Eddig néma csendben figyeltem ami folyik körülöttünk.
Apjukom is csak néha pillantott fel a majszolása közben egy-egy hangos szó miatt.Bár lassan egy árva szót nem értek ebből ami itt folyik..
~..hogy növesszék meg a növényeket,hogy több termés legyen?..meghogy ez a vár az enyém..nem a tied..mint az óvoda..
Maholnap az jön elő,hogy a Hegyekben nem is mi lakunk,hanem az orkok..vagy tudom is én?..az Emberek Királysága egészen az Elfek erdejéig tart majd,mert valaki csuklott egyett és mostantól az övé!..na egyre érdekesebb dolgokat hallok..és mi tagadás csak itt ülök én is bámulva ezt a szóáradtaot,és szerintem már azt se tudja senki közülünk,hogy miért is jöttünk egybe..
Bár ha jól belegondolok..itt most már nemcsak a Bánya ércei vagy éppen a "felügyeleti"joga forog kézen -közön,hanem már a jónép kihez tartozása..
Oldalba lököm Apjukom,és súgom neki.
-Te,Apjuk,szerinted tudják ,hogy miért is vagyunk igazábol itt?..mert ahogy nézem paprikás a hangulat..és az Emberkirály nagyon felhúzta az orrát valamiért..de ha kicsit esze engedné,akkor elgondolkozna egy másik "taktikán"..és nem ajtóstól rohanna a házba..de ezek az Emberek nagyon furcsák!..hiába nöttek meg akkorára..nem igazán látnak az orruknál tovább.
...talán még az Elfek akik értik a dörgést,meg az Oawa..aki jól beszél..de sajnos nem hallgatnak rá,pedig okosságokat mond.
...és ha egy kis szünet lenne ebben a felfordulásba..akkor talán higgadtabban lehetne végre megállapodásra jutni..
De ahogy látszik nem igazán lesz ez jó nekünk..hacsak nem tudunk valahogy az Oawáékkal külön beszélni..meg az erdeiekkel..ők talán tisztábban érzik ezt a gőggel teli ork Vezírt..meg az Embert..
Szójj,má' te is ,Apjuk!..

Aztán mikor éppen befejezném szónokomat Apjukomnak,sietős léptekkel látom elindulni az erdeieket.
.és valami pusmus van Astelath körül..mert jócskán forr benne a düh..

~...valami rosszhírt kaphatott,mert most jobban vörösödik a feje..~

Mognar csak bólogat és nagyot nyel, hogy az utolsó falat minél gyorsabban lemenjen a torkán és válaszolni tudjon kedvesének. De az félúton ott ragad. "Ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor megostromlom Braslov városát és vissza veszem, mi az enyém." -ezt mondta Atelath, amire a törpe kétségbe esve fuldokolni és köhögni kezdett.
Valószínűleg a bejelentés megfagyaszthatta a levegőt, hiszen azt mindenki biztosra tudhatta, hogy nem egy újabb egymás közötti háborút akartak megbeszélni. Ám életveszélye elmúltával a vörös szakállú előbb nejéhez fordult és halkan súgta oda.
-Tech és Astelath is azt akarja, hogy több joga legyen afelett a föld felett, amiért népeik vérüket ontotta. Ám ha nem volt elég ereje megtartani, amikor mind a ketten ott voltak, most miben reménykedik?
*Haragos és gyanakvó szemekkel nézett ő is oda, eddig legalább arról nem vitáztak, hogy ki nyerte az összetalálkozásukat. Ám leírt az ember arcán, hogy bármennyire is szeretne magabiztosnak látszani, más valaki mozgatja a szálakat. És Amerith és férje még nem is sejtik, hogy hamarosan ők is a figyelem nem kért középpontjába kerülnek.
-Tech! Tech! Ezt nem hagyom, ba...g! -hallatszott kintről egy dühös ork törzsfőnök hangja. És sejthető volt, hogy bármi az, amit ellenfele nem akar eddig elárulni, abból túl sok is fog most az asztalra borulni.
-Légy eszednél Astelath! Pont a te követeiddel állapodtam meg, hogy aki Sötét Vastelep félszabadításáig a másikra támad, az ellen az én seregem fog a megtámadott segítségére sietni. Ezzel háborúba sodornál magad ellen engem is, ha nem akarom, hogy szószegőnek hívjanak...
*Ám a háború nem csak őt fenyegette és egy dühös ork képében érkezett a rémképe, ahogy ezt Shuga már jó előre megsejtette.





-Elarion, Astelath! Mi ez a támadás a hátam mögött? Mindenki elvesztette az eszét? Egymás ellen beszéltek a szemembe és béketárgyalás közben támadtok közösen Braslov ellen? Mind a ketten tudjátok, hogy többet veszítetek, mint nyertek, hiszen ha újra be kell vennem a várost, akkor ti akadályoztátok meg, hogy a zevadari démonok ellen harcoljak!
*Az emberek uralkodója kb. semmit nem értett meg az utóbbi percekben elhangzottakból. Ő még arról sem tudott, hogy az általa Mognarhoz küldött követek mire jutottak. Ahogy az apró király sem tudhatta, hogy a tárgyalásokat lebonyolító főpapot és a vele lévő papnőt támadás érte visszaút közben, ezért nem tudták időben az üzenetet eljuttatni.
Ám arról sem sok fogalma volt, hogy miért akarja Észak-Bivaly egymaga megindítani a támadást. Hallotta, hogy a várost elfoglaló horda végig pusztította az egész határszakaszt, a sok évszázadon át vitatott terület teljes terjedelmében. Ám inkább tőle szoktak további erősítéseket könyörögni, nem áldását egy ilyen méretű akcióra.
És a Awyris szerepe még mindig homályos számára. Onnan is egy hegyesfülű hozta az üzenetet és Tech sem véletlenül vádolja kettejüket.
-Egyik kovácsom elmenekült és beszámolt arról, hogy saját szemével látta az elemi mágusokat tündékkel, ahogy egy élőhalott sereg élén gyilkolják a mieinket. Ha élő, ha holt, vissza megyek és szétcsapok mindenki között, aki nem nekem hódol!
Szavamra, nem járatjátok a bolondját velem ilyen piti húzással! -mondta Tech.


/Braslov eseményeiről részletesebben itt olvashattok:
https://neminra.hungarianforum.com/t177p550-braslov-udvozoljuk-varosunkban#10992

Mognar és a főpap egyezsége:
https://neminra.hungarianforum.com/t393-hallgattassek-meg-a-kiraly-szava
/

Garr


És az emlegetett Tech berobbant, és kezdi a vádaskodást. Felállok és felé fordulok.
-Tech jól nézd meg azt a két arcot, épp úgy meglepődtek mint te a hírekre. Szaguk és vérük sebbegése alapján teljesen váratlanul érte őket a hír. Elhiheted kiszúrom ha valaki hazudik Elarion épp most fenyegette meg Astelathot ugyan azzal amivel téged. Alig hiszem hogy a tünde szószegő lenne és titokban csapatokat küldött volna ellened miközben béke van köztetek elég rég már ha ezt a pár hetet hónapot annak lehet nevezni és elképzelhetetlenek tartom hogy ne értesítse seregeit hogy nem vagytok ellenfelek. Szóval hol az a két futár akik fura módon elfek és nektek tettek jelentést uralkodójukat figyelembe se véve hm? Mikor történt ilyesmi, és ne gyere nekem azzal hogy nem tudta hogy itt van. Kint vagy több ezer katonája táborozik csak úgy mint neked. Nem tartod furának ezt a lépést? Valakik összeugrasztanának titeket, csak amiről épp nem tud az illető épp elharapnátok egymás torkát.-Nézek vidáman körbe, majd törpékre nézek.- Az lett volna még csak meglepő ha titeket is belekevernek, de ti vagytok a célja nem a dicső hármas, tőlük tartanak mert külön is erősek de ha szövetkeznek a selfeket páros lábbal rugdosnák vissza a területeikre. És ezt nem akarják. Szóval ti hárman sürgősen kössetek békét Braslavát hanyagoljuk és egyezettek meg utána róla akár csak ti ketten de ha most valami átverés miatt egymásnak ugrotok, én rugdosom mind hármótokat a tárgyaló asztalhoz és kényszerítelek titeket békére. Megtehetem mert mögöttem nem áll sereg és max az én bundám lesz lukas nem a népemé.


Elarion

Nem ért meglepetés Tech vádjaira viszont a futárok nekem nem jelentettek ami több mint zavarba ejtő. Nem kevésbé az a sunyi oawa aki meglepő nyíltsággal kezeli az érzelmeinket ilyen könnyen átlátna rajtunk? Vajon még mit titkolhatnak előlünk ő és a társai. Árulást nem hiszem mert ahhoz túl kevesen, és túl békepártiak még ha most nem is szép szavakkal de szövetségre szólít fel minket.
-Nincs közöm a támadáshoz és amint egyeztettünk körbe küldtem mindenhova az álláspontunkat egy parancsnokom se sértené meg barátságunkat egyik fél felé sem. Nem áll érdekemben hogy mind két fajjal összerúgjam a port egy város miatt ami nem a miénk. Csak a béke miatt tartom jó ötletnek, meg ha el akarom venni tőled Tech egyszerűbb lenne ha megvenném mint sem árulásra készüljek ellened.- Nézek Astelathra és remélem kiböki az vásárlás szót a szavaimból, hisz Technek csak élelem kell.-Azt tanácsolom kössünk érdek szövetséget amíg tisztázzuk a helyzetet, és intézzük el azokat közösen akik össze ugrasztanának minket.

Garr érzi, hogy ez egy cselszövés. Ám még mindig nem lát át a szálakon. Ahogy meglepő módon a teremben jelen lévők egyike sem, pedig láttak már jó sok dolgot hosszú életük alatt. Ám a két vezető kimegy megkeresni a hír forrását. És először Tech jön vissza.
Egy nála fejjel alacsonyabb óriás agyarassal tér vissza és másik oldalán egy normál méretű vagy talán még kisebb harmadik fajtársával. Ez utóbbinak széles karja van és zömök testalkata. Az ő harcstílusunkhoz meglepően alkalmatlan.
-A törzsfőnököm üzent a csata után, -intett a knuuttal lévő másikra- hogy rengeteg a kovácsolni való és nem tudnak visszatérni. Ezért első szavára fogtam magam, elköszöntem a családomtól és átköltöztem Braslovba. Napokat dolgoztam, mielőtt elszaladtam, de amit ott láttam, sosem felejtem el.
Egyik nap épp egy görbe szablyán dolgoztam, amikor hallom, hogy nagy perpatvar van odakint. Nem nagyon foglalkoztam vele, mert épp a vas végleges formáját alakítottam volna ki, de egy idő után vissza tettem a tűzbe és mondom magamnak, csak megnézem már.
Ahogy kilépek az ajtón és lépek néhány tucatot az egyik sarkon befordul egy tömeg. Először csak nézem, mert férfi ember nem jöhet be a városba, de voltak a mieink közül is, mondom biztos valami új harc rabszolgáit kísérik. Ám nem voltak élők!
Oszló hullák sétáltak végig a főutcán, mögöttük pedig emberek lángoló kézzel és felgyújtottak mindenkit és mindent, ami mellett eljöttek. És elfek is voltak velük. Egyet a saját szememmel is láttam, fekete volt a haja, azt mondanám vagy két méter magas és arca fehér harci színre volt festve. A harcosok pedig igyekeztek őket, de sorban hullottak el a sámánkodásuk nyomán. Pedig derekasan küzdöttek, sok feltámasztottat vágtak ketté, de azok rengetegen voltak.
Az én szerencsém is csak az volt, hogy sikerült megszerveznünk egy újabb rohamot, ami elterelte a figyelmüket, különben engem is ott helyben megölnek.
*Kifaggatni lesz idő, mert Astelath csak jóval később kerül elő lesújtó hírekkel. Egy vörös hajú erdei elf hozta anno a hírt, de már elment. Jól ápolt volt a bőre és állítólag Diramel úrnő szolgálatában állt, a Wymorok címerét viselte.
Eme fattyú nemesi sarjat jól ismeri Elarion is. Bár az ő népe Escalie néven nevezik, számos erdei elffel jó viszonyt ápol a híres zsoldos csapat vezére. Legjobb barátnője is lombtünde a csapatában és Awyris hadseregéből is sokakkal jó viszonyt ápol.
Remélhetőleg eme titkokat, melyről az emberek királya is tud, nem fogja elárulni Technek, hiszen már így is elég kínosnak tűnik a helyzet. A személyleírás az említett barátnőre nem illik, de egy éve talán, hogy felvett egy másikat Amerithék népéből, bár a hírek szerint csak félvér volt.
Vajon sikerült-e legalább egy újabb követ a helyére rakni?

/A megbeszélés szünetében./


Sok mindent kell megemészteniük uralkodóinknak, és az érzelmek felcsapása miatt jobb is, ha kis pihenőt iktatnak be. Eddig a legtöbb király maga is csak a többi vezetőtől értesülhetett fejleményekről. Ám az eldugott találkahelyen egész kis sátortábor kezd kibontakozni. Orkok, törpék, erdeiek és persze emberek. Igyekeznek nem keveredni egymással nagyon, hiszen új háború van a levegőben. Az agyarasok gondolataiban meg csak a már megkezdett folytatása immáron a sötét ellenség ellen.
Ám több dolog miatt mégis hol az egyik, hol a másik bekeveredik a szomszéd nép közé. Kit a kíváncsiság, ki a hírek kihallgatásának vágya, ki pedig egész földhöz ragadt dolgok miatt nézte meg a szövetséges fajokat.




A törpék egyik kovácsánál egy Tech méretű oughwari ácsorog az ajtót támasztó oszlopnak dőlve. Odabent ütemesen kalapácsolva a mester egy három méteres pallost kezd formálni a törpacélból, mely egészen biztosan nem népének, de kizárt dolog az is, hogy egy ember számára készülne. Méretben leginkább a fent említetthez illene. És bal kezével az agyaras maga mögé dugva egy jókora erszényt bizonyítja, hogy vásárolni jött ez az alak.
-Hé, nagymacsek! Úgy hallottam, a ti követetek akarja Braslovot visszaadni az embereknek. Üzenem neki, hogy szálljon le a fellegekből! Nélkülünk nem takarítjátok ki a vasbányából a szurkos képűeket. És akkor nem lesz mivel dolgoznia. -néz hetykén vissza a még mindig dolgozó mesterre, a folytatásban viszont megváltozott valamelyest a hangja és mintha nem akarna mindent elmondani, csak a bizalmadat kéri- Lesz még csata. De ezt most gyorsan kellene elintézni.
*A troll bőréből készült páncélja orrfacsaró bűzt árasztott. Az ő méreteire készültek, ahogy bronz alkarvédői is. Egyik sem törpe kéz ügyességét dicsérte, az utóbbi kimondottan gyorsan készült, minden féle díszítés nélkül. A bőrpáncél viszont igényes munkának tűnik, jól meg lett csinálva.
Derekán két rövid kard és hátán most még régi, ork kezek készítette pallosa, a bentivel közel hasonló méretben. Úgy tűnik szeret adni a felszerelésére, ha élete múlik rajta. És öreg korát tekintve jó is annak megvédésében.
-Maruk vagyok, -nyújtja a kezét- Yrch törzsfőnöke. Nem a népedet akarjuk piszkálni, de nem arattok túl nagy sikert, ha elhúzódik a tárgyalás.

Miközben a többiek ide oda rohangásznak én körülnézek ki mivel keresi kenyerét és hátha szerzek információt némi társalgással. Egy törpe kovácsnál érdekes vásárlót találok. Először Technek nézném de teste nem olyan markáns és lássuk be más a szaga is a stílusa meg elárulja hogy nem épp közkatona hanem valami házi kedvenc Tech mellett. Amikor félvárról hozzám szól.
-Hé, nagymacsek! Úgy hallottam, a ti követek akarja Braslovot visszaadni az embereknek. Üzenem neki, hogy szálljon le a fellegekből! Nélkülünk nem takarítjátok ki a vasbányából a szurkos képűeket. És akkor nem lesz mivel dolgoznia.Lesz még csata. De ezt most gyorsan kellene elintézni.
Ha nem diplomáciai találkozó lenne meg esetleg kisebb társaság lenne a környéken esetleg tettleg magyaráznám el neki kit macskázzon de maradjunk a kehes verziónál bár ő is egy magas velem.
-Maruk vagyok, -nyújtja a kezét- Yrch törzsfőnöke. Nem a népedet akarjuk piszkálni, de nem arattok túl nagy sikert, ha elhúzódik a tárgyalás.
Kezet fogok vele- Gorbash vagyok a követünk gyakorlatilag rávilágított arra hogy hogy pár hónap és megszabadultok Braslava nyűgétől. Alig hiszem hogy megér nektek egy probléma halmaz ami perpill dicsőség de lassan csak gond lesz nem gondolod? Amúgy hallottál a futárokról mintha valami zűröket emlegetnének.

A nagy darab vállat von.
-Braslov nem érdekel túlságosan. Én elkaptam az emberek sámánasszonyát és eladtam egy elfnek. A törpe meg segít felfegyvereznem magam a bánya visszaszerzésére.
De az ételünk nagy része a falvainkban maradt. És kifutunk az időből. Közben pedig odahazulról aggasztó hírek érkeztek. Self fosztogatók jelentek meg. Az én falum is a határ mellett van. A fegyveresek aggódnak az asszonyaikért és a gyerekeikért.
Ha hamarosan nem indulunk el Sötét Vastelep felé, akkor ez a szép csapat nagy része elszivárog. A drowok mindig váratlanul csapnak le. De amíg az otthon maradt harcosok megfékezik a betörőket, addig lecsaphatjuk őket itt délen, ahogy Braslovval tettük.
De láttunk már értelmét vesztett portyát. Előbb csak az egyik törzs fog haza menni, utána a következő napon a másik. Megtudtatok már a nagy beszélgetés közben valamit a zevadariak tervéről?
*Talán a követ most megértheti kicsit jobban eme őskorszakban ragadt nép gondolkodását. Sok bevételt vagy keveset ad a leigázott terület, az végül is egyre megy. Majd rabolnak valahonnan, ha győznek, akkor nem lesz gond.
Ám a selfek már tettek ellenlépéseket. És jobb lesz összerakni a tárgyalóasztalnál az ellenség szándékát, különben újból csak meglepetésként éri majd Neminra népét a győzelmeik híre. Már pedig az orkok nem sok mindent tisztelnek jobban, mint a becsületes harcban kivívott győzelmet és egy harcos által megölt ellenség számát.

Garr

-Minden bizonnyal közelednek az álláspontok hisz mindenki a selfeket akarja elűzni, csak még a feladatok nem tiszták gondolom. Nem értek hozzá csak gyógyító vagyok. Köszönöm az észrevételedet majd követünknek továbbítom- Hajolok meg majd további információ szerzés céljából körülnézek másfele is, hisz az ork szavai elgondolkodtatóak, még ha nem is mindennel lettem tisztába, de közelebb a megoldás mint sejtettem.


Elarion

A vita szünetében én is információk után jártam többek közt a futár kilétét felderítendő hisz nincs a szolgálatomban pláne nem a fattyú Wymorok közül. Ideje utánanéznem a félvérnek és esetleges új embereknek a házam táján, mielőtt Astelath mondaná el a kapcsolatot velük.

Maruk visszafordul a búcsú után a kovács munkáját megnézni. Ám cseppet sem elégedett, hirtelen átvillant rajta a felismerés, hogy a világ leghülyébb törpe kovácsát fogadta fel egy méreg drága munkára.
-Hé te! Nem fogazott pengét kértem. Mondtam volna, ha akarok rá. Egyenesítsd ki simára!
-Már nem lehet. De ez nem fogazott kard. Illetve nem simán, ahogy a bélfűrésznél csinálják. Nézze meg! Sokkal apróbbak és mindegyik két milliméterrel kisebb, mint a mögötte lévő. Így ha egyenesen szúrsz és ugyan azon az íven húzod ki, akkor nem lesz gond.
-Nem érdekel! Nekem nem egy csili-villi párbajfegyver kell, háborúba megyek ember!
*Közelebbről megnézve inkább hasonlított egymásba dugott háromszög nyílhegyekre, mint kardra. A fogaknál megvastagodik, a hosszára derékszögű a fogak hátulja. Előre felé pedig elkeskenyedik a lapja is, hogy utána hirtelen ugorjon ki egy újabb fog, mely immáron újra vastag, gümőt képez az acél vonalában.
-Tudom, hogy óvatosabban kell szúrni vele. De megéri, mert így szúrt sebeket tudsz elhelyezni mondjuk egy láncingen is.
-Láncingen? És ha épp nem visel az egyik ellenfelem láncinget? Ha görcsöt kap szúrás közben, akkor simán benne marad.
-A legtöbb páncél már jól védett a vágásokkal szemben. De ez a kiképzés kis hajlékonyságot ad a fegyvernek ugyan akkora súly mellett. És ez némileg ellenállóbbá teszi. Sokkal jobban forgatható felkészült ellenfelek ellen.
*Továbbra sem volt boldog. Amit a kézműves nem tudott róla, hogy ő első sorban szúrásra használja pallosát távoli harcnál. Azért van a két rövid kardja, hogy ha vágáshoz is ideális távolságra kell kerülnie, akkor már inkább azokat forgatja és szűk közelharcban könnyebben mozog velük.
Nem volt boldog, de már nem lehetett mit tenni. Az anyag szerkezete megtörne, ha most egyenesre megpróbálná lekalapálni és nem lenne tökéletes. Abba meg ostoba lenne bele menni a kovács, hogy csináljon egy másikat, olyat amit kért. Hiszen ha ez rajta marad, nehezen lehetne eladni egy három méteres remekbe szabott kardot.


/Elarion/


Az elf király egyik embere látta a futárt, ám nem volt kedve oda menni hozzá. Megvetően nyilatkozott róla.
-Igen kényes kis dáma volt az a zsoldos. Tűsarkúban érkezett és az arca, keze tele volt minden féle kencével. Úgy csillogott a fattyú csirke bőre, hogy még tök sötét éjszakában is meglátná egy vak.
*Felkacagott saját tréfáján. Nem sokat törődött azzal, miért nem várta meg a viszont választ.
-A kis vörös hajú szemlátomást többet ad a kinézetére, mint a harcban való használhatóságra. Volt az oldalán egy drága kard, de olyan csini babának tűnt.
*Diramel embereit nem így szokták jellemezni. A legjobban felkészült zsoldos csapat és bár néhányan valami specialitással segítik a csapat közös munkáját, mindegyik alaposan megtanult az évek alatt vívni. Noha már említve volt, hogy a félvért állítólag nem régen vette maga mellé és talán még csak most tart az oktatása elején...
-Az egyik embernek adta a kezébe a levelet és perceken belül elviharzott. Ott is van, az vette át. -mutatott az egyik ember veteránra.

Elarion


Miután emberem elmondta a követ leírását és viselkedését egyre biztosabb lettem abban hogy átverés részesei lettünk amit a 3 nép ellen követnek el. A katonát akit mutat szintén kikérdezem noha Astelathnak tartozik hűséggel nem katonai információról kérdezem hanem a futárról. Amennyiben hasznosnak bizonyul a válasza. Egyből Techez sietek hisz engedélye nélkül nem kérdezhetem ki úgy az emberét ahogy szeretném. És még a megoldás mikéntjén kell elgondolkodnom mert a támadást amit leírt mi nem hajthattuk végre mivel tiszteljük az elhunytakat és nem használjuk fel testüket mindenféle természetellenes mágiához vagy támadáshoz. Amint fogad rögtön neki kezdek a mondandómnak pontosabban az elejének hogy lássa hogy a bizodalmam az irányába nem csökkent.
-Tech engedélyedet kérem a szemtanúd kihallgatására van pár részlet ami zavaros a számomra és gyanítom neked is feltűnt pár rész ami eleve szembe megy a szerződésünkkel. Amit én még mindig tartok, lásd hogy egyenes vagyok még mindig. A futár aki Astelathnak hozta az üzenetet egy self volt álcázta magát egy harcos csapat tagjának de semmi köze nincs hozzájuk se az öltözete se a felszerelése nem stimmelt. Az embered biztonsága garantált nem lesz semmi baja. Igazság szerint egy tisztító mágiát alkalmaznánk rá, vagy az oawa egy általatok ellenőrzött kristállyal teszi meg ugyan ezt, a lényeg hogy mihamarabb cselekedjünk és lecsaphassunk a selfekre. És megszüntessünk egy lehetséges viszály forrást.

Tech összehúzta a szemöldökét, mikor ismét meglátta Elariont. Nem is akarta titkolni, mennyire elégedetlen az újonnan megtudott dolgokkal. Ám meghallgatja az ötletet.
-Természetes, hogy beszélhetsz vele. Mi mindig őszinték voltunk, nincs titkolni valónk. Úgy tűnik egyedüliként a szövetségben. Azt akarjuk mi is, hogy fény derüljön minden ármányra és szemtől szembe intézzük el a vitáinkat.
Ha azt mondod, hogy a követ egy zevadari volt, hiszek neked. De ezt Astelathtól is hallani akarom. Ám egyet leszögezhetek. Ha megtámad minket, az nem lesz válasz nélküli.
*Újfent ott van a kovács mellett a törzsfőnöke, aki gyanakvó tekintettel néz rád, ám a knuut láthatóan kevésbé zavartatja a jelenléted és miután Shuga, az oawa követ elvégzi a feladatot, ő maga kérdez először.
-Mester! Érzel valami változást? Biztos vagy még mindig, hogy az emberek az erdei elfekkel együtt támadtak.
*Bólint.
-Még most is úgy emlékszem, mintha itt állna előttem. Az emberek kezei égtek és tűzgömbök lövelltek ki belőle. A zöldike meg jéghideg szemekkel nézett szerteszét. Ő nem harcolt, de egyértelműen velük volt. És az élőhalottak minden mozdulatát kísérte tekintetével.
Vastag fehér harci festés volt az arcán, ahogy a törzseink szokták, csak ők színesebbre. És amerre járt a csapat, ölte az orkokat, kivétel nélkül.
-Meg mernél esküdni a szellemekre, hogy awyrisi volt? Láttam már a falumban vívott harcokban, ahogy a mi harcosainkat is felkeltik a drowok és ellenünk fordítják. Nem lehet semmi kép zevadari?
-Meg. Bármikor. Nem volt éjtünde, a haja nem volt fehér. Holló fekete volt. És arca is fehér. -maga felé mutatott magasan- Nálam is jóval nagyobb, vagy két méter lehetett. És csatapáncélt viselt.
*Az orkok vezetője elég jól ismerte az ellenség anatómiát és elég világos fogalmai voltak a szövetségeseiről is. Tisztában volt vele, hogy az erdeiek átlagban jó egy fejjel alacsonyabbak. Elarionra nézett, de nem szólt hozzá. De tudta, hogy nincs olyan sok ennyire magas a népéből, ha tőlük van be kell ugrania.
-Nem lehet egy nyomorult félelf? -fordult vissza a kihallgatáshoz. A királynak tenni sem kell mást, mint vár, a gyanakvását meg akarja nyugtatni a georgiai.
*Ám az is kiderül a többszöri kérdésre is, hogy az elemi mágusok ott voltak. Nem mágia áldozata a kovács. És ez ügyben tovább kell nyomozniuk. Ám az elfről már mind a hárman gyanítják, hogy az északiak egyike, aki sötét mágiájával leplezetlenül segítette a város megtámadását. És a fehér mész az arcán csak bőrét leplezte. Ám mitől fekete a haja?

Elarion


-Alig hiszem hogy a támadás az ő ötlete lenne a szemében zavart és rémületet láttam nem elégtételt Tech őt is megdöbbentette az események ilyen alakulása és ahogy tudom az az erőd mindig csak védelem erősítéséért könyörgött nem hogy támadást szervezne Braslava ellen Astelath sem őrült ennyire. Viszont a mágia használók felvetnek pár kérdést ami viszont Astelath kell hogy megerősítsen vagy tagadjon. Bármelyik is lesz eddig mind hármunkat átvertek kérdés ki áll a háttérben.
Megkezdődik közben a vallatás és átveszem a kérdések sorát amik zavartak az ork tisztán és érthetően elmesél mindent az egyetlen zavaró tényező az ember varázslók és a fekete hajú self. Egyértelmű a származása de csapatomban nem emlékszem hasonlóra.
-Több mint valószínű hogy félvér csak így lehet sötét haja vagy ha festi de az már túlzás lenne és rengeteg időt igényel. Köszönöm Tech hogy segítségemre voltál. És önnek is Oawa uram hogy kérdés nélkül teljesítette ezen szokatlan kérést. És természetesen köszönöm önnek is kovács mester hogy az idejéből áldozott ránk és tiszta szível egyenesen válaszolt.-Hajolok meg felé, jelezve tiszteletemet.- Tech még egyszer köszönöm a segítséget valaminek még utána nézek mielőtt kérdőre vonnánk Astelathot az események miatt.
Következő utam az emberi papok rendjéhez vezet hisz választ kell kapnom a Braslavai eseményekre.

Techez egy újabb vendég lép be. Bár nem ismered, de külsejéről hamar meg lehet tippelni, hogy sámán. És egyik mondatodat ismétli dünnyögve, miközben fehér szakállát dörzsöli.
-Ha festi, de az már túlzás. Jobb lesz bölcsen döntenünk, vezérem. Parancsodnak megfelelően újra ellátogattam a szellemekhez, kikérni a tanácsukat. De nagyon zavarosak mostanság. A falunkban maradtak közül is sokak halálát jósolták, de azt mondják, délen a Halál készülődik. Egyszerűen fáj már a fejem a sok kuszaságtól. Pihennem kell kicsit és újra megpróbálom.
*Nem tartanak fel téged tovább. És az emberek is szívesen fogadnak. Ám a papok kizártnak tartják, hogy nekik bármi közük lenne a történethez. A főpap alig halt meg, és még nincs utódja. Így nem vezethetné senki az elemi mágusokat csatába. Még csak arról sem tudnak, hogy kiugrott rendtagok ekkora csoportot alkotnának. Akik elhagyják a szolgálatot, nem a szabályokkal van gondjuk. Sokkal inkább pénzre vágynak. Gyorsan és olcsón. Ám egymás konkurenciái. Sokkal kifizetődőbb egy nemes kastélyában házi varázsló lenni vagy az alvilágban értékesíteni a kuriózumnak számító trükkjeiket, mint összeállni csapatba és életüket kockáztassák egy város elfoglalásával.
-Másfelől... -mondja a csuhás- a zevadariak sosem tárgyalnának egy ilyen csoporttal. Maguknál gyengébbnek tartják az emberi nemet. És nem adták jelét túlzott érdeklődésnek az elemi mágusok iránt sem. Az ő sötét mágiájuk erősebb. És jól képzett fegyverforgatók űzik. Egymás ellen kiállítva sem biztos, hogy felül tudnának kerekedni az éjtündéken.
Astelath hadseregében csak hasznos segítségként tekintik őket, akik hátsó sorból támogatják az elöl harcoló csapatokat. A tanulmányaik alatt a varázslóinkat erre készítjük fel. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az selfek újabb megtévesztő csapdájával állunk szembe.

/törpe királynő és férje/





Miközben az elf király nyomozott, az apró nép uralkodópárjához váratlan vendég érkezett. Méretbeli különbségeik még mindig meghökkentőek és az, hogy mégis közös megoldáson gondolkodnak, nem egymás rovására. Bár ki tudja, még nincs vége a tárgyalásnak, csak apró szünetet tartanak benne.
-Üdvözöllek Mognár és téged is Miere! Nem akarok zavarni, de aggasztó jóslatot hallottam sámánomtól. És ha sokáig várunk, az élelmünk is elfogy. Ötvenezer harcost hoztam. Vagy tovább indulnak már most vagy visszafordulok velük együtt.
Ha semleges földön vadászunk, akkor Astelath ránk fogja, hogy az ő vadászmezői és hogy fegyvereseim idegen falvakat fosztogatnak. A ti földeteken az történik, amit ti akartok. Nem úgy terveztem én sem, hogy visszaélek vendégszeretetekkel, de a bánya félszabadításáért cserébe ellátást kérünk. És ott hagynék csata után tízezer bátor orkot, hogy védje továbbra is.
Nem terveztem ilyen sokáig vitatkozni a nyilvánvalóról.
*A törpe király a nejére nézett. Ötvenezer kard rengeteg segítség lehet területük visszaszerzésében. De a királynő és a követ egyezségében egy szó nem esett arról, hogy ennek költségei lesznek. Jó, igaz! Arról meg nagyon is volt szó, hogy kedvese közbenjárására elfogadta az alkut, hogy Braslovot elismerik jogos követelésként Oughwarnak. És ezt sem teljesítették. Igazából jelenleg egyetlen szavukat nem teljesítették mind ezidáig. Pedig ő aztán jól tudja, hogy nem ilyennek ismerte meg népét a világ!
-Gazdagabb vagyok jóval Astelathnál. És az erdőim is gazdagabbak.
*Továbbra is párjára néz, csak ha arcán beleegyezés jelét látja, akkor folytatja úgy, hogy vadászengedélyt ad az agyarasoknak, amíg le nem zárják ezt az egyre hosszabbra nyúló vitát. Ám ha Miere inkább kitartana a többiek előtt hangoztatott véleménye mellett, hogy az orkok ellen foglal majd állást, akkor értelme nincs beengedni határaikon egy olyan hadsereget -és még jogokat is adni nekik-, akiknek okuk nincs kitartani a bánya visszavétele mellett. A föld alatt erősek a törpék. Ám felszíni kereskedelmüket hamar kifosztják, ha Tech elárulva érzi magát a megbeszélés végén.

Miután hallgatom a fejleményeket,hogy a "vendégünk"kissé több számban lennének az erdeinkban és hegyeinkben,kissé meglepett.
Apjukom arcán felhőket láttam megjelenni,de nem tudtam eldönteni,hogy ez csak az"elterelés"álcája,vagy tényleg beleegyezne az orkok ittlétének..
Valahol átgondolva meg tudom érteni az orkokat..mert ekkora létszámot tényleg nem könnyü etetni..a vadászataikról nem is beszélve.
De ahogy gondolkodóba estem,egyre bizonytalanabb lettem abban,hogy mi is volna helyes..

Odahajoltam Apjukom füléhez,és belesúgtam.
-Szerintem sok ork lenne a birodalmunkban..mert ez a létszám inkább fenyegetőnek hat,mint békésnek..és ha ötvenezer harcos itt van most..akkor lehet nem tudnánk"követni"a létszámukat..és ha ennek a fele is itt lenne belőlük..akkor is nagy lenne a létszámuk..
Inkább jelöljünk ki valamiféle határt a tartózkodásukra,ha beleegyezel a javaslatukba..akkor mi lenne a garancia,hogy a megbeszélt létszám annyi is maradna?..és ha eggyel is több zsákmányt ejtenek el,mint szükség lenne rá..ki lenne az,aki felügyelné a dolgot?
Tudod,hogy brasov is elég körülményesen lett mindenféle támadás célpontja..de talán meg tudunk egyezn..

/törpe királynő és férje/




A király aggódott már így is. Igaz nem csak Tech miatt. Kényelmetlen volt ez az egész.
~Miért nem maradtam otthon,  Birodalmunkban? Ismerem országom minden zugát, mint a tenyeremet. Ott nem bámulnának folyton.~
* Még mindig aggódott a felszínen, egyáltalán nem érezte otthon magát. Ez a síkvidék a legtávolabb állt a megszokott folyosóktól, ahol ennyire messze el sem lehet látni. Ha pár száz méterig egyenesen halad az alagút, úgy is valamiért el kell kanyarodnia. Vagy az érc egykori helyét követték vagy pusztán egy keményebb követ kellett kikerülni. A kemény kő meg jó, hiszen szilárd támaszt biztosít majdan a növekvő földalatti birodalomnak.
-Rendben Tech! El tudom látni harcosaidat. Ryadani-hegység déli lejtői bőségesen adnak majd nektek vadat. És tanácsosaim kijelölik majd számotokra azt a pár hegyet Sötét Vastelep körül, ahol letáborozhattok és zsákmányolhattok.
Az oawa falvakon keresztül kerüljétek meg a Fennsíkot, nem kell megmásszátok feleslegesen. És figyelmeztetlek, hogy az északi kereskedelmi utakat messzire kerüljétek el!
*A három méteres tárgyalópartnerén látszott, hogy nem tetszenek neki a gyanakvó szavak, noha a knuut is tisztában volt vele, hogy népének mekkora csábítás egy elhúzódó ostrom esetén a karavánok kifosztása. Azok meg csak bonyodalmak. Ha megkímélik a mélységi nép kereskedőit és csak a többi kereskedőre csapnak le, akkor is.
De még az agyaras sem sejthette, hogy a nekik kijelölt út pont Mognar népének ősi ellensége, az óriások földjén vezet keresztül. Ennyire nem volt jó a helyismerete és az, hogy mi fog ott várni rájuk...

Elarion-Garr


Néha elgondolkodik azon hogy van e értelme a szövetségnek ha mindenki saját érdekeit nézi és eddig a válasz nem volt. Sem Tech sem Astelath nem hajlandó egyezkedni hát egyék meg amit kifőztek gondolta Elarion. Ideje tisztába tenni ki mit is akar és az érdek szövetségeket végleg felszámolni. Megkereste az oawát és átbeszélték mi merre lenne a megoldás és ugyan arra jutottak csak akkor lesz béke a két faj közt ha végre össze dolgoznak és nincsenek külön alkuk egyik résztvevő részéről sem . Legyen szó törpről emberről orkról vagy akár saját népéről. Nem engedhet meg széthúzást. Így össze hívja újra a királyokat és a tényeket eléjük tárja. Gyakorlatilag egyik félnek sem fog tetszeni a dolog de ideje lenyelni a békát a konok társaságnak.

Elarion és Garr párosa igen hamar érkezik vissza a tárgyalásra. És hamarosan csatlakozik hozzájuk az emberek királya. Ám a törpék uralkodópárja késik az ork knuuttal. És tanakodva, beszélgetve együtt lépnek be az ajtón.
-Üdv újra mindenkinek! -kezd bele Mognar- Szünetben arról beszélgettünk Tech-kel, hogy amíg döntés nem születik semmit nem teszünk. De mivel nincs az a királyság rajtunk kívül, ami elbírna látni ötvenezer fős sereget, az övéi tovább indulnak dél felé Sötét Vastelephez. És nyugodtan tudjuk közben megbeszélni, hogy mi lesz.
*Talán nem meglepő a fejlemény, hiszen eredetileg is ezt tervezték. És Elarion hallhatta, hogy az agyaras népre északon és délen is problémák és halál vár. Maruk figyelmeztetése alapján pedig joggal aggódnak falvaikért, hamar túl szeretnének lenni rajta.
Persze azzal mindenki tisztában van vele, hogy több nép is el tudna látni ilyen vendégsereget, a legkevésbé a törpék, kiknek minimális a élelemtermelésük. Ám most Astelath is vallomással tartozik.
-Legyetek óvatosak! A követeimet megtámadták és a főpapomat meg is ölték Raydanból visszafelé jövet. Aggódom, hogy az éjtündék keze van a dologban és már értesülhettek a terveitekről. Akkor pedig óriási veszélynek vagyunk kitéve mindannyian. Bármire is készülnek.
Nehezen lehetne pótolni két nép seregét, ha csapdába sétálnak. És átbeszélve apró barátommal a dolgot, nem kételkedem a szerződésben, mely tűzszünetet rendelt a bánya bevételéig. Addig én sem fogok tenni semmi egyebet.
*Kérdés, hogyan viszonyulnak mindehhez az erdeiek és a nagymacskák? És van-e újabb javaslat Braslov sorsát illetően?

Úgy tűnik nem tud kimaradni a Braslov körüli huzavonából, ám nincs titkolni valója. Eddig sem volt.
-Már elindult Tech, úgy tudom, mikor Astelath két mágia tudó követet meg két szolgát küldött hozzám, hogy szerződésben ismerjem el a város feletti jogait.
*Az ember bólintott.
-Én nem ígérhettem neki semmit, csupán annyiban egyeztünk meg, hogy várok egy kicsit és ha a dolgok nem jutnak előbbre, akkor a határ ott marad, ahol éppen volt. Se az emberek nem települnek tovább, sem az orkok nem támadnak.
Hívtam őket is, hogy egyesült erővel szabadítsuk fel országom elragadott szegletét. De ők aggodalmaskodtak, hogy a kiújult ork támadás után nekik inkább északra kell koncentrálniuk.
*Astelath arcáról leolvasható, hogy ő persze nem ért egyet a megfogalmazással, de azért nem nevezné hazugságnak sem. Valóban már a Braslov környéki falvak tűntek el egymás után az őrjáratokkal együtt, mikor megneszelve a közeledő nehézséget és az elfek rejtélye elvonulása miatt feszülten Raydanba küldte egyik legfőbb bizalmasát.
-Papirt irtunk alá a követekkel, hogy bármi is lesz a vége az ottani harcoknak, addig egyikük sem támad a másikra, amíg Sötét Vastelep fel nem szabadul. Ha annak vége, úgy sem éri meg az orkoknak tovább portyázniuk nem igaz? -csattant fel harsányan- Már most is van egy aranybányájuk és komoly fizetséget kapnak a hátra hagyott őrökért, hogy ilyen csúfság még egyszer biztosan ne essék rajtam!
*Az emberek királyába mintha csak tőrt döftek volna. ~Már így is van egy bányájuk? És a másikért is jutalmat kapnak?~
-Nos, valóban! Most értesültem én is a szünetben ezekről a fejleményekről. A követeket én küldtem, ám út közben eltűntek. Mivel Mognar még látta épségbe visszafelé indulni kocsijukon, a hazaúton csaphattak le rájuk.
Ám tartom magam a megállapodáshoz és nem akadályozom, hogy Tech segítsen kiűzni a selfeket. Addig az én megviselt seregem is kicsit ráncba szedi magát. Tavaly is nagy veszteségeket szenvedtünk, mire eltakarítottuk a tengerentúlról érkező északi embereket. Idén visszatértek és új várost építenek Össznépitől északra, ahol a múltkori csata is volt.
A papjaim egészen biztosan nem vettek részt semmiben, amihez a drowok keze tartozik. Hűségesek hozzám. És eltanácsolt, illetve kiugrott társaikról sem tudok, hogy csapatban összeállt volna. Ha mágiát maguk vagy sötét cél érdekében használnák, akkor az inkvizítoraim nyomoznának hamarosan utánuk. Így is sok boszorkányt és gonosz varázslót égetnek meg vagy akasztanak fel.
Ami tőlünk telik megtesszük és küzdünk a természetfölötti öncélú alkalmazása ellen. Én sem tartom valószínűnek, hogy sokáig el tudna bújni egy közös szervezetük szemünk elől. Ám ha nyomozni szeretnél, akkor Nini-Wellben kezd, barátom! Közel fekszik Braslovhoz és én magam is vizsgálatot terveztem az ottani inkvizítor halála ügyében. Az előző főnökük pedig felségárulás és szellemekkel üzérkedés vádjába esett.
Nem első alkalma a településnek, hogy inkvizítor nélkül maradt. De ha boszorkányok keze van a dologban Braslovban, akkor könnyen lehet összefüggés.
*Garr szavaira pedig hárman körülbelül ugyan azt felelték. Írnak szerződést, ha mind az öten alá írják. És a nagymacskák is végre katonákat -is- küldenek, ha valakit megtámadtak. Tech viszont szívesen elvonul vele úgy, mint mással, ha ezt szeretnék. Így Garral is elmegy, ha még mindig félre akarja hívni.

Figyelemmel kisérem a tanácskozást,és Apjukom beszél is rendesen..bár Techben én nem bizom annyira mint párom,de a közös cél érdekében valahogy meg kell oldanunk a helyzetet.

A megnemtámadási szerződés jó ötlet,és valahol kis biztosíték,hogy közös nevezőre jussunk végre ebben a dologban..ahogy a bányát visszafoglaljuk a bitorló selfektől.

-Tech lenne egy vicces ötletem. Úgy értesültem a bányátokat kiadtátok törpéknek hogy termeljék ki. Szerintem ez zseniális ötlet a részetekről. Valami hasonló jutott eszembe az élelmezéseteket figyelembe véve kéne változtatnod. Ugye az egyik törzsfőnöke tette meg a bányás tervet, mi lenne ha te meg parasztokat hívnál Asthől akiknek nincs földjük éheznek. A földért cserébe élelmet adnának mondjuk hogy neked is tessen a dolog az éves termés termelés 60 százalékát kapnád meg mint a bírtok ura. Eltudod képzelni hogy hány féle farmgazdaságot lehet így fent tartani. A bevétellel ne légy mohó hisz a farmokat fent is kell tartani legyen meg a megfelelő esélyük hogy hússal és kenyérrel és zöldségekkel lássanak el titeket. Gyanítom perpillanat rabszolgákkal végeztetitek ezt akik elég sovány termést produkálnak. Ugyan ezen parasztok saját földön akár ork munkásokkal akiket ti nem becsültök mert nem harcosok ha beáll a rendszer 50-60% adja az élelmeteknek ami lássuk be a jelenlegi szerintem 10% hoz képest erős fejlődés lenne. Nem azt mondom hogy kapásból a rabszolgákból keress parasztokat, hanem hívj el Astelathol éhező munkanélküli parasztokat akik szívesen fognak dolgozni a földért állatokért cserébe és még azt se kell figyelnetek hogy megszöknek. Szimplán némi pénzt kell beforgatnod és lesz egy az emberekéhez hasonló élelem termelő rendszered. Amit szép lassan a nem harcoló orkjaid idővel átvehetnek és ezzel rengeteg dologtól szabadítanak meg tégedet. A lényeg hogy ne kapj vérszemet és hajtsatok el mindent mert akkor szart se ér az egész. Létre kellene hoznotok egy ciklikus rendszert és annyi élelmetek lesz hogy még kereskedhettek is vele. Szóval érdeklődjetek Braslovban kezdetnek földet állatot magokat eszközöket ígérve, semmi fenyegetéssel. Megfogsz lepődni hányan jelentkeznek hozzátok munkásnak.-Remélhetőleg megfogadja a tanácsom és így rátérek a másik számára talán idegesítő témára.
-Szóval az elfekkel közösen az oawák is segítenek a farmok fel futtatásban, hisz nem csak az elfek képesek termőképességet szabályozni, igaz ők mágiát mi alkímiát használunk hozzá, vagy kristályokkal tehetünk termékenyebbé az állatokat. Viszont hogy megszabadulj egy későbbi nyűgtől szerintem köss üzletet az emberek uralkodójával parasztokat Braslovért kovácsaitok nektek is vannak azok eltudják készíteni az eszközöket azokból kevesebb kell. Megszabadulsz egy probléma halmaztól cserébe a törzsed nem hal éhen és nem fogsz függeni a fosztogatásoktól és az elfek-emberek kereskedőitől. Szerintem neked is megéri a dolog. Csak nyersz rajta, és ahogy korábban említettem Braslovot max elfoglalod újra ha összevesznél Astelathal. Így a katonáid se unatkoznának.

Tech vészjóslóan jó kedvre derül az oawa szavaira. Hasát fogva fennen kacag, az illemre is fittyet hányva.
-Ha-ha! Egy ork, aki vadászat helyett földet művel valaki másnak? Alig ha hiszem, hogy akadna ilyen a népemből. De felőlem mehet Astelath-hoz, aki ilyenre vágyik.
*Már komoly tekintettel fordul az emberhez.
-Nos, én sosem mondtam, hogy nem jöhetnek munkások Braslovba. Nekem sem a rabszolgaság volt a célom. Csupán lett néhány a csata után. Ha valóban akkora nagy szükség van arra a földre, a mi védelmünk alatt élhet bármely nép ott. De írásban kell vállalniuk, hogy később sem fogják követleni.
Benne vagy?
*Az emberek uralkodója jól látta, hogy ezúttal a béketervben pont az az akadály, ami eddig másik oldalról ugyan, de hiányzott. Braslov feladása az oughwariaknak nem állt érdekükben, ám épp annyira nem old meg semmi gondot az ő királyságában, ha lemond a visszavágás lehetőségéről és alattvalóit még biztatná is más vezetőnek való hódolásra. Hiszen akkor mit kapna ő cserébe?
-Tudok munkásokat szerezni, akik értenek is a földhöz. De nem lehet minden haszon az orkoké. Vérünkkel fizettünk eddig is azért a vidékért. És a szokásos adót továbbra is elvárom. A termés 10%-át. Ha Tech hajlandó lemondani a 60%-ról és csupán a felét kapja meg a learatottnak, akkor én is hajlandó vagyok ősi földünket átengedni neki.




*A knuut hamar rááll az üzletre. Jól tudja, hogy most engednie kell. Hiszen déli hadjárata így is rengeteg kockázatot rejt magában és cserébe most lehetősége van északon a határvidékein megszilárdítani a helyzetét. És ehhez nem kell igazából lemondania sem egyetlen eredményéről.
~A sámán jóslata szerint északon és délen is a Halál közeledik. A bányánál ha meggyengül a sereg, bármi is lenne a kimenete, Astelath újból támadna. És ha nincs béke, biztosan kimarad a harcokból. Ám a papír kötelez és többé senki nem vonhatná kétségbe a jogunkat a határmenti vidékekhez.~
*Nagyon remélte, hogy a szellemek csupán figyelmeztettek. És még időben megkötötte a jó megállapodást. Ahogy Mognar is csendben visszahúzódva, de bízott abban, hogy az emberek felől újabb kereskedő karavánok indulnak hamarosan útnak és talán még be is vonhat még több harcost a bánya visszaszerzésére.
Az emberek vezetője pedig örömmel köt békét, hiszen ő már tudja, hogy egyik igen gyenge végvárától nem sokkal aggasztó építkezésekbe kezdtek a varégok. Van elég csapata, hogy szemtől szembe legyőzze őket. Ám jól védhető földsáncok mögött építik városukat és Braslov melletti Észak-Bivaly végvárából is aggasztó hírek érkeznek. A birodalma nemességét az eddigi pártoskodáson felül új rákfajta emészti és a vallási villongások egyre kézzelfoghatóbbak. Rokona és egyben a legbefolyásosabb főnemes elkötelezte magát a régi, elemek isteneibe vetett hit mellett azáltal, hogy egyetlen gyermekét a főpapi pozícióba segítette. És nincs is oka senkinek, hogy őseik hitéről letérjenek.
Ám ennek ellenére sokan fordulnak mégis a Kegyelmes Istenhez, aki a nem rég felbukkant egyházát számos csodatétellel támogatja. Legutóbb épp az erdei elf figyelmébe ajánlott Nini-Wellben, ahol egy szentély körüli vitában -némileg gyanúsan- lett halálra sújtva egy inkvizítornő.
Szóval miközben úgy tűnik karnyújtásnyira van az örök béke, és már csak három népnek kell rábólintania a fenti egyezségre, addig sokak nem is látják, hogy Astelath országa a belső szétesés jeleit mutatja.