/A hű asszony-folytatás/




Már régen nem találkoztunk egyik főhősnőnkkel, ki most kis, szerény kísérettel a háta mögött lépked a királyi palota folyosóin. Megtehetné a nagyobb felhajtást, de nem igazán van rá szüksége és ezt ő is pontosan tudja. Pedig lenne oka többeknek is, hogy megöljék, hiszen a lázadók kivégzésének tömegessé válásakor őt tették meg látványarcának a megtorlásoknak.
De hová is megy Thea, egy új hadvezérének felesége a régi hadosztálynak? Ismét a Do'Odrun lakosztályt keresi fel, immáron történeteinkben másodjára. Ráadásul az sem változott, hogy ismét ISIS-hez igyekszik olyan időben, amikor a férje távol van a messzi harcmezőkön.

A két tucat fegyveres most is látványosan hátra hagyja, mielőtt a pók-ház testőreihez lépne és jelezné nekik érkezését. Direkt nem akart többet hozni, hiszen a palotában és a városban már régen az őrséget Awermondyas egykori katonái adják, bármikor csatlakozhatnak hozzá sokan. A testőr, aki a hírt neked hozza, megemlíti, hogy nincs tudomása az ékszerről, melyet Hirion miatt úgy egy éve ezen a családon követelt Uráldur.
-Fogad jó kívánságaimat, ISIS! Nagyon régen nem találkoztunk és úgy gondoltam, hogy nagy baj előjelének vélnék sokan, ha észrevennék, hogy két ilyen erős ház nem tartja egymással a szoros kapcsolatot.
* Nyugodtan várja a válaszodat, inkább csak furcsa, de egy self által nem megfejthetetlen udvariasságnak szánta szavait, mint őszintének.

Próbáltam lenyugodni és elfoglalni magam a Ház egyéb dolgaival, mikor jelentették, hogy Thea úrhölgy kíván meglátogatni.
Fogalmam sem volt, hogy vajon miért ez a hirtelen látogatás, de természetesen nem utasítottam vissza és hamarosan ott ült velem szemben a lehető legnyájasabb hangnemet megütve, mintha sosem történt volna semmi közöttünk.
- Nem hinném, hogy ezt a két Ház úrának feleségétől várnák el, de egyébként sem hiszek benne, hogy csupán udvariassági látogatást kívántál tenni Thea. - mosolyogtam rá ártatlanul, de nem kívántam belemenni a kis játékába. - Nyugodtan elmondhatod miért jöttél, egyedül vagyunk idebenn. - tettem hozzá.
A vendégem meghökkent a nyilt ellenérzéseim láttán. Azt remélte, jobban kezelem a helyzetet, ha a köztünk történt félreértés nem is fog soha begyógyulni. Ám most igy nagyon kényelmetlen helyzetbe került, hiszen könnyebb lett volna intelligensen előadni a dolgokat. Vagyis finoman utalni rá, nem mint a barbár emberi faj közönséges egyedei.
-Nekünk nőknek jobban össze kell fognunk, mint bárki másnak. Ha egy férfi elvesziti az asszonyát, még mindig ugyan az a magabiztos valaki marad. És talál helyettünk jobbat bármikor. Szólj, ha valamiben nem értesz egyet!
Ám ha mi egyedül maradunk, akkor védelem és pártfogó nélkül úgy járhatunk hamar, mint az exkirályné. Engem aggaszt Sádien esete. Enathiek király halála után özvegyét Dementor úgy megalázta, amit senkinek sem kivánok. És mi történt Uráldurral, a férjeddel? Nem kevésbé volt hü a régi uralkodóhoz, de Dementor igyekezett a saját pártjára állitani, nem kellett rettegnie.
Awernondyas halála után megigértem Uráldurnak, hogy hozzá megyek Al-Nuszrához és biztositom, hogy nehogy ellene akarjon fordulni. De az új férjem nem hallgat rám és iszonyú dühös a párodra. Őt hibáztatja a kiképzés és hadvezérré válása minden gyötrelméért.
Az volt a legborzasztóbb, hogy most az egyszer Thea-nak igaza volt! Nem volt méltó az Első Lord feleségéhez, hogy így viselkedtem vele, még akkor sem, ha meg volt rá az okom, hiszen majdnem a családom látta a kárát. Valószínűleg még annak a féreg kémnek a dolga járt az eszemben, ezért viselkedtem ilyen meggondolatlanul.
- Nem vonhatom kétségbe szavaid igazságát és elnézésedet kérem a nyers stílus miatt. - hajtottam fejet józansága előtt.
Be kellett látnom, hogy ő is azt teszi, amit a fajunk szokásai megkövetelnek tőle, tudom, hogy neki is súlyos veszteségei voltak.
- Talán történt valami, ami miatt ezt most felhozod? Tartanunk kell valamitől? - kezdtem izgatott lenni.

/A hű asszony-folytatás/



/Userrel Skypon egyeztetve/


Thea nagyot nyelt és egy nagy levegőt véve bent tartotta egy hosszú pillanatig, mielőtt válaszolni tudott volna. És nem volt boldog attól, amit mondania kellett.
-Igen. Nem véletlenül mondom ezt neked. Uráldur szerintem nem fogja hagyni sokáig, hogy egykori tisztje ellene legyen érzelmileg és hamarosan meg fog öletni engem.
Kivéve persze, ha nem leszünk tapintatosabbak nála. Biztosan megvannak a módszereid, hogy eltereld a figyelmét és ne foglalkozzon még egy-két évig velünk, addig összecsiszolódunk és én is meg tudom majd enyhíteni az én uramat.
* Elgondolkozva hallgatta Isis, azt amit a másik nagy ház asszonya mondott neki. Nem volt kétsége a felől. hogy nem volt könnyű eljönnie ezzel hozzá a történtek után. Persze megtehette volna, hogy kihasználja a helyzetet és örökre leszámol a konkurenciával, hiszen ezek szerint férje nem fogja tolerálni a nő újabb kudarcát, és ezzel Al-Nuszra is meggyengülne, még közel sem tudna szembe szállni Uráldurral és ez talán a Ház érdekeit is szolgálná, de.......ha Thea-t a szövetségesükké teszi, az talán hosszútávon még kifizetődőbb.
- Iiiigen....... - bólintott kicsit később Isis. - Minden bizonnyal képes lennék enyhíteni férjem haragját, ha nem érzi a sikeredet. De akkor nagyon kell próbálkoznod, azt tudod ugye? És elég egy kis hiba........Al-Nuszra botlása..... - ingatja meg Isis a fejét figyelmeztetően.
* A fenyegetés hatására a nő arca nem aggodalmasabb lett, hanem megnyugodott. Ez az a megszokott zevadari beszélgetés, amit a király környezetében és a polgárháborúban megszokott.
-Természetesen. Sosem toleráltuk a kudarcot. És biztosíthatom a családodat, hogy Al-Nuszra nem fog lépni semmit ellenetek. Most, hogy megszületett az első gyereke, le tudom azért kötni annyival.
Bár nagy bánatom, hogy férjem fattyú fia elrabolta a szeretett lányomat és most nem tudom hol raboskodik és mit csinált vele. Túl sokat vesztettem már el és őt nem fogom hagyni.
De gondolom megérted, hiszen te is anya vagy.

Most már barátságosabb mosolyt kapott Thea, ahogy biztosított róla, hogy kézben tudja majd tartani a férjét és annak hűségét az Első Lord felé. Persze ezen az élete és családja élete is múlik, de megérdemel még egy esélyt.
- Ezt jó hallani. - bólintottam felé.
Az előbb már eszembe jutottak előző házasságából való gyerekei, és tudom, hogy Aw Hirion nevű fia mennyi fejfájást és mérget okozott férjemnek, amitől az én tekintetem is megkeményedett.
- Remélem hamarosan mindkettő a kezedben lesz, ki így, ki úgy. És sajnálom a fiadat is, így örülök, hogy újabb gyermekkel vígasztalódhatsz. - fejeztem ki érzéseimet.
-Nagyon hálás vagyok a megértésedért. Nagyon örültem, hogy itt lehettem és a trón körüli harcok ellenére is mi családanyák még mindig megtudjuk beszélni a gondjainkat és segitünk egymásnak.
Nem is tartanálak fent tovább. Jól tudom, hogy mind a kettőnknek még számos teendője van. Túl sok a Birodalom ellensége, akik ellen férjeink oldalán harcolnunk kell.
Sosem voltunk Thea-val barátnők és valószínűleg nem is leszünk, de az érdekek azért egy oldalra állítottak mindkettőnket. És, ha összefogunk, akkor még jobban is tudjuk segíteni Házainkat és megtartani pozíciónkat. Uráldur is könnyebben teszi a dolgát a határainakon kívül, ha tudja biztos kezekben tudhatja a hátát.
- Ha támogatjuk egymást, akkor az mindenkinek jó lesz. - adtam neki igazat és mikor távozott őszintén megkönnyebbülve sóhajtottam fel. Egészen jól ment.

//Köszönöm a játékot //