Ahogy Sam elmondja a túlvilágról érkezett üzenetet, nem olyan meglepő módon megfagy a levegő körülöttetek. Természetesen csak képletesen, bár igen közel kell ehhez ülnötök a tűzhöz, hogy ne érezzétek a téli éjszaka dermesztő valóságát.
Ám nem a hőmérséklet okoz nektek gondot. Eddig is jól viseltétek a meleg ételnek és jó társaságnak köszönhetően. De a tudat, hogy ez a társaság hamarosan csökkenni fog. És még garanciát sem kaptatok rá, hogy csak egy fővel.
Gyanús minden nesz, de amelyik közeledik három óra múlva, az a leggyanúsabb. Főleg, hogy elroppanó ágak és tompa léptek jelzik, hogy nem kis termetű valami közeleg. És az erdőből kilépve meglátjátok a sötét kontúrját. Szagról akár fel is ismerhetitek.

Javaslom a csapatnak, hogy kenjük be magunkat sárral, de vágó szerszámmal készüljenek és ha úgy van a lábát eltudják vágni, esszerint is cselekedem, teljes testem bekenem sárral és befekszem a sárba kezembe veszem a mászóvasam amivel ha kell eltudom vágni a lábát, akkor legalább elszaladni eltudunk.....

Gróm hamar rájön, hogy hallott valamit, hogy ezek a lények vakok, így a több napi gyaloglástól büdös orkokat sárral kenéssel igyekeztek elrejteni. Ám vak az ellenfeletek, nem süket. Egyre inkább közelebb jön ahogy dolgoztok.
Jól láthatóan téged szemelt ki, ám mikor mozdulatlanná dermedsz, akkor... a trükk beválik. És szagló szervét a sámán saras alakjából áradó különös szagok csapják meg. Hatalmas léptekkel indul meg és csak azon múlik, hogy képes vagy-e a lábát megsebesíteni, hogy milyen gyorsan ocsúdsz örömödből a sikeres álca miatti örömödből.


/Kockadobás: Hatos
1-4-ig -Samu és te még időben észbe kaptok és két oldalról -enyhén hátulról- rávetitek magatokat a lésántításához. Megmentitek az öreget, de a zihorák hatalmas ütést mér Samu mellkasára és élettelenül terül el a sárban minden látható sérülés nélkül.
5 és 6 -Túlságosan koncentráltok, hogy ne keltsétek fel a bestia figyelmét és Sam egyedül marad. Bár két farkas ráugrik oldalról, de a ragadozó gyors mozdulattal tépi szét őket és elképesztő erejű ütését követve sámán barátotok mozdulatlanul terül el. Négy kisebb vérfolt jelenik meg a ruháján mellkas tájékán./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Hatos' : 4

Sikeres volt az ötletem.... nem vet észre, kicsit belül meglepődtem, hogy ezek az együgyű lényeg tényleg ennyire szerencsétlen teremtések... kicsit később Samuval észrevesszük, hogy az öreg bajban van és segítségére sietünk mindketten, én megvágtam a nikkelbolha pedig ráugrott. A szörny gyorsan le is dobta magáról Samut én maradtam.... Gyorsan a két méterre fekvő Vérpörölyért nyúltam és amint lehetett lecsaptam vele...

Az egyébként sem annyira kedvelt társad hamar kidőlt, mikor igazán férfi kellett volna legyen a gáton. Ám élete feláldozásával megmentette a sámánét. Bajnokból talán lesz másik, de a varázstudók igen ritka jelenségek.
Öreg Sam próbálja meghálálni az ajándékot és természetfeletti erőket hiv segítségül. Egy nagy méretű farkas terem a csata közepén a semmiből és veti rá magát a ragadozóra. Ám ez csak röpke ideig képes feltartóztatni.
Ahogy visszafordul, még látod, ahol lábán az inak már kezdenek gyógyulni. Nem csak az ereje hatalmas, de ember által elképzelhetetlen gyorsasággal gyógyul. És ez a tulajdonsága legalább annyira veszélyes, mint hatalmas karmai.
Van időd támadni, míg ő az ordas széttépésével van elfoglalva. Ám nem sok. Hamarosan téged fog megpróbálni ugyan így elpusztítani.
-Ha csak felületi sebet ejtesz, az nem sokat árt neki. Amibe nem hal bele, abból hamar kigyógyul. És Samunak is segítenünk kellene.


/Kockadobás: Tízes
1-4-ig -Rosszul fogod meg a pörölyt és lecsúszik az ütésed. Épp annyi kárt teszel benne, mintha egy gyerek hozzá vágott volna egy kalapácsot.
5 és 6 -Ahogy mellkason vágod, hallatszik az egyik borda reccsenése. Nem volt gond sem az erőddel, sem a célzással.
7-9 -A jobb karja eltörik, ahogy rávágsz, furcsa szögben lóg le.
10 -Sikerül a fejére halálos csapást mérni, bár a Mesélő sem érti, hogyan. A vassisak keménységű koponya az egyik picike részen ezek szerint nem védte.
/

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 3

Túl gyengének bizonyult ütésem a csontos lény ellen, ezért kicsit meghátrálok és látom hogy meg is gyógyult, ledöbbenek egy röpke pillanatra, majd megcélzom a pöröllyel a végtagjait és bróbálom teljes erőbedobással lecsapni, akár kettézúzni a lényt

A sámán ahogy látja a varázslat hatástalanságát, maga is inkább fegyvert ragad. Botját jó erősen két kézre szoritja és azzal próbál beszúrni a lény két lába között, hogy utána oldalra csavarva felbuktassa.

//Kockadobás: Tizes
1-4 -Támadások hatástalanok maradtak és Gróm mellkasán végig karmolva a bestia mély karmolás nyomot hagyott.
5 és 6 -Samnek sikerült a gáncsolás, igy a földre került, bár a pöröly csak hamar gyógyuló felületi sebet ejtett rajta,
7-10-ig -Sikerült a támadás puszta lendületével kiforditanod a szétreccsenő csontot és nem tud rnedesen összeforrni, megbénult a bal karjára.//

The member 'Grom Vérpöröly' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 1

Öreg Sam meg sem tudja mozdítani a ragadozót és te pedig a sárba kötsz ki. Félő, hogy ez az élőlény túlnő kettőtökön. Pár másodpercig félig kábultan fekszel Samu mellett, mialatt megfordul a zihorák és a barátod hátrálni kényszerül. Ekkor bukkan ki a legelészésből visszatérve a smaragd agancsos hű hátasod a bokrok közül.
-Segítened kell rajta, amíg én lekötöm a figyelmét! -kiáltja oda Sam neked.

Kissé kábultan fekszem Samu mellett, homályosan is láttam egy kicsit az arcát. felültem a fejemet fogva majd Sam mondott valamit.... nem értettem mit....
Samut próbáltam meg felkelteni,de hamar nyugtáztam hogy meghalt. Nem tehettem érte sokmindent nem voltam sem sámán sem vajákos. Felültem és a szarvasomat láttam, majd próbáltam hívni mentse meg Samet. Én a két mászóvasammal a szörny figyelmét akartam elterelni és megint vagdosással akkortam ártalmatlanítani.

A sámán nem sokáig bírhatja a szörnnyel szemben. Főleg úgy nem, hogy amikor az teljes erejéből rátámad, a botja is ketté törik. Ám a szellemek társul adták neked a szarvast és nem csak díszhalnak. Hátulról minden erejével megiramodva lendül támadásba. Megpróbálja felöklelni.
-Tartsd életben Samut! A lelke még nem távozott a testéből. Biztos tanultad a sámánodtól, hogyan kell.
* Még a Mesélő sem tudhatja, hogy nem-e Sam az egyetlen, aki néhány fiatalnak megmutatta a technikát, amivel a halott szívében még mozgatni tudja a levegőt és időközönként levegőt tud fújni a tüdejében.
Ám a csata folytatása ismét csak a szerencsétől fog függeni.


/Kockadobás: Tizes
1-3-ig -A szarvas nem csak felökleli a nagy darab szörnyet, de agancsa mélyen belefúródik a húsába és fontos szervet ér. Legfeljebb 5 köre van hátra az életből, ha nem tud enni addig, akkor regenerálódni képtelen lesz.
4-8-ig -A patás barátod lendülete elsodorja a zihorakot és ellöki a szorongatott sámántól.
fel tudják tartani egy darabig, de neked meg kellene mentened addig a bolhát.
9 és 10 -Hátra nyúl a ragadozó és hátasod ösztönösen befékez. Nincs már elég gyorsasága, hogy elmozdítsa az útból, viszont sebesülten bukfencezik a bestia elé a földre és Sam sem tudja fegyver nélkül megmenteni./

The member 'Uráldur' has done the following action : Szerencse, játék, kockázat

---

'Tízes' : 7

Sam rámordított, mentsem meg Samut. Igaza lehet elis felejtettem a sámánom mit tanított a lelkekről. Odasiettem a testhez és térden csúszva érkeztem meg siettemben. Undorodtam a gondolattol, de nekem kell őt megmentenem.
A mellkasát kezdem nyomogatni neki elég erősen, ahogy tanultam, de nem akarom eltörni a bordáit. Majd 15 nyomás után a száján levegőt fújtam be. Utána megint erős, de óvatos mozdulatokkal a mellkasát nyomtam és megint levegő....
Nem volt sok időnk, de folytattam amíg tudtam és amíg kellett, remélve hogy feléled.

Közben a szörnyet és a többieket is néha néha meglestem, igyekeztek de a monstrum elég erős, gyorsan gyógyul és jó a szaglása és hallása gondoltam....
Várjunk a szaglása!
- Sam öntsd rá a büdös szereidet! Erős a szaglása és a hallása, de nem lát!

Lassan ez a megmérettetés is jól alakul hőseinknek. Szerencsére Gróm is kapott alap szintű első segély kiképzést, így tudja most is, mit kell tennie. És megteszi a kötelességét. Samuban még van lélek.
-Fúj, mi a fene...? -éled magához köhögve- Te megcsókoltál? Ha tudom, tűzifáért sem mertem volna lehajolni. Me... ÁÁÁÁÁ....
* Ahogy eltol magától és felállni próbál közben hirtelen friss harci sérülése nyilall  a fájdalomtól és visszarogy. És rájön, hogy fel kell tennie két kérdést.
-Hol vagyok? És mi történt?
* Értetlenül néz körbe, de a bestia már hátrál, ahogy Öreg Sam valami ragacsos, fekete masszával bekente az orrát és a környékét.  Szerencsére hamarosan megszabadultok tőle és sámán barátotok siet hozzátok, hogy ő is segítsen.

-Végre....
mondom megkönnyebülve
-Ledobott aza dög magáról és majdnem meghaltál, megmentettelek, de legközelebb tuti hagylak...
felállok és Samre hagyom a többit én megfogom a Vöröspörölyt nehogy a fenevad megtámadjon minket
-Sam vigyázz erre a féleszűre és segíts neki én a szörnyet figyelem addig

Az öreg is letérdel mellé és feltesz pár egyszerü kérdést, amire Samu tanácstalanul fele.
-Nem tudom, csak arra ébredtem, hogy az a hülye smárol engem.
-Beverted azt a kemény buksidat és ezért nem emlékszel. Ne emeld fel a fejed, ha kipihened, akkor elvileg minden rendben lesz! Szólj ha fáj valahol, megnézem, van-e más sérülésed is!
* Biztosabb kezekbe került, de tényleg nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Nem hogy arra nem emlékezett, hogy miért esett akkorát, de arra sem, hogyan jutottatok el az erdő széléig. Sam azonnal tudta, hogy nincs akkora vész, hiszen a pár nappal ezelőtti találkozásra emlékezett, hiszen nem voltatok ismeretlenek, de a rövid távú emlékezete kicsit kiesett.
-Jobb lesz pihenni és holnap nem sietünk korán tovább menni. Inkább pihenje ki, addig adok neki egy kis gyógykeveréket is.


-Végre a dög is elment
azért remélem nem verted be nagyon a fejedet... reggelig pihenjetek én őrködök

Másnap már fényesen süt a nap, mire felébredsz. Az egész éjszakai fentléttől és a küzdelemtől elnyomott téged az álom őrködés közben is. Ám a két barátod már fent volt.
-Jó reggelt! Nem akartunk felébreszteni, mert tegnap alaposan megharcoltál egy jó kis szunyókálásért. Lassan indulhatunk az erdőbe, követni a nyomokat.
Egyelőre a szellemek azt mondják, hogy jobb rád bízni a felderítést, mint egy sérültre.
* Nem nagyon sietnek, még megkínálnak a reggeli maradékával.
-Elnyomott az álom, remélem nem volt baj... néz körbe riadtan- hogy vagytok?
Majd reggelizik egyet: -Köszönöm az étket, akkor ma megyek és felderítek tiszta legyen az út, utánam jöttök ti és szépen haladunk óvatosan.
* Mivel egyetértenek vele felkészül szépen felveszi a felszerelését a Vérpörölyt, majd végignéz a dzsungelen ahova tart még egyszer és elindul magabiztosan befele.
Egy jól látható ösvényen haladt a menet és egyik helyen valamiért pát tizméterre letértek az útról és csak a szakasz végén kanyarodtak vissza. Ám a vadcsapás az inkább egyenesen megy, ők valamiért a fák között haladtak ezen a részen.

-Hmmm-morogtam egyet, ahogy megláttam a letérést az útról.
-Vajon miért tértek le erre-gondolkodtam és megáltam. Pár másodpercig tanakodtam, majd arra gondoltam hogy lehet valami van itt előttem ami miatt jobb lenne kerülni nekem is.

Elindultam befele a nyomok után a fák közé óvatosan nem tudva mi lehet azon az úton. Remélem nem voltak szemetek és hagytak valami csapdát, de azért erősen figyelem őket!
Az ösvényről letérni sosem jó indokolatlanul... ezt tudtam, majd egy határozott lépéssel léptem át az "út" szélét jelképező kicsi fűcsomót.
Miután átléptem visszanéztem az útra, hogy a jelzés amit hagytam észrevehető legyen de ne feltűnő,
-Öreg Sam tuti észrevenné-gondoltam, bízva a sámán tudásában és éberségében

Gróm óvatossága egyáltalán nem ostobaság, hiszen ahogy halad előre a csapáson, következő alkalommal is találkozik ugyan ilyen nyomokkal. Letért a menet, ám ezúttal az út be volt szakadva. Ha közelebb megy hozzá, láthatja is azt, hogy az ágakra nem levelek voltak hordva eredetileg, hogy eltakarják, hanem a gallyak a földbe süllyesztett kis peremre támaszkodtak és azt az út saját anyagával befedték. Így szinte észrevehetetlenné vált.
Egy gazella van odalent felnyársalódva, még nem rég esett le és piros vére folyik a karókon. A titokzatos ellenség területére érkeztél, ám még mindig nem tudod biztosan, hogy kicsodák azok, akik a dzsungelben élnek és varázskardot eltörve hagytak hátra. Ork falvakat rohannak le.
Vajon mit csinálsz ezek után?

Óvatosan lépkedtem előre, nem hiba mint kiderült, egy verem mellé értem amiben éppen egy állat lehelte ki a lelkét. Nem ez az első csapda amit látok de ez mégis más volt.
A nyomok egy speciális csapdára utaltak és még mindig nem tudom kik lehetnek azok akik ezt művelik.
-Hmmm-hangzott el megint a gonddal teli morgásom
azon töprengtem merre menjek tovább....
Lehet vissza kéne mennem a többiekhez szólni az egészről....
majd feláltam és elindultam visszafele
-Samnak tudnie kell erről-gondoltam
Majd határozott léptekkek ámde óvatosan haladtam, gyorsan szeltem a megtett utat és nemsokára meg is láttam a többieket
-Üdv, nos vannak fejlemények, nektek is látnotok kéne....-mondtam amint odaértem és igyekeztem őket mihamarabb a csapdához vinni

Az öreg sámán érdeklődve szemléli a második csapdát és a benne ejtett vadat. És töprengve mormog maga elé.
-Hallottam már történeteket, hogy vademberek élnek erre felé és megtámadnak bárkit az erdőben. De ők elvileg nem lehettek képesek varázseszközöket gyártani, hiszen mi sem vagyunk képesek rá. Vagy talán mégis?
Az emberek mágiája nagyon különböző a miénktől. És én sem tudok közel sem mindent. Néha egész egyszerű dolgokkal csodát lehet tenni. De ha még ez igaz is lenne, szörnyen nagy veszélyt jelentene, ha a barbár népek kardokat gyártanak ellenünk és ellenünk szerveznek portyákat, ahogy mi tesszük az emberek falvaival.
Amondó vagyok, ne ácsorogjunk itt sokáig! Ahol csapda van, ott előbb-utóbb ellenőrizni is fogja valaki. Vagy előre megyünk és szembe nézünk az ellenséggel vagy itt maradunk elbújva és rajta ütünk azon, aki ide jön megnézni a zsákmányát.

-Igazad van Sam... Menjünk tovább kövessük a nyomokat, én indulok is nyomban, maradjunk az eredeti tervnél
Majd felkapom vállamra a Vérpörölyt és elindulok előre ugyanúgy óvatosan.
Hátranézek a két a társamra és a szarvasomra
Kicsit kimerültek mind, de még hosszú a nap és az utunk sem rövidebb kitudja mi vár ránk az út végén....

Elég nagy baj, ha pár órás séta kimeríti őket. Talán nem is jutottak volna el idáig. De lehet azért látod őket elernyedtebbnek, mert Samu tegnapi sérülését akarod belelátni. Holott a szellemek erejének és harmadik társatok tudásának -és nem utolsó sorban a te életmentő beavatkozásodnak- köszönhetően már kutya baja. Megvoltak a megfelelő módszerei öreg barátotoknak, hogy teljesen helyrehozza.
Ám ahogy haladsz előre füst szaga üti meg az orrodat. Sült hús szaga vegyül bele, ahogy a lágy szellő feléd hozza.

Lehet képzelődtem csak igaz, de bármennyire is szeretnék a tájban és gondolataimban elmerülni nem engednek. Felfigyelek hamar a füstre és a hús illatára.
Hamar ráeszmélek hogy így a szagom rejtve maradhat elég ha csendesen és óvatosan közelítek feléjük.
így is teszek mint ragadozó macska közeledek feléjük minnél rejtettebb módon, és remélem semmit nem vesznek észre belőlem. A legjobb az lenne ha valami kóbor ork csapat lenne és nem megint ellenség. Eléggé leterhelő eza küldetés melyet rám róttak a szellemek, nem panaszkodom, csak átfutott a fejemen egy röpke pillanatra, milyen is volt otthon a kényelmes táborunkban, régi barátokkal fosztogatni járni.....

Grómnak az lenne a legjobb, ha egy elkószált oughwari csapatba futna. Ám a valóság ennél sokkal sötétebb. Sötét elfeket pillant meg a fákon túl, ahogy fekete bőrű embereket dolgoztatnak. Ez utóbbiak mozgása olyan, mintha félig a sírban lennének. Nem hasonlít azokéra, akikkel eddigi harci kalandjaik során találkozott. De mint említettem, bőrük színe is más. És sokkal büdösebbek, és egy általad talán ismeretlen anyag, formaldehid illatát érzed.
A nyomok ide vezetnek. A selfeknél fegyver is van, mindegyikük egyenruhában van, mely a szokásostól eltér. Inkább a pufajkára hasonlít. És egy-egy kötél van átvetve a válluktól a testükön keresztbe. Ahogy nálad is, náluk is vannak mászóvasak.
Társaid pedig lemaradva jönnek a cölöpfallal és néhány toronnyal megerősített faluhoz.