Alia az erdőben bóklászik kedvenc állatai társaságában, mikor is megérzi a körülölelő természetből, hogy valami nagy változás fog hamarosan történni. Ha kérdezni kezdi a fákat, azok hamarosan megsúgják neki, hogy egy fajtársa közeledik felé.
Üzenhet neki és kérdezhet tőle addig is, míg ide nem ér. Hiszen hamarosan egy fehér bundás hölgy fog kilépni egy fehér tigris kíséretében. Bár még mindig jól tartja magát, azért látszik rajta, hogy nem fiatal már.
-Üdv!

Imádom a reggeli Erdő illatait, ahogy a napsugarak táncát a fák lombjain.
Mellonnal lépkedek a fák alatt, és csak élvezem az ébredő erdőt,ahogy az állatok is motoszkálnak az avarban..

Aztán valami "megzavarja"a reggeli csendet és a fák hangjai is szolnak,hogy közeledik valaki,és nincs egyedül..

Hamarosan meg is pillantom a jövevényt,és mellette egy fehér bundájú Tigris lépked.
...nagyon aranyos!-mosolyodtam az állatra,de nem léptem nagyon közel.

Aztán ahogy megszólít a hölgy,én is fogadom az üdvözlését egy főhajtással.
-Üdvözlet ,Magának is!-mosolyodok rá,és várom mi fog következni,bár szerintem nem véletlen,hogy ide érkezett,és szerintem nem kis utat tett eddig meg.

A nő arca komor és leír róla, hogy fontos dolgok történtek. És ezt bizony még telepatikus úton sem akarja elmondani, nehogy mások meghallják.
-Nagyon gyorsan kell a segítséged. A törpék királynője beteg és a népe nem találja az orvosságot. Minden nép legjobbjait kérették magukhoz, így mi téged választottunk. Nincs idő még arra sem, hogy útra kelj. Ha elvállalod a megbízást, akkor mutatok neked egy rövidebb utat. Ám erről nem beszélhetsz majd senkinek! Még az erdei elfek többsége előtt is rejtve van.
*Figyelmesen hallgatja, hogyan reagál Alia, és ha elfogadja a küldetést, akkor hamarosan Awyris legsűrűbb részei felé vezeti.

Ahogy a Hölgy közelebb lép hozzám,már az arcáról látom,hogy gond nyomassza,és igencsak fontos dologban jár erre.
a szavaira bólintok igenlőn,és halkan válaszolok neki.
-Segítek. S igérem, nem beszélek róla senkinek.

Aztán Mellonra pillantok,és nagyon jól tudja a tigrisem,hogy indulnunk is kell.De egy kis borzolást azért még megeresztek a buksijára,és követem én is a nőt,ahová vezetni akar.

Egy olyan helyre érkeztek, ahol a fák nagyon sűrűn nőnek egymás mellett és vastag lombok félárnyékba burkolták a tájat. És amikor megérkeztek, egyetlen fa adta a világosság legnagyobb részét, az Égről alig szűrődött be már valami.



-Ez a szivárványfa az egyetlen előnyünk lehet a sötét elfekkel szemben. Váratlan támadásaik során tíz futárt küldünk rajta keresztül a szövetséges népekhez. Minden ország vezetéséből ismerik a kiválasztottak, de nem akarjuk nagy dobra verni.
Ha elterjedne a híre, azt követelnék, hogy seregeket mozgassunk rajta keresztül. Ám ez lehetetlen. Csak néhány ilyen fa létezik, amin keresztül át lehet lépni egy másikba. Ám nem az utazó dönti el, hogy melyikbe szeretne menni. Ezért küldünk kétszer annyi hírnököt a támadásról. Így nagy biztonsággal megkapja mindenki méghozzá gyorsan.
Meg kell próbálnod eljutni a Raydan-hegységbe! Egy utazás fél óráig tart. Ha nem sikerül, az új hely őrei várni fognak és el kell nekik mondanod, hogy miért akarsz újból próbálkozni!
*Az őrök említésére a tündében furcsa érzés fogan meg és ha figyel a természetre, akkor megsúgják neki, hogy több íjászos katona is tökéletesen rejtőzik most is a lombok között, vigyázva az átjáró biztonságára és figyelve azokat, akik kijönnek onnan.
-A növény jól védekezett évezredeken át, és mi segítünk neki. Bár igen ritka faj, ám képes eltéríteni a gyanútlan utazót és ha nem ismered azt, hogy hol keresd, akkor eltéríti más irányba. Így neked is szükséged lesz az őrök segítségére odaát, hogy megtud, hol is vagy.
*A kapu, mely maga a fa törzse, nyitva áll Alia előtt. És ha belép, akkor egy ligetben találja magát, mely az előző helyszínnel ellentétben rendezett és inkább egy parkhoz hasonlít. Jobb oldalról egy épített falat lát két fa között.

Amint megérkeztünk az uticélhoz,amit a Hölgy emlegetett,a szavam is elállt.
Oly csodálatos látvány tárult elém,hogy mjadnemhogy a szám is tátva maradt.
Ahogy hallom a fák szavait ,azt is érzékelem,hogy figyelnek a fák mögül.

-Köszönöm!Értem, szavait,és mindent megteszek,hogy segítséget adjak a Felségnek.-néztem a Hölgyre kedvesen,és egy nagy levegőt véve elindultam Mellonnal a fa felé.

Egy "nyitott"kaput láttam rajta,és beléptem a törzsébe.S mikor átjutottam a túloldalra,egy szép tisztáson találtuk magunk..és valami fal volt a fák között...
Óvatosan léptünk ki a szivárványfának a belsejéből,és körbenéztem,hogy mit is láthatunk még,ahogy a fákat is kérdeztem,hogy "meséljenek"a környezetről..
Tovább haladva nem láttam senkit,de mellon ugyis jelez,ha valaki van a közelünkben.
Így a Tigrisem mellett haladtam,és figyeltem minden neszre.