Lassan de gyűlik a nép mind ként fajból, a be dobod emberek száma csak nő és nő akár csak az ezen feltüzelt harcosok száma is, gyönyörű látvány.
-Hol van most a kibaszott istenetek, miért nem védi meg a szánalmas kis seggeteket, miért áldoztok ártatlanokat azért hogy végül meg pusztuljatok!?
Ordítottam végig az újonnan hozottakon, nem igazán vártam reális választ csak a szokásos már rohadt idegesítő éltetését Ahmestnek, így hát folytatom a kétkezű kivégzői munkát. Aztán egy kisebb idő után egyik emberem szakít félbe hogy valamelyik másik törzs tagja embert talált bár fogalma sincs arról hogy meg tagadja-e ezt az Ahmest vagy sem.
-Akkor kerítsétek elő őket, egyenlőre minden törzs tagja a kultisták halálát kívánja, ahogy láthatjátok.
Néztem körbe az egyre inkább gyűlő tömegen s veszek észre néhány ismerős törzsfőt is akár csak Techet.

/Harc a multikultiért/


Elég szép számmal nézelődnek és ünnepelnek az oughwariak Rexxan körül. Ám jó páran vannak közülük, akik inkább elfogott asszonyokon élik ki a csatából megmaradt energiájukat. Őket a törzse nem is zavarja meg szórakozásukban. Ám egyik ork, ki talán már végzett is, hogy ilyen nyugodtan ülnek egymással szemben az emberi nővel határozottan elzavarja egyik harcosodat.
A beszámoló hangjából érződik, hogy a rabszolga szemében dacot és ellenkezést látott istene említésére. Ám ezt nem merte mondani, amíg nem volt rá bizonyítéka.
Fél tucat fegyveresed rohan vele vissza az egykori csehóba, ám ezúttal Niiru zavarja őket hozzád, aki az azt megszálló síkvidékiek törzsfőnöke. Egyértelműen fogalmazott.
-Rexxan vagy személyesen kéri Grómot vagy ne is szalasszon ide újabbakat! Nem átjáróház ez, hogy magatok fajta lóti-futik mászkáljanak itt.
* Jó páran erős szeszt magasba tartva éltetnek, mások józanon gyönyörködnek művedbe, amikor megérkezik ez a hír.

Már lassan magam is csak gyönyörködöm művemben amikor az embereim vissza térnek a hírrel hogy személyesen nekem kell elhozni azt az isten verte hívő orkot.
-Legyen, akkor magam megyek.
-Addig is folytassátok a többiek szórakoztatását szerencsénkre bőven akad tűzre való, de ezúttal nyúzzátok meg az egyiket mielőtt be hajítjátok hagyd halljuk rinyálását istenéhez.
Ezzel az utasítással hagyom ott a legtöbb harcosom ám kettő velem tart egyenesen a csehóba ahonnét az imént lettek ki zavarva.
-Niiru!
Ordítom el magam ahogy belépek a másik törzsfőt keresve akinek nem is kell kétszer mondani hogy álljon elő.
-Hol van az ember és az ork!?
Tettem fel a kérdés majd válasz nélkül folytattam.
-Elég ha az ember meg tagadja ezt az Ahmest a tömeg előtt a templomnál s azt csinálhat vele amit akar, egyéb esetben ahogy a törzsed legtöbb tagja is bele egyezett be hajítjuk őt is a többi közé a templomba égni.
Közöltem ezt Niiruval az illetékes ork jelenlétéről nem tudok de ha hallja remélhetőleg elő mászik az emberrel együtt.

Fent a lánytól többet tudtam meg a világukról és gondolataikról mint valaha, majd lentről valami fura szöszmöszt halottam, egy ork üvöltözik lent a barátommal....
-Várj itt lemegyek megnézem-mondtam a lánynak hozzátéve: -bújj el vissza az ágy alá az lenne a legjobb....

Majd lementem megnézni mi eza lárma és ki mer a törzsem portyájának eredményéért jönni, lementem kezemben a Vérpöröllyel és ránéztem az ajtóban kiabáló alakra....
-Mi folyik itt Niiru ki ez az alak?-néztem régi barátomra és törzsfőnökömre, tőle akartam hallani mit akar ez a kellemetlen alak.....

/Harc a multikultiért/


A nő -mivel volt ideje-, hosszan mesélt.
-Észak-Bivalyban éltünk nyolc testvéremmel. Járvány tört ki a városban és sokan belehaltak. Nagyon megijedtek szüleim, mikor öcsém is ágynak esett. Szinte tüzelt az arca. Sokan kerestek akkoriban új fekhelyet maguknak a temetőben. És nem sokon múlt, hogy ő is koporsóba kerüljön.
Egy nő új istent hirdetve lépett be a régi istenek templomába és nem tűrt meg más papokat. Hárman voltak, akik Ahmest követték akkoriban még csak. Ő, Valora Moor és két leghűségesebb és az isten számára utána legkedvesebb jobbkezei, Atlantia és Amon. A két miseror.
Egy patkány élve elégetésével kellett hódolni és a betegeket ott hagyni, hogy a szent hely áldása minél inkább megvédje őket az átoktól. A két nő és a férfi éjjel-nappal ápolta őket és akiket még magukon kívül érdemesnek talált, azt pappá vagy papnővé avatva maguk közé vették. Rengeteg katona és a király hivatalnokai is áttértek.
Furcsa lett a betegség elmúlása után minden. Aki megmaradt az ősök követése mellett, valahogy visszahúzódóbbak lettek. Gyakran jó barátok is elfordultak azoktól, akik az új vallást választották. Hűvösebben köszöntek már nekik. Sokszor hallottunk eseteket, amikor békés híveinkre támadtak vad gyűlölettel. Ezekről a templomban értesültünk.
A katonák akkor is megvédtek minket, ha ők épp nem tértek át. És minden sokkal világosabb lett. Egyszerű szabályok, melyet a hivatalok is elkezdtek követni. Rend és fegyelem. Amikhez néhányan nem tudtak alkalmazkodni.
* Hamarosan a már említett kiabálás hallatszott fel az utcáról. És csak két mondattal búcsúzott egyelőre a rabszolgád.
-Egy dolgot ne kérj csak tőlem! Nem tagadom meg a hitemet.

Niiru bal keze hüvelykujjával a válla felet a bejárati ajtóra mutatott, enyhén felfelé. Rajta kívül elég sokan lettek hirtelen körülötted. És nem osztották a téren hagyottak lelkesedését irántad. Úgy tűnik saját közösségük mellé kiállnak. Nem meglepő módon.
Ám nem kellett bemenned, hamarosan Gróm megérkezett így is.
-Ő Gróm, a szellemek kiválasztott bajnoka a selfek ellen, a legyőzőjük. Ez a Rexxan pedig a zsákmányodat akarja magának, vagy mifene. Ezt neki kell elmondania.

Arcomon gúnyos grimasz alakulna ki arra az istenverte mondatra hogy a szellemek kiválasztott bajnoka egy olyan ellenség ellen akik ellen eddig csak mi vesztettünk harcosokat.
-Heh, a szellemek bajnoka egy olyan ellenség ellen aki eddig jobban pusztította a mienket mint mi őket. -Azért érkeztem hogy az embernek egyszerű kérdést intézzek, hajlandó-e meg tagadni ezt az Ahmest akinek áldozatul mutattak be egy alig tízen éves gyermeket.
Közöltem azt amit gondolok erről a szellemek kiválasztotta dologról, csak ugyan azt is amiért érkeztem bár lehet picit lejeb kerekítettem az áldozat életkorát de nem igazán számít jelen esetben. Diplomatikus próbálok maradni de meglátjuk hová vezet ez a "kis" tárgyalásunk.

Ki a fene ez az ork, hogy ekkora arccal beviharzik és még kötözködik is velem....
- Igen, talán kételkedsz benne? nem az egyetlen hadjáratom volt, de a démonok ellen akkor és ott győzedelmeskedtünk.
Mondtam neki határozott nyugodt hangon... micsoda falubéli lehet ez meg.....
-Értem, és ehhez nekem mi közöm lenne? Azt csinálsz a te zsákmányoddal amit akarsz, az engem nem érdekel.
Folytattam mély hangon, és komolyan gondoltam... nem adom át neki a lányt, az én zsákmányom, valószínüleg sok másom úgysem lenne.....

/Harc a multikultiért/


Úgy tűnik elmondtátok, amit eddig gondoltatok. Ha költő lennék azt mondanám, megcselekedni viszont nem volt merszetek.
Ám mivel nem vagyok poéta, így tartózkodom a provokatív stílustól. A két ork viszont sokkal kevésbé. De tény igen erős a kinézetetek, ahogy ott álltok egymással szemben. És a Mesélő jóval alacsonyabb karaktereiteknél, ezért nem is mer túl sok mindent mondani.
Mindenki feszülten vár és úgy érzi az utca agyaras népe, hogy mindkettőtök részéről a kihívás megtörtént.

Mély levegőt veszek ahogy elhangzik a kérdés kételyeim felől.
-Igen kételkedek benne, több falú köztük az én népem falva is áldozatul esett a sötét elfek csapásának, na akkor hol volt a "hatalmas Kiválasztott" hogy győzelmet arasson a pengefülű démon imádókon hm!? Egyszerű kérdés ami sok törzs fő fejében meg fordulna egy ilyen faszság hallatán hogy a szellemek választották ki őt az elfek legyőzésére, főleg olyanokéban akik egy egész falút vesztett el.
-Szóval "kiválasztott" ha ez minden amit nyújtani tudsz, nyugodtan mond el hogy tévedtek a szellemek mintsem szégyent hoz saját törzsed hírnevére.
Sértés sértés követett de hát ez az ork szokás lássuk mennyire is képes ez a kiválasztott.
-Szóval ha van elég merszed irány az utca lássuk mire is vagy képes egy valódi ellenség ellen, valaki olyan ellen aki
már fel mutatott valamit nem úgy mint te.
Ezzel adva meg a végső döfést az ork becsületének, s akármi legyen felkészülök egy hirtelen támadásra. Viszont ha elfogadja s kilép az utcára akkor felkészülök hogy puszta kézzel verjem ki belőle a szart is, kezdődjék hát a tánc.

Amikor eza melák el kezd beszélni róla, hogy a faluját lerohanták... és hogy az egész faluját lerohanták kidőlt belőlem a nevetés:
-Hehehe! Halljátok ezt?! Még a saját faluját sem tudta megvédeni és most meg arcoskodik, hogy megver egy törött kezű orkot?! HEHEHEHE Nemáár akárki fatyja is legyél ezt nem gondoltad át barátom.... könnyű szerrel legyőztem őket, neked meg a néped és falud oda..... Mit pattogsz itt akkor meg? Otthagytad őket meghallni, te meg gyáva módon elfutottál? Mi? Na erre mondj valamit.....
Tudtam, hogy vérig sértem, de akkor is jól esett őszintén kimondani a nagyszájúnak, mert így volt igaz betűről betűre...
Neked is ott kellett volna hallnod a társaiddal, nem eljönni ide és követelőzni!
Mondtam neki az orra előtt röhögve... Most én a helyében nagyon ideges lennék, és mivel a törzstagjaim is hasonlóan érezhettek, mint én a nagy tömeg hangos nevetése miatt nem is hallottam a szöveg többi részét

/Harc a multikultiért/


Jelentem, továbbra sem értek hőseink egymáshoz. Sem baráti hátba veregetés, se ujjukkal le nem pöccintettek egy szokatlanul nagyon ott csúnyálkodó porszemet a másik mellényéről, de még attól is óvakodtak, hogy az ujjuk véletlenül rossz irányba fordulva félreérthető legyen.
Eközben az égen sok óra múlva kitörő vihar előjeleiként bárányfelhők kezdtek egyre nagyobbra összetorlódni. Egyikük különösen furcsa alakú volt.


Ezt sokan a babonás népetekből a szellemek üzenetének vették. Mellyel összeütközésetek mélységére mondtak ki ítéletet... szerintük.

Rossz lépés egy olyat gúnyolni akinek a törzse faluja oda veszett sok emberével együtt, nos ezt Grom minden bizonnyal soha nem tanulta meg. Egyetlen jól irányzott váratlan ütéssel a nyakra, valahol a gégetájékán szándékozom telibe találni hagy kapkodjon a levegő, egy törött csont nem fog meg állítani egy valódi harcost abban hogy megtanítsa az alapvető alázatra, vagy hogy eltörjön még pár csontot az üres fejű ork testében. Ösztönösen ha ezen csapásom sikeres folytatom a püfölését ami vaskesztyűmnek köszönhetően sikeresen felszakítja bőrét, s leginkább arcára célzom hátha sikerül eltörnöm az orrát.

Ha bárki meg próbálna törzsében meg állítani azon módon hogy rám veti magát annak velem lévő néhány harcosom állja útját.
-A tiétek intézte a kihívást, törzsfőnk elfogadta.
Mondattal s ha ez nem elég akkor erővel tartják őket távol amíg meg nem érkezik törzsem többi tagja a csata igen csak hangos zajára.

Tudtam eza félőrült rám fog rontani, én is megtettem volna a véréig sértettem végülis, és még csak nem is véletlenül, inkább ő legyen a kezdeményező, mint én....
Nem baj jót nevetek egyszerű mivoltán, végülis a szavak embere nem volt ez tény....

Nem is ért váratlanul a támadása pörölyöm került gyenge kezei útjába, így elég kellemetlen lehetett a tömör vasba belevágni... Szegény majdnem sajnáltam....
Társai láttán egy gonosz vigyor kíséretében csaptam vissza nem habozva és nem törődve a következménnyel, öklömet amilyen erősen lehetett arca felé irányítottam, kiszolgáltatott pozicióban volt ő is és én is, mert elméjét elborító vér támadásra ösztökélte, így én is ezt tettem, hátha lenyugszik, mielőtt komoly baja esne neki.....

/Harc a multikultiért/


A Mesélő elégedetten látja, hogy a győzelem után a forradalom ork had felfalja saját gyermekeit. Igaz már az induláskor sem kímélték egymást. És a körülöttetek állók -drukkoljanak bárkinek a párosból- elégedett megkönnyebbüléssel egyben minden eddiginél feszültebb koncentrációval nézték a kibontakozódó új párharcot. Olyan ez, mint a való világban a foci. Mindenki volt már, hogy rúgta a bőrt, de szívesen megnézi az átlag, hogy csinálják ezt mások.

Már csak a Kockára kell várnunk, hogy eldőljön, kinek a számítása dominál egyelőre.

/Kockadobás: Hatos
1-3- ig -Gróm pörölyében eltörik támadója két ujjcsontja és fél kézzel állon vágja utána.
4-6-ig -Rex gyorsabban mozog, mint a síkvidéki fajtársa várta és sikeresen megrepesztette a nyak egyik elülső csigolyáját, enyhe fuldoklást hozva neki a továbbiakban ez esetben. És második csapásával az orrát is betörte.
/

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 1

/Harc a multikultiért/


Már-már egy hónapnak tűnt az az egy pillanat, amikor Rex ökle belecsapódott a vörös fémbe és hangos reccsenést még a távolabbról figyelők is hallották. Nem vitás, hogy ezután nem tud teljes értékűen harcolni a párbajban, ráadásul sérülten is ment bele, hiszen Tech nyila sokat kivett belőle, ahogy átlőtte a testét. És a csatában is kivette alaposan a részét.
A körülöttetek állók úgy látják, hogy a törzsfőnök bátor volt, hiszen nem tért ki a harc elől, ám ilyen állapotban nem folytathatja. Talán saját emberei is odalépnek és figyelmeztetik őt erre, ha a vörös köd esetleg még hajtaná előre.
No, persze ezek után még Rex legfanatikusabb híve sem gondolja úgy, hogy bármi keresnivalójuk lenne a rabszolganő és más zsákmánya körül...

/Flint/


Mikor visszaérnek a főtérre, megnyugodva látják, hogy az elindított folyamat nem állt meg. Van több agyaras is, aki saját zsákmányát nem feltétlenül akarja megtartani. És jó mókának érezve maga hozza a lángoló szentélyhez hitet vallani őket.
-No, mondd meg nekem, hogy mennyire szereted ezt az Ahmest! -mondja az oughwari, aki vállán hozta ide Valora lovagját.

Az idő mintha megállt volna.... Tény ami tény nagy ork és erős is, de nem okos ötlet teljes erővel beleütni egy hatalmas fém pörölybe.... a kesztyűje ha kicsit jobban behorpadt volna, lehet az ujját is levágja....
Nem haboztam volna, ha újra meg akar ütni, de a társai rángatták el onnan.... Nos azthiszem a szellemek megint mellettem állnak.... Kegyvesztetten viszik el a helyről, ha nem tudnám, mennyire kellemetlen neki, nem nevetném ki, de ez inkább csak magamban történik, meg azért ígyis elég rossz lehet szegénynek....
Mindegy sokáig nem törődök vele, Niirura nézek és ezt mondom:
-Micsoda egy nap, nemigaz barátom? felmegyek vissza...
Így is tettem és a lányért mentem, majd előhívtam:
-Én vagyok az, nincs már gond, elintéztem a dolgot

Az ork nem nagyon törődik azzal, hogy nem tudok lábra állni és azzal sem, hogy iszonyúan fáj és vérzik a lábam, csak felkap izmos hátára és már cipel is.
Hiába szitkozódom, nem foglalkozik velem én meg tehetetlenül csapódok ide-oda, míg aztán besétálunk a kapun és a lángoló házak, jajveszékelő emberek és rabláncon húzott foglyok között meg nem állunk  a templom előtt, ahol akkora máglya ég, hogy hátrahökölök a hőségtől. Pár pillanat múlva rájövök, hogy nem a templom előtt égnek a lángok, hanem magát a templomot gyújtották fel. Aztán meg attól, hogy látom, embereket dobálnak bele, akik olyan hangon sikítoznak, hogy hánynom kell.
Nem lenne jó ötlet azonban lehánynom az agyarast, mert a végén úgy dönt, hogy nem ez a megfelelő válasz.
Mivel Ahmest hívei védték a várost, feltételezem, hogy nem kéne nagyon szeretnem.
- Semmi közöm ezekhez a vallási őrültekhez. – rázom meg gyorsan a fejem. – Nem vagyok Ahmest hívő, nem….egyáltalán nem.

/Harc a multikultiért/


Minden jó, ha a vége jó. Bár nem tudni, Flint mennyire érzi jónak, hogy nem halt meg.
-Hmmm... Még egy picit sem?
* Meglendíti próbából a tűz felé hajítást, de ha ismét tagad az egykori délosi tolvaj, akkor "kénytelen" megtartani rabszolgának. És mivel jelenleg a városból tömérdek élelmet összeharácsoltak, leginkább magánéleti elhagyatottságára tud a nagy darab agyaras gondolni. Nem mindenkinek jutott nő.
Ám ez egy másik mese. Ahogy az is, hogy mit tesz Gróm a saját zsákmányával.
-Köszönöm! -mondja megszeppenve, karjait védekezőn maga előtt keresztbe fonva.


/Köszönöm a játékot és kivált kép azt, hogy a legtöbbször nagyon gyorsan iratok reagot a nagy számban szereplő karik ellenére is./

Hosszútávú befektetés lett a lány végül.
Elég sokat beszélgettünk és megismertem őt, ahogy szokásait és vallását kultúráját is, ez mindenképp hasznos dolog lesz a jövőben. Egyenlőre inkább főzéssel és hasonlóval bízom meg, majd később ha már ott tartunk persze másmilyen, testi örömöket is kipróbálok vele.

Jómagam pedig hagyom meggyógyulni a sérült vállam és kezemet, Niiru mellett maradok, amerre ő akar arra megyek. Ha ez haza visz az sem baj, a zsákmányommal tartok vele akkor, ha pedig másik ostromba visz az mégjobb, hátha szerzek egy nekem való páncélt végre.....

/Köszönöm a játékot, élvezetes volt!/

Ha már voltam olyan ostoba és megadtam magam az orknak és nem inkább a hősies halált választottam, akkor nem egy sosem kedvelt és sosem imádott isten miatt akarok tűzhalált halni, így többször és nyomatékosan adtam tudtára a nyomorult agyarasának, hogy nem, nem vagyok Ahmest hívő!
Végül engedett a szorítása, mely a lángok közé invitált volna és láthatóan rosszkedvűbben lódított arrébb, motyogva valamit magában és a többiekkel kezdett diskurálni.
Ha rendbe jön a lábam, akkor úgy is megszököm, de addig sajnos nem sok választásom van. Szerencsére nekem nem jutott eszembe olyan lehetőség, ami a Mesélőnek, mart akkor kúszva is elinaltam volna, vagy az első kardba beledőlök.


//Én is köszönöm, én reménykedek egy szebb folytatásban //

/Lobelt/


Egy egyszerűbb varázslatot tartalmazó tekercset használsz fel, hogy a titokzatos gyermek édesanyja nyomait megtaláld. Bár használhatták volna pontosabb eredményt adó eszközt, ám lehetőségeid korlátosak. Megtanultad az utóbbi időben, hogy ezen a létsíkon nagyon lassan csöpög a manna. És meg kell becsülnöd minden természetfölötti segítséget.
Rex két törzstagja tart veled. Egy agyaras nő, ki igen ügyes a vadászatban és felderítésben. Sose legyen nagyobb kolonc a nyakadon! A másik pedig egy tini fiú, ki nem régen ébredt sámán képességei tudatára. Eltörpül a gyakorlati jártassága melletted, ám igen kíváncsinak bizonyul a képességeid... és személyed iránt is.
-A hegyeinkben van egy gyógynövény, mely a vadonban terem. Az arcodat azt mondják nyomtalanul helyre tudná hozni.De te mégis a gyenge fajod egy nő példánya után pedálozol. Szép lány?
* Már majdnem elértétek a várost. Ennyi idő alatt biztosan rákérdeztél már. Tavaly foglalta el végleg a Horda. Kifosztották majd egy új dolgot hoztak létre. Az öt faj állítólag békében élhet egymással itt. És máshonnét érkezők letelepedésére is számítanak.
Még vigyázóid sem sejtik, hogy a leomlott kapun túl már most látni több törpe boltot. Oawa gyógyítók érkeztek, kik szerencsét próbáltak. Ki meggazdagodás utáni vágyból, kik lehetőség után vadászva, hogy Oughwar hegyeibe engedélyezve bejussanak. Fúrja a déli nép nem egy tagjának oldalát, hogy kémiai tudásukat mennyire lehet kamatoztatni az eddig túlságosan veszélyesnek bizonyult északon. De olyanok is vannak köztük, akik pusztán kalandozni vágynak. Lombtündék is érkeztek, de csak elvétve. Létszámuk nem jelentős.
Ám ami érdekessége a helyszínnek, hogy emberek csak rabszolgaként vannak még itt. Annyira, hogy a rabszolgapiac még itt is működik. Amikor majd körbe nézel ott, sok nőt találsz, de akinek a képe megjelent, olyat egyet sem. Még csak kicsit hasonlót sem. Fegyveres orkok mindenfelé, nem egy házba befészkelték magukat, melyek falai gyakran szintén fogságba esett embereket is rejt.
A temploma leégett, három már jóval korábban leírt hotel fogadja a messziről érkezetteket.

A mágikus látomásodban a fehér tincset fekete hajkoronában viselő nő pucér volt.

Robert

Megérkeztünk egy elcseszett városba a nagy büdös semmi közepén. Útitársaim a nyavalyás , egy vadász és egy taknyos kölyök. Na meg a csöppség hogy ő se maradjon ki. Az elmúlt napokban volt szerencsém megismerni őket, miközben a könyveimet olvasgattam legfőképp a varázslatokat tartalmazót. Az ifjú sámán is megemlítette a növényt ami egy dologra vetített rá, mégpedig arra hogy rohadtul nem viselem a maszkom így felvettem. Majd feleltem a kérdéseire.
-Őszinte leszek ha túlélem meglátogatom otthonod és megkereshetjük azt a növényt bár kétlem hogy kitudná szívni belőlem a leghalálosabb varázslatom amivel csak kiszúrtam magammal. És erre egyszerű a felelet eddig 1x láttam akkor is csak látomásban és meztelenül, de elhiheted nem a gerjedelem miatt keresem őt csak lepasszolnám neki a csemetét akit ez a retardált inkvizítor elszakított tőle holmi féreg nemes miatt. Szóval válaszolva a kérdésre igen elég jól néz ki a hölgy. A gyógyulás ráér, és nem hiszem hogy közöm lenne az e világi emberekhez, mutass még egyet amelyik beszél az istenek nyelvén az ördögökén érti a természet hangjait majdnem annyira mint a nimfák és a driádok. És nem utolsó szempont az hogy szárnya van-igaz ezt egy vicces kedvű Uwel papnak és pár idióta Dorani mágusnak köszönhetem de ez van ..-szóval ne keverj össze velük. A kis hölgy is vonzó a maga nemében-bökök a vadászunkra-de sajna csak gyenge emberke vagyok. És a feladatot amúgy is Természet anya sózta a nyakamba, nem sokat lehet vitázni egy istennel.
Morgok még kicsit aztán belépünk a városba, elsőre fura látvány de ami még furább az a rabszolga piac, jobb dolgom nincs ezért körbe nézek a portékák közt hátha meglelem amit keresek, néha alaposabban meg nézem mint egy lókupec néha csak tisztes távolból. Majd a tulajnak látszó ork felé veszem utamat, és a látomásom után érdeklődök nulla eredménnyel majd egy beteg ötlet fogan meg a semmiből a fejemben.
-Egy apró kérdés az itt jelen levő és esetleg máshol levő rabszolgáid úgy egyben mindenestül, felszereléssel birtokkal egyetembe mennyibe kerülnének? -Igen pénzt költök hogy legyen értelme pénzért dolgoznom másnak-Megvenném az összes rabszolgát ami csak van ha mondasz egy jó árat.

Szerencsére útitársaiddal jól kijöttél és odaérve a rabszolgapiacra szórod a pénzed, mintha liszteszsák lenne. Hiába van nagy kínálat és te megpróbálsz mindent felvásárolni, az az egy, akit keresnél itt, az bizony nincs.
-Mennyit kínálsz értük? -kérdezi mohón és alig húzhatsz elő egy kisebb zacskó aranyat...- Add ide és megszerzem neked az összeset! A földért pedig a város központjában Zolendet keresd! Ők intézik az új telepeseknek adott falvakat. De mindjárt megszerzem neked, amit akarsz...
* Ezzel elrohan és a környező emberkereskedőkkel alkudozva hamar megtapasztalja, hogy az egy összegben szépen csillogó marék érme bizony hamar elolvad, jól láthatóan nem tud számolni, csupán egy darab az kevés, öt egymáson már jól néz ki. Ám így is legalább száz lehajtott fejű nő áll előtted tíz perc-negyed óra múlva.
-Kicsit drágán adták őket, ennyit sikerült összeszednem. De ha kell még, akkor veszek neked többet.
* Esélyed sincs minden vagyonodat elkölteni. Itt szembesülsz azzal, hogy mennyire is szegény ez a nép. Bár máshol is vannak olyanok, akiket megbabonázna a csillogó nemesfém, ám az emberek és más népek között akad olyan, aki két marékkal szórja, hiszen van nekik. Itt viszont Oughwar fiai között -a törpe páncélos csapat kivételéven anno- nem láttál ilyet sem törzsfőnökben, sem az egyszerű harcosokban.
A város központjával, ha a meneteddel megérkezel és tudod egyáltalán ezt az első csapat számát kezelni, egyik megkérdezett agyaras elárulja neked, hogy három Zolend is van. Ahogy kiveszed, ez egy új cím, akik az orkokat irányítják és a tanácsban felváltva képviselik ebben a különleges városban. Ahogy van a nagymacskáknak is egy Zolendjük, az erdei elfeknek, törpöknek és idővel biztosan lesz az embereknek is.
Földet ingyen kaphatsz és külön előny, hogy nem kell bizonygatnod, hogy telepeseket fogsz tudni hozni oda. Hiszen az utcán elkapott vezető látja, hogy már most megvan az a létszám, aki megművelheti majd a szántókat.

Robert

Kicsit nehézfejű a társaság én meg kezdek elborulni. De az új címek amiket itt osztogatnak kezd érdekelni. És rá is kérdezek hogy lehet itt címhez jutni és még a rabszolgáimra is nézek nagyon nagyon nos túl nagyot sóhajtva.
-Űdv mindenkinek, van egy darab jó meg egy darab rossz hírem. Kezdjük a rosszal mert ahogy nézem nagy gáz lesz a környéken. Közületek ki tudja hol tartják a férjeiteket gyerekeiteket ne adj isten más rokonaitokat mert őket is megveszem noha nem aranyból mert azt egy vérnősző állat elpazarolta. Szóval a rossz hír az hogy dolgozni fogtok. A jó hír hogy kb annyira van szükségem rabszolgákra mint a bolhákra, semennyire. Nem lesztek kihasználva megalázva meg a társai sajna nálam az erőszak ezen formája semmikép nem játszik. Viszont nagyon úgy néz ki muszáj címet vagy többet is szereznem mert a nélkül errefelé hülyére veszik az embert. Szóval hölgyeim kicsit több mosolyt már a helyzethez képest és akik valami képesítéssel rendelkeznek kérem jelezzék. És azt is kik voltak valamelyest vezető félék. Röviden szólva hogy őszinte legyek egy céhet alapítok amihez kellenek vezetők is, olyanok akik értenek a kereskedéshez olyanok is akik képesek bármit gyártani és igen kelleni fognak a párjaitok akiket gyanítom valami őrült áron fogják eladni. Ja igen nem vagyok őrült vagy talán egy picit igen, e szerint a nyomoronc rabosított inkvizítor szerint -bökök balra- egy boszorkánymester vagyok azaz olyan gonosz hogy égetést érdemelnék  És itt jön a következő kérdésem van köztetek mágia képes? Olyan aki nem azt a nyavalyás vérszektát követi? Az se érdekel ha boszorkány csak képes legyen gyógyítani, értsen a füvekhez és a gyógykenőcsökhöz. esetleg segíteni a csoportunk fejlődését e téren. Szóval mágia használók is kellenek. Ne rémüldözzön senki, nem lesz semmiféle ember vér vagy egyéb ragyaverte áldozás azt szintén rühelem, és nem csípem a kegyelem istenének híveit mert mint kiderült büdös vérszekta az egész hogy rohadnának meg. Szóval első az hogy helyet és címeket szerzünk ebben a városban aztán ha másként nem megy lopok egy rakás férfit is hogy a villám verje meg ezt a várost. Jut eszembe hol lehet itt ennyi embernek szállást szerezni élelemről nem is beszélve mert éhezni azt nem fogunk.
Nos lesz pár le esett áll, én keresek pár zoldeket vagy mi fenét törpék és elfek közt is és meginterjúvolom őket hogy lehet ehhez a címhez jutni gyorsan és olcsón. Aztán hogy a városban végre emberek is dolgozzanak érvényesítsék jogaikat házakat veszek foglalok, és hogy vicces legyen ork testőröket a környékre mert nem díjaznám ha kerge orkok randalíroznának a munkásaim között. És igen keresek élelemmel kereskedő elfet mert gyanítom törpék inkább alkotnak és építenek mint kaját termelnek az egy szem törpe pálinkán kívül. Azaz immár én vegzálom azt az ork kereskedőt aki az asszonyokat eladta a férjeik után kérdezve és egyéb hasznos emberek után érdeklődöm. A feladatom se felejtem közben de egyelőre lofaszt se találtam nem hogy azt a nőt akit láttam de az is folyamatban.
-Egy apró kérdés hölgyeim, keresek egy nőt. Nem nem önöket. Egy fekete hajú nőt egyetlen ezüst vagy fehér tinccsel mivel van nálam valami illetve valaki aki az övé. És nem ez a nyomoronc humán bőrbe bujt rosszindulatra célzok hanem a gyerekére szeretném vissza juttatni neki. Szóval bármi érdekes hír jól jönne.
És igen az elkövetkező napokat alkuval vásárlással töltöm nem arannyal mert azt szinte elverte egy állat hanem ékkövekkel... Szerzek földet házakat a városban pár nőnek akik alkalmasak vezetőnek a csoportunkba címeket. Aztán éljék az életük és engem hagyjanak érvényesülni. Vagy tegyék amihez értenek nekem feladatom van. Ugyan úgy embereket és immár férfiakat is veszek nem érdekel az orkok nyavalygása nekem munkások katonák kellenek akik megvédik a céhemet. Oh igen az Awrysban alapított félsikerű céhemet itt nagyobb lendülettel immár emberek százaival hozom mozgásba. Hisz tavaszodik és munkák mindig vannak és lesznek. Egyelőre nő központú vezetéssel és nagyon úgy néz ki hamar a fejemre nőnek szóval nem igazán fogok beleszólni a dolgokba. A mágia képeseket felmérem és elméleti kérdésekkel bombázom akit érdemesnek tartok azt némi alkimiára is tanítom majd ha van aki képes komolyabb dolgokra annak a kezébe adok egy alkimista recept könyvet amivel dolgozhat hisz csak így fejlődhet és érhet el új eredményeket. Szóval vesszen a vagyonom aranyat nem adok mert az kevés van De drágakő még akad jócskán illetve ahogy elnéztem végre az is apadni kezd. Majd hogy a törpéket is zsibbasszam eladásra kínálok a piacon 3 abbitacél pajzsot  és kardot a készletemből rabszolgák is érdekelnek alapon. De csak férfiak akik munkaképesek. Ez a készlet nem nagy mivel odahaza nem vágták hozzá az emberhez eme fémet de ha végre vissza szerzem a hatalmam alkimiával vagy a törpékkel üzletelve szert teszek egy nagyobb adagra. De egy rakás rabszolgát kérhetek értük pláne ha szépen néznek még láncingek vértek is elő kerülhetnek csak szépen kell mosolyogni és agyarat villantani ha hülyére vesznek.