Elindulok a Nagyasszony szobája felé, és tudom, hogy tud a jöttömről. Magamban elmosolyodok, hiszen nincs előtte titok.

Ahogy bekopogok az ajtón és belépek a szobába, asztalánál, munka közben találom Fawent. Még ki sem mondom a kérdésem, már válaszol is rá.
Meghajolva távozom. Nem jellemző rám, de most egy kicsit türelmetlen lettem. Érzem, hogy még rám is meglepetés vár. Majd kiderül milyen jellegű.

De most egyenlőre a két lány ügyét kell kézbe vennem. Elindulok a szobám felé és útközben hívatom az egyik bizalmas emberemet.
A szobámban az ablak előtt állok, amikor kopognak. Jelzem, hogy jöhet.

- Vernon, készíts elő a vermet. Reggelre legyen tele törpelidércekkel. Az asztalon lévő két kardot pedig senki nem érintheti rajtam kívül. Legyen rá gondod, hogy minden az óhajom szerint történjen. Amint fel kel a nap, a két lány a verem szélén álljon. Nem bánthatja őket senki. Aki megszegné az utasításomat tűzhalált hal. Most mehetsz.

Miután kiadtam az utasításokat, úgy gondoltam, hogy felfrissülök, és elindultam a kedvenc helyemre. Van egy földalatti tavas barlang, ahol éjszakánként úszni szoktam. Itt teljes nyugalomban gondolhatom végig a dolgaimat. Rajtam kívül nem léphet be senki ide, csak akit én meghívok. Nem akadt még ilyen szerencsés egyén.

Ahogy beugrom a tóba, és körül öleli testemet a víz, kitisztulnak a gondolataim. Erőből kezdek el tempózni, hogy érezzem az izmaim játékát. Miután kellően és kellemesen kifáradtam, felfekszem a víz tetejére, lehunyom a szemem és átgondolom a ma történteket. Nem tudom mennyi idő telhet el így, de mire kinyitom a szemem, már tudom hogy, hogyan fogom tanítani a lányokat. Elmosolyodom, és tudom, hogy élvezni fogom a tanítást. Aki mágikus tárgyat akar birtokolni, az nagyon keményen meg kell hogy dolgozzon érte.

A napi teendőimet végeztem,a dolgozószobámban,mikor kopogáds hallatszott az ajtón,bár már tudtam,hogy Ivory áll mögötte,és nagyon is tudtam miért jött..
és egy mosollyal futottam át a gondolatait...
..és mikor belépett,én fel sem néztem..csak kimondtam a válaszom....
-NEM!-és mikor kilépett a szobámból,éreztem,hogy nem ezt várta...de most így kell lennie..
.. folytattam a jelentések átnézését..de a Mágusom gondolatai mosolygásra húzta ajkamat..

Elvezettek minket a szállásunkra. Amíg oda nem értünk és be nem csukódott a kísérőnk után az ajtó, addig egy szót sem váltottunk egymással. Mikor kettesben maradtunk - leszámítva a nagymacskákat - először csak néztünk egymásra. Valahol éreztem, hogy miattam vagyunk bajban, hiszen én csináltattam a kardokat a törpével. Ha ez nem történik meg, most nyugalomban lennénk valahol.

- Alia, ne haragudj rám, én vagyok a hibás mindenért. Nem gondoltam, hogy ekkora bajba kerülünk a két kard miatt.

Körbe néztem a szobában, és észrevettem, hogy az asztal tele van finomabbnál-finomabb étellel. Most éreztem csak, hogy mennyire éhes vagyok. Amúgy is kell az erő holnapra. Bár fogalmam sincs, hogy mi lesz a feladat, de az biztos, hogy nem lesz könnyű. Ha arra gondolok, hogy az a self fog felügyelni minket, akkor kiráz a hideg. Mivel nem vették el a többi fegyverünket, gondolom ezekkel fogunk egyenlőre gyakorolni.

Ettünk, megmosakodtunk és lefeküdtünk pihenni. Már nincs messze napkelte, amikor kezdődik a megmérettetésünk.....

Csak sodródtam a történésekkel,mert alig értettem valamit is..de aztán egyre jobban kezdett kitisztulni a dolog..bár még fel sem fogtam,hogy ezek szerint a kardok miatt vagyunk most ebben a nehéz helyzetben..és ráadásul selfek között vagyunk..de ha ez még nem lenne elég..még egy férfire lettünk bízva,aki elég ijesztően néz ki,és befolyásos lehet..mert mindenki hajbókol neki..
..valahogy meg kellene lógni..de nem tudom azt sem,hogy hol vagyunk..és most egy szobába raktak minket..és ráadásul nagyon félek..de legalább a fiúk itt vannak velünk..
..nem tudom mi fog ránk várni..de azt tudom,hogy húgi nem akart rosszat..és nem is sejtette ő sem,hogy most ez lesz..
-Semmi baj,húgi!-mosolyogtam rá-majd lesz valahogy!!..csak azt kell tennünk amit mondanak,míg nem tudunk jobb megoldást..és holnap ki fog derülni,mit is akarnak tőlünk...de nem sok jóra számítok..-néztem a tesóra szomorúan..

..végül lepihentünk,és vártuk a másnap hajnalt..

/Köszönöm a játékot!/
/Hamarosan folytatás egy másik helyszínen/