Nagyon nagy a kockázat, hogy engem felismernek, de legalább Herta megint ártatlan kislánynak látszik, ami talán megkönnyíti a beolvadást.
Akár mekkora bajt okozhat, muszáj legalább a vér nagy részét lemosni magunkról, ha el akarunk jutni a kapuig a felbolydult őrökön keresztül.
Azonban nem viccből figyelmeztettem a kislánybőrbe bújt démont, mert ha valami ostobaságot csinál, akkor itt halunk meg. Már így is nagy volt az esélye, hogy felismernek és ez csak súlyosbodott, amikor az őr megszólított minket a kútnál.
Szemem Hertára villan és egy mázsás kő zuhan le a szívemről, amikor átmegy bájos kisangyalba. Ha az őr csak sejtené, hogy mennyire távol van ettől!
Próbáltam amennyire lehet rejtve tartani az arcom és közben imádkozni az összes istenhez, aki csak eszembe jutott.
És csodák csodája bejött! Az őr elengedett minket.
Legszívesebben megöleltem volna a mellettem álló kislány, de még időben észbe kaptam és inkább sietve megindultam a déli kapu felé.
- Az út mellett biztos találunk fogadót, ahol a nő is megállt, nem hiszem, hogy sejti, hogy a sarkában van valaki. – biztattam Herta-t…..és persze magamat.
Nem veszíthetjük el a nyomot. Még fiatal vagyok a halálhoz.

/Helly és a csajok/


Már nem olyan messze van a főváros, a beszélgetések alapján olyan fél napi járóföldre, amikor az egyre növekvő menetoszlop egy nem rég érkezett tagja lovagol oda Helly mellé. Épp kicsit távolabb van a lányoktól. Ám az özvegy grófnő legalább olyan megbecsülésnek örvend, mint Mrs. Banning.



Téged keresett és kedvesen rád mosolyog.
-Üdvözlöm Tanácsos! Nagyon örülök, hogy országaink között egyre szorosabb az együttműködés, amit az is jelez, hogy egy követet küldtek a koronázásra. Remélem, hogy ez hagyományteremtő jellegű lesz.
* Megvárja a válaszodat, nem siet. Előre néz az útra, gyakran odapillantva rád. Ha válaszoltál, akkor folytatja.
-Én Jelena Szergejevné Katyina grófnő vagyok. Astelath fiának legközelebbi élő hozzátartozója. A fiú még gyermek. És szeretném a nemesekkel elfogadtatni, hogy a gyámságom alá vonjuk, amíg be nem tölti a tizennyolcat. Remélem megért engem.

Hosszú az út Nini-Welből Királyöbölbe, de hála az égnek gyorsan telik jó társaságban és ahogy halottam már csak fél napnyira van tőlünk, ezt már könnyedén megtesszük. Az út alatt sokat meséltünk egymásnak Lolával és Leilával, és annál is többet daloltunk, már soksok emberi utazónótát tudok, és azthiszem ők is megtanultak pár törp dalt. Épp nyugodtan csevegtünk amikor egy alak jött oda mellém.
-Üdvözlöm! Kérem szólítson Hellénának. És én is nemkülönben örülök, hogy jelen lehetek eme nemes eseményen Önöknél, egyben fogadja részvétem a súlyos veszteség miatt. Királyom és én is Reménykedünk országaink közti jó viszony további fennmaradásán és reméljük az új király is hasonlóan jó társ lesz ebben a kapcsolatban, mint az elődje volt.
Majd visszaadtam a szót a hölgynek.
-Természetesen, azthiszem értem a helyzetet, biztosan Ön is remek uralkodó lesz az ifjú felnőtté válásáig, és kítűnő tanára is lesz, hogy a helyes döntéseket hozza meg majd a fiú.-majd egy kis mosolyt engedtem meg magamnak, sajnos nem tudtam hova tenni eme találkozó indokát, hogy csak informálni akarte erről a szándékáról vagy pedig a támogatásomat is kéri hozzá, remélem nem az utóbbi, mert az sok kellemetlenséget szülhet nekem még a továbbiakban.

/Helly és a csajok/




Elmosolyodik a grófkisasszony és bólint. Majd elárulja, miért beszél veled erről.
-Szeretném, ha Ön is részt venne a tanácskozáson, mint meghívott vendég. A koronázás után mihamarabb összeülünk, hogy ellenségeinkben ne keltse az átállás a bizonytalanság és a gyengeség látszatát.
* Ha elfogadod a meghívást, akkor elköszön és tovább lovagol.
Úgy tűnik gyorsan gyűjtöd a magas rangú barátokat.

-Rendben csatlakozhatok, bár nem tudom mit tehetnék hozzá a gyűléshez...
majdha távozik illendően elköszönök tőle és gondolkodni kezdek...
~most mihez kezdjek? haza kellett volna mennem mindezen dolgok előtt, nagyon kellemetlen eza a helyzet így.... amint lesz lehetőségem írnom kell... Jelenleg ami a legfontosabb hogy a népem jó kapcsolatban maradjon az emberekkel így is kell cselekednem és bármit is kapjak ezért a királyomtól, meg kell értenie mi is a tét, ha nem megfelelően lépünk mindent elveszthetünk....
arcomra aggodalom ült és jól láthatóságát le sem tagadhatnám, és sajnos nem hogy könnyebb lenne a dolgom egyre zűrösebb és nehezebb lesz.

/Helly és a csajok/


/A képen balra./


Mások a királyuk környezetébe álmodnak jutni, hogy meglátásaikat és tanácsaikat a világ megjavításáról elmondhassák. Eközben a Mognar tanácsadónője egyre fárasztóbb és bonyolultabbnak érzi a feladatot, amit a Nagy Tervező nem épp körzővel és vonalzóval szerkesztett meg. Sokkal inkább úgy tűnhet, mintha remegő kézzel és emiatt lennének vargabetűk benne.
Már legalább egy napja készen van mindenki ruhája. És Leila visszaérkezve rögtön felteszi a sorsdöntő kérdést, ami az egész ünnepséget megalapozhatja.
-A palotában kérdezzük meg először, hogy lesz-e számunkra szállás vagy máshol nézzünk szét?

Herta

Az őr finom falat lett volna, ám nem kellett megölnünk, mert végűl elengedett és elhitte, amit Flint mondott.

- Milyen ügyes vagy!

Majd megöleltem a fiút, bár csak a lábáig értem. Micsoda daliás lovag. Milyen leleményes. Na de vajon, a városból hogyan távozunk? Mintha valami lenne a levegőben, valami furcsaság, valamilyen történés....de lehet csak egy bugyuta gondolat. A nőnek halnia kell, s remélem megtaláljuk, nincs kedvem megölni...DE MEG KELL ÖLNÖD HA HIBÁZ...de nem akarom Tami...ERRŐL ÉN DÖNTÖK...
A fogadó valóban jó ötletnek tűnik, csak látta valaki.

- Benne vagyok Flint! hihihi...javaslom fogd meg a KEZEM...a kezem, hogy tényleg ártatlannak tűnjünk.

Mosolygok rá erőteljesen, majd kezem nyújtom felé. HMM..FOGD CSAK MEG KISDRÁGÁM...nem, hagyjál most, hagyjáál...

/Herta és Flint/


Miközben Herta a démonával viaskodik és Flint az elkerülhetetlen, sötét Sorsával... Vagy csak úgy érzi a Mesélő, hogy úgyis meghal előbb-utóbb; a lényegre térve nem tudjuk, hogyan jutottak ki a városfalon kívülre, de egészen biztosan a következő nyomot csak ott találhatták meg. Ahogy az egykori tolvaj visszaemlékezett rá, az út mentén a fogadókba, ahol kicsapongó természete miatt gyakran emlékeznek rá az emberek.
És nem is kerül sok megtudni, hogy egy Hibbant nevű kisváros alkimistájánál szállt meg. Ám figyelmeztetnek titeket, hogy sötét varázslat lengi be azt a dombot a település mellett, ahol az aranycsináló tornya van.
Már beesteledett, mikor ezt megtudjátok. A telihold beragyogja a környéket, csak azt az egy átok sújtotta helyet nem. Sötéten magasodik az ezüstösen derengő háttérben. És minden fogadóbeli első gondolata, hogy jobb lenne megvárnotok a reggelt legalább. De a legbölcsebb az lenne, ha megvárnátok, amíg kijön valamelyik onnan és valahol máshol kapjátok el...

-lehet most megkéne érdeklődni valakinél, az lenne a biztosabb, mit gondolsz a nemesasszonynál vagy a grófnőnél kéne inkább megkérdezni?
Néztem rá mosolyogva és várva a tanácsát majd kicsit másabb témára váltottam:
-láttad az új ruhákat már? én még az enyémet nem próbáltam fel, lehet megkéne nézni a mi szabónkat!

/Helly és a csajok/


/A képen balra./


Leila elgondolkodott és mivel a grófnőt kevésbé ismeri, ezért a maga egyszerű eszével azt válaszolta, ami neki kézenfekvőbbnek tűnt.
-A nemes hölgy hívott meg téged a koronázásra. Ő úgy tűnik biztosan kedvel téged. A grófnő még nem is beszélt velünk. Szerintem inkább Banningnét érdemes megkérdezni és ha van szállásunk a palotába, akkor ő biztosan tud róla.
* Eközben Lola is odaérkezik, így akár ő is tud tanácsot adni.

//képen jobbra //

- Én nem szívesen laknék egy olyan nagy házban és az állatokat sem hagynám magukra. – léptem oda a húgomhoz és Helly-hez. – Viszont örülnék neki, ha a nemes asszony segítene valami jó helyet találni a falakon belül, ahová felállíthatjuk a szekereket és majd a nagy sátrat az előadásainkhoz. Feltételezem ehhez is engedély kell és mivel valószínűleg nem mi leszünk az egyetlen mutatványos társaság, jó lenne minél jobb helyet megcsípni.
Engem annyira nem kápráztatnak el a ruhák, de tisztában vagyok vele, hogy ez mit jelent Leila-nak és ha sikerülne a királyfit elkápráztatni, akkor talán egy gazdag mecénást is kaphatunk, így a jövőnk is biztosítva lenne.
- A ruhák készen állnak, nem rég láttam a szabónál. – intettem a kocsi felé.

Folytatás itt:
https://neminra.hungarianforum.com/t463-demoni-hajsza#13202

-rendben akkor gyertek keressük meg eggyütt!
remélem velem tartanak mind a ketten hiszen nem tudom mit is akarnak pontosan
-akkor visszafele pedig megnézzük a szabót is, addig meg amíg odaérünk akkor döntsétek el kinek mekkora és hol kell hely ügyileg, én szerintem a palotában bepróbálkozom...
-bár az eddig hallottak alapján a két lány véleménye eltér, remélem nem vesznek össze minden esetre én most a kényelmet választom a hátam kicsit megfájdult a sok kocsizástól és jólesne egy nagy ágy szundítani..

/Helly és a csajok/


/A képen balra./


Leila elszomorodott a testvére szavain és főleg érvein. Azt nem lehet elvitatni, hogy egy idomár rosszul érezné magát még egy olyan puccos lakosztályban is, amit a palotában kaphatnának, ha távol van szeretett macskáitól. És a bűvész segédje sem érezné jól magát arany között sem, ha távol kell lenne szeretett nővérétől.
~Úgy tűnik, most sem fogunk luxusban kényeztetni magunkat.~
* A törpe tanácsosasszony felvetésére viszont már kézzel fogható ellenérve volt, hogy felvidítsa magát.
-Várjatok! Ne siessetek annyira! Ha a ruhákon valamit igazítani kell, akkor jobb ha előbb kiderül. A terület lefoglalása fél órát ide vagy oda nem számít. De az új ruhák nélkül nem vehetünk részt az ünnepségen.
Menjünk előbb oda és utána majd ügyeket intézünk kicsit később!
* Nem kell mondani, hogy legalább annyira fontos volt az is, hogy a szállás témában jött rossz hír után felvidítsa magát, hiszen a szabó már párszor út közben is hozzájuk mérte menet közben. Kihasználta azt, hogy most nem egyszerre kellett levenni a méreteket és a főpróbán találkozik újra a megrendelővel a boltban, hanem menet közben is dolgozhat velük.
És oda érve természetesen tökéletes két munka várta a lányokat.

//képen jobbra//

Láttam, hogy Leila-t kissé elszomorította, hogy nem lakhat egy puccos palotában és arra gondoltam, hogy nem kell, hogy velem együtt szűkösködjön a kocsinkban, ezért miközben bólintottam a szabó felkeresésének ötletére, mellettük sétálva megérintettem a húgom karját.
- Egyedül ugyan nem szívesen engednélek a palotába, mert ki tudja milyen dolgok leselkednének rád, de ha Helly vállalja, hogy megosztja veled a szállását esetleg, akkor nyugodtan aludnék én is. Az állatok ellátásához nem kellünk ketten és a gyakorlásokra meg a fellépésekre visszatérhetsz időben. – ajánlom elrejtve mosolyomat.
A szabó már láthatóan elkészült a ruhákkal, amik ott sorakoznak fellógatva és egyik szebb. mint a másik. Igazán kitett magáért.
- Próbáljuk fel őket. – álmélkodok magam is, pedig nem vagyok a divat rabja. – Ezek nagyon csinosak. Nem fogunk szégyent vallani. Gratulálok. – fordulok a büszkének látszó szabó felé, miközben elvonulok és felöltöm a ruhát.

-végülis a sorrend mindegy, akkor irány a szabó!
Majd a lányokkal közösen elindultunk, és ahogy haladtunk elmerültem gondolataimban megint, hiszen majdhogynem bármilyen utasítások nélkül jöttem ki és nem kicsit zavart a dolog.
Majd a két lány beszélgetése zökkentett ki gondolataimból:
-kérhetünk neki is saját szállást, és az állatokat is rábízhatjuk az itteniekre ha gondoljátok, sajnálom kellemetlenségeket okozok...
Majd odaértünk a szabóhoz és amikor beléptünk meg is pillantottam a ruhámat:

Elfogott a gyönyör és gyorsan fel is akartam próbálni:
-Ohh nagyon szépek, próbáljuk fel!
Majd amilyen gyorsan csak ment fel is vettem a ruhámat és megnéztem magam egy tükörben is, szokatlan volt magamat ilyen ruhában látni, inkább a királynőnek volt szokása, de tetszett könnyedsége, így azon gondolkodtam ehhez hozzá tudnék szokni.

/Helly és a csajok/


/A képen balra./


A ruhák tökéletesek és nővéremet ennyire nőiesen öltözni még nem láttam... csak nagyon ritkán. Ám soha nem olyankor, amikor nem valami fiú van a dologban, hanem egy egyszerű ünnepségre megyünk el. És még a randikra sem mindig.
Én is felpróbálom a zöld ruhámat. (Ami a képen is látszik.) És ragyog a szemem. És szinte pille könnyűen szárnyalok gondolatban a szállás lefoglalása és a tér igénylése körüli járkálás után. És mivel úgy tűnik testvérem sem ellenzi...
-Nem hiszem, hogy szívesen látnák, hogy Lola behozza a királyi kastélyba a cicáit. Nem tudna túl messze aludni tőlük nyugodtan. De ne igyunk előre a medve bőrére! Akkor Banning kisasszonyhoz vagy Jelena grófnőhöz menjünk megkérdezni? És a cirkuszi sátornak is a teret...

//képen jobbra//

Felnevettem azon, hogy húgom megemlítette, a macskáim miként mutatnának a palotában, de sejtettem, hogy Helly nem egészen erre gondolhatott.
- Én elleszek a kocsiban, jó pár éve az az otthonunk, így nem kell félteni engem, már megszoktam és tényleg jobban érzem magam az állataim közelében. - nyugtattam meg a kedélyeket.
- És hidd el Helly, egyáltalán semmi problémát nem okozol, sőt.......neked köszönhetjük, hogy itt lehetünk. Inkább mi tartozunk köszönettel neked, hiszen anyagilag is hozzájárultál mindehhez.
Közben a ruhák is megszemlélésre kerülnek és aztán jöhet a próba.
- Azta! Mintha nem is mi lennénk! - csodáltam meg a többiekét is. - Azt hiszem nem vallunk majd szégyent. - bólintottam és már rég éreztem ennyire jól magam. - Én nem beszéltem a grófnővel, nem tudom miként viszonyul hozzánk, én Banning nemes asszonyra szavaznék, biztos segítene ebben nekünk. Helly? Te hogy látod?

-Nem vallunk szégyent? Annyira rossz lenne?-kérdezem tőle kicsit kiábrándultan, mert szerintem igazán gyönyörűek voltunk mind, és igazgatom meg magamon a ruhát, majd térek rá a kérdésre mely irányomba szólt:
- Szerintem is akkor menjünk Banninghez, ésha ő nemet mond megkérdezzük a grófnőt is...
Majd kicsit nézegettem magam és fizettem amit kellett, ha még a szabó úgy gondolta igazítana rajta akkor visszaadom neki, de egyébként magammal gondoltam vinni, hacsak a lányok mást nem mondanak, majd elindulunk a nemesasszonyhoz..

/Helly és a csajok/


/A képen balra./


-Ne értsd félre! Ez dicséret volt! -szólok közben, mert úgy tűnik ez a szófordulat a törpék népe között mást jelent. Ám nem szeretnék feszültséget vagy rossz szájízt emiatt. Mindenkinek nagyon tetszenek a ruhák és pompázatosak vagyunk. És én a próba után le sem veszem magamról. Nem baj az, ha látja mindenki.
-Akkor irány Mrs. Banning!
* Jelenát még én sem tudom hová tenni magamban. Csak a felénél érkeztem a beszélgetésükben, mikor meghívta Hellyt valami nemesi összejövetelre. De abból is közel semmit nem értettem, hogy ezzel mit akart elérni.
Viszont az északi nemes hölgy már igen korán tevékeny résztvevője volt a fővárosba induló karaván megszervezésének és támogatott minket mindig. Ezért érthető volt a bizalom felé. És hamarosan meg is érkezünk, de nem igazán oda navigáltak minket, ahová szerettük volna. A nő után kérdezősködve a városháza közelébe érünk, ahol a főteret már a katonaság és a különböző nemesek fegyveresei lezárták.
-Elnézést! Banning kisasszony házát kerestük volna...
-Ő most bent van a gyűlésen. Valami törpe nagykövetet keresett volna fél órával ezelőtt, de most nem lehet zavarni, mert fontos megbeszélésük van a vezető családoknak. Később majd keressék fel!

//képen jobbra//

- Igen, Helly, ne haragudj meg, csak azt akartam mondani, hogy …….hogy soha nem láttam még szebb ruhákat és szebb lányokat! – mosolyodtam el, ahogy Leila kisegített, mert nem vettem észre, hogy nem biztos, hogy egy más fajú is hasonlóan ismeri a nyelvi fordulatainkat.
Mikor mindenki egyetértett, hogy a nemes asszonyhoz menjünk és tőle kérjünk segítséget, nem is sokat haboztam, bár én a húgommal ellentétben levettem a báli ruhát, hiszen nem akartam, hogy véletlenül is tönkretegyem.
Rosszalló sóhajjal vettem tudomásul, hogy a téren, már most rengetegen vannak és, ha itt akarunk helyet magunknak, akkor bizony már most ki kell verekednünk magunknak. Lehet, hogy már más is ahhoz a lehetőséghez folyamodott, hogy befolyásos személyeket nyerjenek meg egy-egy jobb hely megszerzéséért.
A katonák nem is akarnak minket tovább engedni és biztos vagyok benne, hogy ezen semmi sem változtatna, főleg nem egy magunkféle komédiás társaság, de a törpe nagykövet emlegetésére felcsillannak a szemeim.
- Helléna nagykövet itt van velünk, így nincs akadálya, hogy beengedj minket. – engedtem meg egy telifogas vigyort az őr felé, várva, hogy megnyissa nekünk az utat.

Végülis a szófordulatot elmagyarázták és emiatt kellemetlenül éreztem magam kicsit. Majd a nemesasszonyhoz mentünk és csodálva láttam a tömeget amiben teljesen elvesztem volna kísérőim nélkül, majd ők egy őrhöz mentek oda aki utunkat álta:
-Üdvözlöm! Helléna Silvermoon vagyok a keresett tanácsos...
erősítem meg a lányok mondandóját és nézek mosolyogva az őrre, de szerintem tuti elhiszi hogy én vagyok ez, hiszen más törpe közel sincs errefele.
-Banning kisasszony bizonyára vár már engem odabent

/Helly és a csajok/


/A képen balra./


-Akkor fáradjanak be! Elnézést, nem tudtam. Örülök asszonyom és nem szóltak, hogy kísérete is lesz. Addig kerítek valakit, aki gondoskodik róluk. Vagy megvárhatják Önt idekint. A nemesek is kint hagyták az embereiket, csak a név szerint meghívottak lehetnek jelen a tanácskozáson.
* Ezzel tovább engednek, de egyben el kell válnod a lányoktól, ha bemész. Ha kihagyod az eseményt, akkor pedig hárman kell visszaforduljatok. Ám Leila még gyorsan megölel.
-Ne feledd a cirkuszt! Oké? Gyorsan kellene elintézni, hogy valamilyen központi téren szedhessük le a kocsikról a sátrakat! Valahol a palota környékén, hogy közel legyek a nővéremhez éjszaka.
* Nem nagyon mondta a lány Hellynek, hogy és mert ott jó nagy a forgalom és előkelő vendégek, ami biztos bevételt jelentene, de ezt a törpe nő könnyen kiegészítheti magában úgy is. Nem tartotta volna illendőnek, hogy a katonák előtt olyan képet mutassanak a tanácsosasszonyról, mint aki barátai spekulatív célra használják a jószándékát. Ez így a vörösnek sokkal szimpatikus volt.


Ha bemész, akkor Jelena grófnő feláll és megköszörüli a torkát, amint megpillant. Mindenki elhallgat. Az özvegy egy trónon ül, a többiek hosszú asztalok mellett.




-Hadd köszöntsem a köreinkben Helléna nagykövetasszonyt, aki Raydan képviselőjeként vesz részt a megbeszélésünkön. És felém már tolmácsolta Mognar király akaratát, mely meglátása szerint most bölcsebb lenne az új király mellé gyámot kinevezni, aki segít uralkodói teendői ellátásában, amíg nagykorú nem lesz.
A családi hagyományaink is azt mondják, hogy amennyiben valaki árván marad, a kékvérű legközelebbi rokona segít intézni a birtokai igazgatását. Jelen esetben az ország ügyeit.
* Remélhetőleg hamar rájöttél, hogy miért hangsúlyozta neked első találkozásotok alkalmával azt, hogy ő a megboldogult Astelath legközelebbi élő tagja. Ha nem így lenne, lesz időd erre úgy is. És gyorsan kell elsajátítanod a politikát, hiszen ez eddig sem a kiszámíthatóságról szólt neked. És bármennyire is nyomaszt, hogy nem tudod uralkodód terveit, egyedül kell döntened.

//képen jobbra//

Egy grimaszt vágtam, ahogy az őr közölte, mi nem mehetünk be, bár amikor elmondta, hogy annyi nagykutya van odabenn, nem is vágytam oda annyira.
- Mi addig próbálunk helyet keresni Helly, de ha esetleg majd meg említenéd a nemes asszonynak, hogy kis időt majd szakítson a problémánkra. - néztem sokat mondóan a törpe tanácsosra. - Gyere menjünk Leila, azt hiszem nem árt, ha kinézzük és valahogy lefoglaljuk a területet, mert különben esélyünk sem lesz.
Azzal elindulok szemügyre venni a teret.

-Rendben igyekszem beszélni vele!-megöleltem őket és bementem az őrrel még odafele megkérdeztem mennyire tudja lesz-e szünet ésha igen mikor
majd amikor bementem az özvegy köszöntött és így feleltem:
-Részemről a megtiszteltetés amiért eme eseményen részt vehetek és királyom szavait tolmácsolhatom Önök felé, ezzel egyben hadd adjam át az Ő és az egész királyságunk nevében részvétünket az uralkodó sajnálatos elhalálozása miatt.-székemhez mentem- Azonban mielőtt határozott döntést hoznék, mely egyben a királyom álláspontja is, engedelmükkel meghallgatnám a többi neves résztvevő véleményét és érveit a dolog mellett vagy azzal szemben.
-majd leültem a székembe és hallgattam a tanácskozást, szünetben pedig Banninget fogom majd felkeresni ha nem felejtem el