Robertünk sikeresen megegyezett egy elf kereskedővel, akinek az elefántjai a fogcsikorgató hideg ellenére élvezték a hegyi kirándulást. Ám ez a rejtély megoldatlan marad szemünkben most még.
SzentKő várába mentek, ahol új barátja szerint egy új, érdekes vallás van kibontakozóban az emberek között. Az is kiderül számodra, hogy hallva arról, hogy törpe fogásokat is tudsz, a vas csajkát és a vasvillát -hasonló több kacattal együtt- azért verette be veled, hogy kiváló minőségű fegyvereket tudjon eladni az itteni piactéren.
Ám kérdés, hogy te a kapun túl merre indulsz? Tovább vele a vásárba? Esetleg egy tavernát keresni? Vagy talán boltokat nézegetsz?

Robert

Utunk csendesen telt igyekeztem némi információt bezsebelni az elftől majd elkészítettem neki a "kardokat" bár szerintem a vacak jobb szó rájuk de a fém amit adott erre volt elég viszont jó ötlet jutott eszembe.
-Említettem hogy van még fegyverem amit el adhatsz nekik ha szeretnéd a hasznon meg majd megosztozunk. Közben mesélj a város vallási és kulturális szokásairól nem akarok bajba kerűlni valami marhaság miatt.
Amint kiérünk a piacra vagy hova tartott megkérem hogy segítsen kitrógerolni a ládákat itt nincs ork izom szóval ketten gürcölünk igaz ha pénzt szerezne pláne jó nekem és erős ima hogy az elf holmikat nem böki ki míg fel pakolunk.
-Ha eladtad hol találkozzunk?-nézek rá kérdőn, nem mintha érdekelne a pénz bár jól jönne végre helyi érmék amikből másolatot készíthetek és nem jön mindenféle adószedő a nyakamra-Mit érdemes megnézni? És mit kihagyni?

A kalmár kapva kapott az alkalmon. Egy kis cipekedést simán megérte neki.
-És ezeket hol szerezted? -kérdezi az egyik tünde cuccra mutatva ámuldozva.
* Nem sokat tud mondani a helyi kultúráról, bár a fő vonalakat már ismeri. Valami égben lakozó istenségeket imádnak minden más vallással ellentétben. És különös jelentőséget tulajdonítanak egy kőnek, ami az égből hullott alá. Ezt megnézheted a város közepén a piac szomszédságában álló templomukban, ahol a jelek szerint újabb nagy ceremóniára készülődnek, de erről már nem tud részleteket. Csupán annyit láttok, hogy tömeg gyülekezik.
-Én majd a fogadóban leszek, kiveszek egy szobát, mert jót fog tenni a sok természet ágy után egy meleg dunna és egy puha párna ma éjszakára.
* Sokan fittyet sem hánynak a szent hely felé vonulók oszlopára. Viszont több száz ember tart a bejárat felé nem túl rendezett sorokban. Mindegyikük ember, noha a vásárlók között néhány erdei elfet is látsz, de őket még inkább nem zavarja. A vonulók épp valami dalt a tavaszról énekelnek.

Robert

-Egy része ajándék egy része emlék, a maradék meg az én kezem munkája és amiket elzárva tartok vissza tervezem juttatni a családjuknak. A többi csak emlék. Szomorú emlékek, de ez van ha az ember tovább él mint szeretne. Égi istenek? Le esett egy meteor?-csillan fel a szemem valószínű a mohóság is felcsillant- Na abból lehetne remek fegyvert készíteni kérdés hogy van e az a pénz amiért eladják nekem. Meg is kérdezem őket. Valószínű megnézem szeretem a műsorokat pláne ha új. Viszont majd bevásárolnék pár apróságot hol tehetem meg?
Válaszát meghallgatva, és egyeztetve hogy a fogadóban találkozunk elválok tőle és megnézem magamnak ezeket az égimádókat akiktől valószínű lopni fogok, elmosolyodok a gondolatra.

Az elf érdeklődése láthatóan nem csökkent a holmik iránt. Ám nem kérdezősködik utána többet. Inkább csak felcipelitek a ládákat és egy időre elválnak útjaitok.
-A városban rengeteg kézműves és kereskedő van. Ha nyersvasat akarsz venni, azt talán a törpe kufároktól lehet a legolcsóbban beszerezni. Vagy csak azoktól, akik onnan jöttek és nehéz terheket tudtak cipelni.
De bármi mást is be lehet szerezni itt. Viszont a kővel vigyázz! Kizártnak tartom, hogy eladnák bármennyiért. Nagyon harapnak miatta, ha csak viccelődik egy más hitű vele. Nem vérengzők, egyébként egy nyugodt és barátságos nép.
* Követve a tömeget próbálsz elvegyülni köztük, de valamiért erősen kinéznek téged, mintha csak leetted volna a szakálladat. És talán csak akkor fog ez rendeződni benned, mikor két embert külön a szertartás középpontjába helyeznek. És egy pár szavas idézet a hosszú szövegből "akarod-e őt".

Robert


-Hm ja nem nem fegyverekkel akarok foglalkozni csak pótlom a varázstárgy készletem jobb ötlet mint a raktáramat átböngészni mik vannak szanaszét vagy a polcokon ha érdekel valami most mond amíg itt vagyunk. Kártyákat varázslatokhoz, üvegeket alkimista eszközöket meg egy szekeret ahol kísérletezhetek meg kipakolhatok és amivel utazhatok.
A figyelmeztetését nem hagyom elveszni a mondandói közt jól megjegyzem magamnak.
-Ne aggódj viccelődni velük nincs kedvem de azért megpróbálkozom a dologgal-mosolygok rá- majd még beszélünk na pénzemből vegyél egy favázas fedett szekeret. Vagy valamilyen majd átalakítom úgy is lakhatóvá.
És elköszönve magára hagyom a templom érdekes épület, eléggé kinéznek a hívek de kit érdekel nem miattuk vagyok itt. Csendesen nézem a műsort és remélem kibököm a követ amit "tisztelnek" ha igen akkor figyelmen kívül hagyom őket és mellé teleportálva közelről nézem meg az istenek ajándékát. Ha esetleg megtámadnának egy hatalmas tűz tenyeret idézek meg ami a nana jelzést küldi nekik és megszólítom a fő papot.
-Tudom ti ezt istenetek esetleg istenek ajándéka ként kezelitek ezzel még nincs is gondom de van pár kérdés amik így hangzanak ezek természetesen nem viccek és nem sértések ha nemet mondtok egyes részeire azzal senki se fog megsérülni-én pláne nem-Első kérdés mennyiért adnátok el nekem ezt a példányt, igaz a választ sejtem hogy semennyiért te istenkáromló de azért haljuk a dolgot. Ha ezt nem is adjátok nekem egy hasonló méretű vagy nagyobbért fizetnék mondjuk 3000 arany értékű drágakövet. Szeretnék némi holdkőhöz jutni és az ércet kinyerni belőle nem holmi mágikus katyvaszhoz kell csak készítenék egy kard párt ezen terület urának hogy vehesek egy kis földet egy alkimista fegyverkovács és üveg üzem nyitáshoz lehet hogy agyag égető kemencék is lesznek de ez még a jövő zenéje. -Feléjük nézek-Hogy ezt miért mondom el nektek -vállat vonok- mert nem szerepeltek a terveim közt csak egy ilyen tömbre lenne szükségem ugyan is nem adnám ő felségének a saját lunír pengéim noha tagadhatatlan nagylelkű ajándék lenne. És ti amúgy is méltatlanul bántok ezzel az érccel mintha holmi isteni ajándék lenne holott az egyetlen ami biztos hogy az égből esett. Igen nektek fontos ereklye nekem csak egy alapanyag hisz egy fegyverkovács vagyok méghozzá ha sok a munka elég hamar szállítok természetesen áron alul. Szóval ahogy említettem ha ezt a darabot nem is de egy másikért elég sokat fizetnék bárkinek ha szépen kértek még azt is megfontolom hogy meg duplázzam az ajánlatom.
Bármi is lesz a vége, minden agresszió mentesen kisétálok köztük max egy szélpajzsot húzok fel hogy elrepüljenek a rám támadók. Az ajtóban megfordulok- Adok egy hetet a válaszra, ha nemet mondtok eljövök és talán a fegyvereitekkel egyetemben azt is elveszem, az életetek nem érdekel de nem fogok pár fanatikus sziklaimádó miatt lemondani egy remek fegyverpárról. Egy hetet kaptok hogy szerezzetek nekem egyet utána megnézzük hogy az istenetek az erősebb vagy egy hitetlen vén ember hatalma. Bár ha itt és most elmondjátok hol találtátok akkor adok egy évet nektek a dologra ugyan is ahova egy le esik ott lehet több is ezen infóért csak 10 aranyat adok és egy teljes fegyverzetet páncélostul. Természetesen hatalommal telítettet. A fogadóban várom azt aki élni szeretne az opcióval. Illetve először megnézek valamit mert ha egy érc nélküli példány akkor az egész műsor stornó-légalakban vágok át a tömegen újra a kőhöz és mágiával vizsgálom meg van e egyáltalán lunír benne nehogy egy vacak kavics miatt akadjak ki rájuk.-Szóval ha megkapom a választ csendben hagyom itt ezt a várost pénzt már kerestem a fegyvereim eladásával, szóval egy hét és benézek újra de akkor már remélem kapok választ és nem azt a csúnyaságot hogy megpróbáltok megölni. Nem lenne szép ha ez a város leégne egy kavics miatti harcban amint mondtam nekem egy másik kell nem ez de ha elhallgatjátok hol szereztétek nagyon mérges leszek nem a hiteteket teszem próbára abban hisztek amiben akartok csak egy nyamvadt meteort akarok ami hasonlít ahhoz- mutatok az oltáruk felé-és sokkal nagyobb ennél- dobok ki egy öklömnyi példányt eléjük. Amúgy nem tervezem elvenni tőlük csak érdekelne hol szerezték, majd távozom az ajtót bezárom lassítva a tömeget a kijutásban. A főpapnak küldök egy mentális üzenetet amelyben a lopást csak viccként kezelem viszont hajlandó lennék felfegyverezni egy kisebb csapatot cserébe egy nagyobb hold kőért. Majd vidáman elsétálok onnan.

Hősünk hamar az oltár mellé teleportál és megszemléli azt. Egy meteoritból faraghatták. Méretes példány, az egyszer már biztos. És még rögtön rá sem támadnak. Egészen addig, amíg ki nem derül a nem messze álló férfi és nő számára, hogy Robert nem részeg.
Már épp elvonulna, mikor a fiatal hölgy nekiindul és kezével próbálná bántalmazni arról ordítozva, hogy ki a fene az, aki tönkre tette az ő nagy napját. Egy erőteljes szellő repíti hátra, és ez után a férfiak közül is elég sokakban elszakad a húrok utolsó szála. Tömegesen próbálják rávetni magukat, ám csak azt érik el, hogy az egész templom egy katasztrófa sújtotta területté válik.
Nem kell visszamenned a kőhöz, már első ránézésre láttad az összetéveszthetetlen ereket, mely igen jelentős mennyiségű fémre utal a legjobb fajtából.

Bezárva a szent hely ajtaját lerázod az üldözőket és hamarosan elvegyülsz a tömegben. Már azt hinnéd, túl vagy a jeleneten, mikor egy bagoly kezd el körözni feletted és hamarosan a válladra száll. És egy rohanó nő érkezik hozzád barna hajjal.
-Egy szóra, fiatal ember! Ha jól értettem, maga fegyverkovács.
Attól eltekintve, hogy az égből pottyant kő nem az istenünk, csak az isteneink létének kézzel fogható bizonyítéka, hiszen ki dobta volna le, ha nem ők... Az áruja viszont érdekel. Kössünk alkut és kezeskedem afelől is, hogy ennek a mai történetnek nem lesz a városban negatív következménye. Kasszandra főpapnő vagyok.
Ha felszerel száz embert jobb felszereléssel, mint Astelath uralkodó elit egységeinek van, mint a legjobb lovagjainak, akkor maga mellé adok egy papnőt, aki megmutatja a helyet. Az oltár érinthetetlen a maga számára. Ha eltűnik, megreped vagy csak felmerül a gyanú, hogy valamit csinált vele, az egyezségünk semmis.
* Nyújtja a jobbját, hogy rajtad múljon csak, megpecsételitek-e az alkut.

Robert


Egy bagoly repked felettem erős késztetést érzek rá hogy leszedjem de valami mást teszek ami sokkal érdekesebbek tűnk mint egy bagoly megsütése. Elsőre a nő nem különleges de megérzem a hatalmát szóval pap a drága, vidáman nézek rá. A bagoly landol a vállamon majd a nő is ide ér a bagoly hasát megvakarom és kérdőn nézek a nőre. Aki üzletet ajánl majd le esik hogy neki küldtem az üzenetet is.
-Fiatal ember mi? Ezen mindig jót nevetek. Hát az erős sértés hogy fegyverkovács de mondjuk hogy mesterkovács inkább. Alku, csak hogy ne legyen retorzió a mai szemlélődésem miatt?-hangosan szívből felnevetek- ezen a síkon nincs senki aki meg ölhetne engem illetve a megölésem elég könnyű de a haragom miután feltámadok na az vicces lesz, ez a városka meg se fog történni ha felbosszantanak. Viszont lásd hogy nem vagyok khm gonosz és nem is tervezek semmi zűrt figyelmeztetlek rá hogy a híveidnek szólj hogy eszükben se legyen elmondani hol találtátok azt a kavicsot mert ellopnám előletek szóval a hely és az idő tabu, nem vagyok rá kíváncsi. Astelath gondolom az elfek királya azt nem ígérem hogy jobbat készítek de közel azonosat talán simán tudok csinálni nem vagyok elf noha a mágiájukat tudom használni. A technikájuk egyes része elég nehéz nekem. Szóval némi pénzért cserében segítek és a következő meteor az enyém lesz függetlenül melyikünk találja meg. Áll az alku?

A csaj karba fonja a kezét.
-Na álljunk meg egy pillanatra!
Egy apró megjegyzés, hogy Astelath nem az elfek uralkodója, hanem az embereké, akit ott hagytunk. Másfelől nem kellenek varázslatok a fegyverekhez, mert nem tudnánk használni. Létszámban sosem érjük utol a régi országunkat, ezért a hadra fogható férfijainkat jobb fegyverekkel kell felszerelni, mint az átlagos. Messze jobbal.
Ám mit értesz az alatt, hogy nem mondhatjuk meg, hogy hol és mikor találtuk? Odabent ha jól hallottam rejtekhelyemről, pont azt mondtad, hogy erre van szükséged, hogy megtalálj valami párját.
Mi nem tudunk másik darabról. De lenne ott neked valami, amit szerintem használni tudnál.
* Egyik szemöldökét megemeli homlokán és kérdőn néz rád.

Robert

Kicsit agresszív védekezésbe megy át azaz karba tett kézzel javítja ki egy újabb tévedésem, ember kovácsok ismereteim szerint nem zsenik így könnyen teljesítem amit kér.
-Nos ember kovácsoknál bárki képes jobb fegyvert készíteni. Ami mágiát én ajánlok ahhoz nem kell előképesítés még egy gyerek is profi harcos lesz ha a kezébe veszi az egyik kicsit gyengébb fegyverem az sem gond ha addig egy bicskát se mertek rá bízni. Amúgy egy komplett ipari céhet tervezek létrehozni és ha szépen kérsz megtanítom az elfek elfeledett vagy itt sosem volt hatalmát használni. Nem igényel sok tudást, van pár rúnám ami ki űzi a rovarokat bogarakat. Gyanítom egerekre is lehet készíteni addig még nem jutottam. Szóval ha tudsz egy csendesebb és kicsit üres helyet megmutatom mit adhatok.
Hogy mit értek rajta? Pont azt amit mondtam eszetekbe se jusson elmondani a mikort és a holt mert kicsit ciki de lehet hogy hamarabb lennék ott mint ti és a követek helyén csak egy üres helyet találnátok. És itt ez a kő eltűnne pontosabban kifejezve vissza mennék a múltba és elvenném. Szóval eszetekbe se jusson az adott infók átadása sőt azt se akarom tudni ki találta meg ugyan ezen okból. Ha nem hiszel nekem tégy próbára de csak egy aprósággal embert nem mentek ki a halálból olyat pláne nem aki évek óta halott.-nem mintha nem menne de na akkor se - mert az emberek gonoszsággal fekete mágiával jönnek és kínos lenne vissza lépnem a marhaságban. Szóval gyanítom feltűnt hogy semmit se tudok a hatalmi tényezőkről, de ez nem szokatlan én nem vagyok e világi és sokkal öregebb vagyok mint ahogy kinézek pár év ez időben fürödve kicsit kínos dolgokat okoz.

A nő felbiggyeszti az ajkát.
-Az nehéz lesz. Akkor nem áll az alku. Ugyanis onnan elhozni nem küldök embert védtelenül. És nem tudunk másik meteoritról. Ezt már nagyon régen találták őseink, nem hiszem el, hogy vissza tudnál nyúlni az időben ennyire.
* Szemén látod, hogy még abban is kételkedik, hogy igazi varázsló vagy. Bár nem mondja ki, hiszen tud a király papjairól és más népek képességeiről. Kinyújtja a kezét és a bagoly átszáll rá. Még a tekintetedet nézi és várja, hogy mit reagálsz rá.

Robert

Elmosolyodom azon amit mond szemei kétségekről beszélnek, de vajon ki a nagyobbat se tervezek játszani. De nagyon úgy néz ki muszáj lesz.
-Akkor szegjük meg a feltételeimet kezdetnek. És nem kérek senkit se magam mellé max ha valaki kíváncsi a dologra. Hogy elkerüljük a lenyúlást szimplán csatlakozom a rendetekhez no nem papként, bőven elég hatalmam van így is hogy egy entitás még belebabráljon. Szóval kétségbe vonod a képességeimet jól látom a gondolataidban? -még jó hogy ki ül az arcára a dolog így arra nem kell mágiát pazarolnom-Ha nagyon akarnák vissza mehetnék ezen sík születésének kezdetére és felépíthetnék magamnak pár erő növelőt és istenné válhatnék, de kihagyom a dolgot nem szeretek másokra figyelni és tuti megszívnám az aspektusoknál. Szóval játszunk kicsiben elviszlek magammal a kő megtalálásához csak téged meg az esetleges testőreidet. Jelen világ politikája nem érdekel az egyházak sem elismerlek vezetőmnek noha többszörösen gyengébb vagy mint én. Te istened papja vagy én meg egy vénséges vén ősmágus aki jó pár létsíkon járt és túlélte őket. Szeretem a rövid életűeket megfigyelni és dolgozni velük, mindig tudok tanulni újat még egy gyerektől is. Nem az uralkodásért szereztem az erőmet hanem csak úgy hogy alkothassak kedvemre legyen az fegyver, páncél, ékszer, mágia, vagy csak egy fakard egy ábrándos gyermeknek. Teljesen mindegy a dolog amikor örülnek neki az nekem elég fizetség, pénz na arra megint nincs szükségem pontosabban e világira igen de érted a lényeget több pénzem van mint amit el költhetek egymillió év alatt. Szóval ez a sík lesz ahol szépen le ülök a seggemre és csak alkotni fogok, nem egy hibbant banshee jóslata miatt aggódni, bár lehet hogy megidézem és elhívom randizni na mindegy a lényeg kislány ha bizonyítékot akarsz az időben való babráláshoz válasz ki egy dátumot helyet és amit látni akarsz és elviszlek oda ami a fegyvereket illeti egy elf ismerősöm épp 3 ládányi nemesacél kardot ad el épp a városnak, megnézheted ha akarod azokat is én készítettem. Nem vagyok nyűgös mert egy kis város vezető papnője épp hazugnak tart engem de most játsszuk kicsit az én játékom, a pofon amit kapni fogok tőled az totál jogos lesz de emlékez csak velem jutsz haza onnan.
Megfogom a csuklóját magamhoz húzom és hátradöntős csókkal nézem vissza a múltját és viszem el egy vidámabb gyermekkori emlékébe. A reakcióját el tudom képzelni minimálisan védekezek csak. Viszont így én is láthatom ezt a síkot.

Kasszandra elmosolyodik a felajánlásra.
-Szívesen megnézem amiket készítettél, még ha nem is kételkedem a tudásodban.
* Ám a csók mind a kettőtöknek meglepetést okoz. A papnőnek természetesen az, hogy megcsókolod. Ám neked az, hogy egy idegen entitás iszonyat erős védelmi falat épített ki az elméje köré. Nem tudsz meg róla többet, de biztosan nem az Égben lakozik.
-Rohadék!
* A pofon jogos volt, főleg azok után, hogy ő nem is élvezte. Sem a múltját, sem a jelenét. Így  a haragtól remegve várja a magyarázatodat a felképelés után.

Robert

Pofonnal az arcomon nevetek hangosan -Ez ám a meglepetés valódi isten védelem na de nem eszik olyan forrón azt az istent, ideje megnéznem ki is az hisz nincs jobb bizonyíték mint hogy megnézzük az istened most hogy a hatalma íze az agyamban van megtalálom és megnézem magamnak. Viszont nem engedte a múltad olvasni ez érdekes hisz nem az elmédben van csak egy vonal, ez a sík egyre jobban tetszik végre van kihívás na akkor időugrás egyelőre stornó amíg megadod a koordinátát viszont nézzünk fegyvert. Ezt blokkold te isten -és a fegyverekhez teleportálunk-Előbbi illetlen viselkedésemért bocs de általában érintésre látom az emberek jelenét múltját jövőjét, a tiedet az istened nagyon rejtegeti és nem semmi védelemmel. Máris élvezet lesz megtalálni a hozzá vezető kiskaput. Imádom a kihívásokat komolyan azt hittem hogy ezen a síkon nem akadok valódi istenre ez totál meglepett engem. És erős lehet a hited ezért vagy a kegyeltje vagy a kegyeltjük. Nem ragozom tovább felcsigáztál a dologgal. Na de árú bemutató.
Be mutatom az elfnek meg aki ott van bár gyanítom ismerik

A két szereplő hamar túltette magát azon, hogy a nő emlékei között nem lehet büntetlenül turkálni. Leginkább a pasit féltettük ettől, hiszen az érintettnek nem voltak túl nagy aggodalmai. De Robertnek annyiban igaza van, hogy már érzékeli a beavatkozó lény nyomait és egy másik teleporttal akár majd meg is nézheti magának. Ám most inkább a piac környékén nézzünk szét!
Kaszandrának nem volt ismerős az elf kalmár, noha az már hallott róla eleget. És megelégedéssel nézte a fegyvereket.
-Pont ilyen minőségre gondoltam. Bár nem vagyok járatos a harcban, azt látom, hogy szépen és ügyesen dolgozol. És amiről beszéltem, az a régi falunkban van, Észak-Bivalyától nem messze. Egy helyi hívő kőfaragó készítette el az oltárat, több darabot levágva a külső részeknél. Nagyon régen történt, de apáról fiúra szállt a szakma tudása és még akkor is tudtuk, melyik épület az, amikor elmenekültünk az Óvilágból.
Nem tartottuk fontosnak, hiszen a kő megléte és a földitől különböző anyaga a fontos számunkra. Valószínűleg a többi törmelék sorsára jutott, de úgy is szeretsz a Múltban kutakodni. Gondoltam hamar ki tudod majd deríteni, hová lettek.
Tudom jól, hogy egy különleges anyag ára nagyon magas. Ám én tartom magam az egyezségünkhöz. Függetlenül attól, mennyi felhasználható ércet találsz ez alapján.
* A mellettetek álló tünde is érdeklődve figyel. De nem szól bele.

Robert

Csendesen hallgatom amit mond, néha akasztom csak meg mondanivalóval.
-Örülök hogy tetszik ez a minimum amit adhatok ezek csak tucat fegyverek számomra igaz odafigyelek mindre, mert első a munka alkotni ráérek utána is. Oké a kővel rá érünk foglalkozni először vicces ötletem támadt azt valósítsuk meg. Semmi kétes dolog, és tényleg érdekel az egyház is bár ha elbeszélgettem az isteneddel jobb opciók jönnek. Az igazi kérdés az te szeretnél e vele találkozni ha igen egy héten belül meglátogathatjuk addig dobok össze egy rúnakört erőhöz és védelemhez kevésbé hiszem hogy elég lenne a hatalmam egy szimpla csá itt vagyok bejönnék dologhoz. Az istenek is imádják ha ajándékot kapnak azt is ki agyalok valamit. Szóval jössz avagy sem?

Kaszandra elégedetlenül a fejét csóválja.
-Még épp csak megkötöttük az egyezséget és máris máson jár az eszed? Nem vagy egy kitartó figura, igaz? Akár mit is tervezel, én nem hagyhatom el a város falait addig, amíg az egyistenhívőkkel a háború tart.
De ha szeretnél az isteneimmel beszélni, a katedrálisunk ajtaja mindig nyitva áll előtted... ha nincs éppen esküvő. Sok embernek adott már útbaigazítást. Türelmesen várunk. Szólj, ha elkészültek a fegyverek és a páncélok!
* Ha Robertünk elkészült az istennek szánt ajándékkal és vállalkozik rá, hogy meglátogassa egyedül is akár azt a rejtélyes identitást, akkor a teleportnak köszönhetően egy sűrű dzsungelben materializálódik ismét. Körülötte a fákon és az aljnövényzetben lármás állat sereg. Pár perc múlva határozottan megesküdne, hogy ide érkezésekor még nem voltak ennyire tövisesek az itteni növények.

Robert

Felnevetek a megjegyzésén.
-Ó igen tudod ami érdekel azt megnézem magamnak a követek nem megy sehova ha mégis akkor vissza szerzem mert fontos csak vannak prioritások mint ilyenek. És az első a listában az hogy látogassam meg az isteneteket az otthonában, nem valami templomban hanem személyes fizikai kontaktus miatt tudod odahaza is volt némi hit béli gondom hogy sok halandóval ellentétben tudtam hogy vannak istenek és nem hittem. Ezen a világon sok dolgot kezelnek istenként amik nagyrészt csak bosszantó tényező számomra és nem gondoltam hogy egy istennel találkozom itt. Szóval kiböktetek az egyik valódi nagybetűs istent magatoknak aki ezen az anyagi síkon tartózkodik gyanítom megszívat az oda út alatt de makacs egyed vagyok ilyen téren. Viszont ne aggódj egy hét alatt veszek egy műhelyt vagy elfoglalok egy üres telket és a házam pakolom oda, és elkezdem a fegyvereket is mivel az nem ráérős dolog a számotokra. Szóval csak nyugi. Nem áhítatot akarok csak megnézni magamnak személyesen ő istenségét.
Az elkövetkező napokban veszek egy műhelyt munkásokkal mesterrel együtt cakpakk, nem aprózom el piacon az elfel ércet bőrt és szenet vásároltatok nagy tételben. Majd a városházán benyújtom igényemet egy kereskedelmi céh megalapítására. Aztán neki ugrom egy tisztán hatalomból készült tárgyat alkotni ami normál esetben évekig tartana de nincs rá annyi időm így készítek pár másolatot magamról kisebb hatalommal más más specializációkkal és munkához látok. Amint elkészülnek az első fegyverek a kovács másom elrángatom a papnőhöz a többit úgyse fogja látni.
-Na szóval fegyvereket ő készíti az első eresztés úton amint megmondod hova vigyék. És egy apróság kellene a templomban egy apró rituálét tartanék némi kosszal majd feltakarítom, pontosabban majd ő- bökök a másomra- Én megyek az istenetekhez mert szeretek istenekkel diskurálni minden átvezetés nélkül természetesen csak az engedelmeddel használom a templomot mint irányadó fókuszt.
Amint ez is meg van elkészítek mindent és egy rövid feltöltődés után felszerelkezve irány az isten. Az érkezés kicsit se lep meg dús növényzet élettel teli. Sétálva indulok meg a forrás felé, amikor kibököm hogy a növények kicsit átmentek agresszívbe tüskéket növesztettek...
-Takarodjatok nyavalyások se kaja se farkas nem vagyok hogy csimpaszkodjatok-egy gömb aurába zárva magam, sétálok tovább nem törtetek mert ilyenkor jön a szívatás hogy akadályokat problémákat rejtélyeket raknak az utamba.
-Ne kezdjük a gyermeteg játékot tudom hogy itt vagy mindent behálóz az erőd nem játszani jöttem látni akarlak és beszélgetni veled. Tudom mi vagy és azt is tudom miért segítesz nekik-ennél átlátszóbb hülyeséget még én se állíthattam, de ha igazam van egy túlnőtt szárnyas lénnyel fogok találkozni ami igazán meglepne, de ki mondta hogy egy isten csak humanoid lehet nem?

Ahogy elválnak útjaitok a főpapnővel több meglepetésben is lesz részed. Páran még ujjal mutogatnak rád, hogy te voltál a szentségtörő, aki a templomban balhézott. Ám ennél jóval váratlanabb fordulat, hogy munkások közé egyetlen mestert sem találsz. Két család a hat éves kölykeit ajánlja inasnak, de még ők sem azok a könyörgő fajták. Sokkal inkább a két fél számára egyaránt előnyös lehetőségként tekintenek a dologra, úgy tűnik.
Ettől függetlenül elmehetsz a városházára és ott hamar rendelkezésedre bocsátanak egy telket. A várfal környékén pár helyen még nincs felépítve ház, amit most megtehetsz. Ám talán meglepődve tapasztalod, hogy mennyire támogatóak veled szemben. Nincsenek céhek és lényegében nincsenek szigorú szabályok. Egy mesterember simán letelepedhet és jó tanácsként kapod, hogy akár kérhetsz segítséget is a lakóktól, sokan szívesen ügyködnek építkezéseken. És sokan nem is kérnek érte semmit.
Valaki mintha be akarná beszélni neked, hogy itt nincs szegénység és koldusok, akik csak a lehetőségre várnak, hogy valahol dolgozhassanak... A kovácsmesterek meg nem adják ki a műhelyüket, mintha lenne elég bevételük így is.. De egyetlen hasonmás elkészítése mégis összejön. Ám a mannádat nem tudod tölteni.
A teleport után nagyon kevés mágikus energiád maradt. A növények egyre ellenségesebbek és a bogarak egyre sűrűbb fátylát távol tartja egyelőre az aurád. És a fák között egy férfi hang megszólal.
-Rossz helyen jársz, idegen! Az embereket nem szívesen látjuk Awyrisban. Jobb lenne békésen távoznod.

Robert

Az itteniek bolondok olyan nincs hogy nincs szegénység valami nem stimmel de van időm rá jönni bőven most foglalkozzunk ezekkel az istenekkel akik rejtőzködnek. És ismét nem töltődöm szóval muszáj lesz megoldást találnom a dologra és elhihetitek a sámánnak annyi meg a falujának is.
-Nem járok rossz helyen pont ott vagyok ahol lenni akarok. És ne sértegess nem vagyok ember, pontosabban elég rég nem vagyok az. Tanulni akarok tőletek ugyan is van egy problémám ami egyre zavaróbb. Nem ártani akarok nektek nem harcolni veletek illetve ellenetek, csak tanulni. De ha meg akartok ölni akkor mert én nem megyek innen akkor hajrá- megszüntetem a pajzsokat had támadjanak a növények-én állok elébe ti féltek tőlem én tőletek nem tartok, nem tiszteletlenségből nem félek csak tudom hogy simán meg ölhettek engem mégse fogtok, mert nem vagytok gonoszak, sem vérimádók. Egyetlen dolgot akarok tőletek megtanulni és távozom is, illetve minden tudásotok érdekel mert eszméletlen kíváncsi természetem van de ezzel az eggyel is be érem addig amíg közétek méltónak nem találtok. Szóval hogy tudnám újra folyamatosan használni a hatalmam a nélkül hogy egy sámánt, papot terrorizálok hogy töltsön fel. Nem uralkodni akarok felettük nem pusztítani mint a banshe állítja csak élni és tanulni aminek a része a hatalmam is. Nem isten akarok lenni azzal csak a gürc van és nem is lenne jó dolog itt vagyok előttetek minden védelem nélkül és a segítségeteket a tanításotokat kérem az árat ti szablyátok meg én csak egy kicsit hangosabb tanítványotok szeretnék lenni természetesen csak ha engeditek.
Fizikai után mentális védelmem is leengedem nem érdekel mit látnak mit nem lássák hogy nem rossz szándékkal érkeztem és igen az a nyavalyás sámán még verést fog kapni, amiért át vert vagy sosem volt hozzá hatalma és ..-Ó hogy szakadjon le az ég. Ti töltöttetek újra nem a sámán kíváncsiak voltatok mit teszek, szemét egy húzás de azt kell mondjam megértettem... Lehetőségekben rejlik a dolog, de amint láttátok nem ártottam senkinek és nem a védelmetek védte meg a papot hanem a saját erőtök nem hatott rá ehh hamarabb ki kellett volna böknöm.

Ahogy elengeded a pajzsodat, a rovarok és bogarak hada lepi el körülötted a levegőt, különösen az arcodnál. Nem csipnek meg, még ha néha neked is ütköznek, de rengetegen vannak és szürke ködön át látod csak a tájat.
A növények viszont nem fogják vissza magukat. Köréd tekerednek és erősen megkötöznek ágaikkal, indákkal és gyökerekkel. És végül egy tünde katona ugrik eléd íjjal a kezében.
-Mi senkinek nem adtuk vissza az erejét, és nem tudom miről beszélsz. Egyetlen istenséget imádunk, az Természet Anya. Neki viszont nincsenek papjai vagy papnői, hogy vegzáld őket.
De nem lehetsz átlagos vadorzó, ha bansheeről hadoválsz és más effélékről. Ki vagy te?
* Hangja határozott és ellentmondást nem tűrő. De azon kívül, hogy egy területvédő faj, meglehetősen nagy nyugodtságot mutat. És érdeklődve fürkészik téged. Semmi rajta nem tűnik isteninek. És bár valahol itt veszik el a nyoma az idegen entitásnak, még nem mutatkozik.

Robert

Hangos nevetésbe kezdek mondhatni őrült alapon, majd kiszívom a nedvességet a gyökerekből pontosabban elkezdem, és az elfek kevésbé ismert nyelvjárásán zargatom le magamról a bogarakat, akik legtöbbször elhúznak rólam ha ezt használom, mit meg nem ér a dolog hogy pár évszázadot egy ősi elf közösségben töltöttem így némi pluszhoz jutottam igaz másra nem jó csak a természet agresszorait fogja vissza meg könnyebben szerzek néhány anyagot a fegyvereimhez na meg társalgási szinten csevegek bármely ősivel aki ha kinyitja a száját lerobbantja a fejem mint az aquirok odahaza kösz mester. Az elf számára is érthetőbb eddig bevált nyelvre váltok
-Nem is hozzád beszéltem hegyes fülű de ahogy elnézem aki ide csalt jól megtréfált engem. Még hogy vadorzó látsz nálam bármit ami alkalmas a vadászásra? Eszeden vagy? Akkor se vadásznék ha muszáj lenne nem hogy egy szent erdőben kezdjem ahol még nem jártam. Szóval a nevem Robert és amolyan vándor kovács vagyok de egy isten átrázott de a környéken van szóval ha utamra engednél te meg az a pár társad aki épp engem néz céltáblának nagyon megköszönném. A banshes témát felejtsd el nem rád tartozik még egyelőre. Szóval távoznék engedelmetekkel.

A dolog egyre bonyolultabb lesz és a csevegőtársadnak egészen biztos, ez az arcára ül annak a fajnak, amely nem szeret titkolózni saját társadalmában.
Még mindig fogva tart, miközben körbe jár téged és alaposan megszemlél közelről. És közben folytatja a baráti beszélgetést.
-Ahogy én látom, nincs nálad semmi, ami arra utalna, hogy kovács vagy. Ezek alapján épp olyan valószínűtlenséggel vagy vadorzó kovács, mint egyik sem. Vagy nem jól mondom?
Viszont atyáink nyelvét ismered, és ezek szerint voltál már itt és ismerünk téged. Vagy... ami még valószínűbb, hiszen nem ismerlek téged, hogy egyik fajtársunk befogadott és ő tanított meg a nyelvre.
Bárhogyan is, amit egyikünk eldöntött, azt illik tiszteletben tartania a másiknak. Nem jól mondom?

Robert

Most erre mit mondjak?
-Abban igazad van hogy perpill egyiket se lehet bizonyítani se a részedről a vadorzást se az enyémről a kovács dolgot. Vitathatatlanul igazad van sajna. Igen ismerem és soha a büdös életbe nem jártam még itt az egyetlen elf akit kb pár hete ismerek ezen a környéken aligha nevezhető nyelvzseninek inkább amolyan elf kémnek egy itt lévő ember városban akit kicsit le sokkolhattam a nálam elheverő tárgyakkal. Szóval egy elfet se ismerek innen így ez az opció is kilőve bár tény rengeteg elf ismerősöm akad máshol.-Némelyik a fejemre is pályázik-de itt egy sincs. És te se döntöttél el semmit pláne ne az én rovásomra maradjunk annyiban hogy fogoly vagyok mert ha bólintok arra amit mondasz belőlem sündisznó lesz és azt kihagynám. Szóval maradjunk annyiban hogy sosem állt és áll ártani az erdőnek érdekemben elfekkel némi kisebb zűrt leszámítva semmi problémám nem volt illetve nincs ami van az meg uszkve pár ezer évvel ezelőtti szóval szót se róla.

Továbbra is körülötted köröz a lombtünde határőr és tovább kérdezősködik. De immáron elengedve téged a növények fogságából.
-Egy fajtámbéli kém. Ez roppant érdekes, hiszen mi nem tartunk olyanokat. Nem lehet, hogy sötét elf volt? És a többi, nem itt élő elf is éjtünde, akikről beszélsz? Ha így volna, elég valószínű, hogy nem beszélnél róluk ilyen nyíltan. De ha megtévesztettek és erdeinek adták ki magukat, akkor könnyen lehet, hogy fel akarnak használni ellenünk. És a nyelv, amit tanítottak neked, csak eszköz ebben az esetben, hogy információkat halljál falvainkban és városainkban.
Miféle hatalomról beszélsz?
* Közben az ízeltlábúak békén hagynak és lassan feloszlik a felhő körülötted belőlük.