Eléggé látszódott,vagyis érződött ,hogy a szobát nem nagyon szellőztették a legutóbbi vendég óta..legalább is nem tudom ki lehetett itt,de nem fürdött,az biztos..de már a vacsit nagyon vártam,és miközben körbenéztem a szobában,Nava beelőzött a pancsolásban..és kedvesen legyintve egyeztem bele,hogy menjen csak..én úgy is ajtót nyitok,ha megérkezik a hamink..
és nem is kellett sokat várni rá..pedig azt hittem,hogy még órák kérdése..
Mikor végre leülhettünk az asztalhoz,már nagyon éhes voltam,és jól is esett,hogy a finom fürdőtől kis erőre kaptam..de inkább aludni kellene,mert a holnapi nap is sok kalandot igér..legalább is szerintem nem lesz eseménytelen..
Ahogy a párnára hajtottam a fejem..Mellonékra gondoltam..és éreztem,hogy minden rendben van..jól el vannak együtt..mert Ők is gondolnak ránk..
..és ahogy az  álom lecsukta szemem..rájöttem,hogy nagyon hiányoznak nekem..de hamarosan újra együtt leszünk..holnap este már biztosan..

Miután megvacsoráztunk, és megfürödtünk mind a ketten, Alia azt tanácsolta, hogy térjünk nyugovóra. Én még nem voltam álmos ezért mondtam neki, hogy feküdjön le nyugodtan, én még lemegyek egy kicsit körülnézni.

Nem nagyon tetszett neki az ötlet, de hát mégsem mondhattam neki, hogy azért megyek le az ivóba, hátha találkozom azzal akit keresek. Egy törpe az, aki csodálatos díszeket készít fegyverekhez, és nekem pont ez kell. Meg szeretném bízni, hogy az egyik fegyverkovács törpével készíttessen nekünk egy olyan ikerkardot, amelyiknek egyik fele Aliánál, a másik fele nálam lesz. Nem akármilyen kardok lesznek, hiszen ezüstből lesz az egyik része, a másik pedig acélból. Azokat a drágaköveket akarom rájuk tetetni, amiket nemrégen szereztem. Állítólag bizonyos kövek mágikus erejűek. A törpe akit keresek ebben nagymester. Ez lenne Nővérem születésnapi ajándéka.

Így hát nem veszem figyelembe rosszalló nézését és egy fintort vágva kilépek az ajtón.

Odalent az ivóban javában zajlik az élet. Mindenféle lény megtalálható itt. Az egyik asztaltól - ahol igen sokan vannak - hangos nevetés hallatszik. Ahogy szétnyílik a tömeg megpillantok egy törpét az asztalnál, aki szemmel láthatóan történeteivel szórakoztatja a többieket. Lehet, hogy Őt keresem?

miután megvacsoráztunk,és jóleső fáradtság is elhatalmasodott rajtam,így lefekvéshez készülődtem..de aztán a Húgi,egy hirtelen ötlettől vezérelve kitalálta,hogy körbenéz kicsit odalent..bár nem nagyon örültem az ötletének,de tudom,hogy önálló akarattal rendelkezik és tudom,hogy az intő szavam semmit sem érne most..bár tudja,hogy csak az aggódásom mondatná velem,hogy ne menjen..de aztán mégis jobbnak láttam,hogy menjen..úgyis tudom,őt ismerve,hogy elillanna,ha egy pillanatra elfordítanám fejem..-mosolyodtam el magamban..-inkább menjen..de azért majd "figyelek"..hogy nehogy bajba kerüljön..mert ki tudja,hogy milyen alakok vannak itt..mert igazából fogalmam sincs róla..és lehet,nem olyan kedvesek,mint gondolom..de hát..azért jöttünk,hogy megismerjük ezt a világot..és most itt az ideje,kicsit "elengedni"a kezét..de azért éber leszek..


Az ivóban egy asztalnál ül az akit keres...jó sok korsó sör van előtte,amivel éppen "versenyez"egy törp társával..
-Most Te jössz,Whuppli!-és az asztalra mutat,ahol a teli korsó áll..
-Úgy sem fogsz leinni!..én nyerek!..mondta büszkén az ivótársa..és eléggé széles mosollyal az arcán kapaszkodik bele a kupába..és néz Whupplira..
..és csak akkor néz fel ,mikor az asztalhoz ér egy csukjás alak..akit eddig még nem látott...

Ahogy gondoltam, itt aztán vidám társaság verődött össze. Éppen sörivó versenyt tartanak. És csodák-csodájára éppen az az egyik versenyző fél akit keresek.

Közelebb megyek az asztalhoz és figyelem a történéseket. Ebben a pillanatban a törpe felpillant és láthatóan meglepődik azon, hogy ott vagyok.

Gyorsan odafordulok Whupplihoz és meghajtom magam felé:

- Üdvözöllek Mester. Nagy utat tettem meg, hogy megtaláljalak. A nevem Nava és üzleti ügyben keresnélek.

Láthatólag tetszik a törpének, hogy akárki is vagyok, nagy tisztelettel szólítottam meg. Mutatja, hogy foglaljak helyet az asztalnál és várjam meg mi lesz verseny vége. Remélhetőleg utána foglalkozik az én ajánlatommal is.

Közben a többiek az asztalt verik a korsóikkal, követelve a sörverseny folytatását. Nem tudom mi lehet a tét, de feltételezem, hogy a vesztes fizet mindent.
Jókedvűen várom én is a folytatást. Közben szemem sarkából látom, hogy Nővérkém is lent van az ivóban. Tudtam, hogy nem hagy egyedül elvegyülni a tömegben. Ismeri már a hirtelen természetemet.

Whuppli a nagy ivóverseny közepette lelkesen hörpinti a söröcskéjét,és ahogy a kupából nagyokat kortyol,nagy megelégedésére,csak úgy csúszik le a torkán a hideg ital..
-Na,ezt csináld utánam,Komám!-és lerakja az egy szuszra ledöntött sör kupáját az asztalra..
ekkor valaki megszólítja,és nagy csillogó szemeivel nézi a jövevényt..de nem vesz nagy tudomást róla,míg a "verseny"tart..majd utána a munka!..elöször az élvezet!--és mikor hellyel kínálva a "hódolóját",újra a teli kupákra figyel,amit a Csaposné rakott az asztalra..
..És széles mosollyal a bajsza alatt nézi,hogy a Koma alig tudja már nyelni a nedüt..és azért még szurkol titkon,hogy bírja még a versenyt..mert még csak most kezdett belejönni az ivásba!..de a Koma igencsak kezd kidölni a 4. korsó után..
..Pedig még nagyon fiatal az este!..és még csak most kezdődött a "buli"...

Elhűlve nézem, hogy mennyi ital fér ebbe kis testbe. Én már rég az asztal alatt lennék. Csodálatom egyre nő. Ha a munkában is ilyen profi, akkor nagy baj nem lehet.

Közben Alia is ideér az asztalhoz. Látom rajta, hogy neki is tetszik a látvány. Jókedvűen intek neki, hogy üljön mellém.

- Őt kerestem - intek Whuppli felé a fejemmel. De ne aggódj semmi rosszba nem keveredek bele, csak üzletelni szeretnék vele.

Közben az asztalnál nagyban folyik a verseny. Az én favoritom egyértelműen Whuppli. A másik törpe szemmel láthatóan már nem nagyon bírja az ivást.

Hogy őszinte legyek én annyira nem bánom, mivel már nagyon szeretnék beszélni vele.

-Te jössz!-és az asztalra rakja az újabb üres kupát.-Látom már nagyon nem bírod!..ismerd el,hogy én nyertem!..vagy inkább iszol??
...nézett a társára,de nagyon látszott,hogy forog már vele a világ..és kevés kell hozzá,hogy feladja a Komája...
-Na most még egy!..és hajtotta le megint a teli korsót,és széles vigyorral tette le az asztalra az üreset.
Aztán látta,hogy a Koma már a szája szélén csorgatja a finom nedűt,és alig tudja nyelni a sört..nagy megelégedésére látta,hogy megnyerte a versenyt ellene...
-A következő versenyig én nyertem!..de majd adok előnyt legközelebb!..nevetett nagyot,és legurította a torkán a maradék sört is..és letörölte a kezével a szakállát.
Aztán az "új hódolója "felé fordult..
-Üdvözletem,szép Hölgy!..Miben tudok segíteni,Kegyednek?..Jól hallottam,hogy Üzletelni szeretnél??
Nézett mosolyogva a csuklyás lányra..

- Mester, először is egy nyugodtabb helyre kellene mennünk, ahol négyszemközt tudnánk beszélni. Az üzleti ajánlatom bizalmas jellegű. Van itt valahol egy különszoba, ahol nyugodtan beszélhetnénk?


Whupply elmosolyodik és a fejével jelez a fogadónénak, hogy bevonulnánk a különterembe.
Én Aliához fordulok és mosolyogva mondom neki:

- Nővérkém, ha nem bánod most elvonulnék ezzel az úrral egy kis üzleti megbeszélésre. Nem leszek soká távol. Itt maradsz addig, vagy felmész a szobánkba?

Közben a Mester már fel is pattan az asztaltól és megindul a jelzett irányba, így hát én is utána megyek. Amint becsukódik mögöttünk az ajtó, körülnézek. Ennek a helyiségnek nincs ablaka és az egyetlen ajtó az, amin bejöttünk. Ez jó lesz, így senki sem leselkedhet.

Leülünk a szoba közepén lévő egyetlen asztalhoz, de mielőtt nekikezdenénk a megbeszélésnek, hirtelen felpattanok, az ajtóhoz megyek és kiszólok a fogadósnőnek, hogy hozzon a Mesternek egy kancsó sört és hozzá egy kupát. Én csak vizet kérek, jó hideget.
Amikor a rendelésünk az asztalra kerül, és mind a ketten kortyolunk az italunkból, végre a tárgyra térhetek. Hátradobom a csukját a fejemről és mosolyogva nézek a törpére. Látom, hogy egy pillanatra megrebben a szeme self kinézetemtől.

- Nem minden az aminek látszik - mondom neki mosolyogva.

Előveszem a ruhám alatt eldugott tarsolyomat és szó nélkül az asztalra szórom a tartalmát. Csak úgy ragyognak a szebbnél-szebb drágakövek. Van itt mindenféle.

- Mester egy munkával szeretnélek megbízni. Mivel te vagy a legjobb a szakmádban, ezért csak te készítheted el a Nővérem születésnapi ajándékát.
Tudom, hogy a te népedben vannak a legjobb fegyverkovácsok és díszítők. Ezért arra kérlek, hogy egyik társaddal - a választást teljesen rád bízom, hiszen te vagy a hozzáértő - csináltass nekünk egy ikerkardot, aminek a pengéje ezüstből és acélból legyen. Ezeket a köveket azért hoztam, hogy válogathass közöttük, hiszen a díszítéssel téged szeretnélek megbízni. Tudom, hogy te vagy a legnagyobb szaktekintély ezen a téren, ezért is gondoltam rád. A kövekhez én nem nagyon értek, de akitől "szereztem" az elmondta, hogy vannak köztük olyanok is, amelyek segítik a mágiát. A pénz nem számít, van belőle bőven - és kiborítom elé a másik tarsolyom tartalmát is. De ha úgy gondolod, akkor a fel nem használt köveket kapod fizetségül. Teljesen rád bízom a dolgot. Elvállalod hát a megbízást?

A törp lelkesen hallgatta a lány megbízását..és alig várta,hogy láthassa azokat az igért köveket..bár próbálta leplezni az izgatottságát,és erőltette magára a türelmet..de valahogy nem igazán tudta türtőztetni magát,és amint előkerültek a tasakok,bennük a drágakövek..egyszeriben csillogó szemmel nézegette azokat.
-Húú..sok szép kövecskéd van,te lány!-nézett fel kis idő múlva rá,de aztán újra a kövekre összpontosított..
-Megteszem amire kérsz..de még valamit kérek ..a munkadíjnak-és huncut mosolyt eresztett meg a bajsza alatt..
-De ezt majd csak azután mondom el,ha már kész lesz amit kérsz..így is beleegyezel az árba?-nézett rá kérdőn,és felkapta a kupa söröcskét és nagyot kortyolt belőle..
-Négy hét kell a kardhoz,és egy a díszítéshez..ez sajnos nem rövidíthető..de ha majd elkészül,akkor meglátod,milyen szép és csillogó lesz!..mert a jó munkához ,idő kell!..-nevetett fel hangosan,és nyújtotta a kezét ,hogy az üzletet szentesítsék..és onnantól már a kövek is az ő zsebében lapulnak..ahogy még nézegetheti jó pár hétig..
-Na,ha mindenben megegyeztünk,akkor koccintsunk a szépséges drágaságokra.és a testvéredre!-emelte meg a korsóját a magasba a lány felé.

Erősen elgondolkodtam azon amit a törpe kért tőlem. Nem tudom mit akarhat, de ha erőmből telik biztosan megteszem neki, mert a Nővérem a legfontosabb nekem. De ezt neki nem kell tudni.

- Nos Mester, lenne egy kikötésem. A mágikus erejű köveknek a kardokat kell díszíteniük. Egyébként ha erőmből, és képességeimből telik megteszem a kérésed, feltéve, ha nem kell ártatlanokat bántanom.
Remélem elfogadható ez így.

Én is felé nyújtom a kezem, de addig nem szorítom meg az Övét, amíg nem válaszol a kérdésemre.

-Hmm ...legyen!De nem kell bántanod senkit!-és hatalmasat csap bele a self lány tenyerébe..-És,ha már így megegyeztünk,akkor koccintsunk ennek örömére!Mert kár lenne ezért a finom söröcskéért,ha megmelegedne!-kuncogott az orra alatt..és nagy megelégedéssel emelte magasra a korsóját.
De a legnagyobb boldogsága az,ami most már a zsebébe lapult..és olyan széles vigyorral ült az asztalnál,hogy a szakálla "akadályozta"meg csak abban,hogy körbe ne érje a fejét a szája..és ahogy reggel felkerekedett az otthonából,még nem is sejtette,hogy ekkora öröm éri ezen a napon!..pedig csak kifogás miatt jött el otthonról,hogy a büntetését ne kelljen lemosogatni..persze a kedvenc Fogadója is itt van a városban,ahol most a Vásár..így két legyet ütött egy csapásra..mert még az asszony se tudott erre mit szólni...és ez egy remek nap!...és ráadásul egy maroknyi csodás köve is lett!..csak az asszony ezt meg ne tudja!..mert akkor szorulok megint!

- Akkor megegyeztünk Mester. Mától számítva 4 hét múlva itt találkozunk.

- Vagy ha esetleg neked nem felel ez meg, akkor bárhol, ahol neked jó. Nekem igazából teljesen mindegy, hozzád igazodom.

Miután megegyezésre jutottam a törpével, nagy megelégedettséget éreztem. Tudtam, hogy Alia nagyon boldog lesz az új kardjával. (És persze én is az enyémmel)

- Nézzünk ki az ivóba, hátha akad valaki, aki ki mer állni veled egy versenyre - mondtam a törpének mosolyogva.

Ahogy kiléptünk az ajtón, hirtelen olyan hangzavar fogadott, hogy egy pillanatra hátraléptem. Ezt még meg kell szoknom. Érzékeny elf fülemnek idegen ez a nagy ricsaj. Szememmel elkezdtem keresni Aliát a tömegben, és megnyugodva láttam, hogy pultnál beszélget egy kedves asszonnyal. Utat törtem magamnak és odaléptem hozzá:

- Szia Nővérkém, amint látod elintéztem a dolgomat. De látom, hogy te is kellemesen töltötted az időt. Ha gondolod, felmehetünk lepihenni, bár én teljesen éber lettem. - Úgy vigyorogtam, hogy Alia kérdőn nézett rám. Csak megvontam a vállam és vigyorogtam tovább.

-Jó lesz az 5 hétnek is-mosolyodott a lányra,-De nagyon igyekszem ,ahogy csak tudok..-kacsintott a selfre.
Miután megegyezésre került az üzlet,whuppli az ívóban keresett "korsóbarátokat"és le is ült egy asztalhoz..és bele is merült a nagy diskurálásba..és az élvezetes söröcskébe,ahogy a habja az orrára is ragadt,de ezt is csak annak tudta be,hogy friss csapolás!..és nagy nevetéstől hangzott már az egész ívó..és nem is úgy látszott,hogy egyhamar záróra lenne...

- Arra gondoltam, hogy mi volna, ha egy kicsit kimennénk még a vásárba. Így este, biztosan vannak mutatványosok és más érdekesség - mondtam Aliának.

Miután megegyeztünk, hogy még körülnézünk, elbúcsúzott az asszonytól és vidáman léptünk ki az ivóból.
Az utca úgy tele volt, mintha fényes nappal lenne. Szédületes kavalkád volt mindenhol. Minden árus a saját portékáját dicsérte, így óriási hangzavar volt. Számat tátva haladtam a tömegben és láttam, hogy Aliának is nagyon tetszik itt minden.

- Nézünk valamit Madlene-nek? Ahogy láttam eléggé viseltes már a gyógynövény tartó bőrtarsolya. Szerintem örülne egy újnak.

Ahogy haladtunk tovább isteni illatok csapták meg az orromat. Igaz, hogy nem rég vacsoráztunk, de ezeknek a sülteknek nem tudok ellenállni.

- Ha most nem ehetek ebből a sült kolbászból, akkor rosszul leszek - vigyorogtam Alia felé. Gyere nézzük meg közelebbről ezt a kofát.

Kiválasztottam egy szép darab sült kolbászt és csak úgy minden nélkül befaltam. Most már sokkal jobban éreztem magam. Csak tudnám, hogy Nővérem miért nevet rajtam.....

Hát minden "igyekezetem",hogy pihenjünk kicsit hasztalannak bizonyult,de igazából nem is gondoltam másként,húgit ismerve!..és ez mindig mosolygásra késztetett..és mikor kiléptünk a forgatagba..akkor már értettem,hogy miért nem is aludni kell most..inkább ebben a forgatagban "csemegézni"..és micsoda illatok vannak!!..
És mikor megérezte az orrom,akkor már csak azt látom,hogy Nava már egy nagy darab kolbászt töm a szájába,és szélesen mosolyog,később meg a finom éteknek már "hűlt"helye van..és ezt szerintem nem tudom megszokni!..és hatalmas nevetésbe törtem ki..mert így enni ,mintha eddig nem evett volna életébe!..nagy élmény!..és a nevetéstől még a könnyem is kicsordult..
és a nagy forgatagba közelebb mentünk a Mutatványosokhoz..még tűzdobálók is voltak..ez nagyon érdekes lesz..mosolyodtam el..

- Gyere Tesó, ezt meg kell nézned - mondom Aliának és futásnak eredek egy kristályokkal teli asztal felé. Madlene-nek veszek egy gyógyító kristályt, hiszen ezek nagyon ritkák. De segítened kell, mert én nem értek hozzá. Azt tudom, hogy nem a nagysága számít, hiszen lehet, hogy egy egész kicsit darabnak nagyobb hatása van, mint egy szikla nagyságúnak.

Gyönyörűek, ezek a kövek. De nekem itt véget ér a tudományom. Még szerencse, hogy Alia ért hozzájuk. Olyat kellene választanunk, amit Madlene biztosan nem találhat a mi erdőnkben, mert csak nagyon távoli helyeken lehet fellelni.

Húgi odavezet egy asztalhoz,ahol mindenféle kristályok és kövek vannak..és némelyik közöttük elég szép és hatásos a gyógyításban..
-Ezek a kövek,csodaszépek!..és nézd!Van Holdkő és Tigrisszem is!...a tigrisszem erősíti a tüdőt és a légutakat, ezért meghűlés, köhögés, asztma, bronchitis esetén kiváló.
Pozitív hatást gyakorol az agyra és a koncentráló képességre. Jó paranoia és skizofrénia esetében. Aktiválja döntési képességünket segíti bátorságunkat és tetterőnket, feloldhatók az emocionális blokádok. Mélységes belső béke és védettség, érzelmi mélység fejlődik ki hatására. Kifejlődik a mások iránti bizalom és megértés képessége.
A holdkő meg:Nyugtató hatású ( irracionális félelme, skizofrénia, téveszmék ). Segít, hogy felismerjük a tudattalanunk üzeneteit. Erősíti az intuíciónkat. Testet, lelket harmonizálja. Serkenti a tobozmirigy működését. Hat a hormonháztartásra, kiegyenlíti azt. Serkenti a petefészek működését, növeli a termékenységet, menstruációs zavarokra, klimaxos problémákra egyaránt jól hat. A csontozatra is hatással van. Javítja a nyirokkeringést, végtagdagadás esetében segíthet.
..ezeknek biztosan örül majd Mama!-kifizettük az árát a köveknek,és egy nagyon szép tasakot is kaptunk mellé!..most már megvan a Nagyinak a vásárfia is!..akkor most már kíváncsiskodhatunk a többi helyen..és egyre többen gyűlnek a forgatagban..mintha nappal lenne..pedig jócskán éjfélre áll az idő...

Imádom amikor Nővérem előadást tart a különféle gyógyítással kapcsolatos dolgokról. Én csak forgatom a szemem, mert fogalmam sincs az egészről. Látja rajtam, és nevet egy jót.
A lényeg, hogy Madlen-nek  meg van az ajándék. Remélem örülni fog neki. Úgy is tudja, hogy gondolunk rá.

Aliára mosolygok és megiramodok a forgatagban. Rengeteg még a látnivaló. A tér egyik részében az erejüket mérik össze a vállalkozó szelleműek. Intek Aliának, hogy nézzük meg őket. Felkelti figyelmemet egy lány, aki a férfiakkal birkózik. Nagyon ügyes, biztos, hogy neki szurkolok.

- Nézd ezt a lányt - mondom Nővéremnek. Szívesen látnám őt mellettünk néha a harcok során.
Amíg ezt tárgyaljuk, közben a harcos lány éppen a földhöz vág egy jól megtermett ork fickót. Ez igen.

- Lassan visszamehetnénk, valamit pihennünk is kéne.

-Nagyon ügyes!-bólintottam elismerően..-de talán majd,ha vége lesz a küzdelemnek,akkor beszélhetnénk is Vele!-mosolyogtam,és néztem én is,hogy hogyan húz be még egyet a férfinak..és szép teljesítmény,annyi szent!Remekül harcol puszta kézzel!..bár már tényleg későre járt az idő,(vagy éppen hajnalra)...és igencsak kezdett "leragadni"a szemem,de ahogy így elnéztük a küzdelmet,egyre jobban lelkesen szurkoltam én is a lánynak!..és ahogy így elnézem ,biztos vagyok,hogy fölényesen fog nyerni!..nagyon drukkolok!
-Menjünk,de azért megvárhatnánk a harcnak a végét...-kacsintottam rá húgira.-Aztán mehetünk eltenni magunk holnapra..
..de azért reméltem,hogy szóba elegyedhetünk ezzel a harcos tündével..mert valljuk be,ritka,hogy ilyet láthatunk..nem mindennapi dolog ez..

Kezdek elálmosodni, de azért Aliának igaza van, ha már eddig néztük a küzdelmet, akkor a végét már megvárhatjuk. Semmi kétségem sincs afelől, hogy ki fog nyerni.

- Mi lehet fiúkkal? - jut eszembe hirtelen. De mivel semmi rossz érzésem nincs, biztosan jól vannak.

Kicsit elkalandozott a figyelmem a harcról, és már csak azt látom, hogy a lány földhöz teremtette ellenfelét. Na ennek a küzdelemnek is vége.

- Szerintem induljunk vissza a szállásra. Majd valamelyik nap beszélünk a lánnyal. Szerintem Ő is itt lesz még egy darabig. ( Azt már nem akartam mondani, hogy mi biztosan.)

Késő este volt, amikor a nap utolsó harcára sor került részemről. A tét a kétszerese volt eddigi nyereményemnek, így hát örömmel mérettem meg erőmet. Elsőre erősebbnek hittem az előttem álló orkot, bár így is nehéz küzdelem volt. A küzdelem vége felé a nézőtéren végig szaladok tekintettemmel. Bár a küzdelem végén már azon gondolkoztam mire költöm a most nyert pénzt.

A nyeremény felvétele után elindultam a fogadó felé, ahol szobát béreltem. Út közben egy árus még nyitva volt ahol sikerült gyógykenőcsőt szereznem a kezemre. Mikor beléptem a fogadóba pár vendég körém is gyűlt, a legtöbbjük látta az esti mérkőzést. Igyekeztem őket gyorsan le rázni s eljutni a szobámig ahol lefekvés előtt elláttam a kezeimet.

Nagyon jól küzdött a lány,és mikor újra behúzott az orknak,na az volt egy szép jobb egyenes..aztán a bal!!
-Szupi este volt!..aztán lassan a szállás felé vettük az irányt,-mert igen csak hajnalodik,és pihenni is kellene már valamit..
Húgi lelkesen mondta a magáét,hogy mennyire élvezetes itt lenni a vásárba..és én is csak bólogatni tudok,mert tényleg felülmúlta a napunkat,olyan jól éreztük magunk!!
Amikor a Fogadóba beléptünk..a tömeg elég lelkesen üdvözölte az új Bajnokot!..és nagy lelkesedés és ünneplés közepette lett hangos az ívó is..
De aztán láttam,hogy mintha megsérültek volna a kezei...mert eléggé mereven tartotta az ujjait..
..igazából láttam is a jeleit..de nem akartam tolakodó lenni,és megállítani a szobája felé vezető úton...de aztán mégis csak rászántam magam,hogy ha majd az emeletre érünk..akkor csendesebb is lesz a környék...és talán nem veszi tolakodónak,ha bekopogok hozzá..hátha tudok segíteni neki...

Épp kezeim ellátásán dolgoztam amikor kopogást hallottam, bár nem nagyon volt kedvem fogadni most, sőt leginkább tovább állni lett volna kedvem. Majd pár másodperc gondolkodás után befejezem a kezem ellátását, s az éjjeli szekrényen lévő tőrömért nyúlok.
-Ki az, és mégis mit akarsz az éjszaka kellős közepén?! Szóltam ki kicsit ingerültebben, s ellenségesebb hangnemben. A tőrt már dobásra készen állva tartottam a kezembe legrosszabb eshetőségre.

Végül bekopogtam az ajtón..és vártam a választ..
Amit meg is kaptam..bár nem egészen így gondoltam..
-Bocsáss meg,hogy zavarlak!Alia vagyok,Awyrisből.... szívesen segítek ,hogy a kezed rendbe jöjjön...láttam,hogy megsérültek a küzdelmed közben....és én ... gyógyító vagyok..
..ha elfogadod a segítségemet..-szóltam az ajtón keresztül..és tudtam,hogy hallja mit mondok..még ettől a nagy hangzavartól is...de csak reméltem,hogy beenged...bár nem volt éppen szalonképes a fogadtatása..de talán...mégis...

Ahogy a folyosón topogtam Alia mögött, megütötte fülemet a nem túl kedves válasz kopogásunkra.

- Na ez is jól kezdődik - fintorogtam Nővéremre. Egyszer az a jó szíved tesz minket néhaivá.

Tudom, hogy egy pillanat alatt enyhíthetné a harcos lány fájdalmait, de ha nem kér belőle, akkor kár erőszakoskodni.

- Nem sok kedvem lenne harcolni ez után a szép nap után. Térjünk inkább nyugovóra és reggel meglátod mit tehetsz érte.

Héj, kislány nem tudod, hogy milyen lehetőséget szalasztasz el, de ha nem kell a segítség akkor viseld a szenvedést - gondoltam magamban. Ezt persze hangosan ki nem mondtam volna, így is kaptam egy rosszalló pillantást Aliától. Nagyot sóhajtottam, felvontam a vállam és bűnbánóan néztem rá, ahogy kiskoromban, ha valami rosszat csináltam. Tudtam, hogy nem állja meg mosolygás nélkül. Így hát csendben várakoztam a háta mögött....