyugvással látom, hogy Vernon ül mellettem. Végre egy ismerős arc. Barátságosan köszöntöm Ivory jobb kezét, és csendes beszélgetésbe kezdünk. Loppal azért oda-oda nézek a vendégre. Nem tudom, hogy mi ez, de amikor találkozik a tekintetünk, a gyomrom remegni kezd. Aztán hirtelen azt veszem észre, hogy Morgana is engem figyel mosolyogva. Most mi van?
Kellemesen telik az este, amikor legnagyobb megdöbbenésemre, zenészek lépnek a terembe. (Na, most van végem! Igaz, hogy Morgana előrelátóan tanítgatott, de szerintem született kétballábas vagyok a tánchoz.)
Majd lesz valahogy! Próbálok láthatatlan lenni, hátha megúszom.

Morganam egyszerűen lélegzetelállító. Jól esik, hogy ezt mások is észreveszik. Mint mindig, most is remekül elrendezett mindent. Fantasztikus szervező. Már csak Nava miatt vagyok egy kicsit ideges. De mivel látom feleségem cinkos mosolyát, kezdek megnyugodni. Ahogy beszélgetek Sionnal, egyszer csak kitárul az ajtó és egy tünemény lép be rajta. Ki ez, és hová tette a húgomat? Megfogom Morgana kezét és szenvedélyesen megcsókolom.

- Nem tudom, hogy csináltad Drágám, de csodát tettél. Köszönet érte. Most már csak azt remélem, hogy a beszéde is idomul ehhez a megjelenéshez.

Nava felénk tartott, amikor véletlenül Sionra pillantottam. Barátom arcáról leolvastam a meglepetést. Dagadt a mellem a büszkeségtől. Aztán amikor húgom oda ért hozzánk, akkor döbbentem meg igazán. Nava egy szó nélkül hajtott fejet a vendégünk előtt, aztán gyorsan elvonult. (Ez meg mi volt?) Kérdő tekintetet vetek Morganara, de Kedvesem csak talányosan mosolyog. (Mit tud az asszony, amit én nem tudok?)

Amint feltűnik az ajtóban a lány..alig tudom levenni róla a szemem..
Bár gondoltam,hogy szép lehet..de ez a mostani látvány felülmúlta a képzeletem.

Az asztalnál próbáltam leplezni a zavaromat,de szerintem Morganát nem tudom "lóvá"tenni .
..mert mintha egy félmosoly lenne az arcán...na!ezt nem hiszem el!!..miért vagyok ilyen "átlátható"??...eddig egy rezdülést sem láthatott rajtam senki!!és most??!..csak úgy ég a fülem,ha rá gondolok...csak tudnám,hogy mit csináljak??..és ha beszélget velem??...ajjjjj!!!egy szót se fogok tudni kinyögni!!..de még most az a szerencse,hogy csak bólintással köszönt felém..mert ha megzólalt volna....bele se merek gondolni!!..
..Úgy látom hosszú estének nézek elébe!...
És ha még ez nem lenne elég??!!...zenészek kezdenek el játszani.
..Na ezt jól megszervezted barátom!..vagy inkább Batátném??-néztem lopva Morganara,de valahogy semmit nem tudtam leolvasni róla...!..na most aztán,jól zavarba hoztál...

Szemem sarkából azért még mindig a lányt néztem..és ahogy mozdult..jajj nekem!..nehogy túl feltünően bámuljam!..-és kaptam el gyorsan a tekintetem róla,abban a reményben,hogy nem vett észre semmit..legalábbis remélem..és az ételre kezdtem erősen koncentrálni,hátha egy kicsit lenyugszik a kalapáló szívem..

De aztán azt vettem észre,hogy Ivory és a felesége karonfogva lépkednek..és táncolni kezdenek..
Na már csak ez hiányzott!!!!...nem tehetem meg,hogy...és ha nem fogadja el a felkérésem,,...áááhhh...akkor legalább kiderül mit is gondol...

Aztán határozott léptekkel a lány mellé álltam,és nyújtottam kezem felé.
-Szabad egy táncra,Kisasszony?-hajoltam meg illendően,és vártam mit felel.
...de közben alig kaptam levegőt...csak észre ne vegye..

Na, most miért jön felém? Csak nem........? Szent sárkány démon, ez táncolni akar? Hová bújjak? Kapkodom a tekintetem ide-oda. Bezzeg ilyenkor senkinek nincs rám szüksége. Mindjárt ideér. Ekkor véletlenül a táncoló bátyámra és feleségére siklik a pillantásom. Morgana tekintete nem nagyon tetszik nekem. Te jó ég, már itt is van. Felém nyújtja a kezét...... Azt hiszem elájulok......... A hangja olyan, mintha bársonnyal simogatnának. Mi lesz, ha megérint. Biztosan megérzi a testem remegését. Na, vágjunk bele.
Elfogadom felém nyújtott kezét, és óvatosan a tenyerébe helyezem a kezem. Mint ha ezer villám csapna belém. Na kislány szedd össze magad. Csak túlélem wzt az estét. Most az a kissebik bajom, hogy nem tudok táncolni. Először is normálisan kellene vennem a levegőt.

-Megtisztelsz Nagyuram.

Felállok az asztaltòl, és hagyom, hogy a táncolók közé kisérjen. Ahogy átfogja a derekam, felpillantok a szemébe. És ez a tekintet nem ereszt. Karom magától fonódik a nyaka köré.....

Ahogy belép Nava a terembe,látom,hogy Ivorynak is "fennakad" a szeme a látványtól..
..De aztán Sion is eléggé zavarban  volt..-ahhh..tudtam én,hogy ez a ruha a tökéletes!-nyugtáztam egy somolygással,és ahogy a férjem elismerő pillantását látom,már biztos is vagyok,hogy megérte kicsit a húgát "noszogatni",hogy felvegye azt a ruhát..

..na már csak egy kicsit kell "finomítani"a "megjelenésén",mert azért egy pár szót kinyöghetett volna a Vendégeinknek,de kezdetnek ez sem rossz!-[/i]gondoltam.

De aztán ,ahogy megérkeztek a zenészek egy kis mulatságra,már csak táncolni kellene mennie..és ahogy látom,már van is Lovagja,aki felkéri Őt..bár talán ...neki is kellene némi "segítség"..de aztán végre!

Látom,hogy felkéri..csak ne lenne ennyire ...naaa!gyerünk kislány!..menj vele!..-szurkolok nekik magamban,de aztán látom,hogy a lány esdekelve néz rám...de most ne légy ilyen mulya!..-nézek rá kicsit szigorúan,de ez is csak a biztatásom része..mert amikor megláttam Sion tekintetét,akkor már tudam,hogy nem közömbösök egymásnak.
...csak egy kis "szervezés"kell és ...
De majd kialakul..-mosolyogtam,miközben a Páromhoz bújtam,hogy ne vegyen észre rajtam semmit a kis "párocska"..mert most itt táncolnak mellettünk...és innentől már minden rajtuk múlik...

Nagyon nagy elégedettséggel tölt el, hogy ilyen csodásan sikerül ez az este. Mindenki remekül szórakozik. Feleségem a karomba simul, és összebújva táncolunk. Pillantásom a mellettem táncoló barátomra és húgomra esett. No csak! Felvonom a szemöldököm és megpróbálok Morgana szemébe nézni. De a Drágám valamiért kerüli a tekintetem. Finoman az állaa alá nyúlok, felemelem a fejét és rámosolygok.

- Szerelmem, ebben a te kezed van? - intek a fejemmel a párocska felé.

Lassan itt az idő, hogy beszéljek Sionnal a keresztapaságról.

Kellemes a zene,és a karjába simulok annak a férfinek,akit nagyon szeretek..ez egy csodaszép este!

De aztán,mikor meglátja a mellettünk táncoló "párocskát",kissé látszik rajta a meglepettség...bahhhh!Férfiak!!
Olyanokat nem látnak meg,mik teljesen kézenfekvők!..de így szép az élet velük!-mosolyodom el,és táncolok tovább Kedvesem karjában..

..és mikor már azt hiszem,hogy minden simán megy...akkor emeli fel a fejem kedvesen,és megkérdezi,hogy nem-e az én kezem van ebben a dologban??..
Én meg széles mosollyal közlöm,hogy-ÁÁÁÁ!!...Én???....Dehogy is!...semmi közöm ehhez a "dologhoz"-és a háta mögött keresztba fonom az újjaimat,hogy meg ne lássa...

-Inkább táncoljunk,Kedvesem!-és hozzásimultam szorosan,de azért belül nagyon boldog voltam..

Teljesen el vagyok képedve!..mégis elfogadta a felkérésemet!..huuu,már csak a lábaimat kéne teljesen "összeszedni"hogy rá ne lépjek a cipellőjére..mert akkor biztos elsüllyedek a szényenemben!..de ne is akarjak erre gondolni..inkább azon kellene,hogy valahogy megszólaljak..bár ez szerintem nehezebb lesz...mert most meg a nyaam köré fonta kezeit..és ...
Na ezt nem nagyon bírom!...közelebb is hajol...és érzem illatát...teljesen kivagyok..

De a fene nagy ömbizalmam,most teljesen elszállt...husss!...pedig ez még sohasem történt velem!!...és most itt tartom a karomban ezt a lányt..és teljesen össze vagyok zavarodva!...mit csináljak??!-teltek így a gondolataim,de mivel semmi érdemleges nem jutott az eszembe,így inkább csendben maradok!...bár ki tudja??...lehet hogy egész este megkukulok!...ahogy most áll a helyzet..

Nagyon furcsa nekem ez az egész helyzet. Soha egyetlen férfivel sem voltam még így. Nem tartott még senki a karjaiban. Izgalmas, kellemes, de egyben borzasztóan zavarba ejtő is. Most már illene megszólalnom, bár Ő sem igazán bőbeszédű. Félve felpillantok rá, de rögtön el is kapom a tekintetem, mivel észreveszem, Ő meg engem néz. Egyszerre önt el a forróság és ráz a hideg. (Ezek a zenészek soha nem pihennek?) Érzem csupasz hátamon az érintését. Ezt már nem sokáig bírom. Szinte fizikai fájdalmat érzek a vágytól, annyira szeretném megcsókolni. ( Nem akarom elhinni, hogy ezek az én érzéseim. Mi van, ha neki egyáltalán nem tetszem? Valami beszélgetést kellene kezdenem, mé a végén azt hiszi gyengeelméjű vagyok. Szedd már össze magad Nava!)

- Nagyuram, nem innál valamit? Én eléggé megszomjaztam. (Mint ha nem is a saját hangom lenne.)

Belekarolok és egy növényekkel sűrűn telerakott sarok felé veszem az irányt. Itt kényelmes kanapék és karosszékek voltak elhelyezve egy alacsony asztalka körül. (Légy áldott Morgana, te mkndenre gondolsz. Furcsa, de nem akartam osztozni Sionon senkivel. )
A kikészített italokból felkaptam kettőt menet közben és leraktam őket a kisasztalra. Zavarom nőttön-nőtt. Nem is tudom honnan volt bennem ennyi bátorság.
Miután leültünk, gondoltam beszéljen Ő is egy kicsit.

- Azt hiszem még be sem mutatkoztam. A nevem Nava-Jade. Benned kit tisztelhetek?

Táncoltunk már egy ideje..és eddig sikerült annyira koncentrálni,hogy ne lépjek a Kisasszony lábára...
Ez egy jó kezdet!..vagy nem is tudom...annyira kétballábas vagyok a táncba,de már az is elégedettséggel tölt el,hogy nagyobb galibát nem okozok..legalábbis nem is szándékozom.
...de még fiatal az este,és ha Nőkről van szó,akkor igencsak zavarba tudok lenni,és ez eléggé zavarbaejtő nekem..de alig tudok megszólalni ,és ez felettébb furcsa!

Amint ezen járnak a gondolataim,hirtelen megszólal a lány,és itallal kínál..Hogy ez miért nem jutott eszembe??!!...szedd már magad össze,Sion!itt egy szépséges Hölgy és még arra sem vagy képes,hogy "feltaláld "magad??!..-és követtem a szoba pihenőrésze felé,ahol két pohár italt rakott az asztalra,és bemutatkozott..

Kis idő múlva tudtam csak megszólalni,bár úgy tünt mintha néma lennék..de aztán egy mosoly suhant át az ajkamon,mert belegondoltam,hogy biztos annak is tart,mert két szónál többet aligha tudtam kinyögni,pedig ezzel a dologgal nem volt gondom eddig,de most..mintha egy másik világban lebegnék,és még azt sem tudom milyen nap van..és ez tényleg mosolygásra késztet..

-Örvendek,Nava-Jade!-hajoltam meg illendően,és én is bemutatkoztam neki,bár ezt is megtehettem volna az elején,de teljesen elvarázsolt a "belépése"..
-A nevem,Sion!..Kisasszony!-és kezet csókoltam a bemutatkozásom teljessége miatt.Ahogy helyet is foglaltam az engedélyével.[/b]

kényelmes és puha kanapé volt ahol ültünk,és a kellemes zene is lágy "hátteret"adott a beszélgetésnek..
Csak tudnék megszólalni!..de most már kínos kezd lenni a csend,pedig csak másodpercek teltek el,de számomra óráknak tünnek...

-Hogy érzi Magát ma este?-na ez aztán nagyon jó mondat!!jobbat nem tudtam volna kérdezni!..és legszívesebben a homlokomra csapnék a butaságom miatt!..nahát,Sion!most jól nézel ki!!!
..most már nemcsak némának tart,hanem még eggyügyünek is!..EZ SZÉP!EZT JÓL ELBALTÁZTAM!
....de ,hogy "mentsem még a menthetőt"..egy kedves mosollyal vettem el az élét a lüke kérdésemről..
...csak adja az ég,hogy mondjon valamit!..mert lehet,nyomban elsüllyedek...csakis abban bízhatok,hogy kitalál valamit,és nem fogok itt ülni mint egy sülthal!...de most aztán jól leégettem magam..pedig a tudná!!na de most nagyon kíváncsi vagyok,hogy mit is gondol rólam titkon......
..aztán nagyot kortyolok a koktélból,bár ez az ital nagyon izlik...hamarosan a fejembe is száll,pedig
nem most kostoltam elüször..

Ahogy Szerelmemmel táncolunk, azt veszem észre, hogy Nava és Sion elindulnak egy meghitt sarok felé. Hova megy ez a lány? Nem tetszik ez nekem . Egyáltalán nem illik ilyet tenni egy urinőnek. Próbálom úgy forgatni Morgánát, hogy állandóan szemmel tarthassam őket. Mi a fenének ülnek ezek ilyen közel egymáshoz? És egyáltalán mit csinálnak? Azt veszem észre, hogy szinte egyhelyben forgok a feleségemmel. Aztán egy pillanatra ránézek Morgánára, ésátom, hogy rajtam mulat.

- Szivecském! Egyáltalán nem tetszik nekem, ahogy a húgom viselkedik. Ezt még sem lehet. Nagyon jó barátom Sion, de hát így mit fog gondolni a csaladunkról. Valahogy közbe kell avatkoznunk. Induljunk feléjük. Talán akkor szétrebbennek.

Ebben a pillanatban felhangzik Nava nevetése. De nem a megszokott módon, hanem dallamosan, csábítóan. Hát mit képzel ez a lány? És ebben a pillanatban kipattan a megoldás a fejemből. Leállítom a zenét és visszatérve a helyemre, jelzem, hogy szòlni kívánok. Itt az ideje a felkérésnek.

Ahogy látom Sion zavarát, az enyém egyre jobban múlik. Kezdek rátalálni a hangomra. Amikor azt a bugyuta kérdést felteszi, hogy hogy érzem magam, kitör belőlem a nevetés. Hirtelen feloldódva fordulok a férfi felé.

- Nagyuram! Nem gondolod, hogy úgy viselkedünk, mint a gyerekek? Miért ne beszélgethetnénk egymással? Nincs abban semmi rossz.

És hogy oldódjon a hangulat, elmesélem neki a ruhám körüli hercehurcát.

- ...... és akkor Morgana kezébe vette az irányítást. Engednem kellett a szelíd erőszaknak, hiszen nem jelenhettem meg előtted akárhogy. De megsúgom neked, hogy a hétköznapokban egyáltalán nem így nézek ki.

Látom Sion arcán, hogy Ő is kezd felengedni ebből a zavart állapotból. Talán végre megtudhatok róla többet is. A közelsége továbbra is delejesen hat rám, és tudom, hogy köztünk szó sem lehet csak barátságról. Még magamnak sem nagyon akarom bevallani, hogy rá vártam egész életemben. Ha nem lehetek az Övé, akkor másé sem leszek.

Éppen kezdenénk belemelegedni a beszélgetébe, amikor Ivory szót kér. Valami fantasztikus, ahogy időzítesz bátyám. A fene ebbe az egész protokoll nyavajába.

Szomorúan nézek Sionra, de hát még hosszú az éjszaka. Ha Ivory elmondta amit akart, akkor talán itt folytathatjuk, ahol abba hagytuk. De most nem várakoztathatjuk tovább a ház urát és úrnőjét. Amúgy is kezdek kíváncsi lenni, hogy mit akarnak bejelenteni....

Nagyon szép az este,és még szebb az a mosoly,ami Naván és Sion-on látszik..
Na végre!..beszélgetnek!..már azt hittem,hogy kukán fognak mutogatni egymásnak,vagy ,ég tudja mit nem találtak volna ki,hogy némasági fogadalom is lehetett volna..vagy tudom is én??!..-mosologtam magamban.

De ahogy a Páromra néztem,azt hittem rosszul látok!!..mintha forrna a feje!!..pedig csak ártatlanul cseverésznek a pihenősarokban..és még..na ez még nagyobb vidámságra adott okot,és kedvesen fordítottam magam felé az arcát,hogy szemébe nézve mondjam ki amit gondolok..mert persze,Férfiak!!!

-Ne nézd már Őket,Drágám!..egy kis beszélgetés nem a Világ!!..meg különben is!..inkább kérd fel a Barátodat a Keresztapaságra!..akkor majd eltereled a gondolataidat,és hagysz egy kis "levegőt" a hugodnak!Eddig az volt a "bajod"hogy nem közvetlen,és a Társaságban kicsit szótlan!..na,most meg ez sem tetszik,hogy felszabadultan beszélget,és nevetgélnek??...ne légy már ennyire maradi!..inkább adj egy csókot,és vezess vissza az asztalhoz...és türelmesen várakozom,hogy elmond a jóhírt!..aztán ne légy nagyon ...feszült-simogattam végig kedvesen az arcán és egy futó csókkal fordultam meg,és a kezét megfogva indultunk vissza a helyünkre,és csendben vártam ,hogy beszéljen...

Amint a poharat kocogtatta a felszólalása előtt,a teremben csend lett,és minden szem reá szegeződött..

Nagyon jól érzem magam a kisasszony társaságában...nem is hittem volna,hogy ez lesz..
Azt hittem,hogy egy csomó hadi kérdést vitatunk majd meg,és csak vitákkal fog telni ez az este,és most,lám!..itt állok egy kedves Hölggyel,és nem utolsó sorban csodaszép!
..csak meg ne lássa rajtam,hogy nem tudok betelni a látvánnyal!..és még ráadásul vicces is!
..De most valami történik!..pohárcsengés hallatszik,és talán egy köszöntő..de majd kiderül..

A kezemet nyújtottam Navának,hogy az asztalhoz kísérjem,és meghallgassuk Ivory beszédét..
Nagyon kíváncsi vagyok,hogy mi lesz..mert ez az este tele van meglepetéssel...

...Csendben maradok,és figyelek..

Leplezve bosszúságomat, hogy a húgom így viselkedik, megkocogtatom a poharam, jelezve, hogy szólni kívánok. 
Miután teljes csend lesz, odafordulok barátomhoz:

- Sion Mester! Drága Barátom! Most már elárulhatom, hogy ennek az összejövetelnek az oka az volt, hogy felkérjelek keresztapának születendő gyermekem számára. Feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy Te lennél erre a legalkalmasabb. Igaz, hogy így a keresztanya kérdése nem oldódik meg, mivel tudomásom szerint még nem vagy nős. Reméljük megtisztelsz azzal, hogy elfogadod a keresztapaságot.

Megemelem a poharam felé és várom a válaszát........

Közben pillantásom húgomra esik, és látom, hogy mosolyog. Mi van ezzel a lánnyal? Lehet, hogy sokat ivott? Még soha nem láttam ilyennek.


Aztán, ahogy Sion válaszol, egyszer csak földhöz csapja a poharát és kirohan a teremből. Hát ez kész diliház. Kérdőn nézek Morgánára, aki már mozdul is és Nava után siet.

Ez aztán a szép meglepetés!-kuncogok magamban,miután meghallom Ivory felkérését.Előszőr azt hittem,hogy tréfa,de az arcát elnézve teljesen komolyan mondta!
..hogy éééénnnn Keresztapa???..áááhhh...szerintem nagyon tréfás kedvében van a Barátom!-..de valamit illene mondani!!..bár fogalmam sincs,hogy ilyen "esetben"mi a formalitás,és most aztán jó nagy slamasztikába vagyok..bár nagyon megtisztelő a felkérés!..csak váratlanul ért!..na de most aztán mondhatnék már valamit!!

Felállok,és a pohárral a kezembe mondok köszönetet.
-Nagyon köszönöm e megtisztelő felkérést!-hajolok meg a Berátomék felé-..Az elkövetkező jövendőmbelimnek a nevében is!..igyekszünk majdan jó kersztszülője lenni gyermeketeknek,Kedves Barátom!-s emeltem a poharam rájuk.

Ahogy kimondom a szavaim,Nava a földre csapja a poharát és kirohan a teremből..
..csak nem valami rosszat mondtam????-nézek utána értetlenül..

..már csak a csapódó ajtót látom,ahogy Morgana utána siet..

Amilyen jó kedvem volt eddig, olyan hirtelen ért véget. Ahogy Sion kiejti a "jövendőbeli" szót, abban a pillanatban foszlanak szét az álmaim. Hát persze, hogy van valakije. Egy ilyen férfinek ne lenne kedvese? Nem is tudom mit gondoltam. Az lett volna csoda, ha nekem valami sikerül. Hát ezért nem foglalkozom én a férfiakkal. Csak a fájdalom marad utánuk. Kell ez nekem? Még jó, hogy most derült ki, hogy kedvese van, és nem később.

Azért nagyon fáj! Nem is tudom, hogy hogyan történt, de hirtelen földhöz vágtam a poharam, és kirohantam.

Végig a folyosón, be a szobámba. Szaggatom magamról a ruhát. Nincs türelmem levenni szépen. Te ócska rongy, minek kellett, hogy felvegyelek. Ha a saját ruhámban vagyok, ez nem történik meg.


El kell mennem, nem bírok most itt maradni. Már a fegyvereimet csatolom magamra, amikor kivágódik az ajtó és Morgána száguld be rajta. Most szakad el nálam a cérna, és elsírom magam. Átölelem Sógornőmet és szipogva mondom neki:

- Ha most nem ülhetek lóra, és nem vágtathatok egy kicsit, akkor félek, hogy mindent összetörök. Miért velem történik ez. Nálatok olyan simán ment minden. Nálam miért nem?

Morgána elneveti magát. Nem tudom mi vicceset mondtam, de most nem is tudok utána járni. 

- Kérlek kérj elnézést a nevemben Ivorytól. De képtelen vagyok visszamenni a fogadásra. Mondd meg neki, hogy ne aggódjon, nem megyek el a területünkről, és Tris is velem lesz. 

Ezzel otthagyom sógornőmet, aki még mindig nevetgél. Érthetetlen. Valamit utánam szól, de már nem hallom.

A folyosón senkivel sem találkozom szerencsére. Az istállóig meg sem állok. Tris már mellettem van, amikor felülök a lovamra. Kinyittatom a kaput és már száguldok is. Az őrök meglepetten néznek utánam. 

Most jut csak eszembe, hogy holnap mindenképpen találkoznom kell a vendéggel, mivel itt tölti az éjszakát. Legfeljebb majd fejfájásra hivatkozom. Nem bírnék a szemébe nézni. 

Ahogy felidézem magamban az érintését, a hangját, a nézését, még most is megborzongok.

Felejtsd el Őt. Máshoz tartozik. Nem jelentettél számára semmi mást, mint egy kis flörtöt. 

Hát ez aztán már mindennek a teteje. Nava teljesen kiszámíthatatlan. Eddig kedvesen (szerintem túl kedvesen) szórakoztatta a barátomat, most meg dührohamot kap. Ilyen tiszteletlenséget nem tűrök el még tőle sem. Alapos fejmosásban lesz része, az biztos. A következő pillanatban meg azt látom, hogy a feleségem is megiramodik a húgom után. 

Mi van ma ezekkel a nőkkel?

Vigyorogva nézek Sionra, aki szintén nem érti az egészet. Minden simán  ment, elvállalta a keresztapaságot. A jövendő felesége, meg a keresztanya lesz. Mi ezzel a baj?

Hogy ezt a kínos jelenetet, egy kicsit tompítsam, intek a zenészeknek, akik újra elkezdenek játszani.

Én pedig egy kis beszélgetésre invitálom Siont oda, ahol az előbb Navával ült. Valami magyarázatot kell, hogy adjak neki. Csak tudnám, hogy mit. De most belép Morgánám a terembe és felénk siet. Na talán Ő tud valamit mondani.